Brassói Lapok, 1926. december (32. évfolyam, 272-296. szám)

1926-12-01 / 272. szám

BRASSÓI LAPOK 1926. december 1. 2. oldal, 252. számú múltja, hagyomsárnya és szervezete Van, amelyeket m­­ind­enkép tisztelni, meghall­gatni és figyelembe venni kell. Rámutatott beszéde további folyamán arra, hogy Magyarországon az iparos ne­mességre emelkedhetett és a született ne­mes nemi vesztette el osztályát, ha ipa­ros lett. — A föld­mives osztállyal együtt — mionastta — legyenek önök Románia új nemessége.­­ A miniszter megnyitójára megje­gyezte, hogy Erdélyben államsegéllyel, iparosszövetkezetekkel saját m­aga is álla­lmi és hadiszállításokra szervezte a kis és középipart, ezen az útón tehát tört útra találunk. A képesítéshez és az engedély­hez kötött iparok gyakorlásának szabályo­zásával különben a kolozsvári ipartestü­let elöljárósága külön törvénytervezetet dolgozott ki, amelyet letesznek a kon­gresszus asztalára, s amelynek figyelembe vételét kéri. A Magyar Párt, amely ma a kormánnyal együtt dolgozik, részt kér e munkából is, mert jobb­ egyetértéssel és békes­éggel megegyezni a törvény előké­szítésénél, mint aztán esetleg ok nélkül veszekedni a parlamentben. Az a szel­lem, amely Erdély iparosságát vezeti, a demokrácia és az autonómia szelleme, mely utóbbit, m­int legüdvöse­bbet külö­nösen hangsúlyoz. Sándor József gyakorlati tapasztala­tokon felépült beszédét hatalmasan meg­éljenezte és megtapsolta, s a miniszter is meleg kézszorítással k­özönte meg a felszólalást. A kongresszus további során csak egyetlen kellemetlen felszólalás hangzott el, amelyben a temesvári román kiküldött tisztáin román politikai szempontból fogva fel a kérdést, azt követelte, hogy a váro­sokat román iparosokkal kell "romlánosí­­tanni. Az előterjesztett javaslatok legnagyobb részét elfogadták Ma délelőtt 10 órakor a Teatrul Popo­tárban Tranen Jasi közmunkaügyi minisz­ter elnöklete alatt folytatták az országos iparos kongresszust Eltérően a tegnapi ügyrendtől a fel­merült problémákat nemi külön szek­­­ciókban tárgyalták, hanem­ az egész gyű­lés egyszerre vitatkozott a felmerült kér­désekről. A nagy számban megjelent er­délyiek egyik vezető embere a következő érdekes dolgokat jelentette ki: A kon­gresszus általában véve kedvező benyo­mást tett reánk. Ugyanis a pesszimista várakozással ellentétben a munkaügyi miniszter referenseitől előadott javasla­tok meglehetősen fedik felfogásunkat. Az Erdélyben érvényes ipartörvénynek főbb irányelveit, legalább eddigi látszat sze­ rint elfogadták. Éppen ezért az előter­jesztett javaslatok legnagyobb részét el­fogadtuk. Természetesen mindegyiket több-kevesebb változtatással. Eddig m­ind­össze egyetlen javaslatot vetettünk visz­­sza, még­­pedig azt, m­ely a tanoncképzés­sel és tannonctartással kapcsolatban a m­es­terek ellenőrzésével foglalkozott. Ezt az ellenőrzést ugyanis sokkal jobban meg­oldja a m­agyar ipartörvény, mint ahogy azt az új javaslat megoldaná. Egyebek­ben a kongresszus bebizonyíto­tta azt, hogy a regáti és az erdélyi iparosok közt nagy mentalitás­­különbség van, még­pe­dig az erdélyi iparosok javára. Ez a kü­lönbség­ nemi ideiglenes, hanem­ kisebb­­nagyobb nézeteltérésekre vezetett. Sze­rencsére azonban anélkül, hogy azok sú­lyosakká váltak volna. Egyebekben az er­délyi kiküldöttek reggel 8 órakor ugyan­csak a Teatrul Popol­árban elő értekezle­tet tartottak. Elhatározták, hogy minden kérdésben egységesek m­aradnak, továbbá, hogy a ko­ngresszsban támog­atni fogják mindazokat a javaslatokat, melyeket a kol­­ozsvári iparkamara készített és nyújtott be. Ma délelőtt Moldován, a kolozsvári ipar­­testület elnöke is felszólalt a kongresszuson és a megjelenteket kérte, hogy támogassák. Különben felszólalások hangzottak ma el a tanoncszerződésekről, a praktikus kiképzé­séről, az iparosok kvalifikációjáról, az ipa­ros múzeumról és gyűjteményről, az iparos iskolákról, az inas­othonokról, s több ilyen szakmába vágó tárgyról. Különös súlyt helyeztek a szónokok a kis- és középiparosság állami támogatásának problémájára. Feltűnést keltett, hogy erre az országos kongresszusra a munkaügyi minisztérium az erősen érdekelt munkásság képviselőit nem hívta meg. Az egész ország területéről mind­össze három város munkássága kapott meg­hívót, úgymint Temesvár, Marosvásárhely és Brassó. Éppen ezért a munkáskiküldöttek ma felszólaltak a nagygyűlésen és tiltakozásukat fejezték ki amiatt, hogy a munkásság ilyen­képpen nem tudja érdekeit megvédeni és a törvény egyoldalú lesz. A gyűlést ma délután folytatják­, s be­fejezésül este bankettet rendeznek. Elfogták a jótékonycéhű­ előadások szélhámos rendezőjét Egy millió lejt csalt össze különböző szélhámosságaival . Aki három csoportba ossza gaztetteit KOLOZSVÁR.