Brassói Lapok, 1926. szeptember (32. évfolyam, 196-220. szám)
1926-09-17 / 209. szám
4. obM. 209- százai. BRASSÓI LAPOK 1926. szeptember 17. FesteH,fess! vssv sáriecsernek egy derék székely város Hiányzik a központi vízellátás CSÍKSZEREDA. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Kevés erdélyi város mint keresztül annyi megpróbáltatáson a világhábrú óta, mint Csikszeredta. A háború utolsó fázisában majdnem egynegyed része a pusztítás mtartaléka lett. Későibb az állapotok nélműleg iktonszondálódtak annyira, hogy itt-ott igyekezett szépíteni valamit a város arculatán. A piacteret elborító sár rangért felősltötték s miután az ideig taláig rendes, járható út sem vehetett hozzá, két széles utat építettek, amelyek révén a közönségr e fontos forgalmi protot kényelmesen és gyorsan megközelítheti. Vagy három évvel ezelőtt a járdákat is újra aszfaltoztatta a tanács. Igaz, hogy a vállalkozói nemi váltottál ei be vállalt kötelezettségüket megfelelően, mert a járdák mi már Hant legalább olyan rossz állapotban vannak, ha netál rosszabban, mint rövid pár esztendővel ezelőtt. Hogy a város pénzét majdnem hiába adták ki ezekre a smonkálatokira ,ezért nem iklis felelőség terheli a tanácsot és a vállalkozóikat egyaránt. Legújabban az áltotás közvetlen közeléből akarják áthelyezni, nagyon helyesen, a temletet, a kint eső Szentlértelki utca végeire, ahol hárolmi hold területet vett e célra a város. Mindezek a változtatások, természetes, nem kis anyagi áldozatot igényelek a város polgárságától a lakosság, ha nehzezet, és lassanként is, mégis meg-főlighozta eddig a szükséges áldozataikat. Viszont mindezen restaurációk aellett még mindig égetően fontos és a közegészség szempontjából elengedhetetlen miunkák ráírhatki a városi tanácsra. Hol látni egyhamar még egy megyei székvárost, melyben még olyan etemkövetelményeket is nélkülöznikénytelenek az emberek, mint a központi vízellátás. Csikszerdának nincs vízvezetéke Másodfilkl, színte szégyenlendő hiánya a kövezett utcáik, széles ján diákkal szegélyezve. A sköven- pohos, girbegurba utakon kétannyi lábbtelit szakgat el a gyalogjáró, mint olyan helyen, ahol járdákon bonyolódik le a gyalog'Borgalomi S jaj a csikszerp'dai embernek 'klóra tavasztól késő őszig. Ha imtumikája kényszeríti az utcára, vagy miunka után aklakra élvezni esetleg — más szórakozás sitán — egy kis sétával egybekötve Isten szép napját. A kocsik és a tehetne ord'a nyolmán ’keletkező sűrű porszelteg. Timfeily pergeikig tömören megáll a levegőibten, eltakarja elle a napfényt és fullasztóan a tmbljére telepszik, mint a lidércnyomás. S nincs előle m'emekvés. — Hisz a városnak egyetlen parkja. fásufüves térsége sündsen. rholl di'dülési és kevés éltető oxigént lehetne m portján fuldokló emlbeter, vagy az arra még jobban reáutalt gyermek. par órácskára. Egyetlen fásitott parkja úgy néz ki miintha egyenesen e célra alkotott hengerrel végigiglázoltak volna rajta. Fás kopárak!, kiszáradáEtben gyepre letarolva, padjai korhadtam mlegadóan omlottak a löblbi íróim, és gizgaz közé. Nelm is kielresi fel élő ,említer scha ezt az elvadult helyet. Faruga poligártatestier, akihez kérdést intéztünk, hogy vájjon egyszerűen felelennyugodtak-e abba, hogy éveik az állapotoiki végleg igy maradjanak, megnyugtatni próblált. A legközelebb történő tanácsülés progrimujára mint nelm agyúban, megint felvették a járdájavítási, utcnkövezési és a vízvezeték csatornázási mín'káratok tervét. — Mindent