Brassói Lapok, 1926. február (32. évfolyam, 26-48. szám)
1926-02-01 / 26. szám
XLII évfolyam, 26 szám 1926 február 1 hétfő flra Clukarestben \s) 3 rel. 8EERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAI, NYOMDA flAilVItflll M«mi fi V« TERGFONSS&MOK, SZERKESZTOSfiO 1776( BRASSÓ, KAPU-UCCA 04—OO^SlAM rVLITmAI Nlll*RLI%P 077 SKAM — KIADÓHIVATAI 82 £• 677 SZÁM •kJ -•— —nrv i~ i r i mri n ■ m i mi ——»—a—^n»w— ELŐFIZETÉSI DÍJAK BRASSÓBAN: főszerkesztő ELŐFIZETÉSI DIJAK VIDÉKRE: Egy hóra 93 lej, negyedévre 240 lej, félévre 460 lej, SZELE BÉLA Az Egy hón 100» * évre 270» ^ évre ^167X91000 ,e* egy évre 900 lej és havonta 15 lej kézbesítési díj. KfllT51dre: évre 420, *f* évre 820, 1 évre 1600 lej Brassó város magyar polgárai! A brassói törvényszék elnökének hivatalos hirdetménye szerint Brassó városában a községi választás február hó 19-én fog megejtetni. Legyen erre a napra Brassó minden magyar polgára készen hogy faja és a becsület érdekében felsorakozhasson azon zászló alá, melyet az Országos Magyar Párt fog kibontani. Mindenféle politikai ágensek özönlötték el városunkat, hogy egy vágy más irányban, de mindenesetre a saját zsebük és az azt megtöltő megbízóik javára megdolgozzák a plgárságot és letérítsék arról az egyedül elves útról, melyet a tisztesség a hűség és becsület szabnak eléje. Minden öntudatos és igaz magyar polgár utasítsa vissza ezeket a megfizetett vagy bármilyen egyéni előnyökért házaló lélekkufárokat és várja be nyugodtan azt a közeli időpontot, melyben az Országos Magyar Párt döntése alapján a párt Brassói Tagozata megejtheti a jelöléseket és kiadhatja a jelszót, melyet aztán rendíthetetlenül követelni kell. A mostani községi és megyei választások az egész országban a magyarság erőpróbáját képezik és a magyar kisebbség politikai érettségének, szervezettségének és életrehivatottságának kérdését kell, hogy eldöntsék. Ezektől a választásoktól függ, hogy népünk megfelelő képviselethez jusson, legalább a községi és megyei közigazgatásban. Brassóban a magyarság dönti el, hogy kik legyenek a város ügyeinek intézői. Tőlünk függ, hogy a becsületes és a város érdekeit hozzáértéssel, a viszonyok ismeretével és méltánylásával az együttélő, de más és más nyelven beszélő törzslakosság érdekeinek igazságos összhangban tartásával szolgáló vezetők kerüljenek a város élére, akik a nemi egyéni, vagyi önző pártpolitikai előnyök és érdekek biztosítására kívánják kihasználni tisztségüket, hanem szülővárosuk felvirágoztatására szentelik önzetlen munkásságukat. Ezeket a férfiakat alapos megfontolással" és körültekintéssel kell" kijelölni, és csak az így kiválasztották mellé lehet és szabad államok azoknak, akik hű fiai városuknak Az Országos Magyar Párt a vidéki tagozatok elnökeinek bevonásával Kolozsvárit február 2-án tárgyal és határoz a követendő általános irányelvek felől. E döntés után lesz módja csak a Brassói Tagozatnak, hogy az egység és összetartás követelményeinek szemelétt tartásával a brassói választás kérdésében állást foglaljon. Mindenki várja be türelemmel ezt a határozatot és aztán kövesse tántoríthatatlanul azt az irányítást, melyet pártunk ad. Aki most ingadozik, aki most külön utakat keres, aki most nem teljesíti kötelességét, az megtagadja faját és elveszíti népe