Brassói Lapok, 1926. november (32. évfolyam, 248-271. szám)
1926-11-25 / 267. szám
fS2fi. novíimftor 23. BRASSÓI LAPOK 9. oldal, 217. szíml. KÖZGAZDASÁG Megkezdődtek már a jövő évi budapesti mintavásár előkészítő munkálatai A látogatók negyvenhat százalékát román állampolgárok tették ki Feltűnést keltő japán kollekció a budapesti mintavásáron BRASSÓ. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Románia kereskedelmi és ipari körei már a háború előtt számszerűleg is a legnagyobb külföldi csoportot alkották, kik a budapesti áru- és mintavásár iránt évenkénti látogatásukkal élénk érdeklődést tanúsítottak. Romániának a világháború következtében beállott megnövekedése természetesen időszerűvé tette, hogy a budapesti mintavásárral évtizedek óta "kiépült kapcsolata még intenzívebb legyen. A Romániából felutazó látogatók száma évről-évre annyira szaporodott, hogy legújabban az összes látogatóknak már 96 százalékát tették ki. Ez a tény, melyet a Magyarországgal sűrűbbé váló beviteli és kiviteli üzleti összeköttetés is indokolttá tesz. arra ösztönözte a budapesti kereskedelmi és iparkamara által megtervezett mintavásár vezetőségét, hogy a jövő évi mintavásárt a görög keleti naptár szerinti húsvéti ünnepekre való tekintettel, április 30-tól május 9-ike közti napokon tartsák meg. A vásárt ez alkalommal a budapesti iparcsarnok kibővített területein rendezik s igy a legjobb alkalom nyílik, hogy Magyarországnak és a Nyugatnak ipari termékeit áttekinthetőleg egymás mellé állítsák. A hatalmasan kibővített szabad terület most módot nyújt arra, hogy számos külföldi pavillont lehessen felállítani. Erre vonatkozólag már számos állammal indultak meg a tárgyalások. Valószínűleg nagy feltűnést fog kelteni a japán kiviteli cikkeknek áttekinthető összeállítása, melyek az előző évben a philadelphiai világkiállításon is ki voltak állítva. A kiállítás vezetősége a legmesszebbmenő előzékenységet kívánja tanúsítani a román kiállítók iránt s arra törekszik, hogy a mintavásári kedvezményeket még az eddigieknél is jobban kiterjessze, hogy ezzel a vásár látogatását a román állampolgároknak megkönnyítse. A MAI PÉNZPIAC Kedd, november 21 A világpiacon: Nincs lényeges változás. A belföldi piacon: Az irányzat lanyhuló. Délben: egy svájci frank 35.45 lej, egy dollár 183 és egynegyed, egy olasz líra 7.72 lej, egy, márka 43.70 lej, egy angol font 892 lej, egy francia frank 6.65 lej, egy cseh korona 5.45 egy osztrák shilling 25.95 lej, Zürich. Devizák (zárjelben a tegnapi zárlattól való eltérések). Nyitási árfolyamok svájci frankban: száz német márka 123.10, 190 holland forint 207.30, egy dollár 5.13 és ötnyolcad (egynyolcad), egy angol font 25.15 (s egy negyed), száz francia frank 18.45 (—15), száz olasz lira 21.70 (140), száz cseh korona 15.35 (—fél), száz dinár 9.15, száz leva 3.75, száz lej 2.80, tízezer magyar korona 0.72 és ötnyolcad, tízezer, osztrák korona 0.73 és egynyolcad. Budapesti értéktőzsde. Hétfőn jól tartott árfolyamok. Zárlati árfolyamok ezresekben: Magyar Hitel 329, Osztrák Hitel 133, Salgó 583, Délivasut 57, Államvasut 204, Kohó 398, Atlantika 2725, Ganz-Danubius 1990, Kőszén 4500 Papíripar 50, Nasici 1600, Szlavónia 3, Földhitelbank 220, Viktória malom 50, Kereskedelmi Hitelbank 16, Pesti Magyar Kereskedelmi 1220, Urikányi 1735, Láng 122, Lipták 36, Schlick 90, Brassói 513, Cukoripar 1880, Klotild 19, Temesi szesz 350, Hungária műtrágya 148, Olasz Bank 25, Angol-Magyar 42.75, Leszámítoló 83.5, Magyar- Cseh 14, Nova 376, Kronberger 1, Csáky 12, Izzó 1185, Magnezit 1610, Viktória bútor 1.6, Ofa 1095, Malomsoky 4.5, Pesti Hazai 2360. Budapesti terménytőzsde. Hétfő, zárás: Búza 405, rozs 305, zab 23, árpa 260, tengeri 265, új tengeri 200, repce 570, köles 195. (—) Kik kapnak Erdélyben hadikártérítést? Bukaresti jelentés szerint a hadikártérítésre szánt összeget felosztó bizottság ebből a 27 és félmillió lejes alapból, melyet a költségvetésileg