Brassói Lapok, 1930. július (36. évfolyam, 148-157. szám)

1930-07-03 / 148. szám

I 082 i ‘:‘0 1 ” l ' ' , Tei. : M«W s'ret­ Uui’ 'i­­g p­ip ., ■'} liih. TELEFON INTERLABR­N: Szerkesz­tőség és kiadóhivatal I—7? és 82 szám ---------Tr ./f 5 CEJ POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. Csütörtök, 1930. július 3 XXXVI. évfolyam 148 szám Szerkesztőség -Jé Kiadóhivatal ♦ Nyomda BRASSÓ. KAPu­-UCCA 64-66 SZ­M wswMaBMi.vwiagBr-mn—..............Ilii* Uliii I.....£ 3S I 10 A miniszter bátyj i. Nem, miniszter úr, ön nem felelős azért, a­mit a kedves bátyja csinál. Sem azért, amit eszik, sem azért, amit iszik, sem azért, amit mond, sem azért, amit elhallgat, sőt azért sem, hogy mint vaskereskedő tizenöt millió értékű árut szállított Bukarest főváros üzemei részére. Ez a szállítás a Madgearu és társa cégnek jogában állt, ha történetesen a cégtárs öccse a kereskedelmi miniszter is. Elvégre a főváros nem a kormány, a városi tanács nem a miniszter, s ha az ajánlat és el­fogadása m­egfelelt a törvényes formáknak és Bukarest érdekeinek, mit számít, micsoda le- és felmenő atyafiak vannak a láthatáron és azon innen. Más volna, ha Madgearu miniszter maga dön­tene az ajánló fölött vagy befolyását köz­vetve vagy közvetlenül érvényesítené a fivére üzlete érdekében. Mégis azt a támadást, amely Madge­arut a kamarában egy lupista képviselő részéről érte a bátyja tizenötmilliós szállítása miatt, a mi­niszter nem­ úgy verte vissza, hogy a közvéle­mény utána százszázalékos fölmentvényt és elégtételt adhatna neki. A miniszter azt mondta, hogy semmi köze a bátyja boltjához. Bizonyára ő tette a legjobb ajánlatot a fővárosnak, s a főváros ezt hono­rálta, punktum. Tényleg punktum volna, ha a tupista képviselő ama vádjára, hogy azonban ennél a tizenöt milliós szállításnál nem írtak ki a törvénynek megfelelően nyilvános árlej­tést. Madgearu, a miniszter nem ezzel a kér­déssel válaszol: — Hát mit csináljak? Szüntesse meg a bá­tyám a cégét? Ez a válasz csavaros és cini­­­kus, miniszter úr. Akár a bátyjáról, akár egy vadidegenről van szó, a hangsúly már az ár­lejtés mellőzésén, a törvény megkerülésén van. S éppen Madgearynak, éppen a kereskedelmi miniszternek, éppen annak a kormánynak, a­mely a hivatali és közéleti purifikációt vallja programmal, nem szabad amúgy könnyedén el­­siklania a lényeg fölött. Azt kellett volna mondania: a bátyámat nem akadályozhatom meg, hogy üzletet ne kössön, de annak az üzletnek legálisnak kell lennie, s ha tényleg nem volt árlejtés, azt jogtalannak és megsemmisítendőnek tartom. Sokkal inkább, ha a bátyám csinálta, mint ha más. Ezt kelett volna mondania. Sajnáljuk, hogy nem mondta. Baj, hogy nem mondta. Az ilyen állásponttal csak mélyebben sülyedünk bele a mocsárba, amiből pedig sürgősen és véglegesen ki kell emelni az országot. Menesztik az internár-bizottságokat Rövidesen mindenütt megkezdhetik a városi tanácsok működésüket Bukarest, július 1. Lapunk más helyén közöljük, hogy Vajda belügyminiszter egyszakaszos törvényjavaslata, amely az interimár bizottságok alkotmányellenes megerősítését jelentette volna, kútba esett a király demokratikus érzése miatt. Illetékes helyről szerzett információnk szerint a nyár folyamán mindazon városokban és községek­ben, ahol a megválasztott tanácsok megalakulásának valami törvényes akadálya van, új választásokat kell tartani. Bukarestre vonatkozólag az új választás dátumát már meg is állapították augusztus 15-iké­­ben. Megszűnik tehát a törvénytelen helyzet és kénytelenek lesznek érvényt szerezni annak a közigazga­tási törvénynek, amelyet ők maguk szavaztattak meg. Bratianu Vintila kihallgatásra jelentkezett a királynál Bukarest, július I. Bratianu Vintila liberális pártelnök tegnap reggel Mardarestiből váratlanul megérkezett Bukarestbe s azonnal érintkezésbe lépett pártja vezető embereivel. Különösen Argetoviná­­val tárgyalt hosszú ideig, aki — mint ismeretes — magára vállalta a király és a liberális párt között ellentétek egyengetését. Bratianu megérkezésével kapcsolatban politikai körökben villámgyorsan terjedt el a hír, hogy a konok liberális pártvezér végre megtért. Kihallgatást kért Argetoianu útján a k­r­­ip­tói, aki késznek mutatkozott arra, hogy fogadja Bratianu Vintilát. A hír érthető izgalomba hozta