Brassói Lapok, 1927. február (33. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-02 / 25. szám
2. ölelni- 2. szított. ben és feltétel nélkül a bolgár követeléseket. Bulgárának elsőrangú édeke Jugoszlávia elszigetelése, s Jugoszláviának aligha sikerül ezt a Bulgáriában élő törekvést ellensúlyozni. A Magyarországgal való viszonyban ez a kérdés e pillanatban még nyíltabb, Jugoszlávia még reeménykedik. Bár az olasz-'magyar közeledést Bethlen magyar 'miniszterelnöknek tervbe vett római útla minél inkább fenyegetővé teszi Jugoszlávia számára, a belgrádi diplomácia nem adta fel még a reményt, hogy Mussolini számításait kerekezheti. S ebben Belgrádot a francia kormány, akárcsak az olaszt és a magyart Anglia, a leghathatósabban támogatja. Azant a jelek mutatják, a párisi kormány kész .Jugoszláviának a legkétségbeesettebb lépést tanácsolni, csak azért hogy a teljes bekerítést elkerüle. Egy londoni jelentés szerint Franciaország maga tanácsolta Jugoszláviának, hogy igyekezzék teljes mértékben kielégíteni Magyarországnak az adriai kikötő tekintetben felállított követeléseit, s adja át tengerpartját a legkedvezőbb feltételek mellett. Jugoszlávia — úgy látszik — hajlandómegfogadni a Bárisból jövő tanácsot, miért, amiint a londoni Daily Telegraph feltűnő helyen közli — a szerb kormány már meg is kezdte a magyar kormánynyal a megbeszéléseket arra vonatkozólag, hogy rávegye arra, hogy tengeri kijáratát Jugoszlávia kikötőiben állítsa fel. S Páris tanácsait ebben a legmesszebbettenő módon honorálja. Belgrád főaggodalma az, hogy Olaszország és Magyarország között semlegességi és barátsági egyezményt köt s ezt az aggodalmat súlyosbítja, hogy Magyarország épen imost kéri a katonai ellenőrzésmegszüntetését. Bár ez ellen az életéinek utolsó hónapjait élő kisantant igyekszik tiltakozni, alig valószínű, hogy ez az akciója sikeres legyen, amit épen abból lehet következtetni, hogy Jugoszlávia külön megbízottat küldött Budapestre, hogy a katonai ellenőrzés megszüntetése esetére a magyar kormánnyal tárgyalon. Almir pedig a legsúlyosabb gondot okozza Jugoszláviának, az Olaszország túlzottan előzékeny tmagatartása Magyarországgal szemben. Belgrádi politikai körökben nagyon is jól tudják, hogy Magyarország az olasz kormánytól Fiuménak Danzig mintáidra való szabadkikötővé való nyilvánítását kérte a népszövetség közvetlen fenhatósága alatt s Olaszország hír szerint ezt a kívánsá got komoly megfontolás tárgyává teszi. Juigo,zá’iának tehát kemlény munkát kell végeznie és sokat kell kínálnia és adnia, ha Olaszországnak ezt az előzékenységét ellensúlyozni akarja. És egy esetleges jugosláv—ai magyar megegyezés nelmi lesz kisebb jelentőségű a Balkán és általában Európa politikájáéban, (miért hiszen ebben az esetben a kisantant eg szebben integszenek) mint hogyha a megegyezés Magyarország és Olaszország között jönne létre, miért ez is teljesen új képet adna az európai politikának. Spiritiszta élményeim Irta: Froiizel von Reuter — A spiritizmus vagy az okkultizmus, amelyet magyarul a rejtelmek tudományának fogunk nevezni, az egész világon egy *■ re jobban terjed. Mint a mai élet többi *■ jelenségeiről, erről is be kell számolnunk olvasóinknak és ezért örömmel közöljük Florizel von Reuternek, a virághirü hegedűsnek azt az előadását, ame- ► lyet saját tapasztalatairól Berlin tudo- mányos körei előtt tartott s amelynek , közlési jogát tőle megszereztük. Ennek