megállapított tételből Erdély részére tartottak fenn, a következő erdélyi intézmények részére szavazott meg hadikártérítést: Herkulesfürdő részére félmillió, a kolozsvári román gör. kath. templomnak fél millió, a balázsfalvi gör. kath. főgimnáziumnak egy millió, a brassói Laguna-liceumnak egy millió, a kolozsvári egyetemi klinikáknak két millió, a kolozsvári járványkórháznak egy millió, a kolozsvári prefekturának a megyebeli templomok restaurálására félmillió, a brassómegyei prefekturának az elemi iskolai berendezések pótlására 890.000, a szászsebesi gör. kath. templom részére 50 ezer lej, a szatmármegyei prefekturának a megyebeli templomok részére félmillió, a szatmári gör. kath. román templomnak 200 ezer, a lugosi püspökségnek 600 ezer lejt. A fennmaradó összeget magánkárosultak, internáltak és katonáknak fogják szétosztani. Érdekes jelenségként szögezzük le, hogy a hadikártéritésben részesült fenti intézmények közt sok olyan van, melyik nem szenvedett radikárt, vagy legalább is nem olyan mértékben, mint a részükre megszavazott segély értéke. (2) Törekvések a bankkamatláb leszállítására és a betétállomány korlátozására. A bukaresti bankok képviselői a múlt hét utolsó napjaiban konferenciát tartottak a Nemzeti Banknál, melyen a bankkamatláb esetleges leszállításáról, valamint a letéti ügyletek szabályozásáról tanácskoztak. Mindkét probléma a legnagyobb jelentőségű. Ami a bankkamatláb leszállításának ügyét illeti, a korlátozó rendelkezés elsősorban csak azokat a bankokat érintené, melyeknek viszleszámítolásuk van a Nemzeti Banknál s amelyeknél az adós- és kihitelező kamatláb közötti különbözet elég nagy. Csehszlovákiában a bankkamatlábat a napokban szállították le fél százalékkal Úgy látszik, ez a példa hatott. A konferencia kívánatosnak tartja a letéteknek törvényes úton való szabályozását. Itt azonban általánosító törvény szükséges s nem olyan, mely különbséget tenne idegen bankok és nemzeti bankok között. Romániának külföldi pénzre van szüksége s bármilyen külföldi tőke érkezik is az országba, hogy itt a román gazdaság érdekében együtt dolgozzék a román tőkével, azt szívesen kell fogadni. . (—) Most állapítják meg Ausztria—Magyarország háború előtti adósságából a Romániára eső részt. A múlt héten Bukarestbe érkezett Jules Dolzane és Const. Rodenbach a párisi jóvátételi bizottság kiküldöttei. Utazásuk célja az, hogy a román kormánnyal egyetértésben megállapítsák azt a hányadot, melyet Romániának Ausztria—Magyarország háború előtti adósságaiból magára" kell vállalnia. A tanácskozásokat ez ügyben a román bizottság tagjaival megkezdték. A megbeszélések néhány napig fognak tartani. (—) Az új osztrák búza vám. Az osztrák szövetségi pénzügyminisztérium legújabb rendelete szerint a búza, kétszeres stb. vámja a november 30-ig terjedő időben métermázsánként 0,25 aranykorona. (—) Csökkent a magyarországi bankjegyforgalom. Budapesti jelentés szeiit a magyar bankjegyforgalom a Nemzeti Bank legutolsó kimutatása szerint az elmúlt héten 27,1 millió pengővel csökkent. (2) Két új európai kartell alakul. Két új európai kertell van alakulóban. Az aluminium gyárak szindikátusba tömörülnek és erre vonatkozólag már alá is írták a szerződést. Berlini jelentés szerint az aluminiumszindikátusnak a magyar alapítású bauxitművek is tagjai. A közös irodát a svájci Neuhausenben állították fel, de a kartell végrehajtóbizottsága Párisban székel. A megegyezés a fogyasztópiacok elhatárolására is vonatkozik, és az egyes országok kormányát a szindikátus várható árleszállítással igyekszik megnyugtatni. A másik európai kartell már érzékenyebben elevenébe vág a fogyasztótömegeknek. December első napjaiban az összes európaifavállalatok tanácskozásra jönnek össze Amszterdamban és meg akarják alakítani az európai fakartellt. Piridig az osztrák, csehszlovák, lengyel, román és a finn favállalatok jelentették be csatlakozásukat. * •vár , FORMUS Regény Írta: JUSTH