Brassói Lapok, 1928. február (34. évfolyam, 25-48. szám)
1928-02-01 / 25. szám
2. oldál, 25. szám, BRASSÓI LAPOK 1928. február 1. ebben az országban. Stere Constantin óriási tapsvihar között szólal fel. A kormány önkényuralmáról beszél, s a paraszt sorsáról. Beszéde alatt a gyűlés néhány kommunista kazegója közbezólt, s lövetelték a kommunisták számára az amnesztiát. Mihalache arról beszél, hogy miért szegényednek el a csatolt területek. Ennek okait abban látja, hogy 1 : 1,' fegyháztételekkel rakják meg Erdély közigazgatását, de sokban hozzájárulnak ehhez a liberális bankok is. 'Ilii! Mill Msiniti Gyula a kisebbségekről szólnek, nem az állam nyelvén. A kisebbségi problémára, amely ma már nem jogkérdés, hanem közigazgatási probléma is, figyelemmel kell lennie és annak kellő fontosságot tulajdonítani, mert az már azutóbbi időben nemzetközi kérdés lett. Mi tisztességér megoldjuk a kérdést, s kiemeljük a kisebbségeket a pártspekuláció örvényéből. Beszédét a decentralizáció követelésével fejezi be, s azzal, hogy a nemzeti parasztpártnak kell átadni a kormány vezetését. Ezután felolvassák és elfogadják a határozati javaslatot, amely kiemeli, hogy a Jassiban megtartott két nagygyűlés elítéli a mai kormányási rendszert, bejelent, hog megindítja a törhetetlen harcot, s a törvényesség az alkotmányosság érdekében követeli a kormány lemondását Anagygyűlés utolsó szónoka Maniu Gyula, a nemzeti parasztpárt elnöke vol. A legnagyobb tragédia az, — állapítja meg, — ho'y az állam és a nép között áthidalhatatlan szakadék tátong Az agrárreform rossz és hibás végrehajtása teljesen esz e"ényítette az országot. Az önkényuralom úazaéléseiről, a választások erőszakosságairól szégyen beszém is követeli a szabad választást. A kormányzásra ma a nemzeti-parasztipárt hivatott, s rém igaz az a vá'*, hogy n'ms e’ég tanaszta'a'a a kormányzási'oz. Szocális igazságra van szükség, demokráciára, külföldi tőkére. A pénzt stabilizálni kell, a munkát megbecsülni. ._ Van még egy kötelességünk: azoknak is könnyű életet kell biztosítani Gazdaságilag és kulturálisan, aki más nyelven be .......................................................................................................................... ..........w-.wrrfrrff[.fffr:wjjj . Aradmegye hadirokkantjai kérdiEg üttért van törvény, ha minden vonaton stijátsszák? Küldöülégileg keresik meg a vármegyei premedast — Még a hadirokkantaknak sem kegyelmez az adóprés !_ARAD, (A Brassói Lapok tudósitójától) Arad város és váríregye hadirokkantjai küldöttségileg keresik föl a vá megyei prefektust Sánta és béna férfiak, roncsátlenzetüek, lesújtottak, alikkel szörnyen a legkegyizítlenebb volt a véres zivatar, mert életüket és életigényeikket meghagyta, csak életlehetőségeik csonkította meg. Ezek a rokkant férfiak memorandumot nyújtanak át a vármegyei prefektusnak, memorandumot, amelyről nem tudjuk már számon tartani, hoggy hányadik és abban a hosszú sorban, amivel a rokkantak állandó és keserves ostrom alatt tartják az illetékes hatóságokat. Az aradi memorandum, mégis kiválik a többiek közül. Nem panaszolkodik, nem a rokkantak rettentő sorsát tárja föl, hanem vádol és felelősségre von. Pontokba foglalja a törvény rendelkezéseit, amiket a hadirokkantak védelmére az ország parlamentbe hozott, de arai csak ivott malaszt maradt, mert ez a törvény is,zont annyi más, elkallódott a végrehajtó hatóságok közönye és lelkiismeretlensége között. Az IOV-re vonatkozó törvény előírja, hogy az állami és srárosi adóhivatalokba lehetőleg b-iokkantakat kell alkalmazni azokra a munkakörökre, amikre megfelelnek. Arról is intézkedik a törvény, hogy a lehetőleg hadiirokkantakat kell alkalmazni adni az IOV. helyiségeiben, ahol ügyeiket rangok intézhetik. A hadirokkantaknak — a törvény rendelkezése szerint — elsősorban kellett volna részesülniök a földreform áldásaiban. Intézkedett a törvény, hogy a hadirokkantak, özvegyek és árvák minden évben ingyen fát kapjanak az állami erdőkből. Gondoskodott a törvény a rokkantak adóelengedéséről is, de kimondotta azt is, hogy a havi 7—117 lejt kitevő rokkant nyugdíjakat minden hónapban szabályszerűen kiszessék. A törvénynek tehát vannak jóakaratú rendelkezései, de — amint az aradi memorandum megállapítja, — egyetlenegy intézkedésének sem tettek eleget a végrehajtó hatóságok. A városi és állami hivatalokban elvétve se lehet hadirokkantat találni. Az IOV ügyeit hatalmas hivatalnokgárda intézi, akik előtt a hadrokkantak szánalmas koldusok akkor, amikor az admninistrációs szervezet milliókat emészt föl a rendelkezésre álló alapokból. A földreform során nemcsak a falusi, de a városi hadirokkantakról is megfeledkeztek, az elsőtől az utolsóig, az ingyen fára vonatkozó rendelkezést 1927-ben nem hajtották végre az illetékes fórumok. Az adóelengedésre vonatkozó intézkedést pedig úgy hajtják