Brassói Lapok, 1930. december (36. évfolyam, 267-290. szám)
1930-12-01 / 267. szám
TELEFON.INTERURBAN: Szerkesztőség és kiadóhivatal J—77 és 82 szám POLSTISţ®» NftPIUAP Szerkesztőség * Kiadóhivatal * Nyomda Ffiszerkesztés: SZELE BÉLA dr. BRASSÓ, KAPU UTCA 56—58 « 76m A mai diákság Különös jelenségnek lehet mondani, hogy Spanyolországban a forradalmi mozgalom középpontja az egyetem, hogy az egyetemi diákság emeli magasra a köztársaság zászlaját, hogy az intellek tudtak, művészek, tudósok kergettél el a régi diktatúrát, s ha nem is tudták örökre és végérvényesen megszabadítani a generálisok uralmától Spanyolországot, mégis elérték azt, hogy a köztársasági mozgalom vezérét, a híres költőt és tudóst, Unarunót hazavitték. Ha meggondoljuk, hogy úgyszólván egész Európában egy sajnálatos és paradox felfogás uralkodik az egyetemeken és uralkodik az uccán ----- különösnek kell talánunk, hogy éppen a romantikus Spanyolország képez kivételt e t-.ne.- szabály alól. Gpanyolrrszág valószinűleg rnt.t élv a polgárosodásnak azt a hősi korát, amelyben még frissen és reménytkeltőn hatnak a demokrácia jelszavai, s amelyen a legtöbb európai ország már túl van, vagy megbukott bele, vagy most bajlódik azon, hogy régi illúzióit igazságokra értékelje át. Az ifjúság azonban nem annyira le-zűrödött igazságok, mint inkább 11 forrongó és lazító illúziók partján mincs a kérdés akármennyire egyik, vagy itt 'ír oldalon áll is a szemlélő rokonszenvével, ne igen lehet másként látni. CSak úgy,, ahogy ezedékek harcában a maga sajátos ■alakjába mutatkozik. Iki az apák uralma a 1 .i.fij'ir.nitts uralmát jelenít, akkor a fiatalság a féddálizmis ellen lázad, ha az apák uralma a démokr'nehit jelenti, akkor a fiatálok a demokrácia ellen lázadnak fel — s nem első eset, hogy az apákkal szemben a nagyapák, sőt a dédapák generációjához mennek vissza, ha friss ideálokkal nem tulja feltüzelni őket a kor, amelyben lehet, hogy igazságokat és lehet, hogy nagy eszméket is keresnek, de első és végső ■sorban egzisztenciát, elhelyezkedést keresnek, talpalatinyi helyet a napos oldalon. Sokféle szempont között, amivel korunk eseményeit szemléljük, igen fontos szempont isz ifjúságé, amely igaz, hogy romantikus is, de nagyon reális is, mert főként az a baj, hogy itt is, ott is sok a kielégületlen és kilátástalan sorsú, fiatalember! A moszhtwí por A függöny fölmegy. A jupiterlámpák vakító fényében megjelenik a vádlott és a teatrálisap elrendezett Bitéi emelvény előtt lehajtott fejjel bevallja, hogy csztrílyárdást követett el, hol áll érdemes és öniyűi dűhödésével meg akarja vállalni a szovjetet a mindenkori ellenforradalmaktól Nem akarunk érdemlegesen foglalkozni a nagy moszkvai perrel, amelyben azzal vádolják az ..ipari párettagjait, hogy francia segítséggel szabotálták az ötévek tervét és a szovjet kormány megbukikására törekedtek, csupán a per megrendezéséről kívánnánk megemlékezni, mert a legobjektívebb figyelő is kénytelen elismerni, hogy a propaganda olyan hipertrófiáját jelenti, amelyhez hasonlót hiába keresünk az európai bíróság töb-télletében. Lehet, hogy az ipari párt tagjai tényleg haliős dolgokat követtek el s a francia ún!,Harizmus kis Marsosténeire! és „Poincaré-laguerre- rel ugyancsak föltételezzük, hogy háborút szítottak, ami elítélendő dolog. De ha Ramsinék bűnösök, büntessék meg a Szerencséneket és ne rendezzenek komédiát az eseményből. Ha visszaliporzuk a történelem