Brassói Lapok, 1929. június (35. évfolyam, 120-145. szám)
1929-06-14 / 131. szám
8 oldal, 131. szám. BRASSÓI LATOK Rist, a francia pénzügyi diktátor ellenőröket ültetett az összes miniszterek nyakába Bukarest, június 12. Ma megjelent a pénzügyminisztériumnak egy rendelete, mely szerint a mai naptól kezdve az összes minisztériumok és állami intézmények élére kineveztek egy-egy pénzügyi ellenőrtési rendelet szerint, ha valamilyen minisztérium a legcsekélyebb összegről is kiutalást állít ki, mielőtt a kiutalás a miniszterhez kerülne aláírás végett , először a fiók-Risteknek kell azt ellenjegyezni. De nemcsak a tényleges pénzügyi kiutalások kerülnek a próbálás végett e pénzügyi ellenőrökhöz, hanem minden olyan rendelet, vagy törvénytervezetet, mely esetleges fizetési kötelezettséget róhat az államra. E pénzügyi ellenőrök működéséről még a stabilizációs törvények intézkedtek, a kölcsönszeződésekben a kormány kötelezte magát ez ellenőri hivatalok felállítására, de a kormány egyelőre nem szándékozott ez ellenőröket a miniszterek nyakába varrni. A kormány tervei szerint az ellenőrök csak az állami könyvelési tövény megszavazása után kezdték volna meg szerepüket. Azonban Rist, a francia pénzügyi diktátor úgy látszik megint az asztalra csapott és a kormány külön rendelettel azonnal kinevezte a fióll-Risteket. Három leány tragikus harca egy főhadnagygyal Nem szerelemről van itt szó, hanem okírathamisításról Algyógy, június 12. „Ereszd be a tótot a házba , és a tót kiver a házból" Bármilyen régi is ez a jó magyar közmondás, még ma is aktuális maradt és a benne foglalt igazság gyakran komoly formák között ölt testet, hogy önmagát beigazolja. A itt elmondandó bonyolult eset sem más, mint ennek a rendkívül találó közmondásnak a variációja úgy, ahogyan azt az élet leleményessége megírta. Ereszd be a tótot ... Az imperium átvétele után következő zűrzavaros hónapokban történt, hogy dr. Adorján volt algyógyi járásbíró özvegyét kitették a saját házából és egy katonatisztet költöztettek a lakásába. Magyarul mondva a házat lerekvirálták, Adorjánnét evakuálták és a főhadnagy urat — történetünk tótját — bekvártélyozták a fennálló törvények és rendeletek szabályai szerint. Megértjük Adorjánná jámbor szándékát, amely szerint maga szeretett volna a tulajdon házában lakni és hogy a főhadnagytól minden áron szeretett volna megszabadulni. Egy ideig bírósági fórumok előtt kereste az igazságot, de amikor látta, hogy a fennálló törvényektől semmit sem várhat, elköltözött Algyógyról s egyik férjhez adott leányánál keresett menedéket. Algyógyról való elköltözése előtt szűkös anyagi viszonyain úgy igyekezett segíteni, hogy az elrekvirált háznak és a hozzája tartozó ingatlannak egy negyedét, azaz a reá eső részt eladta a főhadnagynak, a közmondásbeli tót szerepét teljes sikerrel megjátszó gentlemannek. ... és kiver a házból. Telt múlt az idő és Adorjánná leányai — számszerint hárman — egyszer csak olyan formát vettek észre, mintha a főhadnagy úr teljes jogú háziúrként birtokolná az ő örökségüket képező házat. Azt gondolván, hogy csak tévedésről van szó, a főhadnagyhoz fordultak felvilágosításért. A főhadnagy azonban rövidesen tisztázta helyzetét: kijelentette, hogy ő a házat teljes egészében megvásárolta s igy nem teljesítheti az Adorján-leányoknak azt a kívánságát, hogy az eredeti vételár visszafizetése ellenében adja vissza özvegy Adorjánná részét, vagy pedig az egész ingatlan forgalmi értékének megfelelő házbért adja meg. Utánanéztek a meghökkentő fordulatnak és a telekkönyvi hivatal adataiból csakugyan kiderült, hogy a főhadnagynak igaza van, mert úgy a ház, mint a kert teljes egészében az ő nevére volt átírva, formális adásvételi szerződés alapján. Ami legjobban meglepte az Adorján-nővéreket, az csak annyi volt, hogy a szerződésen ott látták a saját nevüket szép szabályos aláírással. A szerződésnek még az a nevezetes