Brassói Lapok, 1929. április (35. évfolyam, 74-95. szám)

1929-04-01 / 74. szám

4 oldal, 74 szám-BRASSÓI LAPOK A Székely Nemzeti Múzeum­ kulturmunkája ,, „ Sepsiszen­tgyörgy, március 50. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Mú­zeum választmánya a napokban ülést tartott, amelyen Csutak Vilmos igazgató részletes je­­lentést tett a múzeum elmúlt évi fejlődéséről. Csutak igazgató jelentése szép és értékes ösz­­szefoglalása annak­ a nagyjelentőségű kultúr­­munkának, amelyet a Székely Nemzeti Múze­um, a félszázados múltra visszatekintő kultúr­intézmény Háromszék­, Csík és Udvarhely me­­gye magyarsága érdekében kifejt. A jelentés kifejezetten és nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a Múzeum nagyértékű gyűjteményének anyagából a múlt évben sem ment semmi veszendőbe, sőt inkább jelentéke­nyen gyarapodott. Erről a gyarapodásról min­den szónál világosabban beszélnek az alábbi számadatok: A Múzeum könyvtárának és le­véltárának gyarapodása az elmúlt évben 265 drb., amelyekkel a könyvtár állománya 225, ezer 208 kötetre szaporodott. A régiségtár 29.159 darabot kitevő gyűjteménye 181 darab­értékes antikvitással szaporodott. A néprajzi gyűjtemény 682 érdekes emléke 55 drb. újabb ethnográfiai ritkasággal gyarapodott. A képzőművészeti gyűjtemény 998 darabból álló gyűjteményét 84 kép, metszet és szobor gazda­gította. A természetrajzi gyűjtemény gyara­podását is figyelembe véve a múlt év folya­mán a Székely Múzeum gyűjteményi 663 darabbal gyarapodtak, úgy hogy összesen 273.575 darab könyv és múzeumi anyag van a birtokában. A Múzeum mérlege 11.221.253 lej­­ tiszta vagyont tud kim­*x.fM. De ebben az ősz-­­ szegben csak a Múzeum ingatlanaiban és a berendezési tárgyaiban képviselt vagyon érté­ke van benne, a muzeális tárgyak és könyvtár értékét nem tünteti fel. Ennek a nagy anyagi vagyonnak és szinte felbecsülhetetlen értékű kulturális kincsnek a múzeum igazgatósága, választmánya a leg­önzetlenebb munkásságot és áldozatkészséget fejtik ki a sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégium tanárai, akik a székely társadalom áldozat­­készségéből és az államsegély nélkül fenntar­tott kultúrintézmény színvonala és nemes kul­­turhivatása fölött féltékeny aggodalommal őr­ködnek. . A sepsiszengyörgyi Székely Nemzeti Mú­zeum igazgatósága a napokban megtartott köz­gyűlésein határozta el, hogy szeptember havá­ban nagy jubileumi ünnepséget rendez annak emlékére, hogy az özvegy Cserey Sándorné, születettt Zathureczky Emília által megalapí­tott Cserey-múzeumot a Székely Nemzeti Mú­zeum átvette. A Cserey-jubileum ünnepségei­nek programmját egyelőre még nem állapítot­ták meg, de a múzeum igazgatóságának az a szándéka, hogy a jubileum alkalmával mező­­gazdasági és népművészeti kiállítást rendez s emlékkönyvet ad ki. Ezek az ünnepségek minden bizonnyal igen jó alkalmat adnak arra, hogy Erdély egész magyarsága megismerje a Székely Nemzeti Múzeum csendes, feltűnés­­nélküli, de annál bensőségesebb és értékesebb kulturális elhivatottságát i­f mrnnormv Elf­ön­velemreménő elismerés Dr. ECREWEe am opeásl­itanIS .Zap­pelin parancsnoka a következőket írja nOOA-RAOld-Járók­ Készséggel Iga­zlom, hogy a szállított 6 lámpás NORA peutrodyne fteszű,ekkel nagyot meg vagyok elégedve. A készülék kitűnően ki van dolgozva, kezelése egyszerű és Wieg nagyon érzékeny. IST nyilatkoznak, nemcsak a szakemberek, hanem mindazok, akik a NORA-RADIO-készüléket használják. J NORA-RADIO vezerkepviselete _______ CQilES PAUCREU I București, *jr. Smartan 27. AMBROSI.FISCKER &CO AJUD.JUD.ALBA Comics? gratis ennanmra­mmmmmmrammsom ELISMERTEN a realebt­ romín szótár a Dr. Dáviu fiferoí-fele nau) kézi szótár. Régenként több mint 21-4000 dms/et t *r­­talmu. . Román M* ftyar rét* tűzve 80.