Brassói Lapok, 1928. április (34. évfolyam, 76-98. szám)
1928-04-01 / 76. szám
•. se*. \ *.?»• j.SreiacAun«...... sr«w ^•n/ '.... ELŐFIZETÉSI DÍJ a.. .tASSÓSAJgt Egy Mra 83 tej MagnaiteM 2« »fc «etorr» t»tel •gy irr* 900 tej és huzata IS tej Mstwrited*ffi 028LI BÉLA & XXXIV. 4vf. 76. Mám Tasárimpi szán ára O tel Censors!i Preteotom Jodwtaid POLITIKAI NAPILAPLAPOK IBllFONMlMOBl —BBMOSfC—O «0T â» nftHAOTMTAk M³*• «T» MUU* ELŐFIZETÉSI DIJAK VlDIKREf Eg? Mm ML % ‚m 2®L *rt ten Sâ, 1 (m KV) tel K1»8ife*i Mt é*r* 1 23, «EemSSS, 1 év. *989 Itef Vasárnap, 19. április 1. forga nsíklás, u naffr tudós, ntattn iswtfSfci« PArisrt, Spanyolországot és Portugáliát tetsztott tudszínányos előadásokat ál ugyanWfcn BtyflSaO»satot tett a Brassót ly»K párisi tudósítóinak és több mán lap munkaársátták, toazaött Bukarestbe. Itthon fölár készen várta egy Mssensült mandátum és az ujságirodalom szenzációra szolnia a Wada, mely mindjárt megrohanta őt Jorgától, a tudóstól, Jorgiának, a poltikusnak álláspontját, felfogását a politikai kérdésekről firtatta. Jorga nem ellensége az interjúrvoktnak, e beszélő készsége Valea de Muntén, a Sorbehineon, a bukaresti egyetemien és a PoTKIPticin Carolon, meg a romániai vidéki kulturális előadásokon túl is megnyilatkozást keres. Érdekes, amiket mondott, mint ahogy Jorga minden alkalommal íródtat tud mondanivalói eredetiségével, Miseségével és változatosságával. Ezúttal Isonban memenak érdekes, de figyelemreméltó is a nyilatkozata (melyet kamarai beszéde overtürjének lebét hrorral), mivel magaitartása a kormány és a nemzeti-parasztpárt drámiai összeütközésében döntő jelleglst lehet. Eddigi álláspontot Jorgának alig is lehetett tisztán megállapítani; a kitűnő tudós, aki a históriát nagyszerűen tudja a körülményeknek és a hiungulatolmjaik megfelelően magyarázni, politikai állásfoglalásában is a alkalmazkodóképesség művésziének bizonyul Mint Samssonnak a bajában, Jorgának a szakállában, ebben a feo®szu, szép fekete selymes átkendőben van az ereje, s ha politikáról kell vallomást tenne, végsimitja a szakállát és mint villamos me. szikrák pattannak le belőle a politikai axiómák, melyek nem mindig, s nem okvetlenül ikertestvérei az előbb kipattantott szikráknak, így Jorga máskép beszélt jóval a pária útja előtt, mikor még a Mlaiauékkal való paktumról volt szó, máskép, mielőtt külföldre utazott, ■ másképen beszél most, mikor a nem®etLparasztpárt és a liberálisok már alaposan összerúgták a borakat! ! Jorga nem csinál belőle titkot, S hogy a kormányt, s parlamentet ő is törvénytelennek tartja, S a nemzetiparasztpárt küzdelmében »a nemzeti szerencsétlenség ellen ő is osztozik, de nem helyesli Mante és pártja taktikáját, nem a tervezett gyulafelsérvári gyűlést, a forradalmi tendenciával terhelt ellenzéki akciót, amit Jorga szerint a külföldön, kivált Budapesten, már Románia szétdarabolása előszelének tekintenek. " Ez az álláspontja, jóllehet támadja a kormányt, nagyon tetszik a liberálisoknak. Kivált,hogy Jorga, mint már a Brassói Lapoknak Párisban adott nyilatkozatában is leszögezte, szakított eddigi alkotmányjogi felfogásával is. Most már szalonképes, kormányképes. Igaz, hogy ma még egyedül, s csak egy udvariassági Imlundátum birtokában, de olyan programmal, amelyből lehetvalamit csinálni. Elsősorbana forradalmat villámtalanítani. Minden szó, amit a kiváló professzor mondott, egy-egy adalék és ajánlás a kormányképességre, a hatalom átvételére. A jövő embere szólalt meg benne, akinek, ha nincs pártja, de ellensége sincs, s aki a Bratianu—Averescu—Mamiu ambíciók közül it saját, régóta táplált vágyát az ország veveelégítheti fizetésére . a szenátus általánosságban megsaaeazta a ktsl$ia9sjsftf@@l&ici$ A ksstanémoanám tegnap!ftaa* BUKAREST. (X ffrwtsdl Lapok todMMP tóját a) A kamara fe&**14 ülésén nagyon kiSJelentőságü Ágyéket tárgyaltak, mindössze ni^^msana képviselő inttírpasUált a bank* ^2gy&Tgaljqtn egyébm. J f r A fcavoátasban tovább folyt a ktdtoszté#*« vöoyJavaslat tásvysUsa. «mslykes Garbói vigjawu előadd szólt hangsúlyozta, hogy a Javaslat fő szakaszától eltekfestvie, a tavasad tálalása során általános egyetértés snlutatkozott Majd a zsMD fié kezettel kapcsolatos, bevezetett zsódositásokat tofdgyarázta., LapeoUt kultumtaSpászter hosszas bozodban foglalkozott a katholikus proli &városi Sasut István katholiMítafusával kezdi, Brodyröl toSigáRapft]*, hegy sfflneasziv Volt. vétóin-*gy - «Bá’adbk tArtSaetan, ma'd! fog* talkozik tó-fiJStantizámiasaL s végül azt állapitja va, hogy a nmiáo &lam mtenynyyatne különbözet: vallási jellegében a többi államoktóL E* tezonyítja, hogy toLlyien szükség volt «me a törvényre. Szükség volt a Javaataibato art« ti, fcfc^y hjgsbyaljoW matóóök egyházi «esrvm»tehe, hogy Bagilszer* «ahesaa a hakdöfera szakad! fel^dezetét, Kaki polsu&sM Gyérene £kto$i »Sr.