Brassói Lapok, 1926. december (32. évfolyam, 272-296. szám)
1926-12-01 / 272. szám
fi válaszfelirati vita során Pop Valér buzista képviselő behatóan foglalkozott a romániai kisebbségek ügyével. Felfogása szerint ez a kérdés nem lehet pártpolitika tárgya, hanem kizárólag az állami politikájának a szempontjából ítélendő meg. Erre nézve valamennyi pártnak egy azon irányelvet kell követnie. Ha nem is akarik elnyomni a kisebbségeket, feltétlenül meg kell védeni az állam, a többségi nép érdekeit. A románságnak minden oka meg van rá, hogy egyes kisebbségiek magatartása miatt nyugtalankodjék. A városoknak román jellegűeknek kell lenniük és román vezetés alatt állniok, amiben a kisebbségek sem láthatnak ellenséges indulatot, mert hiszen csak egy éppen nemi dicsőségteljes immit jóvátételéről van szó. Egyúttal a nem' román sajtó meg'remd'szabályozását követeli. Pop Valér képviselőt nem sorozhatjuk a román parlament kiemelkedő alakjai közé, semi a cuzista pártot Románia sorsának jelentőséges intézői sorába, miindazáltal állásfoglalásuk a kisebbségi kérdésben komoly figyelmet érdemel. Az őszinte hang a mii ügyünkre nézve sokkal becsesebb, még habántó és busit,5 hatása van is, mint a tettetett jóakarat, mely mézes-mádos biztatásaival erőnket és energiánkat sorvasztja. A cuzisták szerint elsősorban a többség, a románok érdekeit kell megvédeni, aztán jönnek csak mások. Ez brutális őszinteséggel van mondva és nem bánjuk, ha mondatik is, de igazság nincs benne és ezért a tétel nemi veszedelmes. A románok érdekei a kisebbségek léte által a legkisebb mértékben sincsenek veszélyeztetve, tehát nincs is szükség azoknak a különleges védelmére. A román nép abszolút számbeli többségben van; a dinasztia, a kormány, a parlament, a közigazgatás, a törvénykezés, a hadsereg, a diplomácia, a gazdasági, a forgalom román karakterű, a román irodalom, tudomány, művészet nemzeti voltában meg ki kételkedhetik? Hol vannak tehát a román érdekek bántalmai, veszedelmei? Az erőszak uralmára Pop Valérék sem gondolhatnak, hiszen semmit a román nemzet érdekeit annyira nemi veszélyezteti, mint a jogtalanság, a hatalommal való visszaélés, a soviniizmus elnnyomló rendszere. A városok karakterét sem lehet nyers erőhatalommá vagy a jognak és jogegyenlőségnek álutakon és erkölcsel lenes módom való kijátszásával megváltoztatni; a románság a maga múltjából idézi vissza a hasonló kormányzás magabosszuló jellegét. Nincs más út minint az alkotmányosság, az igazság útja. Mi sémi akarunk másfelé járni, de hajtani sémi lehet bennünket más útra. S Románia jövője ellen vétkezik, aki azon a filmen, hogy a többségi román nép fölényét, befolyását, javát kell biztosítani az egész vonalon, az igazi alkotmányosság által meg nem engedett próbákat enged meg magának. Ne mi is szegezzük az ilyen szólamok és cselekvések ellen a békeszerződés kikötéseit; ezek hideg és rideg előírások ahoz a parancshoz képest, amelyet Románia nemzője intéz minden fiához, aki ez ország üdvét keresi: ne bántsd a másét! A mii kultúránk is szép és szent és imádatos, a mii életünk, munkánk, áldozatunk is becses az ország számára, becsüljék hát meg mint Románia nagy értékét és támadás helyett vegyék védelemre, gyalázás helyett emeljék a civilizáció és emberiesség Pantheomjába. A többség fölemelése címen akarják a kisebbséget megalázni. Az az igazi többeség, mely becsületes munkát végez a harza javára, s a szeretet és szolidaritás hatalmával áll szembe Románia minden belső és külső ellenségével. A cuzistáknak is ebben a jelben kell a többség javára miunkálniok. Ura (Bukarestben is) 5 lei. BZ.mKES2TÖS£ü SS NYOMDA« KAPU-V. M-68 n^a 171^131 SJfviaa fia TELEFONSZÁMOKI SZERKESZTŐSÉG 1-77. ÍKIADÓHIVATALI FIP.DIKOXD KIRÁLY (VOLT REZSŐ) KÖRÚT I S Eff%Wal 61$18*9fe9« KIADÓHIVATAL 82. NYOMDA 6-77 SZÁM ..................................................................................................................