becsülését. Reméljük, hisszük, tudjuk, hogy Brassó magyarsága nem lesz ingadozó, hanem is a múlt és jelen kipróbált elvhűségével faj szeretetével és kötelességtudásával diadalra juttatja azt a listát, melyet a Magyar Párt Brassó város és nép érdekében a választási harcba visz. Az Országos Magyar Párt Brassói Tagozatának elnöksége. HEsitin Mi a enitipH Görög* jugoszláv ellentétek — Törökországon keresztül Oroszország felé ? — „Nem vagyok sem bulgár, sem szerb, paroszláv vagyok" — Mit hoz a jövő? A Brassói Lapok tanulmánysorozata a balkáni kérdésről BUKAREST. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A múltkori Görögországról szóló cikkek miben említést tettem arról az intranzigens álláspontról, melyet — görög hírforrás szerint — Jugoszlávia a balkánkérdésben tanúsít s mely intranzigens álláspont hovatovább légy újabb balkáni konfliktushoz vezethet. Ezt az álláspontot még csak jobban meg .t erősíti ennek a helyzetnek jugoszláv szempontból való beállítása. Jugoszlávia, enyhén kifejezve, kényelmetlen helyzetben van Görögországgal szemben. Görögország ugyanis vonakodik eleget tenni azoknak a jugoszláv követeléseiknek, amelyeket a jugoszláv állami számára a nemzetközi békeszerződések biztosítanak. Ez a görög Magatartás pedig nem egyeztethető össze a görög külügyminiszter amtak kijelentésével, am oly szerint Görögország a status quo alapján állva, szigorúan ragaszkodik a nemzetközi békeszerződéseknek pontonkénti betartásához. Mert ezek a nemzetközi szerződések biztosítják Jugoszlávia számlára a) a gheveli—szalonikii vasútvonalat, a Mely kérdésben Görögország a mai napig sem akart eleget tenni kötelezettségének; b) a szalonikii szabad zónát, Mely kérdésben Görögország sohasem ad szabad kezet Jugoszláviának; c) bizonyos jogokat a kisebbségi kérdésben. Több mint egy negyedmillió jugoszlávról van itt szó, akiket a békeszerződések ellenére Görögország nem akar kisebbségként kezelni. Ebben a három kérdésben Jugoszlávia nem enngedhet. S úgy tudomi, hogy ha nem volnának nemzetközi békeszerződések, amelyek Jugoszlávia eme jogait biztosítanák, még akkor is ragaszkodna ezekhez a pontozóhoz. A mé héveli—szalonikii vasútvonal nélkül nem lehet belterjes gazdasági munkálkodást végezni s a szalonikii szabad zóna nélkül a vardári völgy lakossága a pusztulásra van kárhoztatva. Ez utóbbi kérdés Még Görögország szempontjából sémi maradhat a jelenlegi állapotban, amivel maholnapkereskedelmi lakosság nélkül marad Szaloniki. Ezek a kereskedők egyre jobban elárasztják imagszküdöt, ahol új kereseti forrásokhoz folyamodnak. Azonnal, a blkániói paktum megkötése után a jugoszláv külügyminisztérium nekifogott egy nagy horderejű balkáni egyezségi tervezet kidolgozásának. Ez a tervezet nagyon kedvező körülményeik között indult, mivel ezzel csaknem egyidejűleg jelent meg a nagy görög külügyminiszternek. Rendisneki, nagy horderejű nyilatkozata a balkáni paktumot illetőleg. Jugoszlávia nem vonakodik tehát egy balkáni paktumtól, mely egy balkánállamok közötti döntőbíróság foximjájában készülne el és pedig elsősorban Görögország és Jugoszlávia között, de ez a jugoszláv külügyminiszter, akiezt a parktutajot megkötné, Görögországgal, anélkül, hogy Görögország a jugoszláv követeléseknek eleget tett volna, száma behelyezkedne a jugoszláv