Brassói Lapok, 1927. május (33. évfolyam, 96-120. szám)

1927-05-01 / 96. szám

#„MU Se«eti «MM» Vasárnapi szám ára IBuk­arestisen 1$­ 8 lej PEROIHANO KIRÁLY (VOLT REZSŐ) KÖRÚT 0 I^OLITbKI&I I^llPSLIIPLAPOK ÉG ÉS NYOMDA s KAPU-U. 64 — 66 6 fii ft# n a »g MKmna « ura TELEFONSZAMOSI SZERKESZTŐSÉG 1­ 77 KIADÓHIVATAL 82, NYOMDA «-77 SZAB*! DIJAK BRASSÓBAN: gyedévre 240 lej, félévre 400 lej, havonta 13 lej kézbesítési dij. évf. 96. szám roknoocBurró SZELE BÉLA áx. ELŐFIZETÉSI DIJAK VIDÉKRE, Egy hóra 100, V« évre 270, V« évre 520,1 évre 1000 lej Külföldre: Vi évre 420, V» évre 820, 1 évre 1600 lej Vasárnap, 1927. május 1 Hajut­ Gusztáv püspök jubileumára Harminc év az erdélyi római katholi­kus püspöki székben. Harminc év egy ma­­gasztos hivatásban, Istennek és a népnek szolgálatában. Harminc év tele munkával, áldozattal, megpróbáltatással, gazdag ered­ményekkel, lelki és erkölcsi szépségekkel. Mennyi mozgalom, mennyi változat, meny­nyi történelmi és társadalmi fordulat eb­ben a három évtizedes korszakban, me­lyek körülötte hullámoztak! Majláth Gusztáv gróf a hit bensőségével s a hivatás áthatottságával kezdte meg apos­toli működését Erdélyben. Az ősi fejedelmi városból, az erdélyi püspökség klasszikus földjéről, a monumentális székesegyház szomszédságából árasztotta szét katholikus népünk lelkébe a vallásosság, a hitbeli hű­ség, a küzdésben és szenvedésekben való áll­hatatosság és az isteni igazságosságban való bizalom fölemelő és megtartó érzéseit. Mint egy fárosz az óceán partjáról a siket és sö­tét éjszakában, az orkán vad tombolása kö­zepett a hullámokkal küzdő hajónak, adott irányítást és biztatást a vergődő és révpartra igyekvő leleteknek. A maga nagy szellemének és erős hitének ragyogó fényképeit szórta az élet viharos hullámaira, s nem volt egyet­len pillanat, amikor megtorpant vagy­ ki­merült vagy elcsüggedt volna az önfeláldo­zás e hérosz­ kifejtésében. Egy igazi apostol küldetése az övé, kez­dettől a mai napig. Jelleme tisztasága, lán­goló emelkedettsége, a szegények és meg­alázatok iránt való olvadó részvéte, határ­talan áldozatkészsége és nemes egyszerű­sége, mely csak a mások javát és Istent kí­vánta szolgálni, alakját magasra megnövelte és a tisztelet és ragaszkodás piedesztáljára mindenkor lelkesítő példaképnek állította. Mintha csak annak a tudatában élt, mun­kált és alkotott volna ebben a harminc esztendőben, hogy olyan időket élünk, ami­kor több jó példára,­ mint tanításra van szükség. Majláth püspök bírt azzal a bátorság­gal, hogy kötelességét félelem és ingadozás nélkül teljesítse; azzal a kivételes önmegta­gadással, hogy a maga kényelmét és nyu­galmát, származását és egyéni érvényesü­lését apostoli hivatásának alárendelje, s az­zal a mindeneket hódolatra késztő aláza­tossággal, mely csak az igazi férfiak, a nagy lelkek, a minden hivságtól és önzéstől sza­bad szentéletűek sajátja. De ha tiszteletreméltó és példaadó volt Majláth Gusztáv egyénisége és egyházi hi­vatása a múltban, amikor még Phaeton tűz­­szekera nem rohant neki vak vadsággal a béke napjának és nem borította lángba a világot, a nagy változás óta sorsa és mun­kája, jelleme és hivatása történelmi meg­örökítésre tették őt méltóvá. Mintha annak a nagy erkölcsi igazságnak az élő mestere akart volna lenni, hogy mint az egyesek, a népek is megpróbáltatások által megtisztul­nak és megerősödnek, hogy történelmünk legdicsőbb fejezetei azok a szenvedések, me­lyek által jellemük fejlődött; a megpróbál­tatások és a nemesen elviselt szenvedések mindennél többet tesznek és többet terem­tenek. Az erdélyi püspök nemcsak tanította ezt, hanem gyakorolta is. Előttünk járta végig hitének és magyarságának ostorozó, ros­­kasztó kálváriáját és szenvedi ma is a gya­núsítás, bizalmatlanság, ármány és gyűlölet töviseit , ha mint nagy Gergely pápa, aki vá­laszul Justinianus gőgjére így kezdte leve­leit: Isten szolgáinak szolgái, magát földig alázza is és hangtalanul töri a rajta esett bántalmakat, soha a harminc év alatt na­gyobb, erősebb és méltóságosabb nem volt mint mostani szegénysége és szenvedései kö­zepett. A tűrésnek és állhatatosságnak, a maga sérelmeiről és kárairól való megfe­­ledkezésnek ez a megragadó példája a püs­pöki jubileum ünnepein és örömein túl is históriai értéket és jelentőséget kapott A romániai magyarság