Brassói Lapok, 1928. október (34. évfolyam, 224-249. szám)
1928-10-05 / 227. szám
1. oldal, 227. sz.5m. S3B3E AF»OILQ MOXGO lllllllllllllllllllllllllllllllllllllililllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllltllllllllllllllllllllliutlllllüllil w Csütörtök M PátfaXirái#»6 c!ma Szenziciós kiállítású is,mint A film alatt és a film Wersében fellép a világ hírű Haway néger trio. Mindhárom este néger ének, steger zene, néger tánc és néger jelenetek. — Mérsékelten emelt helyárak. n'2'‘'°21 I.M’HK A kisebbségi kérdések megvitatásával fejeződött be a népszövetségi ligák prágai gyűlése Az e nyomott romániai bolgárok ügye — Wilian főtitkár tragikus elszólása — A vitás állampolgárságok és a hágai döntőbíróság — Működhetik-e a Romániai Magyar Népliga? F r áf a.A Brassói lapok tudósítójától.) A népszövetségi ligák állandó bizottságának tegnapi gyűlésén a nemzeti kisebbségek legfájdalmasabb kérdései kerültek napirendre, amelyek heves és jellemző vitákat váltottak ki. A gyűlés szenzációja egyébként Wilfan főtitkár állásfoglalása volt. Wilfan meglepetésszerűen a Mussolini elveit kezdte hangoztatni a kisebbségi kérdésekben, amiből rendkívül kínos jelenet fejlődött ki. A bolitkár megmagyarázhatatlan viselkedése ign rossz hatást szült a résztvevő delegátusokban. A romániai bolgár kisebbség helyzete. A gyűlés megnyitása után az államnélküliek jogviszonyainak szabályozására kiküldött bizottság tette meg a jelentését. A bizottság javasolta, hogy az érdekelt államok közös megegyezéssel rendezzék ezt a nagyjelentőségű kérdést, mert a legfurcsább és a legembertelenebb helyzet az, hogy még ma is rengeteg az olyan emberek száma, akiket a különböző állampolgári törvények, vagy ezek igazságtalan alkalmazása a szó legvalódibb értelmében száműzött az emberi közösségből. Az indítvány fölötti vitát későbbre halasztották, s közben a romániai bolgár kisebbségek helyzetéről tette meg jelentését a bolgár delegátus. Előadta, hogy Dobrudzsában a bolgár kisebbség helyzete tarthatatlan a román kormánypolitika és a hatóságok elnyomó törekvései miatt. A bolgár lakosság már a kétségbeeséshez áll közel. A románok több száz bolgár iskolát románosítottak, a román tisztviselők pedig robotmunkát végeztetnek a bolgár lakossággal. A delegátus beszédére, amely élénk hatást váltott ki a gyűlés tagjai között, Pillát román delegátus tette meg az ellenvetéseket. Csak annyit mondott, hogy a román iskolaügyi törvények szerint minden kisebbségnek joga van magániskolákat fenntartani. Arról nem beszélt, hogy ez a törvényben biztosított jog a gyakorlatban mit és mennyit jelent. Wilfan nyilatkozata. Minden valószínűség szerint a feszült hangulat enyhítésére törekedett Wilsan, a kisebbségi szakosztály főtitkára, amikor Mussolini nyilatkozatára hivatkozva a következőket jelentette ki: — A kisebbségek védelme azért is nehéz, mert a kisebbségek többnyire a határokon laknak. A kisebbségek védelméről nemcsak a kisebbségekre, hanem a többségi népekre is tekintettel kell lenni. A főtitkár ilyen megnyilatkozása kínos hatást váltott ki a kisebbségi képviselőkben. A választ Szüllő Géza, a felvidéki magyarság kiküldötte adta meg azonnal. Hangsúlyozta, hogy a kisebbségi bizottságnak egyáltalában nem az a feladata, hogy az uralkodó többségi népeket védje. Eléggé megvédelmezik ezeket az állami büntető törvénykönyvek. Azért pedig, hogy a kisebbségek többnyire a határok mentén laknak, igazán nem a kisebbségek felelősek, hanem azok, akik a határokat így vonták meg. Szüllő