Brassói Lapok, 1931. február (37. évfolyam, 25-48. szám)
1931-02-01 / 25. szám
Bécs után Bukarest Gróf Károlyi Gyula magyar külügyminiszter nyilatkozata a román-magyar kereskedelmi szerződés kilátásairól ? Budapest, január 30. Gróf Károlyi Gyula magyar külügyminiszter a külügyi bizottság ülésén, a magyarosztrák szerződésről való kimerítő beszámoló után ismertette a bizottsággal a magyar-román kereskedelmi kapcsolatokat. Maga az a tény, hogy ez az ismertetés az Ausztriával kötött szerződés beszámolója után következett, különös súlyt és jelentőséget adott a külügyminiszter megnyilatkoz ^ ^ zásának. A magyar és ősz.- ' Mitrák közvélemény impozáns bécsi találkozása egyre inkább olyan európai jelentőségű eseménnyé fejlődik, amelynek jobb jövővel biztató hajnalsugarait őszinte örömmel kell üdvözölnie minden európai államnak, ha még nem temette el a béke és megértés lehetőségének minden reményét. A bécsi megegyezés csak az első lépése volt annak a jobb jövő felé törekvő akaratnak, amely a körülnyirbált Magyarországból most nemcsak nyugatra, de délkeletre, délre s talán északra is egyformán kisugárzik. — Keleti szomszédunkkal, a Romániával való kereskedelempolitikai viszonyunkat, — mondotta Károlyi Gyula, — jelenleg még csak provizorikus jellegű egyezmény szabályozza. z az egyezmény a legnagyobb kedvezmény elvén nyugszik. Megvan a reményünk, hogy ez a provizórikus egyezmény hamarosan rendes kereskedelmi szerződéssel lesz helyettesíthető. A bécsi szerződésről való beszámolója során hangoztatta a külügyminiszter, hogy a két állam közös sorsa szinte magától értetődővé tette a legnagyobb mértékű közeledést. Az együttműködést nagyon megkönnyíti az is, hogy úgy az osztrák, mint a magyar politikának a német és az olasz barátság az egyik alappillére, valamint az a tény, hogy Ausztria és Magyarország közeledése egyetlen nagyhatalom érdekeivel sincs ellentétben. Éppen ezért nem érti a francia sajtó magatartását, hiszen minden olyan politika, amely Ausztria fennállását és függetlenségét hivatott biztosítani, csal örömmel üdvözölhető francia részről is. — Ausztriával olyan speciális érdekeink vannak — mondotta a miniszterelnök — a szoros együttműködés mérlege annyira fennáll, hogy ebben az esetben telesen fölösleges mesterséges indítóokokat keresni. A gazdasági megegyezés előmozdítása volt utam legfőbb célja. Ennek a megegyezésnek egyrészt biztosítania kell a magyar kivitel részére az állandó piacot, másrészt lehetővé kell tennie, hogy Ausztria évről-évre csökkenő ipari kivitelét Magyarország felé irányíthassa, szerkesztője, akinek Brediceanu Caius a következő nyilatkozatot adta: — A gazdasági válság legfőbb oka a túltermelés, valamint az a tény, hogy az európai termelési módszer az amerikaival nem kelhet versenyre. Évekig voltam követ a délamerikai államokban, jól ismerem tehát az ottani viszonyokat, amelyek szinte kedvezőtlenebbek a mieinknél. Ez vigasztalásnak mindenesetre nagyon kevés, annál is inkább, mert mi nehezebben tudjuk elviselni a krízist, mint az amerikaiak. Mi nemcsak az orosz konkurenciával állunk szemben, hanem az orosz dumpinggel is számolnunk kell, már csak azért is, mert a dumping nemcsak gazdasági, de elsősorban politikai kérdés is. ■ ,1,» résen áll, az ugrásra A bolsevizmus mind