végre, hogy az adóbehajtó közegek egyszerűen lefoglalják azt a szánalmasan kevés rokkantnyugdíjat is,amit havonként kapniok kellene, s amiből a kiutaló szervek negyedéves rendszert csináltak talán csak azért, hogy az igazságtajz az aradi hadirokkantak memoram I dumának lerövidtett tartalma. Felelősségre vonás és vád, ami mellett nem mehetünk el szótlanul. Nemsak azért, mert a világba- I ború légszána ( sah’) áldozatairól van szó, hanem azért is, mert egy megszavazott és érvényben levő törvény jeles negligálását, kijátszását és elkallódását látjuk azoknak a végrehajtó hatóságoknak a kezén, amelyek mír raár rendszert csinálnak a fojtogatásból. B^TOS'HAIAOU _____________________________________tanul szedett adó könnyebben legyen felvontlINDENNEMÜ HOLLÓBÓL EREDŐ BETEGSÉG ESETÉN: ható. NÖVÉNYKIVONATOKBOL15 MENTHOLBÓL KÉSZÜLT ALKOHOLTARIAKtU V BEDÖRZSÖLŐ V SZER HAU0I,Cs] .cArtPitóAWMjJ Hemoroidok Akik iszonyú fájdalmakban szenvednek a hemoroidok miatt, jól fogják magukat érezni és csendes álmuk lesz ha a Kadum-kenőcsöt használják, amely rögtöni enyhülést hoz. -r fs brassói minksági népgyűlése BRASSÓ. (A Brassói Lapok munkatársától.) A brassói egységes szakszervezet felhívására és vezetésével a brassói munkásság . hó 29-én, vasárnap nagy népgyűlést tartóa, melynek a munkásság gazdasági helyzetének feltárása és megvitatása volt az egyetlen programmpontja. Az elnöki megnyitós után a Redout nagytermét és karzatát színültig megtöltő munkásközönség előtt Gheorghe Vasilescu ecsetelte először román nyelven a munkásság tűrhetetlen gazdasághelyzetének okait, kitérve a kérdés nemzetközi viszonylataira is. E szempontból a bal legfőbb kiforrásaként azt a tényt domborította ki, hogy a világ munkássága, ahelyett hogy egy táborban küzdene helyzete megjavításáért, két gazdasági internationaleban van megszervezve. Adatokkal bizonyítja, hogy az amsterdamista munkásvezetőknek a polgári hatóságokkal való együttműködése sehol sem eredmményezte a munkastriegek nyomorának az enyhítését, ellenkezőleg megkönnyítette az uralkodó osztálynak az elnyomottak kizsákmányolását amelyet az amsterdamista vezérek a közös bizottságokban való jelenlétük által szentesítenek. Rámutatott továbbá, hogy, az utóbbi 5—6 hónapban egész Európában a munkásság osztályharcos szellemének fölélénkülése észlelhető, s ezzel kapcsolatban a szervezkedés erős fokozódása, ami egyedüli A következő szónok Ábrahám Bernát, az egységes szakszervezetek titkára volt, aki bejelentette, hogy a népgyűlés legfőbb feladatának éppen a szervezkedés föllendítését tartja. Hiteles adatokkal igazolja ezután beszédében, hogy míg a drágaság Romániában kb. hetvenszerese a háború előttinek, (ha t. i. csak azoknak a cikkeknek az árát veszszük tekintetbe, amelyekre a munkásnak szüksége van), addig a munkabér átlag 30-— 40 szerese csupán a háború előttinek, vagyis a munkásnak félannyiból kell mesélnie, mint a háború előtt. A drágaságot részben a hazai iparpártolás címén a külföldi ipartermékekre kirótt horribilis vámok is okozzák Mint Anglia pl. a külföldről importált cikkekre átlag 6 százalék vámot ró ki, Belgium 8 százalékot, Ausztria 17 százalékot Németország 19 százalékot Magyarország 33 százalékot, addig Románia 992 százalékot. Majd ugyancsak adatokkal ecseteli a brassói és Krssókörnyéki gyárakban uralkodó, a munkásságot mélyen megúlzó munkaviszonyokat a 10, 11, sőt 12 órás munkanapot, a törvényben előírt 8 óra helyett, a pénzbüntetéseket, az indokolatlan elbocsátásokat, stb. Majd a munkanélküliség kérdésére tér át melyet a munkaügyi minisztérium még nemi régen annak egyszerű letagadásával, most pedig részben csendőrségnek és rendőrségnek a mozgósításával vél elintézketni, részben pedig a dolgozó munkásság megadóztatásával a munkanélküliek javára. A városi tanácsok sem sokkal adakozóbbak Beszéde végén odakonkandál, hogy a munkásság helyzetének javulása egyetlen mód az egységes, közös fronton való szervezkedés. Nem kell — úgymond — a romániai munkásságnak sem Amsterdami, sem Moszkva, hanem szakszervezeti egység, mely egyedül biztosíthatja legalább a kis falat kenyeret az éhező munkásnak. A népgyűlés végül két határozati javaslatot fogadott el: egyet, melyben a munkásság gazdasági megszervezkedését határozza el és követeli a 8 órai munkaidő törvényes betartását, az építkezések megkezdését, állami munkanélküli segélyt, teljes szervezkedési, szólás-, és sajtószabadságot és az egységes szakszervezetek törvénytelen üldözéseinek beszüntetését. A második határozati javaslatban tiltakozik a népgyűlés a bukresti és nagyváradi munkásotthon törvénytelen bezárása ellen és követeli a bukaresti egységes szakszervezetek ellen indított frupben jogi alapot nélkülöző per beszüntetését A népgyűlés általában méltóságteljes lefolyású volt és a munkásdalárda éneke után a legteljesebb rendben oszlott szét.