Brassói Lapok, 1930. április (36. évfolyam, 75-97. szám)

1930-04-02 / 75. szám

Dr. FÁBIÁN LÁSZLÓ szenátor: A k­özigazgatási utasítások tanulságai A közigazgatási választásokon úgy ,­hogy­ m­i va­gyunk már. Ami még hátra van, az nem akadályoz­hatja meg a magyarságot abban, hogy megszerkessze a választási mérleget. Vessünk hát egy rövid pillan­tást a lezajlott köz­gazgatási választások eredményé­re s nézzük meg annak — nem számszerű — hanem erkölcsi mérlegét. Mert az erkölcsi mérleg érdekel minket elsősorban kisebbségi életünk második évtizedének kezdetén. Az első tíz évben tapogatóztunk, sírtunk és szenvedtünk, reméltünk és csalódtunk új testvéreinkben is, önma­gunkban is. Most a második évtized kezdetére mint­ha megtaláltuk volna önmagunkat. Legalább önma­gunkat, mert román testvéreinket még mindig nem találtuk meg, sőt még a lehetőség útjait sem látjuk még, amelyen megközelíthetnék egymás lelkivilágát A múlt évi parlamenti választások után a mostani közigazgatási választások újabb és legszebb tanul­sága az, hogy végre szemmel láthatjuk, kézzel meg­foghatjuk az eredményt, amely igazolja hogy a ma­gyarság végre megtalálta önmagát és kezdte átérezni kisebbségi sorsát, vagyis fokozottabb mértékben érzi már a faji öntudatot. Ebből az örvendetes tanulságból közvetlenül folyik az a szomorú tapasztalat, mely azt mutatja, hogy a közigazgatási választásoknál alkalmazott módszerünk sehogy sem volt alkalmas ennek a szépen fejlődő fa­ji öntudatnak a megszilárdítására és továbbfejleszté­sére. önként következik a tanulság, hogy módszerün­kön változtatnunk kell. A faji öntudat fejlődésével arányban kell eltávolodnunk a paktumok gondolatá­tól, népünknek a közügyek iránti érdeklődésének áruba bocsátásától. A mostani választások végleg meggyőzhettek min­den magyar embert, hogy kisebbségi életünk máso­dik és­­további évtizedeiben már teljesen mellőzni kell a paktumokat. Ezek a paktumok nagyon alkalmasak arra, hogy népünkben megingassák a politikai önállóságot s ki­öljék belőle a közélet megnyilatkozásai terén a sze­méremérzetet Micsoda fogalmat fog alkotni a politikai erkö­csők­ről egy puritán lelkű egyszerű magyar, aki azt lát­ja, hogy Kézdivásárhelyen a nemzeti párttal paktáló listával egy másik tiszta magyar lista áll szemben s ugyanakkor Sepsiszentgyörgyön a legszélsőbb szoci­alista párttal paktáló nemzeti párt áll szemben azzal a Magyar Párttal, amely a szocialistákkal szövetkez­ve próbálja leverni Kolozsváron a román nemzeti pár­tot? Ugyanakkor látnia kell annak a puritán lelkű magyarnak, hogy Csíkban a nemzeti párttal ölelke­zünk a liberális párt és a szocialisták ellen s ugyan­akkor Balázsfalván és máshol a liberális párttal ölel­kezünk a nemzetiek és a szocialisták ellen. Bizony­­bizony meg kell, hogy inogjon ebben a magyarban a politikai erkölcs és szemérem érzése. Igaza lehet annak is, aki szembeszögezi velünk az egyik divatos definciót a sok közül, amelyik azt mondja, hogy: a politika az alkalmazkodás tudomá­nya. Lehet, sőt kell is alkalmazkodni néha a politiká­ba, ha ez még nem jelenti azt, hogy a politika öröm­­ház, ahová mindenki bemehet, aki fizet, illetve valami előnyt jelent a bemenetele. A mostani választásokból megtanulhattuk tehát, hogy a paktumok feleslegesek az eddig elmondotta­kon kívül még azért is, mert ha csak egy kis száza­lékban is engedik a szabad választást, illetve a sza­bad vélemény nyilvánítását, a mi népünk már elég érett arra, hogy a maga politikai akaratának a vi­szonyokhoz mérten érvényt tudjon szerezni. Ha