Brassói Lapok, 1931. február (37. évfolyam, 25-48. szám)
1931-02-01 / 25. szám
0 íp M ferici® I®gtl*üi©i© Keresik, kutatják a bölcsek kövét, hogyan lehet értéktelen holmikból aranyat csinálni. — Kapkodnak fülez-fához, varázsigéket mondanak, drága: tanulmányutakut tesznek a külföldre, a még drágább kölcsönök után futkosnak, en gros gyártanak törvényjavaslatokat és bocsátanak ki rendeleteket s minden napra két, három tanács kotkodácsol valami honmentő bölcsességet s Madgearu fanatikus fantáziákat szivárványoz a közvéleménybe, de a krízis csak tovább kavarog katasztrofális kérlelhetetlenre eget. Immár itt vannak a francia bankárok és Mironescu elragadtatástól eltelve hirdeti a külföldi kölcsön felszabadító érkezését, amelyért a kormánynak csak éppen ki kell nyújtania a száját, s a Hesperidák almájával szemben, melyek cinikusan visszaszökkentek, egyszeriben élvezheti. A külföldi kölcsön és a kormány sorsa között, mondta ezt is a miniszterelnök, semmi összefüggés, de úgy látszik valami nagy összefüggés a külföldi kölcsön és az ország sorsa között sem igen fedezhető fel. Az a fásult közöny és bizalmatlanság, mely ennek a kölcsönnek a hírét a társadalom minden rétegében fogadja, mindennél hatásosabban mutatja, micsoda leromlott, kétségbeejtő válságban vergődik az ország. A külföldi kölcsön, melynek még csak a híre és a bankárjai vannak itt, akik már előre leszedik a tejfelt, s a kormánynak csak a savanyú tejet és a savanyút képet hagyják, csak egy csepp lesz a lávatengerben. Mikor itt minden poshad, fuldoklik, ömlik, sorvad, züllik, s mára minden mindegy, a düdzse fatális belenyugvása ülte meg az agyonkínzott lelkeket, akkor a külföldi kölcsön csak olyan, mint egy kikölcsönzött frakk, amiben nem érzi jól magát az ember, amit állandóan félt, nehogy elhasadjon, vagy szósszal leöntessék, s amiért busás biztosítékot és használati díjat kellett fizetni. Kern, a kölcsön, csak a bankárokon segít és azokon a hatalmas vállalatokon, melyek a frankok és dollárok fejében az országra drága muníciót, hadimasinákat és egyéb improduktív anyagot sóznak. Lám az ország egyik legjelentékenyebb pénzügyi kapacitása, a román nemzeti bank főrészvényese, akinek hivatalból is védenie, palástolnia kellene a hibát, a meggyőződés erejével és bátorságával bélyegezi meg az ország egész gazdasági életét irányító bank kamatpolitikáját, midőn azt mondja, hogy a krízis oka egyedül az, hogy a Nemzeti Bank kamatlábát túlságos, idáig példátlanul magasra állapították meg. Verkovitz Ély bizonyára téved, mikor a válság kizárólagos okának jelöli meg ezt a túl magas kamatlábat, de hogy így jelölte meg és megjelölte, azt mint egy kiváló szakember perdöntő ítéletét és megállapítását lehet tekinteni. A bukaresti pénzügyi kapacitás, aki kész a saját fészket, is bepiszkítani, csak hogy megmutassa a kivezető utat s a fojtogató nyomástól felszabadítsa a gazdasági életet, ugyanazt mondja szenzációs nyilatkozatában, amit a B. L. esztendők óta makacs következetességgel hirdet, hogy a magas kamatok, az uzsorakamat, a szegénység és nyomorúság lelketlen vámszedése tette tönkre az országot és nem engedi meg ma sem a kiszabadulást a rettentő helyzetből. f tág jelenség a válság, igaz, s hullámai szétcsaptak Romániába is, de ez nem ad abszoluciót sem a nemzeti banknak, sem ama számosaknak, melyek tőle pénzt kaptak, a válság konjuniktúrájának könyörtelen kihasználása bűneitől, ama jóvátehetetlen visszaélések és köreik felelősségétől, melyeket szabadon burjánzott uzsorakamataikkal egyeseknek, osztályoknak, az egész gazdasági életnek okoztak. A krízis oka a Nemzeti Bank inggys kamatába, mondja a Nemzeti Bank főrészvényese. Nos, mi már régóta láttuk ezt a veszedelmet, ideje, hogy a fejétől büdösödő halat, a hamatureniát végleg eltakantsák. ff RönSN.1« ” 51 S’C.IC Vasárnap, 1931. február * I *■ ARA 6 LEJ TELEFON-INTERURBAN: Szerkesz- PC*UTIKAI NAPILAP Szerkesztősé* * Kiadóhivatal * Nyomdaőőség és kiadóhivatal 1—7? és 82 szám Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. BRASSÓ, KAPU-UTCA 56-08 szám Felvetődött a kérdés : Kilépjen-e Magyarország a Népszövegségk®! Apponyi szerint a revíziós gondolat bevonult az európai politikába Budapest, január 10. A