Brassói Lapok, 1928. március (34. évfolyam, 49-75. szám)

1928-03-01 / 49. szám

f 1928. március 1. LAPOK 3. oldal, 43. szánt. lességének tartotta megvizsgálni az ügyet, ? !’a,a panaszának hangot adjon a fel­­sőjbbi fokai vasúti hatóságok előtt Erre az állomásfőnök veréssel és letartózta­tással fe­­nyegette meg a jegyzőt, ha az állomás kör­nyéken mutatkozik. Egy kicsit humorosan is Hangzik ez, ne Crisan még merészebb fellé­péstől sem riadt vissza: le akarta tartóztatni magát a főügyész­ is. Ennek azonban külön története van. Egy koraszülött csecsemő körül Gheorghe Trifannak házvezetőnője van, akit a regálból hozott magával. Ez a házve­zetőnő úgy viselkedik, mintha neje volna az állomásfőnöknek, s a flabisiak ugy tudjál­, hogy nem is egészen jogtalanul viselkedik igy. Történt neoitas, hogy a gazdaasszony ál­dott állapotba került. Az áldott állapotot azonban nem követte áldás. A csecsemő ti­tokban és korán megszületett és ugyancsak titokban el is temették. A dologból rettene­­tes vád született, olyan, hogy a főügyésznek kellett kiszál­lania Csikszer ódából. A kiszál­lás megtörtént, s a főügyész úgy kereste föl Crisan állomásfőnököt, mint a bűnügy egyik gyanúsítottját Ekkor történt, hogy Crisan ki­utasította írodájából a főügyészt és letartóz­tatással fenyegette meg­. A főügyész erre kar­­hatalmat vett igénybe, s csendőrök lesérták az állomásfőnököt, felfűzött szuronnyal, a községházára. A rettenetes vád az orvosi szakvélemény nyomán széfuton a körülötte felvetődött botrány azonb­a nőtt és dagadt tovább a falu fantáziájában. A fegyveres csendőröket,­ s előttük az amúgy is utált állomásfőnököt sokan látták, s a falu nem olyan könyörületes, hogy a felmentést meg­adja annak, ald másfajta cselekedeteivel folytonosan úja­bb és újabb botrány közép­pontjába kerül. S valóban: Crisan nem tagadta meg ma­gát a rettenetes vád után sem. Az újabb bot­ránnyal nem várt sokáig Áldozata ezúttal eg­y közel harminc év óta szolgáló váltóke­zelő lett Lőrincz István, az öreg váltókezelő felemelte tiltakozó szavát az éllen, hogy a főnök gazdaasszonya az irodahelyiség fáját a főnök lakásán égesse el. A régi váltókezelő tudta, hogy ez szabálytalan. A gazda a­szony azonban nem tudta, s talán a főnök sem, mert Lőrincz Istvánnak kegyetlenül meg­ kel­lett lakolnia a merészségéért. A főnök rátá­­madt, brutalizálta, hasba rúgta, s mindezek tetejébe fel is függesztette. Az öreg váltóőr jelentette az esetet a brassói üzem felügyelő­ségen. Ott azt mondották, hogy jelentkezzék újból szolgálattételre a főnök előtt. Lőrincz István szegény ember, inkább megalázkodott, csaló ne veszítse el a kemerét. Jelentkezett, de a főnök újból elkergette. Ennek az új botránynak az idején ter­jedt el a hire a faluban annak is, hogy a főnök magának követeli a postak­ezelést is. Ezt már nem árta elviselni Csiks­zentirály. A panasz és a vádaskodás ömölni kezdett­, öntötte az aggodalom: a vasút után már a postát se merte használni a falu? Az elöljá­róság és a lakosság egyformán gyűjtötte az adatokat A már felsorolt eseteken kívül újabb szabálytalanságok kerültek napfény­re. A főnök és gazdaasszonya cselédi mun­kára alkalmazza a váltóőröket. Csíkszeredá­ba­ küldi őket vásárolni, szinte naponkint, d­e jegyet sohasem ad nekik. Gazdaasszonya gyerekét, aki mindössze hat éves odaállítja a pénztárba. A főnök állandóan brutalizálja az utasokat, de megteszi ezt hat éves nevelt Ká is, aki egy alkalommal az állomáson egy öreg embert pofozott meg. Stb stb. Mincs helyünk minden panasz­nak helyet adni és minden panasz jogosságát péllákkal bizonyítani. Nem is tartjuk ezt szükségesnek. A vasút vezérigazgató­ atyjának be kell látnia hogy önmagát komprominttália, amikor ezt a botrányhőst tovább is Csík­­szentkirályon