a pénzhiány akaszt toleg. — panaszolja őszinte bánkódás hangján. — Ezek mind olyan feladatok, amiért ők óriási összegeket igényelnének. S a plgár ág kifogyott. A kövez évihez talán sikerül majd egy nagy banktól kölcsöntköpnünk. De nem biztos, hogy a város lefeletalegy-e a kölcsönfelvételbe, miért rendkívül magas kamatok mellett kapnánk cak meg, mivel a városnak vádljuk be őszintén, nem nagyon van fedezete. — Két ujd utat is szeretnénk kiépíteni a közeljövőben. Az egyik a város kells közepéből nyilegyere ,pn vezetne a vasútállomáshoz. Addig is, míg a kövezés megtörténne, lecsúitatni akarnánk a utcákat Egyszerűbb primitívebb locsoló kocsivalMint megpróbáltuk, mit se használ ennek a pirtengenek. Valamirevaló beollóautó meg légikévé több féltatlíftóba kiér élne. S erre rrta mint csak nincs pénzünk. Hacsak az állata' nein® segít a bajában teljesen magára emundt városon. K. L Koronatanú jelentkezett Gajda ellen Oroszországban csakugyan mint „orvos" működött PRÁGA. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Gajda tábornok botrányához most szót kért dr. Sklinar rakonitzi gyakorló orvos, aki a világháború idején az első szerb önkéntes hadosztályban az orvosi testületben főhadnagyi ranggal szolgált. Nyílt levelet küldött a lapokhoz s ebben mint koronatanú megerősíti, hogy Gajda Oroszországban orvosnak adta ki magát, és a szerb önkéntes első hadosztály 3. ezredeiben mint orvos szolgált. Ez a hadosztály Oroszországban alakult, utóbb pedig Dobrudzsában volt helyőrségen. Itt Gajda a katonai fertőtlenítő hadoszlop orvosparancsnoka volt. Az orvosi címet csak azután tette le, mikor a szerb önkénteshadosztályból átment a cseh vadászcsapathoz, amelynek 12-ik századában a második ezrednél teljesített szolgálatot. Az ördög Hogyan mérgezik meg Európát ? — PARIS. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Nagy, nemzetközi szerződések álanak fenn az ópiumcsempészet megakadályozására, nemzetközi törvények hozattak ugyan e célból, a legszigorúbb büntetések sújtják azokat, kik e törvényeket áthágják —, és a halálos méreg mégis, nagy mennyiségben kerül még mindig Ázsiából Európába. Az európai vámhatóságok és rendőrségek csaknem meddő harcot vívnak. Nem képesek a sokfelé elágazó titkosan összeműködő ópiumügynöki szervezettel megbirkózni. Albert Londres, a híres párisi publicista délfranciaországi útjáról, az ópiumcsempészetre vonatkozó szenzációs cikket tesz közzé a Petit Parisien-ben. Marseille, a Földközi tenger legnagyobb kikötője, az ázsiai útvonalak legfőbb déleurópai kiindulópontja, egyszersmind az ópiumcsempészet behozatali kikötője. Anélkül, hogy a publikum észrevenné, elkeseredett harc folyik itt a mámorító méreg hívei és az ópiumot hivatalból üldöző áltamhatalom között. Londres azonnal szenzációt szimatol, a központi rendőrségre megy, ahol kívánságára készségesen beosztják egy ópiumrazzia részvevői közé. A kikötő negyedben barangolnak. A rendőrség kenyereket koboz el, melyek ópiummal vannak megtöltve. Egy evezőscsatnakban, mely szabadságolt matrózokat szállit a szárazföldre, egy kitömött sast találnak, melynek üres testében ópiummal megtörött pléhdobozokat találnak. Londres megcsodálja a rendőrség szemfüles ügyességét. Egy nagy kiállításba vezetik el, ahol mindenféle tárgy látható, mely az ópiumcsempészést szolgálja: könyvek, kifúrt sétabotok, sőt még mankók is, melyek sok font ópiumot hoztak a szárazföldre De egy napon egy görög emberrel találkozik, aki elmondja