■in —wm—bw—b—a—i IIiiiii m rawiia«niuLiwt niwniiiibum,na—anta» ELŐFIZETÉSI DIJAK BRASSÓBAN: főszerkesztő ELŐFIZETÉSI DIJAK VIDÉKRE. Egy hóra 90 lej, negyedévre 240 lej, félévre 480 lej, SZELEBELA ár. Egy hóra 100,1/4 évre ^ V» évre 520,1 évre 1000 lej egy évre 900 lej és havonta 15 lej kézbesítési díj._______________________________________ Külföldre: V« évre 420, »/«évre 820, 1 évre 1600 lej XXXIL évf. 272. szám Szerda, 1926. december 1. err.'., ~~ . "ót.—»■uun.w.w—■——» . " ■ ’tv*1 '' ' mi' TL^Tr”"""1 IF '*ll!^|^’"^7,ÍÉWiír ' mtíí ""“* liiVjikT1 Teljesen letörték az angol bányászsztrájkot Cook munkásvezér újabb LONDON. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Most már kétségtelen, hogy az angol bányászsztrájk a végleges befejezéshez közeledik. De ezt a befejezést nemi a kibékülés, hanemt a kényszer hozta létre. A bányatulajdonosok minden vonalon győztek, a bányászok mindent elvesztettek, egymás után adták fel a munkaidőre és munkabérekre vonatkozó feltételeiket és követeléseiket. Cook munkásvezér tegnap bejelentette a bányászok teljes vereségét, de bejelentette az újabb hadjáratot is, hangoztatva, hogy a győzök nem sokáig fognak örülni, mert a legyőzöttek mindenki zavarokkal fenyegetőzik lálkozó alkalmat megragadnak az iga lerázására. Készen állhatunk arra, hogy a közeljövőben még nagyobb zavarok lesznek. A bányatulajdonosok győzelme halálra sebezte — mondta Cook — az angol gazdasági élet teljes organizmusát, s a héthónapos sztrájk mindent megdrágított. A külföldi szénvásárlások és a kivitel csökkenése súlyos teherként nehezedik az államira. Még nagyobb teher a munkamélküliség, mert május óta a munkanélküliek száma 1.222.000-ről két és félmillió fölé emelkedett. Churchillnek a financiális év első hónapjairól szóló zárszámadása közel hetven millió font deficittel végződött, de legszomorúbb, hogy a sztrájk ugyan, elmúlt, de az angol szénipar szociális és gazdasági technikai problémáinak megoldása még mindig netal teljesedett be. - Sándor József nagy beszéde az iparosok kongresszusán A kolozsvári ipartestület törvényjavaslata a kongresszus előtt BUKAREST. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Tegnap zajlott le az első országos kis és középipari, valamint az iparostanonc-képzési kongresszus Bukarestben a Teatrul Poporul termében. A kongresszuson Tramcu Iasi munkaügyi miniszter elnökölt. A Magyar Párt nevében és megbízásából a parlamenti csoport részéről Sándor József alelnök vezetésével Gyárfás Elemér dr, a közművelődési szakosztály elnöke, Szakáts Péter, úgy is, mint a marosvásárhelyi Székely Iparkamara évtizedeken át főtitkára és Tornya Gyula szenátor jelentek meg. A kongresszust délelőtt tíz órakor nyitotta meg a Tramcu-Iasi miniszter. Megnyitó beszédében hangoztatta a kongresszus célját: a romániai kis és középipari kérdéseknek törvényes rendezése, az iparosoknak adandó államsegély, az állami és hadiszállításban való részvétel és más az iparosságot érdeklő kérdések. Az egyes minisztériumok üdvözlése illám a vendégtestületek nevében elsőnek a miniszter jobbján a főasztalnál ülő Sándor József szólalt fel, aki bejelentette, hogy a Magyar Párt nevében és képviseletében a kongresszuson négyen, jelentek meg. Kifejezést adott ezután annak a mély meghatottságnak, amelyet a miniszter megnyitó beszéde váltott ki, s amelyben a miniszter büszkén hangsúlyozta, hogy iparos és földész családból emelkedett fel, s ezzel megmutatta az utat a jelen iparosságának is az emelkedésre. E szavak — mondotta — a magyarság képviselőjének szívéből, lelkéből is fakadtak, mert ő maga is negyven évig dolgozott az az erdélyi magyar iparosság érdekében, s gyakorlatból tudja, hogy mit jelent az iparososztály az államiban. Az iparosság morális, hazafias elemi, amelyet támogatni, amelyet felemelni kötelessége. Az erdélyi magyar iparosság annál nagyobb figyelmet érdemel, mert a magyar iparnak évszázadokra visszamenő ISO Fel ZSrbissen nyílkor 2.93 svájci frank