után Pangrati román delegátus állott, fel és teljes mértékben magáévá tette a főtitkár kijelentését. Ez a többségi részről érkezett kétes értékű támogatás láthatólag kellemetlenül érintette magát Wiliant is. Az állampolgársági kérdések. Ezuán kerül sor az állampolgársági kérdésben elhangzott bizottsági indítvány vitájára. Az albizottság javaslata szerint a népszövetségi ligák szövetsége kérte az érdekelt államokat, hogy a nemzetközi jog kodifikálására kiküldött bizottságban hatalmazzák fel delegátusaikat érdemleges indítványok megtételére. Ezek az indítványok főképpen azt célozzák, hogy olyan jogi intézmények létesíttessenek, amelyek alkalmasak lennének az állampolgársági konfliktusok eldöntésére. A javaslathoz Napier angol delegátus szól először, fölöslegesnek tartja a római konvenció ratifikálására vonatkozó kérelem ismétlését és olyan fogalmazást ajánl, amely a hágai bíróság felhívását nem zárja ki. Javaslata lényege az, hogy a vitás állampolgársági ügyekben a hágai döntőbíróság illetékességét elismerjék. Szüllő Géza a kérdéssel kapcsolatban kiemeli, hogy Csehszlovákiában százezer hontalan polgár várja állampolgárságának rendezését. Ennek a százezer embernek a nevében a Szövetség színe előtt is felszólítja a prágai kormányt, hogy a jubileumi évben tegye magasztosabbá az ünepségeket azzal, hogy mindenkinek adja meg az állampolgárságot, aki kéri. Az elhangzott hozzászólások figyelembe vételével a javaslatot szavazás alá bocsátják és egyhangúan elfogadják. A gyűlés végén Pekár magyar delegátus kérdést intéz Pangrati román delegátushoz, hogy miként áll a Romániai Magyar Népliga ügye, amelynek jogi személyiségét az államhatalom nem ismerte el. Pangrati így felelt: — Romániában nem szükséges a jogi személyiség elismerése a működéshez! A magyar delegátus ezt a választ abban a reményben veszi tudomásul, hogy a jövőben semmi akadálya nem lesz a Liga működésének és az Unióba való felvételének. A délutáni befejező gyűlésen az új választásokat ejtették meg. Elnökké Ilennsiaifi német delegátust választották, majd kimondották, hogy a legközelebbi gyűlést Madridban tartják. 1928 október 5. msmsBiHMsesa TmnmmmmvmmmmT vvvvvwwvwwvvwvvvv7ww7vvTvr,rvrwvwTTTTvrTV Temesvári kereskedő volt Maurice Paléologue nagyapja Szenzációs leleplezések Franciaország volt szentpétervári nagykövetének származásáról Budapest. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Kevés könyv aratott a háború óta olyan világraszóló sikert, mint Maurice Paléologuenak, Franciaország volt szentpétervári nagykövetének „Négy év a cári Oroszországban“ című munkája. — Ez a könyv, — mint írót is, — egy csapással világhíressé tette a francia diplomatát, aki a háború alatt II. Miklós cár udvarának politikai boszorkánykonyháján élt és annak — milliók és milliók életére kiható — kulisszatitkait hozta nyilvánosságra. Maurice Paléologueról most a magyar diplomáciai karnak egy azelőtt sokat szerepelt, előkelő tagja oly leleplezésekkel szolgál, melyek valójában a szenzáció erejével fognak hatni, különösen Temesváron, ahová Paléologueot egészen közeli családi vonatkozások fűzik. Az erre vonatkozó adatok a bécsi Staatsarchivban kerültek napfényre és ezek szerint Maurice Paléologue nagyapja esiti Braun nevű temesvári zsidó kereskedő volt, aki 1820-ban kalandos körülmények közt került ki Parisba. Ott csakhamar előkelő összeköttetéseke szerzett, amelyeknek révén a tehetséges temesvári zsidó gyermek titkára lett gróf Apponyi Antalnak, Ausztria akkori párisi