Brassói Lapok, 1926. szeptember (32. évfolyam, 196-220. szám)

1926-09-01 / 196. szám

­ fü­svérli pirosul! gyásztort sóhajtva köszöntjük. Sóhajtva kö­szön­tjük Mohácsot, a magyar nemzeti nagylét nagy temetőjét. Négyszáz éves emlékezete a sorsdöntő csatának­ a meg megújuló magyar tragédiákat idézi fel előttünk. A Lech-mező, a sajót ütközet. Mohács, a talajth­yi róna. Világos, Tria­non. Mindegyik egy-egy végzetes for­duló a kisagyar história ezeresztendős pá­lyáján, egy-egy szomorú mementó a büsz­ke nagyság és ragyogó dicsőség napjaira. Magyarországon nagy nemzeti ün­neppel áldoznak Mohácsnak. A gyász és pusztulás rom­jai fölött is őrt áll a haza­fias kegyelet, a Cselepatak habjai! a Tail szerencsétlen király annak a másiknak az előképe, aki belefojt egy világháború tengerébe, miután előbb egy uj Mohács­nál, amit Trianonnak hívnak,, még na­­­gyobb Végzetesebb csatát vesztett. A magyar hit és életerő elvből az Óriási fájdalomból is kitermeli a maga nemzeti drágakövét; bűnbánatnak és ta­­­nulságnak adja hozzá a szobrokat, a­­mú­­zeumokat a törénelmi okmányok és ada­tok Sokaságát, Tedeumiokat és ünnnnepi szónoklatokat új Irányokat és új elhatá­­­rozásokat. Mohács! A visszavonás, a­ pártosság a gőg, a szervezetlenség, a dacos fegyel­metlenség, a fel­lobbant és ellobbant szál maláng szívszaggató példája. Tömöri, büszke vezér,miért hagytad el érseki szé­ked? Érdemes volt-e, mikor biztos vola a bukás, mikor csatát nyerni csak egy­séges, erős, kitartó sereggel,­­ előrel­átó nagy hadvezérrel lehet, amikor akkori semmi sem volt abból, ami kell a győze­lemhez, a dicsőséghez? Mohács! Dobzse László fia kiskirály főurak és Dózsa György népe. Sehol ösz­szetartó érzés, összetartó gondolat. S vele szemben a hatalom, a szám­, az akarat, az erő nagysága. Az izlám győzni akart és győzött; a m­agyar rákészült a bukásra és elbukott Budán volt az első Trianon­ja, ahol alá kellett írnia halála® ítéletét. Háromszáz évig várt a feltámadásra­, hogy Világosnál újra elbukjék­, s újra megszűnjön szabad és nagy nemzet lenni De ennek a kornak a gyászába, fájdalmát, ha, nyomorúságába is besugárzott a jobb jövendő hite; uj virágzás és uj Mohácsi, minden idáigvalónál sújt­óbb, rettenete­sebb katasztrófálisabb.­­ Magyarország a gyászünnepben a költő hitét ünnepli: »Még áll Mohács, még 611; magasabbra nőnek az új barázdán s régi hősökön kalászai, erőt ad a me­zőnek, bár rég lefolyt a honfivérőzőn; nincs kő határán, nincsen Kunhalom), de áll a tér,s nem vész a fájdalom­. S nem veszhet el, miig az ezüst Dunának part­ja­in csak egy honfiszem­ pihen, s magyar lakik a parton, s a hazának csak egy romlatlan gyermeke leszen«... Ez a hit a fájdalom, öröme az elbu­­kott és széttépett Magyarországnak. Ez a fájdalom­ a vigasztalása, a kincse, az ér­­­téke, mint Hellasznak az elomló rom. Szent fájdalom­, amiben némámn, de lel­künkből mi romániai magyarok is osz­­­tozunk, hiszen­ magyarok vagyunk és Mohács ránk nézve is egy nemzeti kar­t,asz­trófa ütése, szenvedése, tanulsága. Kívánjuk Magyarországnak, hogy a törté­nelem sorscsapásaiból a munka, már­veltség­, összetartás és béke nagy erényei által minél hamarabb emelkedjék bol­dog és büszke Virágzásra, hogy Mohácsai maié, gyászos és sötét ér­l­ékeit­ váltsa fel a fejlődés, a kultúra szétáradtó fény világa és a romokból, melyeket régi és uj tüzek okoztak, épüljön fel a szabad­ság és erő uj hazája. S ne legyen több Mohácsa ennek a szerencsétlen, d­e szép szenvedő, de hitében mleg rém fogyat­kozott országnak! ürs (Bükarasfban is) -S le?, SZERKESZTŐSÉG, SaADOHTVXTAi­, KYOMOA *3*^8 i•W»E £# M 9 TRIEffONSSiMOK: SSEERKESZTÖSÉQ 177 é® BL­ASSO, KAPC.UCCA 6­1­06. SZÁM 9 ff fi* li*'y fe f* 077 SZÁM - XIARCHIVATAL 62 is 677 SE.