lapjait, megállapíthatjuk, hogy a moszkvai per megrendezésében, teátrális voltában, nyilvános felvonulásaiban, szakasztott mása, vagy hipermodern kiadása a spanyol inkvizíciónak, ahol ugyanez a nyilvános propaganda, ünnepélyes megrendezés és a kor sejtű effektusainak kihasználása jellemezte az autódalékat, amelyeknek célja ugyanannak a katarzisnak kivívása volt, mint most a moszkvai pernél. Még a mazochista kéjjel tett önvallomások sem hiányzottak akkor. Olvassuk Kyrilenko-Tormemada vádiratát, elismerjük, hogy mestermű és a bűnösség „nyilvánvaló.“ De minek arobzekció, a szegény emberek szellemi megkínoztatása? S az. Intelligens embereknek különös meggondolásra ad okot az ,,Ipari párt“ szovjetellenes működése, mert kitűnik belőle, hogy azok a mérnökök professzorok, szakemberek, szervezők, vezetők, akiknek a szovjet büszkén hirdetett nagy gazdasági, ipari és kulturális fellendülését köszönheti, nyolcvan százalékban az illegális párt tagjai voltak s nélkülük fejlődésről, eredményről, szervezettségről ma nem ígéri beszélhetnének Szovjetoroszországban. Ez a paradoxon meggondolásra ad okot s arra késztet, hogy kritikus szemmel figyeljük a moszkvai „valóság-aztobáz" szivet tépő előadásait A szatmári ítélet után Máramarosban újra fellángoltak az antiszemita becses Segélyt kérő küldöttség Mihalache belügyminiszternél Bukarest, november 29. Mihalache belügyminisztert tegnap panaszkodó máramarosi delegáció kereste fel. A delegáció tagjai előadták, hogy a Szutra,ói u*L. ulun, amely Danilal a botsai lazítás miatt mindössze ötezer lei pénzbüntetéssel sullisztis, ujra ellepték Mértmarosmegyét az antiszemita izgatók és zavargók. Maga Danila is a megyében tartózkodik s hol abb.. n. höl abban a faluban tart a parasztoknak izgató beszédeket. Legbuzgóan segítő társa Dani láttak ebben a sfiunkában Anderew Cuza, volt liberális szenátor, aki az utóbbi időben apostolnak csapott fel s a zsidók kivégeztetésével akarja megváltani a román népet. A megdöbbentő izgatásnak máris fiunatkoznak az eredményei. Az elmúlt héten több faluban törték be a felizgatott parasztok a zsidók ablakait. A hangiat napról-napra izzóbb s valóban tartani lehet attól, hogy hamarosan megismétlődnek a borsai események, ha a hatóságok nem távolítják el a vidékről a megvadult igazokat. A küldöttség egyébként memorandumot nyújtott át a belügyminiszternek s a nem nandumban részletesen és pontosan megvilágította a máramarosi zsidóság tragikus helyzetét a minduntalan kiújuló lelketlen izgassáék közepette. Mihalatdís gyors orvoslást ígért a küldöttségnek s aztán nyomban értekezletet hívott öszsze a belügyminisztériumban. — f elhatározta, hogy mindenek előtt pontos jelentést kér a közigazgatási hatóságoktól s aztán a mutatkozó szükségletnek megfelelően gondoskodik arról, hogy a szatmári enyhe ítéletnek ne legyenek nagyon súlyos következményei a szerencsétlen Mármmarocban. A miniszter távirati jelentést kért .^^a magnnmot^ pnoektuatoL hii'ffiiifKiBii eiiiBartBcMS6a3fi@sacdáf«a *s£pr® vihisir€»siiS®is ver Bukarest, november 20. Bratianu Vintila, meg nem történt királyi audienciája egészen meglepő és váratlan politikai forrongást idézett elő, amelybe rendkívül élesen világít be a Curentul című bukaresti lapnak legutóbbi erről szóló cikke és az ugyanakkor megjelent Cuvântul vezércikke, a közismert Nae Ionescu tollából. A Curentul a pártvezérek sorozatos kihallgatásából indul ki s azt a következtetést vonja le, hogy az