Brassói Lapok, 1927. december (33. évfolyam, 272-296. szám)
1927-12-01 / 272. szám
XXXIII évf. 272. szám ra (Bukarestben fst 5 leE Cenzurat: Prefectura Județului LAPOK 1 KAPU-u. 64-66 n^ISBVBI^Afl Eiaf&feflB Mfia telef9NSzAmok» szerkesztőség 1—77 1KIADÓHIVATALl FERD1K800 KIRULY (VOLT REZSft) KÖRÚT 83 8v*M9 0«5 SNl S)*g BEc áA V* KIADÓHIVATAL 82, NYOMDA 677 SZÁM* 'ELŐFIZETÉSI DIJAK BRASSÓBAN: Egy hóra 90 lej, negyedévre 240 lej, félévre 460 lej, egy évre 900 lej és havonta 15 lej kézbesítési díj. FŐSZERKESZTŐ SZELE BÉLA dr. ELŐFIZETÉSI DIJAK VIDÉKRE: Egy hóra 100, V* évre 270, V* évre 520,1 évre 1000 le) Külföldre: V* évre 420, */s évre 820, 1 évre 1600 lej Csütörtök, 1927 december 1 A halottról csak jót vagy semmit. Tisztelet és hódolat Bratian Jones emlékének. Mi is azt mondjuk, amit V. Károly császár, mikor Widen hercában a T.-vuor -triár,ái hízelgő udvaroncok azt tanácsolták, szórja szét a nagy izgató csontjait: »Halottak ellen nem viselek háborút.« A rendszer ellen küzdöttünk, nem az ember ellen, s amikor halála alkalmából történeti szerepét, román házasságát, erős egyéniségét méltatjuk, csak annál forróbban és elszántabban ragaszkodunk nemzeti és kisebbségi jogainkhoz. Bratianu meghalt, de él a rendszer.. Vintila lobogtatja a zászlót és Angelescu tovább operál. A meghalt a király, éljen a király, meghalt Bratianu éljen Bratianu, a közszabadság, jogrend, és gazdasági haladás szempontjából nem jelent változást, s a további fejlemények elé annál nagyobb aggodalommal kell tekintenünk, mivel Bratan Jones magas szelleme még a leplezett diktatúrában is tudott mértéket tartani. De ha most a sovinizmus és pártönzés dhaetonia elindul görögtüzes szekerével, amiben az ország nagy értékei foglaltatnak, ki tudja, micsoda szakadékba zuhan bele. Ebben az aggasztó látványban megnyugtató hatású a nemzeti parasztpárt és Jorga magatartása. A liberális Kreonnal szemben aki konok meggyőződésből, mintha egyedül az ő igazsága volna az igaz, s egyedül ő reprezentálhatná méltóan az államrendet és alkotmányt, övék az ellenzéki Antigone szerepe, ki az isteni igazság, testvériség és jogőrök parancsa szerint cselekszik. Ezzel a párttal, mely nem a nép akaratából került össze, s ezzel a parlamenttel, melyet többségében erőszak és visszaélések hoztak létre, nem működnek együtt. A hatalom forrásából csak akkor isznak, ha előbb magát a forrást, melybe egy törtető had, belerondított, megtisztítják. Valóban nem is lehet megérteni — vagy tán nagyon is meg lehet érteni — miért húzódozik a liberális párt attól, hogy a kormányzás végleges kialakulása egy szabad tiszta választás alapján történjék? Hát nem olyan a programúién, a szelleme, a munkája a hivatása, a gondviselésszerű történelmi küldetése, vezéreinek és katonáinak tehetsége, jelleme, s idáig való működésének erkölcsi és gazdasági eredménye, hogy a választók milliói lelkesedve, gyönyörséggel bízzák rá tovább is az ország sorsát? Íme a dilemma, melybe azok kerülnek, akik nem járnak egyenes után. Oldni vagy kötni, a vén Márkus módjára, mindenkép veszedelmes a pártra, mely a választási erőszak jegyében fogantatott, s a nyers hatalom erejével tartja fenn magát.” Ha nem megy bele Maniu és Iorga javaslatába, a tekintélyvesztés és tehetetlenség törvényénél fogva sodródik a végromlásba, ha belemegy, a népi létet fogja izzéporrá zúzni. A rendszer ismert makacssága miatt aggódunk a jövőért, a magunk jövőjéért is, de másrészt abban bizakodunk, hogy a jog és erkölcs felülkerekedése a mi ügyünket is jobbra fordítja. Mert ha jognak és erkölcsnek bizonyul az, ami ma a liberális rendszer ellen küzd, akkor e küzdés szülötte csak az igazság lehet: a népek igazsága, az igazak igazsága, a testvériség. Ki i L..i ..ul I .------ J t'i ~ !*'•! —s/ Létrejöüá a megegyezés a nemzeti pár és a rorma-párt között A liberális párt nevében Titu Sevu újból kísérletet ten Nantunál a megegyezésre, de eredménytelenül BUKAREST. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A tegnapi nap politikai szempontból nagy okmányt hozott. Megtörtént a végleges megegyezés a nemzeti parasztpárt és a Jorga-párt között. Ennek amegegyezésnek az értelmébenmind a két párt kötelezi magát, hogy a jelenlegi kormánnyal semmille közösséget semm vállal, mert a mostani kormány törvénytelen módon fés erőszakká megválasztott többségre támaszkodva kormányoz. Annek a magállapodásnak a következtétben trafár Jorga-pártt is követeti, a parlament azonnali feloszlatását és új, szabad választás kiírását. A Megegyezésről mindkét párt hivatalos lapjában a mai nap folyamán részletes tájékoztató jelenik meg,tegnap a kormány részéről még egy újabb, ezúttal talán utolsó kísérlet ter mint hogy a nemzeti-parasztpárttal való megegyezést létrehozzák. Ezuttal Titulescu külügyiminiszter volt a közvetítő, akinek ajánlatát azonban Maniu Gyula véglegesen visszautasította. Kisért a Titulescu-kabinet Teljes a belpolitikai válság — Egy történelmi csók Bratianu Vintila és Duca között — A liberális párt a látszat megőrzésén dolgozik csupán — Pillanatképek a lázas Bukarestből BUKAREST. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Ezek azok a napok, mikor Bukarestben mint a cuki óránkint várja a földrengető szenzációkat A levegőben lóg az elintézés kényszerűsége. Nem kis dolgok forognak kockán. Évtizedes kormányzási rendszerek haladnak, új időknek új dalai kopogtatnak az ajtókon. A szisztéma, melyre felépült az egész mai Románia, közigazgatásával, szociális elrendezettségével, igazságszolgíltatásával és szellemi életével, élet-halál harcot vív. Megváltoztak a helyzetek és a szükségességek, de a régi uralkodói rendszer nem óhajtja tudomásul venni ezt a drámai Memoinámmsokkal teli metamorfózist Erdély, mely évszázadokon át — ha lassan is s elmaradva is — de a nyugati kultúra és politikai emlőit szívta, ciklonszeptékkel vonul be az ókirályság porondjára. Körülbelül ez a társadalmi körzete annak a hatalmas válságnak. A gyakorlatban úgy látszik, hogy a kormányszékiért folyik elkeseredett birkózás. Tegnap még a »szent szövetség« eszméje kísértett, a teles reakció és a szárnyait póbáiglató polgári demokrácia ötven százalékos egyesülésében. Ma már Titulescu-barnet gondolata ver hullámokat. Holnapra bizonyára más komfbrmáció akad. Ezernyi próbálkozás, ravasz és ostoba kísérletek serege. A közvélemény feszülten lesi a kibontakozást melyről tudja, hogy nem csupán a kormányszékek sorsát dnti el, hanem ítéletet fog mondani a közeli évtizedek Romániájának mikénti alakulása felől is. A ’'kk"n"sok eleik i“ sem kevéshblé sellememké'nt Fut Vm több Ummo-'nVmbaln.k’bszná’h'ik ez idegek lu'fe'Z''brérét és ver cerk:nt dobiá'' imcá’-n a rendkívüli kiadásokat »Special! Spemfat! Most_ jelent meg! Special!« Az emberek egymás kezéből tépik ki a lapokat, melyekben természetesen semmi sincs. A fővárosi közlönynek, a nyomdád szók szaklapjának és a statisztikai hivatal egy régi röpiratának példányait nyomja a kezedbe az élelmes újságárusítóik hangostoriku serege. A klubok tömve. Ez természetes is, hiszen az esetleges kormányváltozás százezreknek a kezéből üti ki a kenyeret és százezreket juttat boldog pozíciókba. Minden oldalon hallatlan izgalmak. A bukaresti vérkeringés elérte forrpontját. És míg a tömeg a szent konc eshetőségeitől hallatlan izgalmakba lovaiva megszállja a ködös uccákat, a kulisszák mögött folyik a küzdelem, melyet Románia kü lönleg°s helyzetének következményekénpen milliónyi szem figyel a kontinens miniden sár Vintila és Vda csókja Tehát a liberális párt döntött és elnökinek kiáltotta ki Bratianu Vinilát. A vezérszónok maga Duna volt, az ellenjelölt, Románia legambiciózusabb embere. Bizonyára keserű pohár lehetett számára a tegnapi nap. De ez a választás nem volt mézédes sörbet a tagok számára. Vintilának sok az ellensége. Több, mint amennyi barátja van. Köztudomású, hogy egyénileg korrekt ás megközelíthetetlen. Üzletekre nem kapható és panamákat sem engedélyez. Más országokban ez a tisztesség nem érdem, hanem természetes dolog. Romániában hátrálna és természetellenes tünet. Mert egy pártban, melynek kohéziója a kéz-kezet mos elve, robbanó anyag az intaktság. A liberális párt ehelyett tegea önmaga bilincselte meg magát, amikor Duca ajánlására vállalta Virtla karperecét. Bezzeg, milyen más lett volna másvalakit választani elnöknek. Mondjuk Argeloianut, vagy ma fes of Muimunk 12 oldal