Brassói Lapok, 1926. július (32. évfolyam, 144-169. szám)
1926-07-02 / 144. szám
Himnuszt zengett a valóságos himnuszt az alkotmányosságról, a választási szabadságról Duca volt külügyminiszter, a liberális párt előzető tagja. Szárnyaló szólamokban dicsőítette az általános választó jog nagy nemzeti és nevelő hivatását és jelentőségét a konszolidáció, a szebb jövő előkészítésében. És súlyos, megbocsáthatatlan bűnnek bélyegzett minden olyan cselekvést, ami alkalmas arra, hogy a nagyszerű és szépséges választói jogot bármit kép is korlátozza, megrongálja. Ennek a határtalan jogi emládásnak a nevében tiltakozott Dúca volt külügyminiszter, a liberális párt előkelő tagja a jelenlegi felrtmlány választási visszaélései ellen. Az igazságot, a demokráciát, a törvényességet, a Tendáltal való fejlődést mámorosan szomjazó nép szellemiére végzetes hatással vannak ezek a visszaélések. Mikor a politikaiélet legkiválóbb alakijait, a közrendi és az állam legelőkelőbb képviselőit csendőrszuronyok akadályozzák meg a választóikkal való érintkezésben, amikor a csendőrök hazájuknak kiváló szolgálatokat tett volt minisztereket, képviselőjelölteket barbár miódon bántalmaztak, s mint legutolsó gonosztevőket a választási színtér elhagyására kényszerítette k, amíg ugyanekkor a bujtogatók nemcsak a szuronyok, hanem egyúttal idegen lobogók védelme alatt is szabadon közlekedhettek, az alkotmányosságot súlyos csapás érte és a választás eredménye a népakaratmeghamisítása lett, így Duca, a volt külügyminiszter, a liberális párt előkelő tagja. Milyen szép és hatásos lett volna ez a szónoklat, ha nem egy olyan kortalány volt minisztere tartotta volna, amely hatványozott mértékben követte el mindazokat a választási visszaéléseket és erőszakosságokat, melyekkel most az Averescu kormányt vádolja s ha nemi egy olyan párt nevében, mely, többségét létét, hatalmát a népakarat meghamisítása árán szerezte és tartotta fönn négy esztendőn keresztül. A volt külügyminiszter és a liberálispárt előkelő tagja csak mot látja a választási visszaéléseknek a közre, az alkotmányosságra, a jövőre való romboló hatását, azamikor a saját pártja megtizedelve, szétzüllve, pőrére vetkőztetve került ki a meg nemi hamisított népakarat sújtó ítéletéből. És csak most háborodik fel, most tartja gyalázatnak és jogakadályozó erőszaknak a katonaság és csendőrség beavatkzását, a csendőrök barbár bántalmazásait, volt miniszterek ,közéleti nagyságok feltartását, s a Választási színhelyről való kiakkibilitását, miikor már az ő bőrükről, az ő finnyás, elpuhult, parfömirozott porhüvelyük integritásáról van szó. De bezzeg, miikor a Bratiana kormiány választott! Mikor a semmiből kellett összehozni a többséget! Akkor jog volt az, almnit ma erőszaki, alkotmányosrag, amit ma anarchia, hazafiság ami ma nemzetárulás. Akikor Florescu, az igazságügyminiszter, a nagy liberális tiszteletére, nemcsak csendőr szuronyok de magyar trikolór védelme alatt dőzsölhetett a párthatalomi, s a Floreák, a Bogdánok, az Emyerek az alkotlmányosság, a szabad akarat ragyogó tisztaságában kapták amandátumaikat Duca volt külügyminiszter, a liberális párt előkelő tagja négy éven át törte, támogatta, takargatta a kormány minden rendű és rangú visszaéléseit, amelyek ép oly végzetes visszahatásnak a népre, a fejlődésre, mint a elnöknek az Averescu-féle választási kilengéseket minősíti, s a vomán ellenzék és a nemzeti kisebbségek napnál világosabb adataira, és érveire mindig csak az alakoskodás, szofizsma és kétszínűségi frázisaival válaszolt. A községi tanácsok választása alkalmával paktumot kínáltak a magyarságnak,most pedig szemére veti Duca az Averescu-körtulánynak, hogy kartelt kötött a fkiisebbségekkel. Micsooda, következetesség, micsoda szemforgatás? Most persze megiint irredenlisták vagynak a szabadelvűpárt szemében, de ha velük szövetkeztünk volna? . Daca ép úgy, miint a szabadelvű párt eljátszotta a jogot ahoz, hogy választási terror címjén való felháborodását komolyan vegyék; ellenben bőven megszerezték az ahoz való jogot, hogy keserves jajgatásukat, szióhorkló