­­A Brassói Lapok tudósí­tójától.­ Debau rendőrigazgató szombat este a főtéri korzón óriási feltűnés közepette le­tartóztatott egy, rendkívül elegáns megjelené­sű fiatalembert, akit a rendőrségre bekísértek Kihallgatása során tett vallomásai a mai viszonyokra jellemző szélhámos-históriára vet­neki jellemző fényt. Az elfogottat Varvara Sil­­viusnak hívják, aki Debau rendőrigazgató­val együtt szolgált 1917-ben a 21-es­ honvé­deknél és főhadnagyi rangot ért el. Debaut azután kinevezték az imperiumváltozáskor Dicsőszentmártonba rendőrprefektnek. Azóta nem hallott semmit semi volt kollégájáról. Újabban hire j­árt, hogy­ Erdély külön­böző városaiban egy­ Varvara Silviu nevű fia­talember szélhámosságokat követ el. Déván, Meggyesen, Temesváron és Aradon járt az év tavaszán, s a Veres­kereszt és az Asocia­­tiunea Principesa Elena megbízottjának adta ki magát. Hatalmas plakátokat készített, melyeken Ferdinánd király védnöksége alatt jótékony­­célú hangversenyt hirdet. Végigkolindálta a bankokat, nagyobb üzleteket és tehetősebb magánosokat és őfelsége nevére hivatkozva, nagyobb összegeket vett fel. Miután a román és magyar közönségnél fellépésével rendkí­vül tudott hatni, mindenütt­ nagy publi­kum gyűlt össze. A hangversenyeket azonban mindannyiszor el kellett halasztani, hol a mű­vésznő váratlan indiszpozíciója, hol pedig más ok­ miatt. Varvara a koncert napján rendszerint már más városban függesztette ki a plakátokat és hirdetett jótékony,célú hangversenyeket. Köröző levelet adtak ki ellene, azonban nem sikerült elfogni, hol egyik, hol másik vá­rosban bukkant fel, mindenütt becsapott vagy megvágott egy-két embert és aztán tovább állott. Egyidőben már hire járt, hogy Ame­rikába távozott és ezért a körözést meg is szüntették­ ellene. Ezt az alkalmat használta ki Varvara egy nagyszerű ötlete keresztülvitelére. Romániá­ban kiadnak egy indicatorul Industrial Ro­mane című könyvet, amely Románia összes ipari, vállalatait foglalja magában s amely­ben sok cég hirdet. Ezt a címtárt a vállalatod­nak ingyen küldi meg a kiadó. Gondolt egyet Varvara és nyugtákat csináltatott s a könyvre egy csomó cégtől 1000—51­00 tejes összegeket vett fel. Így Kolozsváron a Renner-bőrgyár, Vajda-cukrászda, azután az Első Erdélyi Ék­­szerárugyár, a marosujvári Solvayrművek­ és még egész csomó ilyen vállalattól vett fel kisebb-nagyobb összegeket, melyek megköze­lítik az egymillió lejt. Debin rendő­rigazgató péntek este kiko­­csizott és úgy rémlett, mintha a járókelők kö­zött meglátta volna Varvara arcát. Mikorra az a gondolat átvillant, már tovább is ment autóján. Ezután azonban azonnal kiadta a letartóztatási parancsot s másnap razziát ren­delt el. Az összes szállodákat bejárták a de­tektívek, azonban sehol sem találták meg. Szombat este Debau kiment a főtéri kor­zóra abban a reményben, hogy ott fogja találni Varvarát. Valóban ismét meg­pillantotta a fiatalembert. S­ozzáközelítve megszólította: Szervusz Varvara! Varvara visszafordulva, túláradó öröm­mel a nyakába ugrott a rendőrigazgatónak: Mi újság, pajtás? kérdezte. Semmi, csak letartóztatlak, volt a vá­lasz. Van még egy négyszáz fejes kinlevőségem — szeretném inkasszálni. De arra már nem volt ideje. Letartóztat­ták és bekísérték a rendőrségre, hol most folyik bűnlajstromának az összeállítása. Ezt ő maga állítja össze s bűneit három csoport­ra osztotta: kisebb, közép és nagyobb bűn­esetekbe. Amikor naptárt vásárol , 7 nézze jól meg a címet ! 9 JL /. és ne fogadjon el mást, csak a BRASSÓI LAPOK KAPTÁRAIT mert ezek az egyedüli megbízhatóan összeállított, gazdag, praktikus tartalmú és szép kiállítású naptárak. A BrASSÓI LAPQK KAPTÁRAi kaphatók minden könyvkereskedésben s a Brassói Lapok minden árusítójánál.

Next