pe­dig nincs szabadság, akkor úgyis hiába, önállósá­gunkról bizonytalan előnyökért nem szabad lemon­danunk, mert amit erőszakkal vesznek el tőlünk, azt jogunk van még küzdelmek árán visszaszerezni, de amiről önként mondottunk le, ahhoz már nincs er­kölcsi alapunk, hogy visszaszerezhessük. Megtanulhattuk a mostani választások során azt is, hogy nem mind arany, ami fényáll, s nem mindenki tagja a Magyar Pártnak, sőt nem mindenki magyar, aki magyarnak vallja magát. Elérkezett tehát az ide­je annak is, hogy a Magyar Párthoz és a magyar faj­közösséghez tartozandóság definícióját revízió alá vegyük. És aztán eme revízió után kell majd jövőben a mai fajiközösség különféle megnyilatkozásainál a fa­junkat reprezentáló jelölteket minden téren alaposan megrostálni. Megtanulhattuk ez alkalommal azt is, hogy bár né­pünkben gyönyörűen fejlett az öntudat, de még nem érkezett el a teljes szabadjára engedés ideje. Íme a magasabb közületekben, a vármegyékben mindenhol gyönyörűen sikerült dokumentálni az egységet, de mennyire fiaskót vallottunk azzal, hogy a községeket — beugorva a politikamentesség hangoztatásának — szabadjukra engedtük a választások idején. Aztán a hatalommal szemben is tanultunk vala­mit. Megtanultuk, hogy a politika csakugyan a hun­cutság tudománya. A kormány kijelenti, hogy a köz­­igazgatási választást nem tekinti politikai aktusnak s ez mentes is lesz minden politikától. És mi magya­rok ezt mi szépen el is hittük neki, sőt tovább tol­mácsoltuk a községekbe, aminek szomorú következ­ményeit látjuk most egyes helyeken. Megtanulhat­tuk tehát, hogy a közigazgatási választások nem­­csak hogy nem voltak politikamentesek, hanem ezt a kormány egyenesen a politikai mérkőzés mérlegéül tekinti. Aztán tanultunk valamit a választások tisztaságá­nak a fogalmáról is. Valahogy úgy néz ki ez a vá­lasztási tisztaság, mint az a divatosan öltözött úr, aki kivüll gyönyörűen szép tiszta ruhában van, de az al­só ruhája és teste bűzlik a piszoktól és mosatlanság­­tól. A választás napján szép a rend, a csendőrök és katonák senkit sem pofoznak, legfeljebb hagyják, hogy a választók egymást pofozzák, hiszen ez is sza­bad­ság elvégre, a birák hagyják, hogy mindenki sza­badon leszavazhasson,­­ aki eljuthatott az urnákig. Ez a külsőség tényleg jól néz ki s csakugyan kevés bíró akadt, aki pecsétet ejtett volna ezen a szép felső ruhán. A választások alsó ruhája azonban egészen máskép néz ki, ha megnézzük a politikamentes közigazgatás előkészítő működését. Ez az előkészítés sokkal sú­lyosabb kritikát kíván, mint az eddigi kormányok bármelyikének közigazgatási szervezetének műkö­dése. Megtanultak tehát magnóknál is, a kormánynál is, hogy nem mind arany, ami fénylik s csak az a kér­dés, hogy mennyire tudjuk és akarjuk ezeket a tanul­ságokat érvényesíteni a jövőben. mmmmmumwmmn SS'r­ma száraz aprított síim min per 1000 kg. 120 lej ház elé szálltva ÉLTAlán S­ZERESKEDELMI R.-T. Brassó, Fekete-utca S2. I. ^ TELEFON: 3—68. ; TELEFON:­­3-68. 2 teljesen semleges, nem izgatja a bőrt. Elkészítése után hosszú ideig szárítják, hogy a nedvesség minden nyoma el­tűnik belőle, teljesen száraz . Így két­szer annyit tart, mint bármely szappan. Nincs a világon jobb toalettszappan mint a Cadum szappan. Cadumszappan rarâranneiros nHomora m ge Bukarest, március 31. A márarvarosi képviselők népes küldöttje­­jelent meg Mihalache földmivelésügyi mi­niszter előtt és egy részletes memorandumba összefoglalva átnyújtották a földmivelésügyi miniszternek mindazon márarvarosi problé­mák