tiltakozásukat, pártetikus alkotmmágféltésüket közöny, gúny és szánalom fogadja. Mosta már kiálthat, farkast a liberális juhász, sankisomi ül föl többé a riasztásának. A hitelét is, a kis játékait is végkép eljátszotta. flra (Bukarestben is) 5 lel MMtfteraTOR, WOMB* RAI 89EI2f AI «&»*»/1$%»» telefonszámok: ssehkbszíőeéo 177 aaztsa, KAvu-Kocz »4—o«.,»aEtfcM*Tfc#Sri 9 SPtliiB azz szám - számmaiv.v.zi az és 077 SHAr.s ■■■ír 11 1 ■iirTriirminnTiTinry- rin—rfn*—1 l ■ IWN ' 3 előfizetési díjak BmAsaamm.1 előfizetési dijak vidékre: &rr l»InTEV|iX HJHnWnnir 2«Wh|¡ WBtan.WntL «_» KtL a Bfrl, A Jm. Egy kora 1S8, lh évre 279, lk évre 520,3 évre JOOO lej mg! . nm fcf fc lwiwh. »~1^pÉÍÉ<<WÍf. df -'Äk Rfflíöldre: V* évre 429, */* évreS20, 1 évre 163C lej XXXII. évf. 144. szám ____________________________________Péntek, 1926. július 2 Vita az ünnepi ülésről a kamarában A kamara keddi ülése BUKAREST. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A kamara tegnap détett ülést tartott. Az ülést az elnök fészkor nyitja meg. Ion Zelea Codreanu, a keresztényi liga képviselője napirend előtti felszólalásban tiltakozik az eben, hogy a nemzetgyűlés ünnepnapon olyan időben tart ülést, amikor a templomokban istentiszteleteket tartanak. Kárt az ülés felfüggesztését? hogy a képviselők megjelenhessenek az istentisztelet, s az ülés folytatását az isten tisztjét ut a folissák. Az elnök: A jó Istenhez bárhol és bármikor lehet imádkozni, az meghallgatásra talál. Igiea Codreanu: Így beszélnek az adventisták is. Az elnök szavazás alá bocsátja a kérdést, mire a ház a gyűlés megtartása melett szavaz. A kereszténységa képviselői erre a tiltakozás jeléül elhagyják az üléstermet. Ezután áttérnek a mandátumok igazolására. Sorra került a krapusnai választás, amelyet igazoltnak jelentenek ki. Az argesi választás körül hosszabb vita folyik, amely, nem marad kisebb botrány nélkül. Dobrescu Aurel Togarasi képvisel párhuzamot akar vonni az urgesi, és a fogarasi választások között. A többség nem engedi szóhoz jutni. Felkiáltások: Szavazni! Szavazni! Lupu dr. Dobrescu védelmére kel, mire az egyik néppárti képviselő súlyos sértést repit Lupu felé. Lupu nem kevésbbé hevesen, válaszol, mire a többség Cuza rendreutasítását követeli. A teremben óriási a zaj, a töbségiek Lupu felé közelednek, az ellenzékiek védő állásba helyezkednek Lupu körül A sertések szakadatlanul röpködnek, a zsivaj leírhatatlan, mire az elnök szünetet rendel el. Tíz perc múlva folytatják az ülést, az argeti mandátum vitáját azonban nem fejezték f:., mert az elnök fél egykor berekeszítette az ülést. A legközelebbi ülés ma dedi vált. 0áront órakor. .. A parlamenti pártol és a kisebbségek Mit mond a paktumról a liberálisok és az nemzeti pártiak parlamenti deklarációja? BUKAREST. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A bukaresti parlament hétfői első eredetőleges ülésén — alaint arról a Brassói Lapok talár beszálalolt — a nenzeti liberális párt nevében Duca volt külügyminiszter ,a wdritzeji párt nevében pedig Mihail Popovici olvasott fel deklarációt A deklarációk kifejtik az Averescu kormlány választási magatartását, tertülészetesen párt szempontoktól vezérelve, ami bennünket azonban mindezektől a legjobban érdekel, ez az utali afelfogásuk ezeknek a pártoknak arról a választási paktumiról, amely a kisebbségek és a kormányközött jött létre. Duca volt külügyminiszter gyorsan, de annál súlyosabban végzett a kérdéssel. Az amiód — mondotta — ahogyan megcsinálták, főiként azonban, ahogyan végrehajtották a választási kartell megtállapodásait, az amelyiek összezavarták a kisebbségek törvényesjogait az irredenta megengedhetetlen vaktalevőségével, újból életre keltette, ezúttal nagyon súlyos formában a legkényesebb problémáikat, amelyek pedig taján a legjobb után voltak ahhoz, hogy az állata tagas érdekeinek szempontjábólmegoldást nyerjenek. Ennyi és ilyen tajopidanivalója volt a libérái Ispáknak. A ne lakéli párt már bővebben kiterjesztetedlett a kezdetre. — Felháborodással is a következő- 100 lei Zarlstitzen nyitáskor 2.30 svájci to