— II. Magyar Román rész , tüzve 80e két rész együtt kötve »„■ín vászon kötés­ben 181. lej; dmses (élbőrl­ötésben ata­­lej. — Kapható min­den könyvkereskedés­ben. —ft Kiadta a BRASSÓI LAPOS m S0ÎJYÎ0S2TALÎA Nagy kib­nyék központ­jában levő konkurencia­mentes, jól bevezetett nátformálmia fa és épület raktáp megfelelt­ árukészlettel, családi okok miatt elad­ó. Mettker sesokit »Virágzó Qz.e‘ 1910“ jeligébe a ki­adóhivatal továbbit. T Fiús a sportruha , de a kalap nőies A divat életét mostanában a sport uratja. A nők életét is. Olyannyira, hogy, aki olvesd­i ala­­gáns magazinok januári számait, nem lát ben­nük egyebet, mint fiúra maszkírozott síelőket és ródlizókat, akiknek azonban este hat órától kezdve kötelességük nővt változni hnnét, ha lelkiismeretesen be akarják tartani a divat kö­vetelményeit. Nincs ebben semmi szokatlan. A­ mai nő a nehéz feladatokat kedveli az életben, a divatban egyaránt. A lehetetlent is megpró­bálni, ez a jelszó is így történt, hogy Sewardt kisasszony átrepülte Amerikát, egyik tenger­től a másikig, így történt, hogy lady Hayes egyedül vágott neki repülőgépen a Szahará­nak és egy másik csinos nő úszva indult el ama viharos csatornán, amely majdnem oly áthidalhatatlanul választja el Európától Angli­át, mint előítéletei. Mindez ma már meg sem lep bennünket. Szinte természetes. A legújabb fajta sporton azonban, meg kell vallanom, elcsodálkoztam. Elcsodálkoztam mikor .„Sportoló francia hölgyek" címen a Vogue egyik nemrégi szá­mában néhány ismert párisi hölgy fényképét pillantottam meg. Ne tessék azt képzelni, hogy a grófnőt, a marquiset lovon ábrázolta ez a kép vadásza­ton, tennisz vagy golfpályán. Nem! A híres hölgyek valamennyien úszó ruhában tornásztak a rivierai napon De ha azt mondom, tornáznak, keveset mondok, mert ezek a mutatványok egytől-egyig az akrobatiz­­mus büszkeségei s bá­rmely erőmű­vész meg­örülne annak, ha olyan tökéletesen megállna a fején, mint ama hercegnő, akinek őse a tizen­negyedik Lajos ceremóniás udvaránál is fel­tűnt szertartásosságával Szép, szép a sport, de ez talán mégis sok a jóból és a divat sínylené meg legelőször, ha, mint ezen elegáns hölgyeknek, nekünk nem kellene több sportruha, egy-két kényelmes úszóruhánál. Szerencse a párisi hírek mind azt mutat­ják, hogy több, szebb, rövidebb, raffináltabb sportruhára van k­atás, mint valaha. Csak széjjel kell nézni az új anyagok kö­zött, megtudjuk mindjárt, hogy az utca­ruha és a sportruha nagyobb és elválaszthatatla­­nabb barátságban élnek egymással, mint va­laha E barátság első oka a selyem és a gyapjú elválaszthatatlansága. Ez a két anyag, mint­ha örök szövetséget kötött volna egymással, úgy olvad össze. Itt van mindjárt a divat újszülöttje, a Ru­dié, amely nagy harántcsikokban van szőve és seviotnak látszana, ha a beleszőtt selyem nem adna neki valami különös fényt. ... ,¥®s*ri­tmuja ennek a szövetségnek, a Mickly, amely vidám név alatt ünnepélyes r­ejtőzik A gyapjú és selyem keveréke délutáni ensemble anyaga. A kedvelt és praktikus krepela, amely si­kerrel szorította ki tavalyi régi pozíciójából a crepe.de ehm­et, most számtalan új kiadásban jelenik meg. Hol Rodelík néven, hol pedig Cre­­peletenek hívják és Párisban nagyban hímezik színféle tarka mintára. A jersey idén elegán­­sabb, mint volt valaha: olyan ajouros, amilyen azelőtt csak a linon volt, csak a selyem. Mindezeken az anyagokon nemcsak a se­lyem és a gyapjú olvad össze, hanem összeol­­vadnak a színek is: szürke a kékkel, drapp a zölddel s megjelenik a crevette. Ez a szép és kibivó szín különösen kalapok színe, amelyek épp olyan szerepet kezdenek játszani ismét, mint amilyent játszottak valaha boldogabb időkben, amikor a nők még vidá­man ettek-ittak s nem tudták, mi a fogyókúra. Ahány francia kalaposnő, annyifelé hajtja, formázza a kalapot. Susanne Talbot a renaiss sance-homlok barátja s ezért nem csinál a ka­­lapnak karimát dől, hanem csak oldalt és há­­tul. A híres Rebouxnak pedig a női nyak az beirig­o­ttmennyit Csak tud, annyit mutat is Tisztára szalmából készült kalap alig van. valamennyi’ SZa­ma helyem­ kombinációja. Lesz-e rajta virági"... Nem biztos, de minden mutat arra, hogy lesz, hogy szünk meg dísztelen kalapokkal, ha az uszály idején­ nem elég­­legyező és Madeleine. tm. sprttb .

Next