Brassói Lapok, 1926. december (32. évfolyam, 272-296. szám)

1926-12-01 / 272. szám

fi válaszfelirati vita során Pop Valér buzista képviselő beha­tóan foglalkozott a romániai kisebbségek ügyével. Felfogása szerint ez a kérdés nem lehet pártpolitika tárgya, hanem­ ki­zárólag az állami politikájának a szem­­­pontjából ítélendő meg­. Erre nézve vala­mennyi pártnak egy azon irányelvet kell követnie. Ha nem­ is akar­ik elnyom­ni a kisebbségeket, feltétlenül meg kell védeni az állam­, a többségi nép érdekeit. A ro­mánságnak minden oka meg van rá, hogy egyes kisebbségiek magatartása miatt nyugtalankodjék. A városoknak román jellegűeknek kell lenniük és rom­án veze­tés alatt állniok, amiben a kisebbségek sem­ láthatnak ellenséges indulatot, mert hiszen csak egy éppen nemi dicsőségtel­­jes immit jóvátételéről van szó. Egyúttal a nem' román sajtó meg'remd'szabályozá­­sát követeli. Pop Valér képviselőt nem­ sorozhat­juk a román parlament kiemelkedő alak­­jai közé, semi a cuzista pártot Románia sorsának jelentőséges intézői sorába, miindazáltal állásfoglalásuk a kisebbségi kérdésben kom­oly figyelmet érdemel. Az őszinte hang a mii ügyünkre nézve sokkal becsesebb, még ha­­bántó és busit,5 hatá­sa van is, mint a tettetett jóakarat, mely mézes-mádos biztatásaival erőnket és energiánkat sorvasztja. A cuzisták szerint elsősorban a több­ség, a románok érdekeit kell megvédeni, aztán jönnek csak mások. Ez brutális őszinteséggel van mondva és nem­ bán­juk, ha mondatik is, de igazság nincs benne és ezért a tétel nemi veszedelmes. A románok érdekei a kisebbségek léte által a legkisebb mértékben sincsenek ve­szélyeztetve, tehát nincs is szükség azok­nak a különleges védelmére. A román nép abszolút számbeli többségben van; a di­nasztia, a kormány, a parlament, a köz­­igazgatás, a törvénykezés, a hadsereg, a diplomácia, a gazdasági, a forgalom ro­mán karakterű, a román irodalom, tudo­­­mány, művészet nemzeti voltában meg ki kételkedhetik? Hol vannak tehát a ro­mán érdekek bántalm­ai, veszedelmei? Az erőszak uralmára Pop Valérék sem gondolhatnak, hiszen sem­mit a ro­mán nemzet érdekeit annyira nemi veszé­lyezteti, m­int a jogtalanság, a hatalom­mal való visszaélés, a soviniizmus elnnyomló rendszere. A városok karakterét sem lehet nyers erőhatalommá­ vagy a jognak és jogegyenlőségnek álutakon és erkölcsel­ lenes módom való kijátszásával m­egv­ál­­toztat­ni; a románság a maga múltjából idézi vissza a hasonló kormányzás m­a­­gabosszuló jellegét. Nincs más út minint az alkotmányos­ság, az igazság útja. Mi sémi akarunk más­felé járni, de hajtani sémi lehet bennün­ket m­ás útra. S Románia jövője ellen vét­kezik, aki azon a film­en, hogy a többségi román nép fölényét, befolyását, javát kell biztosítani az egész vonalon, az igazi alkotmányosság által meg nem en­gedett próbákat enged meg magának. Ne mi is szegezzük az ilyen szólamok és cselekvések ellen a békeszerződés kikö­téseit; ezek hideg és rideg előírások ahoz a parancshoz képest, amelyet Románia nemzője intéz minden fiához, aki ez or­szág üdvét keresi: ne bántsd a másét! A mii kultúránk is szép és szent és imádatos, a mii életünk, munkánk, áldo­zatunk is becses az ország számára, be­csüljék hát meg mint Románia nagy ér­tékét és támadás helyett vegyék védelemr­­e, gyalázás helyett emeljék a civilizáció és emberiesség Pantheomjába. A többség fölemelése címen akarják a kisebbséget megalázni. Az az igazi többe­ség, mely becsületes m­unkát végez a ha­­rza javára, s a szeretet és szolidaritás ha­talmával áll szembe Románia minden belső és külső ellenségével. A cuzisták­nak is ebben a jelben kell a többség javára miunkálniok. Ura (Bukarestben is) 5 lei. BZ.mKES2TÖS£ü SS NYOMDA« KAPU-V. M-68 n^a 171^131 SJfviaa fia TELEFONSZÁMOKI SZERKESZTŐSÉG 1-77. ÍK­IADÓHIVATALI FIP.DIKOXD KIRÁLY (VOLT REZSŐ) KÖRÚT I S Eff%Wal 61$18*9fe9« KIADÓHIVATAL 82. NYOMDA 6-77 SZÁM ..................................................................................................................