közvéleménnyéha különösen a jugoszláv gazdasági körökké, akik valóságos lázadást idéznek elő. Ez a három pont az, amely körül a balkiáni béke kérdése forog s ha Görögország nemi tér észre idejében, egy szép napon kellemetlen meglepetésekben lehet része. Mexet Görögország sem nézi tétlenül a balkáni fejleményeket. Tagadhatatlan tény, hogy Rughedy bey török külügyminiszter legutóbbi belgrádi látogatása alkalmával nagy diplomáciai sikert aratott. Teljesen megnyerte a jugoszláv politikai és diplomáciai köriik rokonszenvét ugyanabban az időben. almádon a Török Köztársaság aSzovjet Oroszországgal kötött nagyfontosságú egyezséget. Ugyanakkor ratifikálta a jugoszláv parlatalent a török békeszerződést és intézkedett a két állami a normális diplomáciai képviseltetés létrehozása érdekében. Talán ennek a török-jugoszláv közeledésnek tulajdonítható az a hír, mely szerint Jugoszlávia — szovjet intrika folytán — ki akarna ugrani a kisantant kötelékéből. Erről ma komolyan beszélni nem lehet. Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy minden jugoszláv szívében ott él a szláv faj iránti szeretet és ha egy napon kedve kerekdik, a jugoszláv nép újra keblére öleli északi testvérét még akkor is, ha a mai koronátlan medvéről van szó. Éspedig azért, mert az orosz diplomácia egyre engedékenyebb, egyre simulékonyabb, egyre nacionalistább s — ami a fő — egyre pánszlávabb. Alkor aztán nemi tudóim mi lesz. Nem tudomi milyen antant lesz. Ellátogattam a bukaresti jugoszláv követségre. A miniszterrel szerettem volna beszélni, de nemi tudják, miikor jön haza. S alig teszek egy pár lépést, olyan jó bunyevác tónusban kiált utánam valaki. * — Szervusz, kollega ur. — Szervusz, szervusz. S ráismerek egy zentai rácfiura, akit szerb soviniszta létére is nagyon szerettem. Sokáig éltünk együtt külföldön. Ma egy előkelő belgrádi lap főszerkesztője. S azonnal megfejezdam a mirűveletet, hogy »kiugrassam a nyulat a bokorból.* Elsősorban tudni szerettem volna, hogy áll Jugoszlávia a bulgár kérdésben. Smivel éppen mit olvastam, hogy Nincsics külügyminiszter nemi a legkedvezőbben nyilatkozott egy bukaresti lap belgrádi levelezőjének a bolgár-jugoszláv közeledést illetőleg. — Na, te bolgár faló. Most feg tehetsz elégedve. Most ütheted kedved szerint a bolgárokat. Belgrádi kollegám felhúzza a szemöldökét, két öklét szélesmellkasára szorítja: — É—é—é—n. Bolgár faló. Hogy mondhatsz ilyent. Bolgárokat én nagyon szeretek. Bolgárok is jugoszlávok. Bolgárok is testvére^| | | — Igen. Aziért püföltételk egymást a balkáni háború után. És még hozzá jő testvériesen. ' | $ — Nemi bolgártestvéreket, ha nem' Ferdinándot püföltük. Ferdinánd imperialista volt még német, s nem tudta megérteni a bolgár* nép aspirációit. Rágyújtunk egy jó hercegovinai cigarettára, mialatt a következőket mondotta el — Ne felejtsd el, még 1914-ben történt, amidőn Stambulinskij, a parasztpárt vezére azt mondta a szófiai kamarában, egész lelkéből óhajtja, hogy a szerb nép győzedelmeskedjen Ausztria felett. Ekkor hazaárulással vádolták. Amire Stambulinskij azt fejelte: »Én nem vagyok bolgár és nemi vagyok szerb, én jugosláv vagyok.« S ekkor kifejtette, hogy addig nemi nyugszik, amíg a horvátok, szlovének, szerbek és bolgárok nemi egyesülnek. A lej Zürichben nyitáskor 2.32 és fél