tartja. De ettől is függetlenül: Kártékony is a vasútra ez az ember­, aki el­riasztja a közönséget az utazástól és ismé­­telttik, megutáltatja összeférhetetlen termé­szete miatt magát a vasutat is. Egy egész község irtózása és panaszoskodása érjen any­­nyit az igazgatóságnak, hogy elvgye Gheor­ghe Crisan urat Csikszentkirályról, esetleg fel a központhoz, ahol megfékezi mániákus verekedő természetét, ha egyéb nem, a fé­­lebbvalóitól való félelem. A vasút üzlet is, közérdekű intézmény is! Lássa be ezt végre az a m­agasrangú bu­karesti úr is, aki mindez iereig m­inden Cri­san ellen felterjesztett jegyzőkönyvet, pa­naszt és vádat eredménytelenné tett. „Fizess tízezer* Bejt — külünben viszünk az ügyészségre“ Rossz fizető a temesvári pénzügyigazgatóság.. . TEMESVÁR. (A Brassói Lapok tudósító­jától.) Még 1925 augusztusában történt hogy egy csöndes, hullacsalagos éjen csendőrök és pénzügyőrök bukkantak föl Laub János bilédji gazda tanyáján, és ott csempészett do­hány után kutattak. Több óráig tartó kutatás után sem talál­tak dohányt Laub tanyáján, de a p.,dl.'son egy deszkára akadtak, amelyen még a béke éveiben Laub dohányt vágott és amelynek­­ a legfontosabb része — a kése hiányzott! Mikor erre a »bűnjelre« akadtak a pénz­ügyőrök, ott a nyári csillagos égbolt kupo­lája­­alatt kijelentették Laubnak, hogy, tízezer lejt f­zessen különben beviszik az ügyészségre... Laub ki­fizette a tízezer lejt amelyről nyugtát is ka­pott. Másnap reggel Laub foe’ö­t Temesvár­ra és itt ügyvédje, Müller Henrik dr. útján perbe fogta a kincstárt A per jó eredmény­­­yel végződött, a bíróság a tízezer lej visz­­szafizetésére kötelezte a kinctárt A kincstár felebbezett, de a tábla is jól­váhagyta ezt az ítéletet A pénzügy igazgatóság a tízezer lejt a két egybehangzó ítélet után sem fizette vissza Laubnak. Mit volt mit tenni, Müller Henrik dr. a járásbíróságnál kérte a­­ pénzügyigazgat­óság ellen a végre­hajtás elrendelését. A járásbíróság most hozta meg döntését és kimondotta, hogy amennyiben a­ nyolc napon belül a pénzügyigaz­­gatóság nem fizeti vissza Laub Jánosnak a tízezer lejt, a pénz­­ügyigazgatóság ellen végrehajtás foganatosítható. Laub esete azt mutatja, hogy a pénzügy­­igazgatóság amilyen gyors az »inkasszóban« olyan lassú és rossz űzető. L j , .. ------ ' a a a, .* rrrrá-r~rr­rrrrrrrrrrrr rrrrr ,'1* ** ,,l**l**************** Gallan György, az előkelő rablógyilkos Mi történt a Római­ úti villában ? BUKAREST. (A Brassói Lapok munka­társától.) Dickens Tavaszi Álom című művé­ben vagy egy mellékfigura, aki »kísértetiesen elválasztott frizurát« visel. A Tavaszi Álom né­hány becsületes és békés polgári szereplőjé­nek valóságos idioszinkráziája van a szóban­­f­orgó választéktól, mely nyílegyenes sugár­nast fut fel egy mefisztói koponya közepén és a napsugarakban megragyogtatja az olajsárga csillogó fejbőrt. Mindenki megretten, ami­kor ránéz az ördögien mosolygó arcra és a kihívó frizurára, mely állandóan aféle ví­ziókat idéz fel, mintha apró Belzebub-fió­kák táncolnának a villogó koponya-prome­nádon. Gaitan György, aki a Római­usi gyilkos­ság cselekvő hőse s e pillanatban e cinikus főváros legnépszerűbb személyisége, talán a dicker sí Mefisztóval való hasonlatban vol­na leginkább megérzékeltethető; tessék el­képzelni egy 34—35­­éves fiatalembert, aki a vagyon és előkelőség minden aromáját su­gároztatja maga körül, semmi után sem ér­deklődik, sohasem siet és senkinek sem fizet, amint azt az O-Briandiféle dandy biblia há­rom első pontja olyan szabatosan írja elő. Gaitan György kultivált férfiú, aki ezért az argói iskola három parancsolatján kívül ra­gaszkodik a francia rendszerhez is: szén fiú, a Maunpssant által megírt összes kellékekkel. A szőke, sima, középút elválasztott