külügyi bizottság tegnap este ülést tartott, amelyen Apponyi kifejtette, hogy külpolitikai téren javulás állott be, amennyiben — amint erről a genfi tárgyalások meggyőzték — a revíziós gondolat bevonult az európai politikába. A leszerelés kérdésével foglalkozva Apponyi hangoztatta, hogy itt a legyőzött államok kétségtelen félrevezetése állapítható meg olyanynyira, hogy mérlegelni kell, váljon Magyarország ne lépjün-e ki ilyen körülmények között a Népszövetségből. Gróf Bethlen István miniszterelnök az utóbbi problémával foglalkozva engedelmet kér, hogy erre a témára most rögtön nem reflektál. Nem zárja ez ki azonban, hogy a kérdéssel adott alkalommal ne foglalkozzanak. Amennyiben bekövetkeznének azok az események, amelyektől Apponyi tart, nem kétséges, hogy az összes legyőzött államok kivonulnak a Népszövetségből. A pótválasztások részletes eredményei Hat mandátum közül három jutott a kormánypártiak, egy helyen a liberálisok, egy helyen a néppártiak és egy helyen a kisebbségi jelölt győzött A bihari mandátum Teianunak jutott Bukarest, január 30 Tegnap, január 29-én zajlottak le az ország hat megyéjében a pótválasztások. A belügyminisztériumhoz beérkezett hivatalos jelentések szerint rendzavarás sehol sem történt. A választók viszonylagosan kielégítő számmal jelentkeztek az urnák előtt, a szavazás maga azonban nagyobb izgalmak nélkül történt. Az eredmény főképpen a kormánynak hozott meglepetést. Három helyen a hatból erős küzdelem után sikerült megszereznie a többséget, három helyen azonban kisebbségben, az összes leadott szavazatoknak pedig alig negyven százalékát szerezte meg, ami alapjában véve bukást jelent. A három ellenzéki győzelem közül a mi szempontunkból föltétlenül a csernoviczi a legfontosabb. Itt az ukrán kisebbségi jelölt, dr. Scraba aratott fölényes győzelmet. Teleorman megyében a néppárti Stan Chitescu vitte el néhány szavazattal a mandátumot a liberális jelölt elől. Itt a kormánypárt harmadik helyre szorult. A liberálisok is arattak egy győzelmet Vlasca megyében, ahol a nem nagyon ismert nevű Juca dr. került be a kormánypárt jelöltjével szemben. Biharban a magyar párt második helyet nyert csak, de másfélezerrel kapott több szavazatot, mint az általános választások idején. A kormánypárt viszont 40 százalékát veszítette el akkori szavazóinak s így Teianu csak erős küzdelem után nyerhette el az annyira állított mandátumot. A részletes eredményeket alább adjuk: Bihar m megyében: Kormánypárt 29.?15 (1 cian).Magyarpart 17.685. (Thury Kálmán.) Liberálispárt 10.819 (Mostáry Tiberi). Kommunista párt 5942 (Topa Myriu). Avereştin párt 2562 (Jacob Josif). Georgisták 3095 (Zigre Miklós). Lapisták 5200 (Atanaziu Mavrodia.) Szocdem. 1945. (Dr. Böszörményi Emilt Putnamegyében. , Kormánypárt 11.874 (L P. Joan.) Liberálívnárt 9848 .MrculewrrA. Georgisták 5195. Averescánusok 800. Ebben a megyében összesen 21 jelölt indult, a többiek azonban jelentéktelen szavazatot kaptak csak. Krassó megye, szenátorválasztás, Kormánypárt 19.975 (Dobrescu Aurél). Liberálispárt 5555 (Petre Corneanu.) Georgisták 1982. Averescanusok 1871. Teleormamnegye: Avereskánusok 8216 (Stan Ghitascu). Kormánypárt 5592 (Tutiu Panait.) Liberálispárt 8168 (Dinu Bratianu.) Lupisták 574. Georgisták 4390. Függetlenek 326. Csernovicz megye: Ukrán kisebbség 13.157 (dr Scraba). Szocdemek 9538. Liberálispárt 6866. Vlasca megye: Liberálispárt 20.704 (dr. Juca). Kormánypárt 18.941 (Al. Carteiu) Avercskanus 7.369. Jorgisták 1.693. Georgisták 2829. Omul liber 154. (Th. Florescu volt liberális igazságügyminiszter.) Nagyváradról érkező jelentéseink szerint kormány nevében a megyében kortesked Crisan államtitkár meg nem engedhető módon támogatta a kormány jelöltjét. Fenyegető kijelentéseket tett, sőt állítólag a pénzügyigazgatóságot is segítségül hívta a siker érdekében. A pénzügyigazgatóság a magyar kereskedők adóit revizió elá vette s a legszigorúbban járt el miniden esetben. Lehet azonban hogy ez csak sikerrel alkalmazott kerteshiresztelés volt. Crisan állítólag olyan kijelentéseket is tett, hogy" a kormány sorsára hagyja Nagyváradot s nem törődik vele többé, na elpusztul is, amennyiben nem az ő jelöltje nyeri a megterült mandátumot. cc *o