Brassói Lapok, 1928. január (34. évfolyam, 1-22. szám)
1928-01-01 / 1. szám
11$ évi szám Arat 10 lej BRASSÓ! LAPOK 6Z£RKESZTÖS&G ES NYOMDA» KAPIMI. 64-66 g|MI|TIB#AI Ulinil Hfl TELEFONSzAMOKI SZERKESZTOSEG 1-77 KIADÓHIVATAL. FERD1HAMD KIRÍLT (HOLT REZSŐ) KIRIIT 0 rUhl I IK»«I KIADÓHIVATAL 82, NYOMDA 6-77 SZÁM* ELŐFIZETÉSI DIJAK BRASSÓBAN: Egy hóra 90 lej, negyedévre 240 lej, félévre 460 lej, egy évre 900 lej és havonta 15 lej kézbesítési dij. részEracEszTr. SZELE BÉLA dr. ELŐFIZETÉSI DIJAK VIDÉKRE, Egy hóra 100, V* évre 270, V» évre 520,1 évre 1000 lej Külföldre: •/« évre 420, Vs évre 820, 1 évre 1600 lej Vasárnap, 1928 január XXXIV. évf. 1. szám Menj 'isten hírével óesztendő! Nem sa'nálunk, nem siraunk. Nem írunk oda, ahol boldog éveink feljegyezve vannak. Mint a költs -mond’a »réád függesztette hévvel esdeffcelve bászadt szemét sóhajtó nemzetem, s le sóba ára semmit nem figyelve, menydörögve ekképpen fe'ellél: nem!« Olyan voltál, mint egymásra következő kormányaink: sokat Ígértél és nem adál semmit De mégsem valljuk azt, ami egy hoszszú fogságban levő szentimentális koldus tetovált a karjára: a mai megcsalt, a jelen gyötör, a jövő rémülettel tölt el. Mert ha megcsalt is a mailt és gyötör is a jelen, a jövő nem rémülettel, hanem reménnyel tölt el. A mi küzdelmünk fatizmárja nem lehet más, mint a bizalom: bizalom a Gondviselés megtartó jóságában, a magunk erejében, hivatásunk tör lén® mi szerepében és a testvériség feltámadásában. A romániai magyarság nemcsak egy új államnak és egy nagy és erős ősi fajnak a részese, a nem murkáló eleme a világ civilizációjának, egy nemes fémdarab az emberiség kulturáliiban, s mint ilyen, méltó élet az elsősorban tőlünk függ. Lujfer a életet a magyarságnak mint a paradicsomból kiűzött emberpárnak, elsősorban a maga verejtékével kell kiküzdenie. A megrontás, a kétségbeejtés lehetett a csábító, az ámító művele az ujtászizetés, a diadalmas élet az elsősorban tőlünk függ. Lucifer a szükséges rossz, mint Ma'arh mondja akinek hideg tudása dőre tapadása éleszt és mozgásba hoz, de akinek büntetésül folyton látnia kell, hogy amit rontani akar, szép és nemesaek új csirád lesz. Tanulnunk kell abból, amit átéltünk, álszenvedieink. A Széchenyi magasztos tanítását kell követnünk: a magyar páriáéból ki kell fejtenünk a magyar erényt, erkölcsöt Az önhittség, szalmaláng, restség és ?Erigység szellemét kell magunkból kiűznünk, hogy erősekké válván jellemben, öntanában, napolhassunk az idők viharával, hatalmasok nyomásával. Ne édelegjünk sokat a múlton, amely »megcsalt«, ne kergessük haga ábrándok színes pillangóit, ne káromoljuk szüntelenül a sorsot, melynek urai nem lehetünk, hanem nézzünk a saját lelkünkbe, jöjjünk tisztába hibáinkkal, és kötelességeinkkel, s ezzel a készültséggel fogjunk az újév új feladataihoz. Rengeteg a tennivalónk. Olyan a mi magyarságunk, mint a töröktől ostromolt Eger vagy Szigetvár lehetett a végső órákban: mindenütt leomlott bástyáik, nehezen betömhető rések, száz sebből vérző álétt harcosok, de mindenek fölött a fennmaradás, a civilizáció számára való providenciális szolgálat hite. Ezzel a hittel kell minden rést betömnünk, minden ledőlt bástyát fölemelnünk, minden vérző sebet meggyógyítanunk. Ne mondjátok, hogy már nincs erőnk, nincs képességünk hozzá. Van. Kell, hogy legyen. Csak a pártosság, az önhittség!, a haszonlesés, a léhaság rossz szellemeit űzzük el magunktól. Sokkal gyöngébb és kisebb népek kedvezőtlenebb körülmények közt vívták ki maguknak az élet jogát. Szálljunk magunkba, nézzünk előre, s a magyar paingből, — a szegénység és szenvedés terméketlen földjéből, — teremtsük ki a szebb jövő kalászaik Boldog újévet, a magunk erejévelI _ -is, v „d Titulescu három hóerapra elhagyja Romániát Megjárja SS-Morin-t, Párisi, Berlini és Római — lágy változások a diplomáciai karban BUKAREST. (A Brassó Lapok