Brassói Lapok, 1926. szeptember (32. évfolyam, 196-220. szám)
1926-09-01 / 196. szám
Revízió alá veszik a marosvásárhali kisajátításokat A marosvásárhelyi városi tanács közgyűlése — Hatmillió iskolaépítésre — Biem lesz az idén földgáz MAROSVÁSÁRHELY. (A Brassói lapok tudósítójától.) Hosszas szünetelés után Marosvásárhely város tanácsa tegnap közgyűlést tartott. A közgyűlést dr.Bernády György prilmiár nyitotta meg, majd Iliana hercegnő pár nap előtti látogatásáról emlékezett meg. Bernády György kifejtette, hogy őt és a tanácsotténykedéseiben az vezeti, hogy a becsületes és a jó közigazgatást biztosítsa. Bár iítérve ezután a városi adósságok kérdésére, bejelenti, hogy a város több Magyarországon fennálló adósságát kifizette. Most a Magyar Asztfalt társaságnálfennálló tartozást kell még rendezni, amelynek elintézése után nem marad más csak a Magyar Jelzálog Hitelbanknál levő 9 millió adósság, amelynek kifizetése szertetészélesen csak az 1927. évi költségzettésének rendjén szerepelhet. Mint a legközelebbi jövő feladatáról emlékezett meg a városi tisztviselők fizetésének a rendezéséről. Ami a föld,gáz kérdést illeti, sajnálattal jelentette be ,hogy a földgáz bevezetése a városi tanácson kívül álló okok következtében erről a télről elmaradt és ígymiéig hosszú idő fog eltelni amiig a földgáz bevezetési munkálatai olyan stádiumban lesznek, hogy Marosvásárhely is élvezhesse a földgáz áldásait. Megemlékezett arról a sürgős munkálatról, amely a Maros balparti részének megvédését célozza. A gátak rendbehozása rendkívül nagy fontossággal bír, mert ma már évek óta semmiféle javítást nem eszközöltek azokon és rendkívül el voltak hanyagolva. Még egy igen fontos kérdést említett föl a polgármesteri jelentés. Ugyanis évekkel ezelőtt még a Dandea rezsimi idején nagyarányú kisajátítások történtek a város területén. Ezen kisajátítás körül sok igazságtalanság történt és épen ezért szükséges, hogy a kisajátítások revízió alá vétessenek. Ebnnek a munkálatnak az elvégzésére miniszteri biztos kiküldését tartja szükségesnek. A sürgősen imegoldandó feladatok között szerepel a kórház kibővítése, emberbaráti intézetek létesítése, Városi rendőrség és tűzoltóság megszervezése, tanköteles gyermlekek részére megfelelő iskolákról való gondoskodás. A polgármesteri Programot azzal végzi, hogy minden törekvése a Város ügyelt mint a múltban úgy a jövőben is a legbecsületesebben és leghívebben szolgálni. Ezután letárgyalták a belügyminiszter azon leiratát a melyben a múlt évben elköltött 3 millió 154 ezer lejtálkiadás elszámolását nem hagyta jóvá. A tanács miivel ez a kiadási törbblet a régi tanács alatt állott elő, az ügy elintézésére miniszteri biztost kér. Végül az álalmii kórház építésére 800.000 tégla kiadást szavaztak meg. Elhatározták, hogy 8 millió költséggel elemi iskolát és óvodát építenek. Nogy érdeklődés kísérte a kisebbségek genfi kongresszusát Szüllő Géza a kisebbségi szervezkedés haladásáról GENF. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Napok óta gyülekeznek Genfben a szervezett kisebbségek képviselői és az érdeklődő újságírók, éppen úgy érdeklődnek azok az államok is, amelyeket közelről érint a kisebbségi kérdés. * A delegátusok között élénk szerepet visznek a szép számban megjelent magyarok, dr. Balogh Arthur és dr. Jakabfy Elemér Erdélyből, dr. Szaley Géza és dr. Flachbart Ernő Csehszlovákiából, dr. Deák Leó, dr. Streliczky Dénes és Törley Bálint Jugoszláviából Romániából itt vannak még Muth Gáspár és dr. Brandsch Rudolf a németek részéről, dr. Grigor Symanovitz a romániai lengyelek részéről Többször megírtuk már, hogy a népszövetség veszélyesnek tartja magára nézve a kisebbségi kérdéssel való fogadkozást és most is minden közösséget megtagadott a kisebbségi kongresszussal. A kongresszus bizottsági ülések vezették be. Ezeken osztották be a napirendet és a referátumokat. Jakabffy dr. az állampolgárság és illetőség kérdését referálja, dr. Flachbart Ernő a szervezkedését a sajtó ügyét, dr. Deák Leó pedig a választói jogot. Dr. Villán József a múlt évi elnök elnökölt az első idésen és Jakabfy Elmér dr. indítványára újra egyhangúlag választották meg. Egy orosz, egy lengyel, a katalán delegátus és egy zsidó képviselő beszédei után a csehszlovákiai magyarság egyikTPusztris képviselője, dr. Szübő Géza emelkedett szólásra és tartalmas beszédben ismertette a kisebbségi küzdelmeket. Pár szavas üdvözlés után igy kezdte? Egy éve zajlott le első kongresszusunk, de a rövid idő eltelte után is megengedetten állapíthatom meg, hogy feladatunkat kielégítő eredménnyel oktattuk meg eddig. Nem csak a sajtó, ez a hatalmas nagyhatalom, hanem a kisebbségi kérdés által érdekelt államok is elismerték kongresszusunkat. Az elért eredmény megmutatta, hogy helyesen ítéltük meg Európa jelenlegi poétikai helyzetét, hogy, a kisebbségi kérdés Európa betegsége, mire nemcsak ellenmérget kell keresnünk hanem gyógyírt is. Át kell, hogy vegyük az orvos szerepét, hogy megállapítsuk a diagnózist és hathatós gyógyszert keressünk Lássuk be, hogy eddig kevés volt a gyógyszer. Ez a népszövetség lett volna, de szerencséten módon ez a nagy berendezkedés a mai összeáll,irtásában nem más, mint olyan szervezet, mely a mai helyzetet akarja fenntartani. Addig, míg ez a berendezkedés titkos hatóság marad, nem ismerhetjük el gyógyító eszköznek. Ez nemcsak a mi, a kisebbségek véleménye, hanem tény, olyan áltabínos vélemény, melyet a nemzetközi poétikai, vallási és más kongresszusok is magukévá tettek. Melo Franco, a népszövetség egyik ismert tagja kifejezést is adott ama nézetének, hogy a kisebbségek védelmére szolgáló szerződések úgy akarják megoldani a kisebbségi kérdést, hogy megsemmisítik a kisebbségeket. A népszövetség ezt a mai napig sem cáfolta meg. A múltban türelmünk áldozatai voltnk, de ma már megváltoztak az idők. Bennünket kisebbségeket a szükség győzött meg arról, hogy védekeznünk kép az igen tévedések ellen, mert hisszük, hogy becsületes, jogos és szívós küzdelmünk eredményre vezet és panaszaink, a világ szívéhez jutnak és a szabadság hazájában, az Egyesült Államokban meghallgatásra találnak. Az Amerika oldalláról érkező erkölsi támogatás felbecsülhetetlen értéket képvisel reánk nézve. Egész szerencsétlenségünk abbólls ered, hogy Wilson és egész Amerika félreértette feladatát a békekötésnél és Középamerika reorganizálásánál. Éppen úgy, mint az orvosi tudomány,akitől az egyetlen helyes út csak az égééni kezelés lehet, így van a kisebbségekkel is, a kollektíven való elintézés rosszabb lehet, mint maga a betegség. Tegyük fel, hogy alapjában véve kedvezőbb lenne egy Európai Egyesült Államok, ahol a fajok között nincsenek váltási és nyelvi különbségek, de