Brassói Lapok, 1931. február (37. évfolyam, 25-48. szám)

1931-02-01 / 25. szám

Bécs után Bukarest­­ Gróf Károlyi Gyula magyar külügy­miniszter nyilatkozata a román-magyar kereskedelmi szerződés kilátásairól­ ­? Budapest, január 30. Gróf Károlyi Gyula magyar külügyminisz­ter a külügyi bizottság ülésén, a magyar­­os­ztrák szerződésről való kimerítő beszámoló után is­mertette a bizottsággal a­­ magyar-román kereskedel­mi kapcsolatokat. Maga az a tény, hogy ez az ismerte­tés az Ausztriával kötött szerződés beszámolója után következett, különös súlyt és jelentőséget adott a kül­ügyminiszter megnyilatkoz ^ ^­­ zásának. A magyar és ősz.- ' M­i­trák közvélemény impozáns bécsi találkozása egyre inkább olyan európai jelentőségű ese­ménnyé fejlődik, amelynek jobb jövővel biz­tató hajnalsugarait őszinte örömmel kell üd­vözölnie minden európai államnak, ha még nem temette el a béke és megértés lehetőségé­nek minden reményét. A bécsi megegyezés csak az első lépése volt annak a jobb jövő felé törekvő akaratnak, a­mely a körülnyirbált Magyarországból most nemcsak nyugatra, de délkeletre, délre s ta­lán északra is egyformán kisugárzik. — Keleti szomszédunkkal, a Romániával va­ló kereskedelempolitikai viszonyunkat, — mondotta Károlyi Gyula, — jelenleg még csak provizorik­us jellegű egyezmény szabályozza. z az egyezmény a legnagyobb kedvezmény elvén nyugszik. Megvan a reményünk, hogy ez a provizórikus egyezmény hamarosan ren­des kereskedelmi szerződéssel lesz helyettesít­hető.­­ A bécsi szerződésről való beszámolója során hangoztatta a külügyminiszter, hogy a két ál­lam közös sorsa szinte magától értetődővé tet­te a legnagyobb mértékű közeledést. Az együttműködést nagyon megkönnyíti az is, hogy úgy az osztrák, mint a magyar politiká­nak a német és az olasz barátság az egyik alappillére, valamint az a tény, hogy Ausztria és Magyarország közeledése egyetlen nagyha­talom érdekeivel sincs ellentétben. Éppen ezért nem érti a francia sajtó magatartását, hiszen minden olyan politika, amely Ausztria fennál­lását és függetlenségét hivatott biztosítani, csal­ örömmel üdvözölhető francia részről is. — Ausztriával olyan speciális érdekeink vannak — mondotta a miniszterelnök — a szo­ros együttműködés mérlege annyira fennáll, hogy ebben az esetben telesen fölösleges mes­terséges indítóokokat keresni. A gazdasági megegyezés előmozdítása volt utam legfőbb célja. Ennek a megegyezésnek egyrészt bizto­sítania kell a magyar kivitel részére az állan­dó piacot, másrészt lehetővé kell tennie, hogy Ausztria évről-évre csökkenő ipari kivitelét Magyarország felé irányíthassa, szerkesztője, akinek Brediceanu Caius a kö­vetkező nyilatkozatot adta: — A gazdasági válság legfőbb oka a túlter­melés, valamint az a tény, hogy az európai ter­melési módszer az amerikaival nem kelhet versenyre. Évekig voltam követ a délam­eri­­kai államokban, jól ismerem tehát az ottani viszonyokat, amelyek szinte kedvezőtleneb­bek a mieinknél. Ez vigasztalásnak minden­esetre nagyon kevés, annál is inkább, mert mi nehezebben tudjuk elviselni a krízist, mint az amerikaiak. Mi nemcsak az orosz konkuren­ciával állunk szemben, hanem az orosz dum­­pinggel is számolnunk kell, már csak azért is, mert a dumping nemcsak gazdasági, de el­sősorban politikai kérdés is. ■ ,1,» résen áll, az ugrásra A bolsevizmus mind JL-élját sohasem tévesz mindig kési n ja*. legnagyobb ok arra, hogy ti szem elöl. Sz * ^V5 erélyesen és egye­­az európai agra -• £ gazdasági válság sült erővel fogjanak J»®2“ ®ntetéséhez. leküzdhető mannák t;fa­kozattal kapcso-A Nemzeti UtSd» a­­ magyar gazdsagi latban megjegyzi:' ^tymértékben azonosít­ják körök .s ° legase ,n ^ nyila­k„zajá­­magukat a KC“.' . „ „an a­roszan­val. MagyarofSZflS a'» ls ^ t .._ni rajta “tATIS b&i r¡­SkreV«k h­*tt « * 1““,“k fűzött remény­két. ^ Magyarország is résztvesz a re­­nini mezőgazdasági kongresszu­son. A csütörtökön délután megtartott­­fő­tanácson elhatározták, hogy a Romában tar­tandó márciusi nemzetközi ,,ne?