ZSIGMOND 10 Hogy fog majd hát ezzel a világgal szemben, mely mintegy a régi énjének tükre nyilatkozni? Várjon könnyen keresztül küzdi-e majd életét vagy pedig már az első akadályok megbénítják, tönkre teszik? Hisz küzdésre, született, arra nevelték. Világnézete önálló, akarata meg van, tudja mi a teendője. Csak!... s egyszerre egy női fej finom silhouette-ja iromlott át lelkén. Sápadt, finom vonású, szürkéskék szemű fiatal leány. Klienigstein Lolly volt. Két éve, hogy nem látta. Milyen lehet ma? Változott ő is? Vagy olyan, oly kétségbeejtően az, ami volt? "Szereti igazán, vagy nem? Hideg volt, — tudta — Klienigstein Lolly, annyira hideg, mint azoknak a báloknak a hangulatai, amelyekben hajdanában találkoztak. És mégis, mégis! Felkelt ülőhelyéből. Most vette észre, hogy majdnem az" egész éjszakát átvirrasztotta. Hajnalodik, napfényben minden. 13. Vagy három nap után az öreg grófnénak, a két fiú anyjának kellett megérkeznie. Lőrincz befogatta a hires négyes fogatát, a melynek nincs párja három vármegyében. Lőrincz hajtott, Gábor mellette, mélyen elgondolkozva, üldögélt. A négy táltos szédítő gyorsasággal ragadta a könnyű kocsit. Lőrinczet elfoglalták lovai, Gábort meg vitték álmai gyorsabban, messzebbre, mint a repülő kocsi. Anyjára gondolt, hogy fogja fogadni? Szereti-e még? Nem felejtette-e el az évek folyamán, hogy van még egy fia, ki messzemessze, idegen földön, idegenek között, idegenként nőtt fel. A kocsi repült a széles úton. Egyszerre a falu alján feltűnt az óriási landauer, ott ül a »parádés« kocsis, mellette egy, vén, vén inas, ki akkor volt fiatal, mikor még Johann, a vén komornyik járta a landlert A porfelhőből lassan-lassan kibontakozott az egész alkotmány. Gábor meg úgy érezte, hogy nemcsak a portól, de mástól se lát tisztán. Elhomályosodtak szemei, egy árva könnycsepp villan meg a szempilláján, amely, végigszalad a képen. Édesanyja fogja hát ölelni mindjárt, anyai csőktől fog égni az arca. És ime, amit oly soká várt, most valósággá vált; átfonja vállait az édesanyja két karja, érzi szivét szívén, ajkát ajkán. — No hát én, én nekem nem jut belőle semmi? — kérdi Lőrincz ingerkedve. — Ne csak a tékozló fiúnak, a másiknak is juttass valamit a jóból. És most ott ült az öreg asszony két fiával a kocsiban. Mellette Lőrincz, szemben véle Gábor, hiszen arcát mindvégig látni, vizsgálni akarta. A szegény öreg grófné alig akart hinni szemeinek, hogy ez lehetséges legyen, mindkét fiával együtt s most már örökre! — Hogy hasonlítasz atyádra — szólalt meg Nifforné s nézte, nézte a fia vonásait. Kereste rajta a szenvedés nyomait. Szeretett-e már? Megismerte-e már a szenvedést erről az oldalról is? Csak nézte, nézte s ezer semmi kérdést intézett hozzá, aztán oly érdekkel hallgatta amit kérdéseire felel, mintha csak ettől függött volna a lelki üdvössége. Közbe-közbe pedig az oldalán ülő Lőrincz arcát simította végig, nehogy ez azt higyje, hogy elhanyagolja őt addig, míg a másikat anyai szerelmével átfonja. A kocsi lassan felrobogott a kastély elé, az egész cselédség sorban állt, várva szeretett úrnőjét, kit már oly rég nem látott. A kocsiból az öreg komornyik segítette ki, megremegő kézzel ajkaihoz emelve a grófnő kezét, amelyet aztán kétszer, háromszor megcsókolt. Negyven év ragaszkodása beszélt a szemeiből. A többiek is tisztelegtek a kegyelmes asszonynál. A kertész óriási virágbokrétát nyújtott át neki s egy Ids parasztleány a faluból, remegő ajkkal, versben üdvözölte. Az öreg asszony szinte át vált szelleműlvé. Még mindig fiatal tüzü fekete szemeire bánatos fátyol borult. Annyit szenvedett életében, hogy még boldogságának legmagasabb fokán is szomorú volt az arckifejezése. Ajkairól a korai lemondás beszélt. Szeretett s korán temette el azokat, akikhez a szerelem fűzte. Második férje halála óta nem viselt mást, csak gyászruhát. Ettől a pillanattól fogva, csak gyermekeinek akart élni (Folytatjuk.) feiadó: »Brassói Lapok« nyomdája.