Brassói Lapok, 1930. február (36. évfolyam, 26-48. szám)

1930-02-02 / 26. szám

A sfiflizfiatztBcasilié ÍRJA : POGÁNY MARCELL Rendet a „hiteltudósítások, bizalmasok” kártékony dzsungeljében l­ ­. A gazdasági válság kísérőjelensége a bizal­matlanság. Ezt a hipotézist felesleges volna vitatni. Hogy mégis szóvátesszü­k, ez annak a körül­ménynek tudható be, hogy nálunk ez a hipo­tézis keresztül-kasul van szőve beteges tüne­tekkel. Már maga a bizalmatlanság­­ egy beteges tünet. Amilyen arányban enyhül ez a beteges tü­net, olyan arányban szűnik meg maga a kór­okozó, a gazdasági válság. Mert igaz, hogy a válság tenyészti ki a bizal­ma­tlanságot, de csak a bizalom helyreállításá­val lehet megszüntetni a válságot. Ezt a köz­­gazdasági paradok azont igazolja a következő tétel: ha a bank nem meri kiadni a pénzét, ha a gyáros nem mer hitelezni árat, ha a keres­kedő nem bízik a fogyasztó hitelképességében, akkor válság van. Ha ennek a megfordítottja történik, nincs bizalmatlanság,­­ megszűnt a válság is. Azóta hogy komoly krízisről beszélünk, fel­lendült nálunk egy üzletág: a hitelladósítja. Mert a válságnak is konjunktúrája van, mint ahogy nyílik virág szemétdombon is. Nincs ma már Romániának egyetlen városa, sőt nagyközsége, ahol ne volnának „hiteltudó­­sítók". Egész trösztök alakultak a hiteltudósí­­tás kon­junk­túrájának kihasználására. Normá­­lisabb időkben ez egy szolid, sőt nagyon szo­lid üzletág volt, amelyet egyes megbízható egyének kultiváltak mellékesen, mert bizony alig jövedelmezett valamit! Ma egész sereg kétes exisztencia „önállósi­­totta"* megát, hiteltudósitói vállalatot gründolt. *­ Miben áll a hiteltudósitás, információ? M­egi­­agyarázzuk: A. vásárolni akar B.-ny árat. fi. mielőtt leszállitja a megrendelést, ismerni akarja A hitelképességét, megbízhatóságát. Régebben nem volt erre szükség, mert B. látta, elhitte A.-ról, hogy becsületes, de hát az­óta változott a helyzet... B. kikeres a címtárból egy hiteltudósítói iro­dát, olykor nem is kell a címtár, az élelmes hi­­teltudósító iroda ügynöke már nyakába sózott egy információs­ blockot, így hát B-nek nem kell egyebet tennie, csak kiszakítani egy lapot a füzetből, ráírni 4. nevét és elküldeni az infor­mációs irodának. Egy valamirevaló információs iroda naponta húsz-harm­inc „információt“ is leszállít. Az információkat rendszerint írni, olvasni tudó állástalan fiatalemberek szerzik be, mint az iroda megbízottjai és egy-egy információért mond és h­d 20—25 lejt kapnak. Mármost, tessék csak elképzelni: az informá­ciós iroda megbízottja utasítást kap, hogy X. vagy Z. nagykereskedőről, vállalkozóról va­gyoni és megbízhatósági mérleget készítsen. Kap ezért 20. vagy 25 lejt. Mit tesz a megbí­zott? — elmegy magához az érdekelthez, eset­leg a konkurrenshez és beszerzi az informá­ciót. Ezért a pénzért igazán nem lehet tőle többet kívánni... Hogy az ilyen információ mennyire objektív, milyen súlya van, ahhoz a technikai eljárás is­mertetése után aligha kell kommentár. Az az­tán természetes, hogy vannak informátorok — és ezek vannak többségben — akik ismerik a módját annak