leírását, melyek sürgős és halaszthatat­lan elintézésre várnak. E memorandumból közöljük az alábbi rész­leteket: Sürgős megoldásra vár a felsővisói fűrész­telep kérdése, mely problémával a Brassói ff'®®©®*'*»®«®«* Küldöttség jeeni meg Mihalache m­e­szternél Lapok a napokban foglalkozott. Csupán az a kérdés, hogy az állam saját kezelésében épít­­sen-e Felsővisón fűrésztelepet vagy pedig az állam maradjon meg csak a kitermelésnél és a kitermelt fát adja át az ottani fűrésztele­peknek. Pap Simonna hatalmas birtokai az általá­nos agrárrendezés alkalmával mentesültek a kisajátítás alól. A máramarosi parlamentárok arra kérték a földmivelésügyi minisztert, hogy e birtok kisajátítását a legsürgősebben kezdjék meg, mivel a környékbeli érdekek ezt halaszthatatlanul megkívánják. Április 2 Május tizemnyarcatítkán kezdődnek a Szent Imre ünnepségek Budapesten Nagyszabású progrmmot állított össze a rendezőség Budapest, március 21­. A Szent Imre ünnepségek május 18-án kezdődnek a Máriabesenyőre való féri zarándoklattal, melyet gróf Zichy Nándor szobrának a leleplezése előz meg. A zarándoklat este a Bazilikába tér vissza, ahol elő­ször szólal meg a Szent Imre nevét viselő új harang. Másnap este a Szent Imre színmű bemutatója a Nemzeti Színházban. Május 25-én nagy női zarándoklat Esztergomba. A hónap második felében az ország valamennyi isko­lájában Szent Imre ünnepségek. Május 26-án a Magyar Tudományos Akadémia dr.-z­­illése Szent Imre tiszteletére. Június elején a magyar irodalmi és tudományos társas­ágok­ ünnepségei. Júliius 1-én nagy népzarándoklat Pannonhalmára, egyidejűleg ünnepség Székesfehérvárott és a Jézus­­társaság­ diákok orsz. szövetségének ünnepsége Ka­locsán Június 8-án és 9-én az Országos Palosszövetség árpád há­z­i ünnepsége Budapesten.­­Június 28- 86. Orsz. bizat­tatókongresszus. Július folyamán az egyházmegyék és a vidékes városok ünnepségei zajlantak le. Búcsú Tihanyban a Balatonvidék bevonásával. Julius 1—3. A katholikus pedagógusok világkon­ferenciája. Julius közepén nemzetközi katholikus szociális hát.­­Augusztus 1-től képzőművészeti kiállítás a műcsar­nokban, a nemzeti múzeum kiállítása az árpád házi emlékekből­ az Iparművészeti Múzeum és a Nemze­ti Szaloma kiállítása.­­ Augusztus 10. Az Esztergom-egyházmegyei plébá­niák zarándoklata Esztergomba. Augusztus 15—20. A kath. ifjúság nemzetközi kon­gresszusa. Pruhászka Ottokár szobrának felavatása Ifjúsági egyesületek tanácskozásai. Aug. 17—10. Az Unió c'en­ pro­­iesionibus országot gyűlése, 17-én Szent Imre szobrána­k felavatása, 17— 18-án a Credo-egyedü­let orsz. kongresszusa, 18 án a kath. nők nemzetközi gyűlése. Aug. 10. Krisztus király diadalmenete a Dunán. Disz hajók, kivilágítás, külföld. notab­itások, zenekarok dalárdák. Aug. 20. Egy millió szentáldozás megszervezése és felajánlása. Aug. 20. A Szent Jobb-körmenet, délben a magyar törvényhozás Szent Imre emlékünnepe, d. u. kath gazd­agytílés, iparosgyülés, munkásgyülés, anyák és leányok ünnepe. Aug. 10—20. A szent korona közszemlén a koro­názó templomban Aug. 29—23. A Mária kongregációk gyűlése. Aug. 21—211. Kath. nemzetközi jogászok politism­sok, szerkesztők publicistáit nemzetközi értekezlete Aug 21 23 Nemzetközi kath. országgyűlés. Aug. 22. A­ párbajodon­es liga orsz. gyűlése, Szepű első­ felében Szett* Imre ünnepelt minden magy­ar községben, a hó folyamán férfi zarándn*la­­tok Esztergomba, OkviS-én: A Rózsafetér társulatok országos ünnep­sége Budapesten. b­­rov. 5-én a fővárosi ifjúság hódolata Szent Imre szobra előtt.

Next