Brassói Lapok, 1926. május (32. évfolyam, 97-119. szám)

1926-05-01 / 97. szám

Ara (Bukarestben is) 5 lej. S2SEUKESZTOSÉG, KUBCIUVATAI, NYOMXU BAI M­­I# al |IAf||| AH IMEFOSSSZÁMOK: SJEUKESZTÖSÉG 177 Si ..Vb­.­­, KAPU-UCCA 04-66. SZÁM HVbIN­IIAI WÄ“lfcÄ“ 077 SZÁM­­ KUBAHWJWIAI S2 és 077 SZÁM ELŐFIZETÉSI DIJAK BRASSÓBA?!; evaamamsztii ELŐFIZETÉSI DIJAK VWÉKRE:« Egy hóra 90 lej, negyedévre 240 lej, félévre 460 ki, B7 lej.» nkKt A így ha 5«a 100, *jk érne, 230,*/* érne SOO^géme1080 lej egy évre 990 lej és havonta 15 lej kézbesítési dl? KöllSktre: V« évre 426, »Mwe 820, 1 éne fflOO lej­­XXXII. évf. 97. szám __________________________ _________ _________________________Szombat, 1926. mnd­us 1 I nagyantani tiltakozásra készül a német-orosz szerződés miatt Indíványt nyújtottak be, hogy a népszövetség titkár­sága ne fogadja el a szerződést — Titokzatos jegyzék készül a szerződés ellen ? — Diamandi párisi követ konfliktust támaszt Románia és Németország között LONDON. (A Brassói Lapok tudósítójá­tól.) A német-orosz szerződés okozta riada­lomból a jelek szerint nemzetközi bonyoda­lom lesz. Az angol lapok jelentései szerint több szövetséges állam kormánya felszólította az angol kormányt, hogy közös jegyzékben tiltakoz­zanak a német kormánynál a szerződés ellen. Az angol kormány még nem döntött arról, hogy a locarnói hatalmak közösen foglalj­a­­nak-e állást a berlini szerv ügyében, vagy pedig halasszák a döntést a népszövet­ség legközelebbi ülésszakára. Indítvány érkezett ezenkívül az angol kor­mányhoz, amely javasolja, hogy a népszövetség titkársága tagad­ja meg a berlini szerződés beik­tatását. Ezt az indítványt azonban az angol kormány nem tartja helyesnek é­s el se fogadja­ egy­részt, mert maga a beiktatás ténye forma­litás, másrészt a népszövetség titkársága nem hivatott a nemzetközi szerződések­ felülbírálására. gondolkodók­ már igen jól tudták, hogy itt tenni kell valamit, az eszem­ét nem sza­bad megfojtani, hane­m, ellenkezőleg, be kell fogni az állami biztonságának szol­gálatába, föl kell használni kulturális és gazdasági erejének öregbítésére. Hogy azonban ez az egyedül helyes koncepció mily nehezen tudott úrrá lenni a lelke­ken, annak sáb legbeszédesebb példája, a naggyá nőtt Romániának eddigi hét esztendeje. A kisebbségek, főleg a ma­gyarság küzdelme a minoritások jogának eszméjéért m­ár-már tragikus következmé­nyekkel járt; törekvéseinket teljesen fél­reértették, jogainkhoz való csökönyös ra­gaszkodásunkat a többségi nemzet elleni idegenkedésnek nézték és nap-nap után elszenvedett sérelmeink elleni panaszko­­dásunkat irredentista aknamunkának mi­nősítették. Megértő szivekre csak abban a tábor­ban találtunk, amelynek legkevesebb re­ménye lehet arra, hogy egyhamar bele­szóljon az ország sorsának irányításába, ellenben a kormányférfiak részéről az egész vonalon a legridegebb magatartást kellett tapasztalnunk. Az Angelescu ga­rázdálkodásait is eltűrő liberális rezsi­met alig jellem­ezhetnek jobban, mint a kisebbségek elleni legádázabb harc kor­szakát. Ilyen előzmények után meg kell ér­­tenie­ a világnak, hogy a magyarság miért köszönti annyi bizalommal az Averescu­­kormány első ténykedéseit. Gogáéknak első gondja volt békés, barátságos légi­kört támasztani a kisebbségiek szám­ára. Hiszen az elmúlt esztendők természet­szerűleg sok elfogultságot eloszlattak és bizonyára­­ nem egy román politikus jobb belátással, barátságosabb szemmel néz ma bennünket, mint pár év előtt. De az államhatalom tekintélyével, a nép­szuverenitás nemies megnyilatkozásával most első ízben történik kísérlet az igazi testvériség­, az igazi egyenlőség megte­remtésére. Alig, hogy a magyarság képvi­selőivel tiszta helyzetet teremtettek Ave­­rescuék, nyomban ezután m­ódot találtak a nemzet kisebbséggel való m­egegyezésre. A kormánynak ezt az egységes kisebb­­ségi koncepcióról tanúskodó gesztusát vétek volna észrevétlenül hagyni, agyon­hallgatni. Jusson eszünkbe: a legkülömb liberális politikusok­ egyike, Duca volt külügyminiszter is csak addig miért el­menni, hogy Genfbeki Bukarestbe­­ küldte a magyarokat Atade Gogáék Bu­karestbe hívtak bennünket, s