uralkodónak nincs szándékában hosszabb ideig uralmon tartani a jelenlegi kormányt. Talán csak arról van szó, hogy Mironescuék megszavaztassák a költségvetést s aztán már is menniük kell, hogy új kormánynak adják át a helyeiket. De hát akkor miről van szó, mit akarhat a király? — veti fel a kérdést a Curentul. Ha pártközi, koncentrációs kormány akarna, hár pedig másról alig lehet szó, akkor miért történt Bratianu Vintila elvadítása? A liberálisok nélkül koncentrációról nem lehet szó s ezt a király is tudja, hiszen Ducával, a liberális párt másik vezérével hosszasan tárgyalt. És tárgyalt a többi pártvezérekkel is, akiket külön-külön nem lehet komolyan venni, hiszen jelentéktelen kis csoportokat képviselnek csak. Bratianu Vintilát azonban elejtették, amint elejtették nemrégiben Manint is. Két egyedül is kormányképes, nagy pártunk vezére esett ki a királyi kegyből s ugyanekkor az uralkodó sűrán fogadja e nagy pártok második garnitúrájának képviselőit és a kis pártok vezéreit. Valami olyasmi történik, aminek látszata eddig az, hogy az uralkodó mellőzni kívánja a pártokat a további kormányzás terén, helyesebben: megkerüli a pártvezéreket , aminek föltétlenül bomlasztó hatása lesz. A Cuventul szerint az az irányzat rendkívül nagy nyugtalanságot idézött elő a politikai pártokban, szinte válogatás nélkül. A lajp arról is tud, hogy a nemzeti paramutpárt és a liberális párt között máris tárgyalások kezdődtek abban az irányban, hogy vájjon miképpen lehetne ezt az irányzatot úgy kezelni, hogy a politikai pártok ereje és tekintélye ne szenvedjen csorbát, hiszen a mai parlamentarizmust egyedül a politikai pártok biztosíthatják. A Curentul értesülése szerint a pártok között megindult mozgalmat Averesen is helyesli , a következő megbeszélésre már bejelentette részvételét. De tud egyebet is a Curentul. Szerinte a Maniu és Bratianu Vintila egymásutáni szemetszúró elejtésének súlyos jelentőségét Stere vette észre s ő hívta fel a pártok figyelmét a közös összefogás szükségességére. Stere személye azonban különösen Brasiana Vintila előtt nem kedves , éppen azért Sassu és Bota liberális szenátorok napok óta abban az irányban dolgoznak, hogy találkozást hozzanak létre Vintila és Stere között. Ha ez sikerül, úgy a következő pártközi megbeszélésén már Stere is részt vesz. A Curentul cikkének kiegészítéseképpen hat Nae Ionescunak, a Cuvântul vezérigazgatójának vezéreikké. A lapvezér határozottan szögezi le azt a tényt, hogy Romániában a politikai pártok teljesen elvesztették jelentőségüket. Segíteni rajtuk már nem lehet. Maniu eltávolítása és Bratianu elejtése azt a két politikai pártot tette lehetetlenné, amely még kormányozhatott volna. A többi nem számít. És ha már ezek sem számítanak. Mindkét cikk érthető feltűnést keltett a fővárosban. Természetesen tisztán látni még nem lehet. Arról is lehet szó, hogy a véletlenül egymás után következő tényekbe erőszakosan magyarázza bele a Curentul azt a célzatosságot, ami rsnoít a parlamentarizmusért aggódhatik. Stere alakja a háttérben mindig gyanús. Nem lehetetlen, hogy a végére siklik rá arra a vágányra, amelyetek veszedelmétől olyan aggodalmasan óvja a politikai pártokat. És az sem lehetetlen, hogy kártyakaverés az egész aminek mere mindig nagy mestere volt. Akárhogyan is Van azonban a dolog, alanyi bizonyos, hogy Bratian Vintila elmaradt királyi audienciája olyan hatást eredményezett, amire nem lehetett előre számítani.