is, hogyan lehet élni, vissza­élni a megbízással__ Erre nézve bő felvilágosítással szolgálhat­nak a kir. ügyészségek. * Majdnem olyan megalapozott és megbízható hiteléletünknek egy másik kinövése, gyászvi­lága: a bizalmi jelentés. A bizalmi jelentés arra szolgál, hogy „bizal­masan tájékoztassa a gazdasági közvéleményt azokról a tranzakciókból, vállalk­ozásokról sze­mélyi, vagy tárgyi változásokról, amelyek egy egy vállalat, cég, pénzintézetnél történnek. Ezek a ..bizalmasok b°lenéznek a vállalatok gyom­rába, elképzelhető és leképzelhetetlen tervekkel kapcsolatba; bolhából elefántot, vagy megfor­­dítva, elefántból bolhát csinálnak,­­­ aszerint hogy a maguk kis érdekük ezt hogyan kíván­ja. Újabban ezek a kis piszkosok a törvényszé­kek és járásbíróságok aktáiba is belenéznek hogy kínok kivel, milyen differenciál* tá­madt és azt mint pikantériát tálalják fel­­. előfizetőiknek. Ilyen bizalmas jelentések ma már minden városban készülnek és tenyésztik a „közgaz­dasági szerkesztőket" gombamódra.­­Hiteléletünk elszomorító képét adják a fent ismertetett hiteltudósítások se bizalmi jelenté­sek. Sajnos — egész hitelrendszerünk ezeken az eléggé le nem becsülhető hiteltudósításokon és bizalmi jelentéseken nyugszik. A csodálatos az, hogy komoly vagy komoly­nak vélt gazdasági tényezők,­ bankok­­ vállala­tok, kereskedelmi cégek vezetői kompetensek, sőt fémjelzettnek fogadják el ezeket az értesü­léseket.­­ Legfőbb ideje volna már, megállni a lejtőn és komolyan hozzálátni a revízióhoz, a hitel­­krízis revíziójához. Mi tiszteljük a sajtószabadságot, de a ko­moly sajtó szabadságát. A „bizalmasok" sze­métdombján, ha máskép nem megy, — bí­tó­sági segédlettel kel rendet taróra írni. És súlyos szankciókat kell hozni a felelőtlen hiteltudó­­j Bitókkal szemben is, de komolyan azt akarjuk, hogy helyre álljon a bizalom, szűnjön a válság. 1­ 0 M MWM é» b&utó kicérés a bfkrbeteg BCBykben.­­A. KAr •Swlékenjm?* Műsének Is mia kínos l­áandni a­­ttSéSf míadSJk Andkivül fifijdetnremtlte »egy.to Sujdoo.ifizlnak­ Nem tivAxtietd 5s«e­­vdgvuerrel ■ »enc* bizv­ommal használható. Idézi éld a vt­zke Ulségnek­ (awnUii b»t»dp Itt« a* ekeim«, Jattaná­so­ fttiiinHallókat, kelevínyeket, kiütéserev, cealinkintéseket foltokat, aranyereket, Dvattfot rüdot, vágásokat, karcolásokat, sebeket, tírfogokat, égéseket és kérgesedéseket, -k-* vírfoió produkciója­­ Amerikában ujabb mesterséges fényt találtak fel A találmány felülmúlja az izzólámpát a Népegészségügyi téren korszakos jelentőségű az új mesterséges fény New­ york, január Tticklish dr„ a General Elektríc Co. igaiga tója, az elektromérnökök egyesületében nagy feltűnést keltő előadást tartott, amelyben kö­zölte, hogy új mesterséges fényt sikerült fel­fedezni, amely rövid időn belül kiszorítja az izzólámpát. Az új fényprinicipiuma a Wolfram-elektró­­doknak egy Wolfram-fonál által való egybe­kapcsolásán nyugszik, amely fonál egy higany fonállal halad párhuzamosan. Az új fényfor­rást még nem konstruálták meg teljesen, de a technikai előkészítés munkálatait csakhamar befejezik és az új mesterséges fényt hamarosan átadják