ez óriási különbség. A parancsoló ujjmutatás és a szív barátságos invitálása közti különb­ségről Van itt szó, a generális kormánya tudatában van annak, hogy első­sorban a hatalmon levők táborából kell elhang­­zania a m­egértés, a szeretet szavának és ezt a szót ki is meri mondani. A követ­kezmények miajd beigazolják, hogy meny­nyivel­­ egészségesebb politika barátokat nevelni a kisebbségekből, mint elkeserí­teni, elvadítani őket. Meggyőződésünk, hogy a kisebbségi kérdés gyökeres­­en- Németország jegyzőt küldött a bukaresti kormányhoz BERLIN. (A Brassói Lapok tudósítójá­tól.) A né­met külügyminiszter jegyzéket kül­dött ma a bukaresti kormánynak, amely köz­­li, hogy a ném­et kormányt kínosan érintette Diamandi párisi követ nyilatkozata, a­melyet Matin számára adott, s amelyben Ném­et­or­szágot azzal vádolja, hogy Génf felé kettős arcot mutat BERLIN. (A Brassói Lapok tudósítójá­tól) Streselmann külügyminiszter a német­orosz szerződés megkötése alkalmából teg­nap délben ebédet adott, amelyen Kron­­sinszky orosz követ és a ném­et kancellár is megj­e­lentek. Luther kancellár beszédében örömét fejezte ki afelett, hogy a szerződést megkötötték- s kifejtette azt a kívánságát, hogy a szerződés a Németország és Oroszor­szág közötti gazdasági kapcsolatok kiterjesz­tését és az vllág békés fejlődését szolgálják. Interpelláció az angol alsóházban Londoni távirat szerint Weedigurood mun­káspárti képviselő az alsóházban megkérdez­te a kormányt, hogy osztja-e Lenesnek azt a felfogását, hogy a locarnoi hatalmak köve­telhetik Németországtól, hogy semminemű semlegesség!!" kötelezettséget se vállaljon Oroszországgal szemben. Chamberlain azon­­nal válaszolt, hogy a kormány elvből nem avatkozik be Németország­ politikájába, an­nál is inkább, mert Németország megígérte, hogy a német-orosz szerződés nem lesz ös­szeegyeztethetetlen a népszövetség elvei­vel, különben is áttanulmányozásához nem volt elegendő idő. Vizsgálják a szerződést A Daily Telegraph írja, hogy a német­orosz szerződést megvizsgálás céljából átad­ták a külügyminisztérium­ jogügyi osztályá­nak. A diplomáciai lépéseket csajkl a jogtaná­csosok jelentése és a kormány tárgyalásai után tesznek. Esetleg lehetségs, hogy a focar­­nói szerződést aláíró hatalmakkal tanácskoz­ni fognak. Megtörténhetik, hogy Berlint ké­rik fel arra, hogy a szerződés nem világos pontjait megmagyarázza. A lap azt is kiol­vassa tatár a szerződésből, hogy Németország abban arról biztosítja Moszkvát, hogy szava­zatát a népszövetségben nem adja le Cseh­ország ellen. Új horizontok felé... Még javában dörögtek az ágyuk­, m­ég beleket léptek föl, szíveket szúrtak át hajnali közelharcban a bajonettek, mi­kor az Óceánon túlról egy rettentő erejű hang üvöltött ide át a földgömb véneb­bik felére, túlharsogva az ágyuk­ bömbö­­lését, túlordítva vérükben fetrengő hal­doklók százezreinek panaszos jajveszé­kelését. Wilsoné volt ez újszerű hang­, mely behatolt a lövészárokba, betört a diplo­maták, politikusok, népvezérek dolgozó szobájába, egészen idegen, soha nem hallott eszmét dobva be a világégés bor­zalmas kavarodásába. Jogot követelt ez a hang, jogot a ki­sebbségben élő nemzetek gyermekei szá­mlára. Az államalkotó népek erős várai­ba, szellemi, anyagi és politikai boldo­gulásának tágas csarnokaiba akarta­­Wil­son bejuttatni az elnyomottakat, a gyen­gébbeket. Ennek­ a magasztos eszmének a szolgálatában állottak a békeszerződé­sek, dőltek romba hatalmas birodalmak, nőttek egyszeribe tágas országokká elad­dig kicsiny államok. Az elvet ugyan eltorzította a vén francia tigris, a jó amerikai gondolkodó verhette ugyan ököllel a mellét, Bánk­kal szavalva, hogy »nemi ezt akartam­­ én Uramni, netmi ezt«, az eszme termő talajra talált és elfogultság, önzés, rövidlátó szűkkeblűség minden ártó szándéka se tudta megakadályozni, hogy az elvetett mag terebélyes fává ne izmosodjék. A ki­sebbségi jog ellentmondást nem­­ tűrő erővel fejlődött naggyá és egyre nagyob­bá a nemzetközi jog világában és az egyes országok belügyi ére is ólomsúllyal nehezedett rá. Okos fejek, tiszta lelkű A lej ZUWhhipen nyitáskor 1*99 és fél

Next