tu-Vesitójától) Titulescu régóta tend külföldi utazását, közbejött betegsége megakadályozta ebben. Most azonban gyó® gyulása teljes, s úgy határozta, hogy amennyiben az időjárás engedi, január jén külföldi útra indul. Bratianu Vintila intézkedésére rendelkezésére áll a miniszterelnöki különkocsi, amely a külügyminisztert útjának első állomásáig, St. Moritzig viszi. St. Moritzirt egész térp'-’ k végleges visszaszerzője célj 'b'd fótsty Trfc’escu. Itt legkevesibb 12 hetet tölt a miniszter, azután sorra veszi Parist, Berlint és Römtét. Úgy számítja, hogy e három fővárosban tárgyalásai február közepéig tartanak, s akkor újból visszatér St. Moritzb®, ahonnan újabb pihenés után Genfig megy, hogy résztvegyen a március harmadikán kezdődő népszövetségi ülésszak ülésein. Hová megy ezután, nem bizonyos, de tény az, hogy Titulescu április elseje előtt nem tér vissza az országba. Változások a diplomáciai karban Mielőtt azonban még elutaznék, megfortabnek a változások a dirl-macai karban. Titulescu a változtatásokat két részletben viszi keresztül. Mindenekelőtt kinevezi C. Antoniadet Genfbe követnek a Népszövetség mellé, Petrescu-Comént Berlinbe, Mihail Boerescut Bernba, és Caius Brenceanut Rio de Janeiróba. Ezekre a kinevezésekre nézve az illetékes kormányok agreementje már me® is érkezett. Később történik meg Fijodor prágai és Etmandi belgrádi követek kicserélte- Kairói követ Filip Lahovary lesz, aki most a jóvátételi bizottság tikára. Végül D. Ghica lesz a krllináv követ, akinek külügy-minisztériumi titkári állását Clanescu foglalja el. : A triplitoszíciai vápozások második fázisa áprilisban játszódik le. Penescu vatikáni követ Stockholmba megy Paelianu helyébe, akit Rigába, a balti államok követének neveznek ki. Penescu utódjáról még nem döntött Titulescu. j ~MAATjAiwwvrriiiw¥vyriri(VY»Yvirriinii-i'v* -o-t» niV'TTVZ*i*T*r*r*r*-*“*-* - Az általános zsiflószövetség átirattal fordult a párisi román kövességhez A Szövetség már februárban aggodalmaiét fejezte ki a romániai zsidók sorsa feleli BRASSÓ. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A Temps december huszonharmadikán megjelent száma a következőket közli: Az általános zsidó szövetség a párisi román követséghez a következő átiratot intézte: I .L *. '.C.k_! Miniszter úr, egyik átiratunkban, amelyet volt szerencsénk ez év február harmadikán önhöz juttatni, közöltük önökkel azokat az aggodalmakat, amely az e®ész zsidóságot eltölti a romániai zsidók helyzete miatt, s kértük önt, hogy országa kormányánál járjon közbe ezeknek a keserves állapotokénak és helyzetnek minél hatásosabb megszüntetése érdekében. Aggodalmaink igen alaposaknak bizonyultak . A néhány év óta rendszeresen folyó antiszemita, heccelő hadárat, amely nyugodtan,fejlődhetett ki a hatóságok nemtörődömsége miatt, a nagyváradi dlkongresszus alkalmával agresszivitássá, tolvajlása, pusztítás a fejlődött, a nem kiipélték a vallásos épületeket, de a kegyszereket sem. — Lehetetlen, hogy a kormány ne ismerte volna ennek a diákkongresszusnak igazi jellegét, s ismerve azokat a személyeket, akik a diákok működését, irányítják bárki elvárhatta, hogy antiszemita kirobbanás lesz ennek a vége.. — Cuza doktor is nyíltan hirdette, lapjában, hogy a zsidók molesztálása megtörténik. — Még a vasutakon való utazás ideje alatt is incidensek történtek, amelyek azonnal az illetékes miniszter tudomására hozattak, egy képviselő utján. Ennek ellenére semmiféle preventiv intézkedés nem történt — A Hatóságok passziv magatartása volt az, amely a rendbontó elemeket ennyire felbátorította. — Ilyen körülmények között folytak le Nagyváradon, Kolozsvárott és Iasiban a fájdalmas események. — Információink szerint a zsidók védelme sehol sem volt bizositva. Semmi erélyes intézkedés sem történt, hogy a fékevesztett ifjúságnak a cselekedeteit megakadályozzák. Mell szúrnunk -40 oldal