■in —wm—bw—b—a—i II­iiiii m rawii­a«niuLiwt niwniiiib­um,­na—anta» ELŐFIZETÉSI DIJAK BRASSÓBAN: főszerkesztő ELŐFIZETÉSI DIJAK VIDÉKRE. Egy hóra 90 lej, negyedévre 240 lej, félévre 480 lej, SZELEBELA ár. Egy hóra 100,1/4 évre ^ V» évre 520,1 évre 1000 lej egy évre 900 lej és havonta 15 lej kézbesítési díj._______________________________________ Külföldre: V« évre 420, »/«évre 820, 1 évre 1600 lej XXXIL évf. 272. szám Szerda, 1926. december 1. err.'., ~~ . "ót.—»■uun.w.w—■——» . " ■ ’tv*1 '' ' mi' TL^Tr”"""1 IF '*ll!^|^’"^7,ÍÉWiír ' mtíí ""“* liiVjikT1 Teljesen letörték az angol bányászsztrájkot Cook munkásvezér újabb LONDON. (A Brassói Lapok tudósí­­tójától.) Most már kétségtelen, hogy az angol bányászsztrájk a végleges­ befeje­zéshez közeledik. De ezt a befejezést nemi a kibékülés, hanemt a kényszer hozta létre. A bányatulajdonosok minden vo­nalon győztek, a bányászok min­dent elvesztettek, egymás után adták fel a m­unkaidőre és munkabérekre vonatkozó feltételeiket és követeléseiket. Cook munkásvezér tegnap bejelen­tette a bányászok teljes vereségét, de bejelentette az újabb hadjáratot is, han­goztatva, hogy a győzök nem sokáig fognak örül­ni, mert a legyőzöttek minden­ki­ zavarokkal fenyegetőzik­ lálkozó alkalmat megragadnak az iga lerázására. Készen állhatunk arra, hogy a közeljö­vőben még nagyobb zavarok lesznek. A bányatulajdonosok győzelme ha­lálra sebezte — mondta Cook — az angol gazdasági élet teljes organizmusát, s a héthónapos sztrájk mindent megdrágított. A külföldi szénvásárlások és a kivitel csökkenése súlyos teherként nehezedik az államira. Még nagyobb teher a m­un­­kamélkül­iség, mert május óta a munka­­nélküliek száma 1.222.000-ről két és fél­millió fölé emelkedett. Churchillnek a fi­nanciális év első hónapjairól szóló zár­számadása közel hetven millió font de­ficittel végződött, de legszomorúbb, hogy a sztrájk ugyan, elmúlt, de az angol szén­­ipar szociális és gazdasági technikai prob­lémáinak megoldása még mindig netal tel­jesedett be. - Sándor József nagy beszéde az iparosok kongresszusán A kolozsvári ipartestület törvényjavaslata a kongresszus előtt BUKAREST. (A Brassói Lapok tudó­sítójától.) Tegnap zajlott le az első orszá­gos kis és középipari, valamint az ipa­­rostanonc-képzési kongresszus Bukarest­ben a Teatrul Poporul termében. A kon­gresszuson Tramcu­ Iasi munkaügyi mi­niszter elnökölt. A Magyar Párt nevé­ben és megbízásából a parlamenti cso­port részéről Sándor József alelnök ve­zetésével Gyárfás Elemér dr­, a közműve­lődési szakosztály elnöke, Szakáts Péter, úgy is, mint a m­arosvásárhelyi Székely Iparkamara évtizedeken át főtitkára és Tornya Gyula szenátor jelentek meg. A kongresszust délelőtt tíz órakor nyitotta meg a Tramcu-Iasi miniszter. Meg­nyitó beszédében hangoztatta a kon­gresszus célját: a romániai kis és közép­ipari kérdéseknek törvényes rendezése, az iparosoknak adandó államsegély, az állami és hadiszállításban való részvétel és más az iparosságot érdeklő kérdések. Az egyes minisztériumok üdvözlése illám a vendégtestületek nevében első­nek a miniszter jobbján a főasztalnál ülő Sándor József szólalt fel, aki beje­lentette, hogy a Magyar Párt nevében és képviseletében a kongresszuson négyen, jelentek meg. Kifejezést adott ezután an­nak a mély meghatottságnak, amelyet a miniszter megnyitó beszéde váltott ki, s amelyben a miniszter büszkén hangsú­lyozta, hogy iparos és földész családból emelkedett fel, s ezzel megmutatta az utat a jelen iparosságának is az emelkedésre. E szavak — mondotta — a magyarság képviselőjének szívéből, lelkéből is fa­kadtak, mert ő m­aga is negyven évig­ dol­gozott az az erdélyi magyar iparosság ér­dekében, s gyakorlatból tudja, hogy mit jelent az iparososztály az államiban. Az iparosság morális, hazafias elemi, ame­lyet támogatni, amelyet felemelni köte­lessége. Az erdélyi magyar iparosság an­nál nagyobb figyelmet érdemel, mert a magyar iparnak évszázadokra visszamenő ISO Fel ZSrb­iss­en nyílkor 2.93 svájci frank

Next