neki, hogy az ópiumkereskedésnél oly stratégiával járnak el, mint egyvalóságos hadjáratnál. Az európai behozatal főparancsnoka egy kínai akit ,italábanaz apa* néven említenek. A keletázsiai tengerpart minden kikötőjében a Szaigunban, Sanghaiban, Honkongban, mindentütt megvannak az ügynökei és több pénzzel rendelkezik mint az egész marseilet-i rendőrség, Londres kéri a görögöt, hogy vigye őt magával. De ez visszautasítja a kérést. «Még ha a francia köztársaság elnöke is volna ön, akkor sem láthatná meg az »apát«. Nagy ember az. Naponta győzedelmeskedik a vámőrökön és a rendőrségen, és nagy hadseregnek parancsol szárazon és vizen. Tegnap 110 kgr. ópiumot, tegnapelőtt 113 kgr. hasfát csempészett be. Az ópiumot, mit a kitömött sasokban, kenyerekben rejtenek el, szándékosan találhatja meg a rendőrséggel. Annak is kell néha egy kis sikert jüttitszni mindig, ha a rendőrségnek van egy iyen sikere közvetlenül utána következik az »apának« egy nagy tromfos ütése. A következő Jon Londresnek nagyobb sikere volt. larkozd.ear ismerősével, aki ópiumszivek , ügynökei Az ópiumcsempészet főhadiszállásán aki épp az »apához« megy, »Vigyél el magaddal hozzá.« »Szívesen. Hirt viszek neki a fiától, aki egy nagy choloni rizs telepen dolgozik.« Megérkeztünk. A ház nem úgy néz ki, mintha gonosztevő rejtekhelye van.1. Az ember, aki lakja, és ópiumával nemcsak Franciaországot, hanem egész Európát láta el a legjobb összeköttetésekkel r emékezik, mert az ópium más, mint a kokain. A kokain mindig inkább az uccának való, cikk. Az ópium sokkal inkább a szaxon be. Kopogunk, ajtót nyitnak. Öreg, ráncos arc jelenik meg. Ismerősöm meghajokt. »Üdvözöllek, ó atyám, ki nélkülözhetet-na vagy embereknek és isteneknek!« — Ez tehát az »apa« a mámorméreg királya, az ópium főpapja, a nyugat számára. Kínai ruhát viselt, rövid kabátkát, köntöst, papucsot Leülünk egy kerek asztal mellé és kísérőm folytatja: «Ez vagyok a Barátság és ez itt a Kíváncsiság.« Az öreg kínai alig vett tudomást rólam és igy szólt: »Hogy van a fiam?« »Láttam és együtt ebédeltem vel«. Aztán együtt voltunk egy dalszínházban. Megnőtt« »Ő atyjának a szemefénye« — Telelte a kínai, mély álomból ébredve. « »Mársespebe akar jönni. Ide vágyódik. Tudja, hogy az atyja ott a fehér mandarinnak nagy udvarmestere és urának élvezeteiről gondoskodik. Büszke rá.« »Megmondták-e neki, hogy mikor majd visszatér a hazájába, gazdag ember lesz? Tudja-e, hogy akkor ott megvásárolhatja a nagy rizsületvényt? Tudja-e ezt? És a francia szent atyák jó nevelésben részesítették-e?« »Fényes nevelése van.« Nemsokára búcsúztunk. Kezet nyújtott: »A viszontlátásra. Még egy évig Franciaországban maradok. Ön tudja, hol lakom. Küldjön még minél több árut. Nagyon örvendek, hogy a fiam erős és nagy.« Mikor kiléptünk az ajtón, vezetőm mosolygott- «Azt hiszed, hogy az »apát« láttad? Tévedsz. Ez csak az üzletvezetője, aki szükség esetén lead a börtönbüntetést.« »És ez az egész história, a fiával és Chokinnal?« »Hiszen halottad, úgy mondtam el ,mintha az »apának« magának mondottam volna el. • •»« bibornok lesz a zágrábi érsek GRAC. A Tagespost arról értesül Belgrádból, hogy Pius pápa kijelentése szerint a legközelebbi konzisztóriumon jugoszláv főpapot neveznek bibornokká. Valószínűleg dr. Bauer zágrábi érsek lesz az. Whinetaiék a kínai csanalázadást NEW YORK. Pekingiből jelentik, hogy a kínai (kalgáni) csabai áradást elfojtoták. Négyszáz zendülőt sortűzzel lőttek igyon. - - - - -