felekezeti kü­lönbség nélkül ünnepli a kiváló főnásztori és kíván neki hosszú életet apostoli mun­kája teljességéhez, úgy érezzük, hogy az a szétszakíthatatlan­­kapocs, mely őt a román Imperium alatt élő híveihez" köti, akiktől magasabb főpapi méltóság díszéért sem volt hajlandó megválni, szorosan odaköti az egész magyarság lelkéhez is, amely Isten sújtó csapásának tekintené, ha őt, kultúrája, né­pisége, küzdelme és j­ö­vőt­erem­tő munkája legkiválóbb vezérét, el kellene veszítenie. Mint ahogy Konstantinápoly ostrománál a szentséges szent csodatevő ruhája cso­dálatraméltó önbizalommal töltötte el az avaroktól ostromlott város lakásait. Maj­láth Gusztáv erényekben tündöklő jelleme és törhetetlen fajszeretete is mindnyájunk­ számára az erő, kitartás, hit és bizalom! forrása Harmincéves püspöki pályája jubileu­mán mi is, a magyarság la,­bálával és hódo­’­lattal köszöntjük. Gaz­dasági Hó­na érő A lej mára gyengült. Száz lej Zürichben 7­271h svájci frank 2 100 te 100 le 100 le 100 le - dollár 4 4175 shilling — pengő 2163 aranymárka 100 lej 2175 cseh kor. 1 1 dollár . . 1 angol font . 1 pengő . . . 1 márka . . 1 cseh korona svájci frank 32­70 lej Tarménypiaci B­r a 11 a­ besszarábiai tengeri 410—423, árpa 050, zab 510-520, buza 750-760. Liverpool: buza szilárd. Májusi 107 és */», Július­ 10.5 és V*, októberi 10.2 és VI. Chicago: Buza változó. Májusi 134 és */«, jú­liusi 130 és V», szeptemberi 129 és i/s. Budapesti terménytőzsde­i Szilárd. Buza 32.50—32.15, rozs 2850—28.60, zab 22.40—22.60, takarmányárpa 22.80—23.20, tengeri 20.50— 20.60, korpa 18.80-19 pengő. MARTIN COPONY parkettgyár, Braşov Alapi­tatott 1833. évben R*»XTénytársasággá alakult 1928 évben Tisztelettel tudatjuk, hogy jó hírnévnek örvendő parkett árultak gyártását uj gyár helyiségünkbe, VASUT-UTCfI 66 SZÉN alá helyeztük át. A három nagy, modern száritókamrával felszerelt új gyár bel- és külföldi szállításra előállít: vakpadló­parketteket, aszfaltba helyezett parkette­ket, parkett-táblákat minden árban, minő­ség és minta szerint, valmint elsőrangú építő- és bútorasztalosmunkákat a legju­­tányosabb árak mellett. Rendelések felvé­teli helyei: Vasút-u. 66 és Porond-u. 10. filai­tzám­ánk 18 oldal Libnsdam­ Berlint is a cécsöntárgyalások lefolytatására A lebélyegzetten román járadékok figye komplikálja a tárgyalásokat BUKAREST. *A Brassói Lapok tudósító­­jától.)­l­epadatu Jan román pénzügyminisz­ter ma utazott tovább Bécsből Berlinbe, hogy befejezze a Németország által Románia szá­mára nyújtandó kölcsön tárgyalásait Jól informált helyről azt köztik e tár­gyalásokkal kapcsolatban, hogy ezekkel likvidál­ódni fognak az összes függőben levő ügyek A tanácskozások során felmerült a lebélyegzetten román járadékok problé­mája is A német kormány azt akarja, hogy Románia fizesse ki ezeket a járadékokat, a­melyek még német kezekben vannak, azon­ban Románia szempontjából ez lehetetlen, mert ez a későbbi tárgyalásoknak prejudi­­kálna, s Románia számára képtelen helyze­tet teremtene. A Diskont Gesellschaft, amely német részről a kölcsönügy tárgyalásait vezeti, azt az ajánlatot tette Romániának, hogy legalább azokat a járadékokat fizessék ki, amelyek né­met kezekben találhatók a tárgyalás napjai­ban. Erre nézve Románia még nem nyilat­kozott, de valószínű, hogy Románia ezt az ajánlatot se fogadhatja el. —­4 Románia! cseh családokat telepí­tenek Szlovenszkóba A tótokat módfelett elkeseríti a csehek , akciója PR­AGA. (A Brassói Lapok tudósítójá­tól.) A Slovak című pozsonyi tót nacionalista lap beszámolt arról, hogy az állami föld­hivatal a légionáriusok után a külföldi cse­hek telepítésének akcióját kezdte meg. A­ földhivatal most legújabban ötven romá­niai cseh családnak szándékozik földet adni, olyanoknak, amelyek már negyven éve Ro­mániában élnek. A Bánságból eddig nyolcszáz cseh család költözött Szlovenszkóba, s Romániában to­vábbi ötszáz család várja, hogy ott földet osszanak ki nekik. A Szlovák elkeseredett hangon ír az akcióról, s a leghatározottabb hangon tilta­kozik az ellen, hogy idegenben lakó cse­heket telepítsenek Tótföldre. Azt írja, hogy a tótok véres verejtékkel kényszerülnek ke­nyerüket megkeresni Amerikában, Brazíliá­ban, Magyarországon, Franciaországban, míg cseh kivándoroltak simán birtokba veszik a tótok legjobb termőföldjét. !

Next