az előadásnak közlése azonban nem jelenti azt, hogy azzal mindenben egyet is értettünk. Véleményünket a tanulmány kifejjezése után megpróbáljuk majd kifejteni külön cikk keretében. Korunk magasra fejlődött tudományossága e pillanatban két pártra szakad. Az egyik ugyan elismeri, hogy vannak bebizonyított s ellentmondást n°m tűrő rejtelmes jelenségek, de e jelenségek okait az úgynevezett lelkiséggel (animizmussal), vagyis olyan földi erőkkel magyarázzák, amelyeknek működéséhez földöntúli erőknek semmiféle közük sincsen, a másik párt azonban jobban hajlik affelé a megoldás felé, hogy e jelenségeknek nagy részét csak az úgynevezett spiritizmussal lehet magyarázni. A magam részéről nyíltan kijelentem, hogy én teljes egészében fenntartom és támogatom ezt a második felfogást, mégpedig olyan személyes kísérleteim alapján, amelyeknek egy részét hivatásos médiumokkal, más részét a legszűkebb családi körben folytattam. Ezzel természetesen nem azt akarom állítani, mintha minden rejtelmes jelenség szükségképen spirisztikus behatással volna magyarázandó, hanem csak azt, hogy felfogásom szerint értelmetlen dolog teljességgel mellőzni minden spiritisztikus magyarázatot, mert hiszen így inkább megakadályozzuk, semmint elősegítjük azoknak a feladatoknak megoldását, amelyeket a társlélektan (parapszichológia) maga elé kitűzött. Engem például egyáltalában nem az érdekel, hogy vájjon egy asztal egy úgynevezett médium jelenlétében körül tud-e sétálni a szobában, hanem az, hogy vájjon az asztal mozdulatait felsőbb értelem vezeti-e, vagy nem? Sőt szívesen elfogadom, hogy még a tárgyak mozgása önmagába nem is alkalmas arra, hogy az életnek földön túl való folytatását bizonyítsa, legalább is olyan esetekben nem, amelyben vezérlő értelem működése nem mutatható ki. Egy párnának a levegőben való keringése még önmagában nem bizonyítja, hogy ez talán valóban a szellemek játéka lenne, kivéve, ha az a párna vagy bármely más tárgy olyan mozdulatokat végez, amelyek megfelelnek egyes határozott kívánságoknak, ha ezek a mozdulatok bizonyos kívánságokat telejsíthetne be, például, ha kívánságra többször megérintik ugyanazt a személyt, vagy bármely jelenlevőt. Ebben az esetben már okunk van a szellemek jelenlétének felevésére. Mindenesetre, ha a tudománynak nem állana rendelkezésére más mód a kérdésben való állásfoglalásra, mint ezek a téveiből irányított (telekinétikus) mozgások, akkor a megismerés nagyon nehezen juthatna előre. Szerencsére azonban, az újabb időkben különösen Amerikában és Angliában a médiumokkal kapcsolatos jelenségek technikája olyan hatalmas eredményeket ért el, amelyek mellett ezek a mozgási jelenségek erősen háttérbe szorulnak. A spiritizmus által eddig végzett kutatások tekintetében utalnom kell arra, hogy azok szigorú tudományossága érdekében rendkívül nagy haladás történt. A lipcsei egyetem külön tanszék felállítását határozta el a rettyluiersi(okkult) jelenségek tanílmányozására, és ebben az elhatározásában nem nevezhető at irőnek, mert a philadelphiai egyetemen irr néhány év óta fennáll ilyen tanszék. Angliában külön kollégiuma van a rejtelmes , ludovláv nyokinak, és emellett nemrégen Londonban elég kutató intézetet is állítottak fel, melynek feladatai közé tartozik az, hogy a médiumokat szigorúan megvizsgálja megbízhatóságuk és képességeik hatásköre tekint BESSAI LAPOK1 1927. február 2. Üoiüiniiiiísfa tHsitefés volt a issrlisii Lisfgartenbeii „A tüntetés csak előhírnöke a készülő harcoknak“ BERLIN. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A berlini kolmimltimisták az új német kormány megalakulásával kapcsolatban tegnap, vasárnap délben tüntetést rendeztek a Luftgartenben, amiben mintegy hat-nyolcezer tüntető vett részt A húsz különböző pontból felvonuló csoportok transzparenseken és zázlókon feliratokat vittek, amelyek élesen elítélik az alakulóban levő kormányt. A Lustgartenben a szónokok emlelvényekről beszéltek a zelmleghez, s a jobboldali kormányalakulásért a szociáldemokratákat tették felelőssé. A szónokok hangoztatták azt is, hogy ez a tüntetés csak előhírnöke a készülő harcoknak. Két helyen kisebb összetűzés is volt. Anyagi helyzetük javítását sürgetik az udvarhely megyei jegyzők Az udvarhely megyei jegyzők kevesebb fizetést kapnak, mint a más megyebeliek SZÉKELYUDVARHELY. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Az udvarhely megyei jegyzők egyletének választmánya a megyei közigazgatás menetének egyszerűsítése és saját anyagi helyzetének javítása céljából gyűlést tartott január hó végén Székesudvarh.helyen. A gyűlésnek szenvedelemmentes, higgadt lefolyása sok érdemleges határozatot eredményezett Elhatározta a választmány, hogy előterjesztést tesz a prefektúrához aziránt, hogy a közigazgatási törvény 93-ik §-a alapján a községek intézkedjenek a községi pénztári teendőkről, annál is inkább, mert az idézett törvény 94-ik §-a csak megengedi, hogy a titkár lehet pénztáros, de annak eldöntését, hogy ki legyen az, a községi tanács hatáskörébe utalta. Elhatározta továbbá a választmány, hogy Szintén előterjesztéssel él a prefektúrához, a jegyzői útiátalányok rendezésére is oly irányban, hogy a jegyzők ne utiszámlákat legyenek kénytelenek készíteni, hanem átalánnyal láttassanak el a községek részéről és pedig olyan mértékben, hogy abból ki lehessen jönni és ne legyen kénytelen a jegyző sajátjából ráfizetni, hanem a tényleges fuvar- és napidíjnak megfelelő összegeket kapja meg a községi tanács határozata alapján. Határozatilag kötelezte a választmányi az elnökséget arra, hogy miután a vármegyei jegyzők 300 - 600 lejjel kevesebb fizetést kapnak, mint más vármegyébeli hasonló szolgálati idővel és családi állapottal bíró jegyzők tegyenek előterjesztést, hogy ezt a hiányt, valamint az 1925-ik évi II. félévi elmaradt drágasági segélyt szintén kapják meg s ha szükségét látja, interveniáljon az illetékes minisztériumban, mert abszurd dolog, hogy Udvarhely megye jegyzői kevesebb fizetést kapjanak, mint más megyebeli jegyzők. Az egyleti élet ápolására kimondották, hogy a gyűlésen meg nem jelenő tag a fuvar- és napidijat, melyet megjelenés esetén fizetne, a jegyzői özvegy és árva alapra bírságként köteles lefizetni s ha valamelyik jegyző elhal, temetési segély címen az özvegynek 100—100 lejt fizet mindegyikük. Végül a választmány küldöttségileg kérte a pénzügyi adminisztrátort, hogy pádnlettel a megye nagy szegénységére, melynél fogva az adókat behajtani negyedévenkint nem lehet s az esetleges árverés is sikertelen marad, a jegyzők anyagi felelősségére a szegényebb sorsú földmivesekkel szemben az adóbehajtás szeptember végéig felfüggesztessék. Az adminisztrátor a helyzetet belátva, miután a jegyzői kar a felelősséget is vállalta, a felfüggesztésbe b'leeager’.fkt. A Brassói Fapok hirdetéseit naponként százezer ember olvassa