Brassói Lapok, 1928. február (34. évfolyam, 25-48. szám)

1928-02-01 / 25. szám

U. Székely -G­­.TreiF.ep.ur.e SFÂNTU 7 o ti 5iua?u. SZERKESZTÖSÉG ES NYOMDA« KAPO­D. «4 XIADÓHIVATAL: FERDINAND IDRALT ■ELŐFIZETÉSI DIJAK egy hóra 99 lej, negyedévre egy évre 900 lej és havonta XXXIV. évf. 25. atáH/r ISSOBAN: félévre 45­' lej, lej kézbesítés ,I?j. : Bra (Bukarestben is) 5 fej. Cenzurat: Prefectura Județului BRASSÓI LAPOK nAl Ati|/A| Mand­­ata TELEFONSZAMOKI SZERKESZTOSEG 1—77, nSrot • I IBv«Al KIAPILmi* kiadóhivatal sa, nyomda «-77 szám rOSZERKESZTO SZELE BELA *1. ELOFIZETÉSI DIJAK VIDEKKE^ Egy hóra 100, •/« évre 270, V» évre 520,1 évre 1000 tej Külföldre: */« évre 420, V» évre 820, 1 ívre 1600 lej Szerda, 1928 február 1 % „ Erdély áss erdélyieké" Lezajlott a nemzeti-parasztpárt iaşui nagygyűlése —• óriási tömegek vettek részt a gyűlésen — Az ellenzék határozottan követeli a kormány lemondását Mantu Gyula nyilatklanolt a Kisebbségekről ^ ,a" BUKAREST. "(A Brass® Lapok tudósító­jától) Nagy előkészületek a án vasárap meg­­tartotta a nemzeti parasztpárt ,Tasiba összehí­vott nagy­yűlését. Ezek a nagy előkészü­etek azonban nemcsak a nemzeti parasztpárt, hanem a kormány részéről is integrel­éntek. Duca belügyminiszter a múlt héten kijelen­tette, hogy a jarsii gyűlés teljes szabolds­ikat élvez, s — amint látjuk — ezért, rospidi össze csak négy­ezernyi csendőrt küldött Jassiba. A csendőrök megtámadják az ellenzék vezéreit már Jassi lakossága türelmetlenül várta az el­lenzék vezéreit, akik nagyrészben szomba­ton délután érkeztek meg. Nem pihentek­­ a délutánt arra használták fel, hogy végig járják a város környékét, a közeli falvakat, megállapítami, nogs &aijpdifci, a filastákat Jassiba. Természetes, hogy csúnya incidensek történtek. Mihalache Jan N- Costachescu Jas­si és Giea Macaresep-Xeamt kíséretében egy gépkocsin Ciu­ea község felé tartottak, hogy Matei Cantacueimo sírjára virágot tegyenek. A város határában kilenc fegyveres csendőrt pillantottak meg, akik tíz, fával megrakott szekeret tart­óz látták fel. A politikusok ön kényeskedést láttak a dologban, s megállítot­ták gépkocsijukat Macirescu, Michalachet Bratianu György­ként mutatta be nekik, s megkérdezték tő­lük, hogy pontosan teljesítik-e a kormány rendelkezéseit A csendőrök egyike készséggel válaszolt s jelentette, hogy a rendelet értelméb­en egyetlen falusi sem m­­­entek be a városba, de a falusiak ki akarják játszani őket s fá­val megrakott szekerekkel igyekeznek be­jutni a vámosba, hogy részt vegyenek a nerm­zeti narasztpárt gyűlésén. Mikor az ellenzéki vezérek a csendőr jelentése alapján megtudták azt, amit tud­ni akartak, azt mondták a csendőröknek, hogy nagyon rorsst tesz­i, ha a rendeleteket végrehajtják. Mikor a csendőrök ezt hallot­ták,­­ egy pillanat alatt körülvették az autót, s letartóztatottaknak nyil­vánították az utasokat.­ ­Az egyik csendőr betörte a gépkocsi egyik ablakát, azután a kormánynak a csendőrök mellé kirendelt polgári biztosa botjával be­törte a másik ablakot is. Az üvegcserepek Macarescut a kezén megsebesítették. A gépkocsi azonban folytatta útját, s a ■politika­­oknak Jassifban való visszatérése után Mihalache bejelentette az esetet a fő­ügyésznek és a megyei prefektusnak­. A második összetűzés Szombaton este u­gyannazon a helyen meg­ismétlődött az incidens. Az ellenzék néhány vezetője Bó­la s£enátor vezetésével ugyan­azzal az autóval ment Ciu­rea felé, amelyen reggel Mihalache ment A város kijárat­ainál a csendőrök megállították a kocsit, a csend önök­­ benttületet kiszállásra kénys­zerí­tet­ték, azután kijelent­­ték­, hogy­ a gépkocsi el van kobozva. Ekk­or érkezett oda egy m­á­sik gépkocsi Anibal Ciureával és Cos­ica Si­mio eccuval, akik azonnal közbeléptek a ha­tó ágokra­, are ye' n k inté­s z­é­sre a csend­őröknek vissza kellett adniuk az autót. Jellemző, hogy J­ém­enitza községben ki­dobolták, hogy egyetlen odavaló lak­os se hagyja el a falut va­rnatra, mert vasárnap reggel a királyi csata érkezik oda. A nagygyűlés A tegnap megtartott lassu­i nemzeti-pa­rasztpárti nagygyűlésen kezdődött meg hi­vatalosan