JL-élját sohasem tévesz mindig kési n ja*. legnagyobb ok arra, hogy ti szem elöl. Sz * ^V5 erélyesen és egyeaz európai agra -• £ gazdasági válság sült erővel fogjanak J»®2“ ®ntetéséhez. leküzdhető mannák t;fakozattal kapcso-A Nemzeti UtSd» a magyar gazdsagi latban megjegyzi:' ^tymértékben azonosítják körök .s ° legase ,n ^ nyilak„zajámagukat a KC“.' . „ „an aroszanval. MagyarofSZflS a'» ls ^ t .._ni rajta “tATIS b&i r¡SkreV«k h*tt « * 1““,“k fűzött reménykét. ^ Magyarország is résztvesz a renini mezőgazdasági kongresszuson. A csütörtökön délután megtartottfőtanácson elhatározták, hogy a Romában tartandó márciusi nemzetközi ,,ne?^«,"saM. kongresszuson Magyarország is kap ,, . ., fogia magát. A kiküldendő magyar de egucio Sei maga Károlyi Gyul gróf kulti^mniszter és Mayor földmivelésugyi ruuu ■lesznek. Magyarország bizonyságot kiván tenni amellett, hogy teljes erővel ki akarja venni részét a mezőgazdasági válság megoldását célzó munkálatokból. ____________.. .. Brediceanu Caiis bécsi román követ nyilatkozata Azon a vacsorán, amit az osztrák kancellár Bethlen magyar miniszterelnök tiszteletére adott Bécsben, Brediceanu Caiis, Románia bécsi követe is megjelent. Ebből az alkalomból beszélgetett el vele a Nemzeti Újság bécsi Níc nemiül in Cili Sisiers elegáns, hangulatkeltő, átváltozó, zenélő, éneklő revü és szkecs sztárok február hó 1-től (vasárnap) a KefrSki! Bárban Brassó íVáíven leszállítói árak. — Belépődíj vítscs. — sCersSefe este 10 óra üter.I 4 B.L Közgazdaság és leányszöktetés Romantikus szerencs, amelyet a cukorszindikátus tenisisSittelnike szanaszivezet! Az 50 éves újságíró és 17 éves előkelő leány históriája a vádtanács előtt Bukarest, január hó 30 A bukaresti törvényszék vádtanácsa ma tárgyalta Cocea, az ismert baloldali újságíró felebbezési ügyét, akit néhány nappal ezelőtt leányszöktetésért elfogott a bukaresti rendőrség és azóta a văcăreşti fegyházban őriznek. A romantikus leányszöktetési ügy részletei a következők: Cocea a Facla volt főszerkesztője, a Calea Victoria-úton levő automatabüffében megismerkedett Manoilescu Strunga, ismert liberális vezér leányával. A 17 éves fiatal leányt az 50 éves Cocea rövid néhány napi ismeretség után rábírta, hogy szökjön el a szülői háztól. Cocea úgy tervezte, hogy a leánnyal együtt külföldre utaznak, azonban a bukaresti rendőrség a 17 éves leány részére nem adott ki útlevelet. Cocea ezen úgy segített, hogy Manoilescu Strunga kisasszony számára hamisított útlevelet szerzett és a tapasztalatlan leánykát nevelőnője kíséretében vonatra ültette. Időközben a szülők észrevették leányuk eltűnését és a rendőrségre szaladtak. Megindult a nyomozás és így kiderült, hogy Cocea volt az, aki a leányszöktetést nyélbeütötte. Coceát erre sikerült még Bukarestben letartóztatni. Ugyanis a fiatal leány elindítása után a következő vonattal akart a leány után utazni. E közben azonban már rájöttek a leányszöktetésre és az idős szeladont lefogták. Kihallgatása alkalmával egy pillanatig sem tagadta a vádat. Beismerte, hogy Manoilescu Strunga leányával akart elutazni és mivel erre nem volt más mód, azért akarta a leányt hamis név alatt elvinni. A fővárosi lapok természetesen, tekintettel az ismert szereplőkre, hosszú cikkekben foglalkoztak Cocea leányszöktetési