-raL fc Makkai Sándor püspökkel Braltasa Vtetít® lappdata taMBmfeg M V»etésdi poktiksa esempoodból v&f&tti fe/tegetfa mpdatf« állam kaltunfflás ki* tóességeit Részei a Wdwrditumról, és azt a vélisményét hangoztatja, hogy a kookordátumjobb vallási nevelést biztosít, tecséézetes állampolgárokat teremzt, előbbre viszi a vallásos életet Beszéde végöm Időblent, hogy az aj külpoltikát «voBrott fedlhogyi» vesse az aj kidiaszpoltjta. Ezután WyhaAgulag elfogadták áltáshozságban e kultuszjavaslatot. Az éjszali ülésen megkenítéte a részletes tárgyalást amelyhez Lapedatiu, Baleb tolefroposta és több a* szóltak hozzá. A szalga* saht 5 9, SB. 45 ás 55. szakaszok tárgyalását □za délutánra halasztották. Emiről Mánia és Bratlan Vinítia tárgyaltak Miooilescu támadja a francia-román haladóssággről szóló elyodmányt BUKAREST. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A politikai érdeklődés ma mind S a Maniu Gyula és Bratianu Vintila két lefolyt két és félórás beszélgetés körül fog. Most már bizonyos, hogy ez a tanácskozás a régenstanács kezdeményezésére történt, az elhunyt Ferdinánd királynak élete utolsó apján kifejezett ama koínfságának temetése képen, hogy a pártok békésebb viszony, a] Miba lépjenek «i mással. Bratianu Vintila másfél ént hosszat fejtegette látogatásának célját s kívánságait négy pontban szögezte le. Az első az alkotmányos rend fentartása, a második a külpolitika foly. Utólagossága, a harmadik a fezdesági hegemónia tétje, s a nettzesok az a kívánság, hogy alkalmas pillanatban vissza kell adnia a kormányt hrtalmat a liberális pártnak. Bratianu előterjesztésére egy óra hosszat tartó vita következett, amelynek során Maniu Bratianu négy pontjára a következőket fejtette ML 1 ! I I : ■ ! ! Az alkotmányos rend ügyében kijelentette Maniu, hogy, ha a nemzeti parasztpárt bármilyen deklarációt tesz, annak különösebb súlya nem lehet, mert a nemzeti-parasztpárti kormány, ha uralomra kerül, amúgy is leteszi az esküt az alkotmányra. Ami a külpolitika folytatólagosságát illeti, külön nehézségek nem merülnek fel, mégis minden kormánynak vannak különös szempontjai. Ami a gazdasági hegemóniát illeti, — hangoztatja Maniu — Bratianu téved, ha azt hiszi, hogy a nemzeti parasztpárt végleg szét akarja verni a liberális pártot. A tény azonban az, hogy a liberális gazdasági intézetek nem maradhatnak fenn tovább az állam érdekében. A mai parazita állapotokkal szemben rendes intézmények lesznek. Ez még javítaná az ország helyzetével együtt a liberálisok helyzetét is. Ami a liberális pártnak a kormányzata rá visszatérését illeti, kijelenti Mánia, hogy ha az ellenzéki kormány ostobának fog bizonyulni, a szabad választás úgy is el fogja seperni s akkor miből jöhetnek a liberálisok. A végeredmény, amint már megírtuk, az folt, hogy Mania és Bratiana Vintila nem tudtak megegyezni egymással. " Menoyesen témád Manolescn, a Averesen-kormány volt pénzügyminisztere, most egy nyilatkozatot tett közzé, amely szenzációs módon foglalkozik a francia hadiadósságok ügyéban létrejött megegyezéssel. Menet ezen szerint a megállapodás tragikus, mert Románia kötél® érettséget vállalt abban tizenkét milliárdon nem létező adósság megfizetésére. Politikai körökben azt hiszik, hogy Manolescu kijelentéseinek súlyos következményei leszek. filai 20 fudal Hogy rendezték Románia franciaországi tiákorus adósságait ? PARTS. (A Brassói Lapok tudósítójjától.) Ma írták alá azt est egyezményt, amelyet Románia nevében Antonnescu kötött meg a francia kormánnyal, a háborús adósságok rendezésére nézve. A törlesztés évi részletekben történik 62 év alatt A részletek emelkedő összegűek, 1928-ban 1.261.000 aranyfrank, 1929-ben enek az összegnek kétszerese, 1930-ban háromszorosa, az arra következő évben ennek négyszerese, m majd több éven át ötszöröse fizetendő. A részletek az utolsó húsz évben már «w* “ fawsaok ” húszszorosát teszik ki.