az e’semzél kormány' oktatási ak­ciója. A gyűlés imporms mé­ e'ü volt. Eljöt­tek Jacs'ha az ellenzk­ éssz'8 vezérel, Mann Gyu'át meidrkez.'rs iM­­ ©ItArpi Wfuttbig kísérték be az állomásról' a városba, óriási tömeg jel’ámzott végig hazafias dalokat éne­kelve az ucc­á’-on, ahol Man.'n meat- igpm­­csak nagy ünnepléssel fogadták a vasárnap reggel érkezőket is. Az első ssittok Popa Csicsó István volt, aki az ujona­n csatolt területek nyomorult helyzetével foglalkozott. — Elértünk oda, hogy az erdélyi román paraszt, aki évszázadokon át harcolt az egyesülésért, ezt mondta nekem: „Pop úr, rosszabb helyzetben vagyunk most, mint azelőtt". Pop­ Csicső beszédében rávutatott arra, hogy mindent el kell követni, hogy ilyen vá­dak ne szakadjanak fel a le­l­kitől. Mi nem dolg­unk — mondta -rr az ország ellen, nem vagyunk forradalmárok, de amikor a román nép boldogulásáról van szó, itt orient meg kell tennni a törvényességért és a nép szabad­ságáért. R. T. Ioanitescu és többek felszólalása után­­ I . Tasca professzor­ ­a Iorga-párt nevében szólalt fel, s támadja a kormányt, hogy olyan külföldi kölcsönt akar felvenni, amely megosztja az országot erejétől. Eltulajdonítják az ország vagyonát, azért vagyunk szegények Hogyan lehetsé­ges az, hogy ezer ember bajonettek segítsé­gével spekulál tizenhétmillió emberrel? Ho­gyan lehetséges az, hogy a tizehétmillió em­ber e­nnek az ezer embernek a járma alatt nyög­őm? Junitin, Sauciuc Seveanu és Joenitescu beszéde 'után Madgennil mondta el lelkes l­é­zését t-eg^ső rro difébe­n kUei'Díj, ho-^ a kormánynak menüje kel! helyéről Rrn tip’iu Jbne', a győzel emi szezófe diktátor volt Ez a rezsim most csődbe m­eni, Brati­­anu Jón,el meghalt s most a bwakárplutokrácia despo­ A nagygyűlés a Siófoki cirkuszba Volt ki­­tűzve, a délelőtti órák egyikére, de már reg­gel ny­olc órakor zsufolva­dott a nagyterem! Ötezer ember fér el ebbe a helyiségbe, de nyolc óra után egyetlen em­ber sem fért a már be A nemzeti­ parasztpárt ezért kényte­­len volt egy párhuzamos gyűlést tartamni az­­Elisabeta-színházban, amelyen szintén öt­ezernél többen vettek részt. A környező ut­cák zsugo­va voltak városiakkal és falusi­akkal ,an­naky ellenére, hogy a csendőrség minden áron igyekezett megakadályozni a fa­lustáknak a városba való jutását.­­" A Sidoliban Costach­escu, a moldvai p­e­rieeti - par­a­s­z­t párt e’röke a vendégek üd­­­vözlésével megnyitotta az ülést. Megnyitó be­szédül en Jo­gával foglalkozik, s Jozffa nevé­nek emlitést bo-­hataim­as taps zug fel- M min Gyula is fe'állva tapsol. A ©•ülésnek «véb­ként legnagyobb érdekessé, hogy azon­ megjelent Jo­ga le^nzal­aasabb embere. Tas­­ma profe'S’or, ami bizonyítéka annak, hogy a két párt között a viewny kán mélyült. . '* tizmusánek és diktatúrájának is meg kell halnia. A megoldásnak két lehetősége vám,­ vagy kár jomai diktamn­a, vagy a törvénye­ség beve? zetése. Az első megoldás na© szerencsét? lenség vo'mn, s fijapl kell, hogy a rég nasta? nács be fogja látni a helyzet tarthatatlan­ságát. ' I l ! ! 1 ' 1' Vaida tiltakozik a regionalizmus ellen Fo­szu, sző 'mni nem akaró tapsok között emelk rik szőásra Vajda-Voevod Sá­ndor. Be­szél Erdély és Moldva küzdelmeiről. Tilta­kozik a regionalizm­us vá 'j'a ellem, mert ezt a vádat főkép ellene hangoztatják. De ki kell mondanunk, hogy­ ... Erdély az erdélyieké, amikor a re­gátból egy exhibí­cionista kabaré artistát küzdenek Erdélybe rendőr, refektus­­nak­. Erdélyben csalókat tesznek a hi­­vatalokba, akik lopják a népet, s ilyen esetet ezerszámra lehetne felhozni.­­S ezért mondjuk ki, hogy Erdély az erdélyie­ké Moldva a mol dvaiaké, Oltenia az olten­aiké. Azt mondják rólunk, — folytatta, — hogy ma csak miniszterek akarunk lenni Ez n­el igaz. Krit­i­ Vja a kor ná­t je'em égi összeté­telét és követeli a nemzeti-partsz­árt szá­mára meg rá­­ a ko­­stály megsz­akítására. Pán Halipa beszél ezu­­tt Besszarátus szenvedéseiről. Amíg Ferdinánd király élt, hozzáfordultak a besszarábiaiak segít­ségért, most azonban ide jönnek a nép elé, Imert nime* más jojja a besszaráb­aiakna­k „Pop nr, r©ss*dbfe a Alinii „„

Next