ügyével és az első kérdés, ami tisztázásra került a fővárosi lapok hasábjain, az, hogy honnan szerzett Cocea pénzt a költséges külföldi utazásra? Kiderült, hogy a leányszöktetés költségeit Zissu, a cukorszindikátus elnöke finanszírozta. Nagyon valószínű, — írják a fővárosi lapok, — hogy Zissu, aki éppen most mondott le a cukorszindikátusban viselt állásáról,nem csupán az eddigi cukorár politikája miatt volt kénytelen lemondani, hanem a Cocea-i botrány is egyik fő oka volt annak, hogy kénytelen volt feladni a cukordiktátori méltóságát. A mai vádtanácsi tárgyaláson Cocea százezer lej garanciát ajánlott fel, hogy szabadlábra kerüljön, azonban a bíróság az ajánlatát visszutasította és így Cocea a văcăreşti fegyházban fogja be- t várni, míg a bíróság elé kerül, kiskorú szöktetés és útlevélhamisítás bűnei miatt. HARC A GYERMEKEKÉRT Pürkereczen presszióval kényszeritik a magyar gyerekeket az állami iskolába Brassó, január 30. A Brassóval szomszédos Pürkerecen idáig az állami és a magyar evangélikus iskola az utolsó időkig a legjobb összhangban teljesítette kulturhivaiását. A román gyermekek az államiban, a magyarcsángó gyermekek a magyar felekezeti iskolába jártak. A helyzet a múlt év őszén alaposan megváltozott. Az állami elemi iskolában felállították a magyar tagozatot. Csakhamar kitűnt, hogy miért. Az iskola igazgatója, aki még szeptember 15-én is minden nehézség nélkül fogadta el a felekezeti iskolába való behatásokat, ezentúl nem akarta elfogadni ama szülők írásait, akik szeptember 10-én akarták oda beadni s hivatalból az állami iskolába irta be őket. Nemsokára pedig a brassói tanfelügyelőség szigorú parancsot küldött az evangélikus iskola igazgatójának, hogy nyolc növendéket, akik négy-öt évvel ezelőtt állami iskolába jártak, de onnan kilépve, a saját felekezetük iskoláját látogatták, azonnal emeljék ki az evangélikus iskolából és tegyék át az államiba. Az igazgató teljesítette a parancsot, bár ilyen intézkedésre a revizornak joga nincs, miután azok a gyermekek már rég felekezeti iskolába jártak s tanév szerint pedagógiai okokból, de miniszteri rendelet szerint sem jogosult a növendékek áthelyezése egyik iskolából a másikba. Egyébként and a teggélyosafb: míg a felekezeti iskolából még tanév közbek kitépetnek gyermekeket és átparaneeolják ist Altandra megfordítva ez lehetetlen: az állami «koMIMi feleé*zeti iskolába átlépni sem évközijén, sem év elején nem szabad, mintha a törvény nem is vonatkoznék egyformán valamennyi iskolára. Dehát a revizor ur és a pürkerec állami iskola igazgatója érdemet szereztek s ez a fő, a tanszabadság, a lelkek harmóniája, az igazság és a törvényesség érvényesülése mellékes. Egy román lap rá is mutat az erőszakolt lélekfogdosás érdemére: agybafőbe dicséri a pürkercei állami iskolai igazgatót, aki oly nagyszerűen csinálja a dolgát, hogy a magyar gyerekek tömegesen hagyják ott a saját felekezeti iskolájukat s szüleik deputációt akarnak meneszteni Bukarestbe zárják be az ő céltalan, mitsem érő felekezeti iskolájukat... így akarják elhitetni, hogy nálunk dühöng a szabadság, s a kisebbségek több jogot élveznek, mint az erdélyi románok annak idején. Valamelyik magyar képviselő megkérdezhetné — sok egyébbel együtt — mit szól a pürkercei tanszabadsághoz? fbruár 1