tulajdonsága volt, hogy az előírt két tanú helyett ötnek az aláírásra is tanúsít is.a, hogy a szerződés a felek között megtörtént és hatályba lépett Az Adorján-örökösök arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a szerződési okiraton levő aláírások egytől-egyig hamisak s ezért bűnvádi feljelesítést tettek a főhadnagy ellen, okirathamisítás címén. A per 1922-ben indult meg a dévai törvényszéken, s folyik hét év óta, hogy a végén olyan csattanóval végződjék, amely éppen az ilyen természetű ügyeknél szokta a jogeset bonyolult gordiusi csomóját egyszeribe és véglegesen megoldani. A per megindítása után természetesen kihallgatták azokat a tanukat, akik a szerződést láttamozták. Aránylag elég rövid idő leforgása alatt a felperesek el is értek annyit, hogy a tanukat kihallgatás céljából beidézték a dévai törvényszékhez, hol aztán vallottak, mint a karikacsapás. Mind az öten vallották és állították, hogy az Adorján-család tagjai és a főhadnagy között megkötött adásvételi szerződést órakor írták alá. Az egyik azonban arra tett esküt, hogy a szerződést a nagyváradi állomáson éjféli 12 órakor írta alá a szerződést. A másik tanú viszont arra tett esküt, hogy a délelőtti órákban kanyarította alá a névaláírását, kettő pedig mérget vett arra, hogy a szerződést Vaskók községben kötötték meg és írták alá. Ezek után nem is fontos, hogy mit vallott az ötödik tanú, az viszont semmiképpen sem elhanyagolandó körülmény, hogy a szerződés keltének a napján az Adorján-család egyik érdekelt tagja nem is tartózkodikt az ország területén, bár az aláírása ott díszeleg azon a szerződési okiraton. Császárai etszés. Hét évig folyt a furcsa pör a dévai törvényszék előtt. Hét év hosszú idő, de néha — különösen Déván — ez a hosszú idő sem elégséges egy ilyen pör megoldására. Ítéletet sohasem hozott a dévai törvényszék, amely arról nevezetes, hogy a bírák szinte negyedévenként váltják fel egymást s természetesen mindig elintézetlenül hagyott ügyeket adnak át egymásnak. Ez a furcsa, de különben minden gyanússága mellett is egészen „tiszta“ ügy végre eljutott oda, hogy a kifogásolt aláírásokat hivatásos írásszakértővel megvizsgáltassák. Az ügy aktái a kolozsvári törvényszékre kerültek, ahol az Írásszakértő rövidesen megállapította, hogy a szerződésen az eladók aláírásai egytől-egyitt hamisak. Ezek után jöhetett volna az Ítélet, amely katasztrofális lehetett volna a főhadnagy úr karrierjére. Az ítélet azonban elmaradt és Isten a tudója annak, hogy mikor is hirdetik ki, mert a nagy pör sorsa egy speciális császármetszéssel egyszers mindenkorra elintéződött. Az akták visszakerültek a dévai törvényszékhez s amikor az Adorján-örökösök ügyvédje az ítéletet megsürgette, jelentették, hogy a pör összes iratai eltűntek! így fest az, ha egy ősrégi közmondás élő és eleven valósággá válik és végigsétál az élet piacán ... K. L. 1929. június I. Brassó, Hirscher utca 7. (Aradi Textil volt helyisége) védjegyű tea romániai egyedárusítása. A „Teáskanna“ védjegyű tea csaknem minden jobb fűszer és csemege kereskedésben kapható. Saját érdekében cselekszik mindenki, aki megszokott bevásárlási helyén ezt a teát kéri, mert a „Teáskanna"“ védjegyű tea a legjobb izt, a legfinomabb aromát és az utolérhetetlen kiadósságot testesíti meg. Különösen felhívjuk a n. é.közönség figyelmét a nullás (arany védjeggyel ellátott) csomagolásra. Ezzel a keverékkel drezdai cégünk a londoni világkiállításon arany éremmel lett kitüntetve. Ez a keverék a legkényesebb ízlésnek is megfelel. OtttSSSs Állandóan raktáron tartunk mindenfajta szabados teákat, u. m.: Manning, Schusong, láva Orange Peccot, Ceylon D, P. Mint különlegességet ajánljuk a következő csemege teáinkat: császár keverék filssam Orange Pecco Darjeling Orange Pecco Ezeket a finom fajta teákat 1—3—6 kgr.-os szépen emailirozott és litografált bádogdobozban szállítjuk. Nagybani eladás: Brassó, Hirscher u. 7