Új ELŐFIZETÉSI DIJAK BRASSÓBAN: f&serkeszto ELŐFIZETÉSI DIJAK VIDÉKRE. Egy hóra 90 lej, negyedévre 240 lej, félévre 480 lej SZELE BEL 4 díj Egy hóra 100­ 1/4 évre 27071/s évre 520,1 évre 1W­ ,ej egy évre 900 lej és havonta 15 lej kézbesítési díj. ‘ Külföldre: V. évre 420, V* évre 820, 1 évre 1600 leji ! XXXII. évf. 196. szám Szerda, 1926. szeptember 1. Külön futár hozta Bukarestbe a bolgár válaszjegyzéket Egyelőre nem hozzák nyilvánosságra a válasz szövegét BUKAREST. (A Brassói Lapok tudó­­sítójától.) Tegnap délelőtt tizenegy óra negyven perckor megérkezett a bolgár kor­m­ány futárja Bukarestbe a Balkáni államok közös jegyzékére adott válasz­­szak Miután Min­limeti külügyminiszter Szíriájában volt, a futár tovább utazott Szíra­iába. A román kormány egyelőre úgy ha­tározott, hogy a jegyzék szövegét csak abban az esetben hozza nyilvánossága, ha azt akár a görög, akár a jugoszláv kor­­mány nyilvánosságra hozná. A jegyzéket átnyújtó hatalmak között legközelebb tár­­gyalás indul meg, s ha a jegyzéket át­nyújtó balkáni hatalmiak úgy találnák­, hogy a bolgár jegyzék ügyében további diszkusszióra van szükség, akkor a há­rom állami m­eghatalmiazottal egy ad hóci értekezletet tartanak, amelyen megbe­­sz­élik az esetleg adandó válasz szövegét Ez azonban még csak feltevés s lehetsé­ges, hogy ezek­re a tárgyalásokra sor sem­ kerül.­­ I • I M: : í T­­­ól Megkezdőd­ött az országos szak­­szervezeti kongresszus Bukarestben A kongresszus három napig fog tartani . Egyelőre nem lehet szó az egységes szakszervezetekkel való együttműködésről BUKAREST. (A Brassói Lapok tu­dósítójától.) Tegnap nyílt meg Bukarest­ben a három napra tervezett országos szakszervezeti kongresszus, amelyen két­százötven­ delegátus jelent meg, igen so­kan a külföldiről. A magyarországi mun­kásság képviseletében Gaál Benő jött el, még mára várják Réseket, a cseh mun­kásság kiküldöttjét aki érkezését távira­tilag jelentette be, úgyszintén a jugo­szláv delegátus is. A tegnapi első ülés formalitásokkal telt el. Elnökökké megválasztották Flue­­rtus Jánost, Bartalicsot (Kolozsvárról) és Gajdoschi (Bukovinából). Jegyzők lettek Mayer József (Tem­esvár) Russ Stimson (Brassó).­­ Gaál Benő szólalt fel elsőnek a kon­gresszuson, hozta a m­agyar munkásság üdvözletét, s hangoztatta, hogy a m­un­­kásság annak ellenére, hogy a határok vá­lasztják el őket egymástól mégis tény­leges konstruktív egyséig. Utána még Motovics tolmácsolta a szakszervezeti központ üdvözleteit Ezután megalakították a bizottságo­kat, amelyek a délután folyamán megkezdt­­ék tanácskozásaikat. A kongresszus ha­talmas programotot tűzött m­aga elé. Min­denekelőtt kidolgozzák a munkásvédelmi törvény új kiépítését, hogy azt a kor­mányhoz juttathassák. Kidolgozzák m­ég a szakszervezeti törvényt, a sztrájktól- ténye a munkásbiztosítási törvény, reví­zióját. Megbeszélik a drágaság elleni folyt­­ata­ndó harcot, az adómentes létmini­mum­ felemelését, az országos szakszerve­zeti tanács helyett általános szakszerve­­zeti munkásszövetség létesítését, az ifjú­munkások szervezését és nevelését, a munkásbank kérdését. A kongresszus három napig fog tar­tsoni. A tegnapi napon a kiküldöttek kö­zött szóba került az egységes szakszerve­zetiekkel való békülés kérdése is, erről­­azonban a kialakult felfogás szerint egy­előre színre lehet, mert az egységesek m­ég mindig erősen orientálódnak Moszk­va felé Ma délelőtt fo­lytatták a kongresszus­t. Jo­sé M­­atofelynak­­sok­án az egyfes felszólalók a szakszervezeti vezetőség működését kritizál­tiája, s különösen Bucina, a vas- és fe­lvilmun­­k­ások titkára volt aZ aki leves szemrehá­nyást tett a szakszervezetnek, mert nelmi tö­rődik a munkálssá­ggal s a munkások érdieké­­■bidn' az amszterdami központból irt levélre olyan választ adott, ata(eg­y krlmipromittv* 5 az egész munkásságra nézve. A délelőtti ülés fél egykor ért véglet.____________. ­ zsidó familéka! m­enfestették a szentet! írás k­StBjezettséig alő­ BUKAREST. (A Brassói Lapok1 tudósí­tójától.) A közok­tatás-ügyi minis­zter jutatom mia 'm­egjelent Tirelsohn főrabbi és u'bi elő­ter;l°sztette a zsidó*ságnak azt a kéré ék, hogy a zsidó tanulók az iskoláikban mísnte­­si­l essenek szomb­a­on az irály kötelezettsége alól. A közoktatiásügyi mini­zter kijelentet­­te­, hogy a kérésnek eleget tesz. A vonatkoz 43 rendelet legközej­ebb tohoppranik. . .

Next