nagykövetének. Ebben a minőségben 1843-ig szerepelt Parisban. Apponyi gróf ugyanis, akit a negyvennyolcas események következtében visszahívok Bécsbe, elutazása előtt arra a kellemeten felfedezésre jutott, hogy díszruhái és családi ékszerei eltűntek. Parisból hazaérve a gróf aztán Bécsben feljelentette titkárát, akiről azt hitte, hogy tudnia k°ll az eltűnt holmikról. Braun nem került elő, de Braun ellen a bécsi hatóságok más retorzió hiányában örökre kitiltó végzést hoztak, amelyet leszármazottjaira is kiterjesztettek. Braunt és minden ivadékát örökre kitiltotta Ausztria területéről. Teltek, múltak az évek és Braun is időközben visszatért Parisba, nagy vázont szerzett. Fia kezén a vagyon még jobban felszaporodott, úgy,, hogy Maurice Paléologue már egy dúsgazdag és tekintélyes párisi családgyermekeként született. A tehetséges fiút a család kitűnő nevelésben részesítette és iskolái elvégeztével beíratta a politikai akadémiára, ami egyértelmű volt a diplomáciai pályával való eljegyzéssel. Maurice Paléologue, aki akkoriban már nem volt zsidó, eleinte a francia követségeken teljesített szolgálatot. Néhány évvel a háború kitörése előtt aztán a francia kormány ki akarta nevezni Bécske követségi titkárnak. Az errőlzóló aggrementet a követség benyújtotta a Ballplatzon, ahol hamarosan megállapították, hogy Maurice Paléologue unokája annak a Braun nevű embernek, akit— utódjaival együtt — kitiltottak Ausztria területéről. A Ballplatzon erre igen tapintatos formában, — az előzményekre való minden utalás nélkül,— fölkérték a francia kormányt arra, hogy tekintsen el a követségi titkár kinevezésétől, ami meg is történt. Ez az eset azonban a Paléologue diplomáciai karrierjét nem akasztotta meg. A fiatal diplomatát a háború alatt Franciaország szentpétervári nagykövetének nevezték ki és Paléologue ott élte át azokat a sorsdöntő eseményeket, amelyekről emlékirataiban beszámol. Paléologue keze akkor Ausztria ellen dolgozott és — ki tudja — politikáját talán öntudatlanul is az a gyűlölet irányította, amelyivel nagyapja, az egykori temesvári fiú, Bécs ellen viseltetett. A háborút emberek intézték és Maurice Paléologue a nagyeszű diplomata és tudós történész is csak egy gyönge ember. K. L. A berni magyar követség nem tagadta meg Djuvara útlevelének láttamozásit Budapest. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Pár nappal ezelőtt az a hír jelent meg a bukaresti lapokban, hogy a berni magyar követség megtagadta Djuvara román szenátor útlevelének a láttamtozását. A 8 Órai Újság most illetékes helyről azt az információt közli, hogy a román lapok híresztelése a vizum megtagadásáról légből kapott koholmány. Nemcsak, hogy a vizum megtagadásáról nincs szó, hanem Djuvara kérésére a genfi magyar képviselet külön laissez-passert bocsátott rendelkezésére. Magyar részről ezt azért nem cáfolták meg, mert feltételezték, hogy Djuvara maga cáfolja meg, ami, sajnos elmaradt. Ötvenéves szerződést akar kötni Görögország Jugoszláviával Belgrád. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A Vreme interjút közöl Venizelosszal, aki kijelentette, hogy Görögország nyugodtan nézi az Itália és Albánia közti benső kapcsolatokat, minthogy az albán kérdés adriai kérdés Elutasítja azonban azt az elvet, hogy a Balkán a balkániaké. Görögország szerződést fog kötni Jugoszláviával, Bulgáriával, Törökországgal, s ezek közül Jugoszláviát tartja a legnagyobb barátjának. A vele kötendő szerződés a legmesszebbmenő szólni lesz és ötven évre fog