ha a történelem lapjait forgatjuk, rájövünk, hogy hasonló helyzet l«... si.:p.c..y.et. soha nem volt lehetséges Európában. A nyelvtani eszperantizmusnak nincs több jövője mint a politikának. Egyéni meggyőződés nélküli emberiség nemzeti öntudat nélkül az ártabinos bolsevizmus lenne. .. Amerikában ez lehetséges volt, mert nem voltak hagyományai, de Középeurópában ez soha nem lesz megvalósítható. Egy eszköz lenne: a demokrácia, de ennek a biblián kellene felépülni, a szereteten és a jogon keresztül. L . A kultuszminiszter adományával épül újjá az aradi református templom Az új templomot a reformáció emlékünnepén avatják fel ARAD. (A Brassói Lapok munkatársától.) Az aradi refortmábis hitélet valósággal reneszánsza előtt áll. A református egyház vezetősége ugyanis áldozatot energiátés akadályokat nem" Ismerve tökéletesen újjáépítette és modfernizáltattal az aradi református templomot, amelyben közelebbről vadonatuj vilányos szerkezettet járó orgonát szereltek fel. A református egyház a Szanay Lajos műépítész vezetésével impozáns szívóssággal folyó renoválási munkálatokba eddig feerek egy millió lejt fektetett tele, s eztélrt, az egyház nemcsak a híveitől, de a város egész társadalmától hálásan fogadta az önkéntes adományokat. A legfrissebb, ilyen gráváns adakozónak szeretnénk most halk köszönetét refveg- Sali, aki ezúttal nemi kisebb személy, mint Goldis László kultuszminiszter. Midőn a képviselőválasztások alkalmával a volt szentszéki titkár legutoljára idehaza járt, felkereste őt a református egyház képviseletében Szabó Zoltán nyugalmazott tábornok, miint egyházmegyei gondnok és dr. Csécsy Imre református esperes. Előadták Goldisnak azt a mindeddig nem reparált sérelmet, hogy az 1791—26. törvénycikk szerint a város köteles, mint földes ur telket bocsájtani a református egyház rendelkezésére a lelkészlak, templom és iskola létesítésének céljaira. Az egyház kapott is telket azonban a külvárosban s így az kénytelen volt visszautasítani a felajánlott telket. — Nemi kerülhetünk a hatalommal szemben kedvezőtlenebb jogneyzetbe — mondták a kultuszminiszternek a küldöttségi vezetői, az előzmények ismertetése után, — mint a minőt a törvény biztosit minekünk! — Nézzék uralmi — mondja Goldis László pillanatnyi gondolkodás után — ne firtassuk a múltat... Ámde, hogy az urak szemlében isbebizonyítsam, az igazság'i és testvéries megbékültség iránt való mélységes áhítatomat, kárpótlásképen,, miint görögkeleti ember és miint román miniszter valami csekély összeggel hozzájárulok majd a szentélyük újjáteremttéséhez. Miári már feledésbe is ment a röpke ígéret, miidőn dr. Miklósi Emil, a városiátmeneti tanács tagja felkereste Csécsy Imre esperestés felszólította őt egy olyan irányú kérvény megírására, amelyben támogatást kér az államtól a templomi renoválásához. S valóban „nem” maradt el az eredmény: s a mai napon ki is utalták a református egyháznak azt a 40.609 lejt, amit a kultuszkormány intervenciójára az államkincstár folyósított az új református templom céljaira. Ezzel kapcsolatban a miniszter levélbezileg is léstesítette az adományról azaradi református lelkészt. Az aradi református egyházmegye jegyzőkönyvi köszünetet mond a kultuszminiszternek, amelynek díszmásolatát átadják a legközelebb Aradra jövő Goldis Lászlónak. 160 lej Zilkekben Rytteshor 2.52 és fél svájci fütife