a közhasználatnak. Mint szintetikus napfénynek igen fontos szerepe lesz az új fényforrásnak, a mesterséges fény területén. Ez a mesterséges napfény ugyanis baktériumölő­bb ideggyógyító hatásával felülmúlja a termé­szetes napfény hatását, ennek követ­keetében a találmány néphigéniai értéke színné fellee csülhetetlen lesz. Amint a rövid jelentésből kitűnik, a talál­mány a higanygőzlámpa egy faját jelenti, m­­ég­pedig olyan konstrukciót, amelyben a Wolfram elektronok kapcsolása magasabb vezetést hoz létre. A higanygőzlámpák használata ugyanis baktériumölő és ideggyógyító hatásuk azon nyugszik, hogy igen nagy mennyiségben tartal­maznak ultraviolet sugarakat, am­ely sugaraié a napsugárzás fiziológiailag legkatásítóabb al­kotó elemét teszik.­­ A higany-gőz lámpák­at azonkívül újabban még a különböző hamisítá­soknak felderítésére is használják. Az új talál­mánynak tehát kriminalisztikai jelentősége is lesz. * 1 nou­sgi cseles! lap®* a npÉÉjasan és rökhamah Areg­eZení a minisztertanácsi Baiaroxat Bukarest, január 31. A nyugdíjasok országszerte türelmetlenül várták annak a rendeletnek a megjelenését, amely végre intézkedik a január elsejétől be­ígért emelés mikénti eszközléséről. A Monitorul Oficial tegnapi száma közli azt a minisztertanácsi határozatot, amely meg­szabja a január elsejétől visszamenőleg­­járó emelés mértékét s pontos utasításokat tar­talmaz erre nézve a pénzü­gyigazgatóságok­­nak. A pénzügyminisztériumi rendelet szerint a civil nyugdíjasok járandóságának felemelésé­re az idei költségvetésbe felvett 45 milliót, va­lamint a megcsonkult hadirokkant altisztek nyugdíjának a szaporítására előirányzott 20 millió lejt a következőképpen osztják fel drá­gasági pótlék formájában Az 1925-ös általános nyugdíjtörvény alapján 2 ezer lejnél magasabban megállapított polgári nyugdíjak 1930. január 1-től így emelkednek: a 2000 és 2100 lej közötti nyugdíjak 16 száza­lékkal, a 2100 és 2200 közöttiek 19 százalékkal a 2201—2300 közöttiek 22, a 2301—2600 közötti­ek 23, majd a 2601—2700 lej közötti nyugdíjak ismét 22, a 2701—5000 lej közötti nyugdíjak pe­dig 21 százalékkal. Ezt a­ drágasági emelést az eddigi havi bruttó nyugdíj után számítják, úgy azonban, hogy a megfelelő százalékkal felemelt új nyugdíj nem haladhatja meg annak az összfizetésnek a 75 százalékát, amelyet a nyugdíjas 1929-ben ren­des, aktív szolgálatban kapott volna. Azok a hadirokkant altisztek, akik elveszí­tették egy felső, vagy alsó végtagjukat és m­a élveznek az államtól semmiféle előnyt, (nem kaptak földet, trafik engedélyt, stb.)A jelenlegi nyugdíjuk bruttó­ összege után 50 százalék­os emelésben részesülnek. Havi 400 lej emelst kapnak azok a haddirokke­ns altisztek, akik­kel végtagjukat veszítették el (egy felsőt ),s il­y nn r-Sy-t k,mmaiS0- to&-„ össznyugdijuk havi 600 lejről 1000 lejre emelkedjék. Az őrnagynál magasabb rangú nyugdiján tisztek 8 százalékos emelést kapnak, színtén össznyugdijuk után. Ebben az emelésben n­e­ részesülnek azok a hadirokkant tisztek, akik a* SekUSU8ZtU* 2°‘lki törvény ínyeiben része­­s minisztertanácsi jegyzőkönyv száma 67.

Next