haj le­zser tincsekben hull alá a blazirt, de szelle­mes orcákra, melynek hanyag előkelőségét kétségkívül emeli a féldic­ptriás monokli. A szélessávú nyakkendőben 7 karátos brilli­­árs vaki­, míg a borotvaélesre vasalt zakó a modern férfidivat minden pimasz izléste­­len­s­é­gével domborítja ki kecses formáit. Gai­tan úr cipőjének a sarka félmagas, milyene­ket a haladó hölgyek hordanak miana-ság: ennek jelezni kell, hogy tulajdonosa nem­csak vérbeli arisztokrata, hanem­ nőies, lágy szenzitív egyéniség. Gaitan a fölkeléssel és a fürdővel 12 órakor végez. Ezután átolvassa a postáját, mely naponkint különböző pász­orórák em­lékeit idézi fel nála. Két órakor átmegy a Ci­­rába s ebédet a politikai előkelőségek­ fecsegé­sével fűszerezi. Termé­észetes, mint született bogár, enyhén liberális. Nyilván kellemes tá­ma­gó, mert az egyes asz­aloknál lu’zott szí­ve,yiscégei,el­fogadják. Pedig jóformán azt sem tudják, kicsoda s mindössze annyit sej­tenek, hogy ős­ég a brailai bojárcsaládból származik, sok millió ura. Azonban bent van mindenütt, hivatalos a miniszteri estélyek­re. óriási sikerrel forog a t’e­ső ötszáz dámái­nak hu’orjai körül, százezres tétekben kár­tyázik, lóversengünk és ridetteink. A buka­ris’i ifjú arisztokraták uiraságában vezér­­szerepe van Az utóbb napokban h:ne lám­, hogy­ benösül egy aktív miniszter familiá­jába. Ilyen előzmények után természetesen fan­tasztikus szenzációnak bizonyult, mikor Gal­lan György egy ötperces udvariassági vizit alatt kalapáccsal agyonverte Leonida asz­szonnyt, a bukaresti haut volleé híres, előkel®, dúsgazdag szépsége. Igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy csákánnyal egy gyenge nő koponyáját darabokra szabdalni nem valami arisztokra­tikus művelet s hogy ez a tett nincsen har­móniában a félmagas cipősarok esztétikájá­val. De ha alaposan átgondoljuk, hogyan zajlott le ez a gyilkosság, melynél nagy sike­rültebbet még nem mutat fel az ókirályság bűnügyi krónikája, akkor be kell ismer­nünk, hogy Gaitan urnak ezt a ténykedését, mely valószínűleg az egyetlen aktív munka volt életében, arisztokratikus hanyagság ét nemtörődömség jellemzi. Az eset úgy ke­tdődött, hogy Gaitan es­te félnyolckor becsöngetett a Római-ucca 8 szám alatti villába. A szobalány, aki már ré­­gebbről ismerte a vendéget, nem vett észre semmi különösebbet Gaitan éppen úgy unat­­kozott, mint ahogy ezt szokta ezer más alka­lommal is tenni. Il Leonida asszony, aki a kastélyszerfl ház­­nak tulajdonosa 43 éve ellenére még 30-nak néz ki. "Tavalyelőtt vált el az urától s akik is­merik, azt mondják, hogy a válás jót tett neki. Bizonyos, hogy sokan igyekeztek a ke­gyeibe bejutni, de e m­egközelíttetetlen nőnél már az is nagy dolog volt, hogy ha va­laki a budoárjáig eljutott. Gaitan György e kegyeltek közé tartozott, amit bizonyít az, hogy Leonidánét a hálószoba mahagóni búto­rai között szabdalta oly művészi módon ösz­­sze. Rendes körülmények között a szobaleány­nak nem lett volna ráersze ahoz, hogy az eme­leti analimentba hatoljon föl. Szombaton es­te azonban, a látogatás első percében, úgy te­sznit neki, mintha a hudok­ból nyögések szűrődnének ki. Felfutott tehát a téncsőkön és megállt a hálószoba ajtajánál. Először né­hány szívatott lénést hallott, majd egy foj­tott férfhang töredékeit: — Pénzt... pénzt... pénzt! Egy szék zuhan a földre, majd eggy kínos nyőg-'s zenéje borzaszt­ja össze a zs­édleány Szívét. Fülét a kulcslyukhoz tapasztja, hogy! ! Újból megnyílt Bukarestben a j ! 1 g teljesen újjáalakítva, új beren­dezés és bútorzat 250 szoba, fürdők, állandó hideg és meleg ? víz, központi fűtés, telefon a szobákban hat!, olvasó- és sróterm­­e, bár, fodrász, safe, stb. ! Szobaára* ?00 lejtőt kezdve | Grand Hotel­­­­ 9 ! I

Next