egész Bukarestet. A lapok szerkesztőségei izgatottan tu­dakozódtak a királyi udvarnál, hogy mi igaz a Bratianu Vintila királyi kihallgatásából. A felelet, amit ki­rtak, teljes mértékben megerősítette az elterjedt híreket. Úgy volt, hogy Bra­tianu már ma jelentkezik a királynál, valami közbejött akadály miatt azonban a kihallga­tás holnap déli fél 12 órára maradt. Bratianu Vintila audienciája a liberális párt teljes behódolá­sát jelenti egyrészt, mis­­rést, viszont a belpolitikai élet mesédé^9999» • ® ® ¡»0• »■ »»t· Bezárták a parlamenti ülésszakot Károly király köszönetet szavazott a recenseknek­ ­ erőszakos romanositas. Elmondotta Kreuter,­­ hogy a telepítéseket már a kisajátítási törvény értelmében megkezdték és folytatták is a tör­vény világos rendelkezéseivel teljes ellentét­ben. Törvény szerint csak ott lett volna helye a telepítésnek, ahol a lakosság gyér, a mező­­gazdaság pedig primitív. Ezzel szemben a telepítéseket Erdély nyugati határvidékén végezték, elsősorban Temes-To­­rontálban, ahol a lakosság a legsűrűbb s ahol a mezőgazdaság fejlettebb, mint akárhol Ro­mánia többi vidékein. A telepítésekre szánt területeken a régi la­kosságot szinte teljesen kifosztoták, két-két holdat hagyva meg az egyes gazdáknak, így összeszedett hatalmas állami rezervákra román telepesek hoztak. A többség, Mihalache földművelésügyi mi­niszterrel az élén, csendesen végighallgatta Kreuter fejtegetéseit s aztán­­ megszavazta a javaslatot. Közben a kamara állandó telefonösszekötte­tést tartott a szenátussal s amikor hírét vette, hogy a „munkát“ ott is befejezték, Maniu a királyi kézirattal bevonult a ka­marába. A királyi kézirat hosszú volt s megemlékezett mindazokról a törvényekről, amit a parlament ebben az ülésszakban alkotott. Kitért Károly király trónfoglalására is s köszönetet mondott a régenseknek, hogy az uralkodó távollétében minden erejük megfeszítésével helyettesítették őt felelősségteljes munká­jáb­an. úgy volt, hogy a többségi képviselők a Le­zárás után értekezletre ülnek össze Maniu el­nöklete alatt de erre már nem volt idő. így az értekezlet teljesen elmaradt, mert a minisz­terelnök már elhagyta a fővárost Bukarest, julius 1 A parlament tegnap tartotta utolsó gyűlését. Napirenden a telepítési törvényjavaslat sze­repelt, amit a többségi képviselők meglehetős nyugalommal kezeltek. Kreuter Ferenc sváb képviselő szólalt fel, erőteljesen kritizálva a javaslatot,­amelynek egyetlen célja van. A háború előtti ember itthon a c­isaesi conberr­i­ ­lac Ordinea szenzációs cikksorozata, amelyhez az inlleret a B. C. "kezdeményezése adta Bekérést, Julius 1. Nem érdektelen dolog az, hogy már a hazai sajtó is egyre nagyobb figyelmet szentel a vi­lágháború sötét háttereinek megállapítására. Jóleső Örömmel szögezük le, hogy ezen a té­ren nálunk az elsőség mindenesetre a B. L..-t il­leti meg. Erdély útja Nagymagyarországtól Nagy rom­ániáig" cimű­ cikksorozatunk már jó ideje megkezdődött s eddig nem tapasztalt ér­deklődést váltott ki nemcsak Erdélyben, de a Rékáiban is. körül­belül ugyanezt a célt tűzte ki legalább részben, az Ordinea című bukaresti lap is, fi­úkkor a kezébe került okmányok alapján arra az elkeseredett versenyfutásra olyan fényt deríteni, amit az antant-szövetség és a központi hatalmak folytattak 1914 és 1915- ben Románia megnyerése érdekében. Az Ordineanak sikerült megszereznie az ak­kori német követség pénztárnaplóját, amely­nek nyugtái és csatolt levelei valóban dús anyagot szolgáltatnak egy cikksorozathoz. Ezt kezdte meg az Ordinea legutóbbi száma. A bevezető cikk már bejelenti, hogy renge­tegen kaptak német pénzt olyanok is, akik a mai napig jelentős politikai és közéleti szerepet játszanak Román­ia smit. Érthető, hogy ilyen körülmények között a megkezdett cikksorozat nagy, szinte kínos, feltűnést okozott Bukarestben. A bukaresti német követség ugyanis nagyon pontos könyvvezetést csinált Minden márkáról nyugta van s minden nyug­ta mellett a teljes levelezés, a­mely a kiadott összegek céljára és rendeltetési helyére vo­natkozik. Olyan dolgokat arat el ez az értékes okmány, amiről eddig halvány sejtelme sem volt a ro­mán közéletnek. Az Ordinea cikksorozata, ha valóban olyan okmányok vannak a kezei között, amilyeneket de IC Lm L. notrán VAgrozatokat ígér.

Next