^«,"saM. kongresszuson Magyarország is ka­p ,, . ., fogia magát. A kikü­ldendő magyar de egucio Sei maga Károlyi Gyu­l gróf kulti^m­­niszter és Mayor földmivelésugyi ruuu ■­­lesznek. Magyarország bizonyságot kiván ten­ni amellett, hogy teljes erővel ki akarja ven­ni részét a mezőgazdasági válság megoldását célzó munkálatokból. ____________.. .. Brediceanu Caiis bécsi román követ nyilatkozata Azon a vacsorán, amit az osztrák kancellár Bethlen magyar miniszterelnök tiszteletére adott Bécsben, Brediceanu Caiis, Románia bé­csi követe is megjelent. Ebből az alkalomból beszélgetett el vele a Nemzeti Újság bécsi N­íc nemiül in Cil­i Sisiers elegáns, hangulatkeltő, átváltozó, ze­nélő, éneklő revü és szkecs sztárok február hó 1-től (vasárnap) a KefrSk­i! Bárban Brassó íVáíven leszállítói­ árak. — Belépő­díj vítscs. — sCersSefe este 10 óra üter.I 4 B.L Közgazdaság és leányszöktetés Romantikus szerencs­, amelyet a cukor­­szindikátus tenisisSitt­elnike szanaszivezet! Az 50 éves újságíró és 17 éves előkelő leány históriája a vádtanács előtt Bukarest, január hó 30 A bukaresti törvényszék vádtanácsa ma tárgyalta Cocea, az ismert baloldali újságíró felebbezési ügyét, akit néhány nappal ezelőtt leányszöktetésért elfogott a bukaresti rendőr­ség és azóta a văcăreşti fegyházban őriznek. A romantikus leányszöktetési ügy részletei a következők: Cocea a Facla volt főszerkesz­tője, a Calea Victoria-úton levő automata­­büffében megismerkedett Manoilescu Strunga, ismert liberális vezér leányával. A 17 éves fiatal leányt az 50 éves Cocea rö­vid néhány napi ismeretség után rá­bírta, hogy szökjön el a szülői háztól. Cocea úgy tervezte, hogy a leánnyal együtt külföldre utaznak, azonban a bukaresti rend­őrség a 17 éves leány részére nem adott ki út­levelet. Cocea ezen úgy segített, hogy Manoilescu Strunga kisasszony számára ha­misított útlevelet szerzett és a tapasztalat­lan leánykát nevelőnője kíséretében vonat­ra ültette. Időközben a szülők észrevették leányuk eltű­nését és a rendőrségre szaladtak. Megindult a nyomozás és így kiderült, hogy Cocea volt az, aki a leányszöktetést nyélbeütötte. Coceát erre sikerült még Bukarestben letartóztatni.­­ Ugyanis a fiatal leány elindítása után a kö­vetkező vonattal akart a leány után utazni. E közben azonban már rájöttek a leányszökte­tésre és az idős szeladont lefogták. Kihallgatása alkalmával egy pillanatig sem tagadta a vádat. Beismerte, hogy Manoilescu Strunga leányával akart elutazni és mivel er­re nem volt más mód, azért akarta a leányt ha­mis név alatt elvinni. A fővárosi lapok természetesen, tekintettel az ismert szereplőkre, hosszú cikkekben fog­lalkoztak Cocea leányszöktetési ügyével és az első kérdés, ami tisztázásra került a fővá­rosi lapok hasábjain, az, hogy honnan szerzett Cocea pénzt a költséges külföldi utazásra? Kiderült, hogy a leány­­szöktetés költségeit Zissu, a cukorszindiká­tus elnöke finanszírozta. Nagyon valószínű, — írják a fővárosi lapok, — hogy Zissu, aki éppen most mondott le a cu­korszindikátusban viselt állásáról,­­nem csupán az eddigi cukorár politikája miatt volt kénytelen lemondani, hanem a Cocea-i botrány is egy­ik fő oka volt annak, hogy kénytelen volt feladni a cukordiktáto­­ri méltóságát. A mai vádtanácsi tárgyaláson Cocea száz­ezer lej garanciát ajánlott fel, hogy szabad­lábra kerüljön, azonban a bíróság az ajánlatát visszutasította­­ és így Cocea a văcăreşti fegyházban fogja be- t várni, míg a bíróság elé kerül, kiskorú szökte­tés és útlevélhamisítás bűnei miatt. HARC A GYERMEKEKÉRT Pürkereczen presszióval kényszeritik a magyar gyerekeket az állami iskolába Brassó, január 30. A Brassóval szomszédos Pürkerecen idáig az álla­mi és a magyar evangélikus iskola az utolsó időkig a legjobb összhangban teljesítette kulturhivaiását. A román gyermekek az államiban, a magyarcsángó gyermekek a magyar felekezeti iskolába jártak. A helyzet a múlt év őszén alaposan megváltozott. Az állami elemi iskolában felállították a magyar ta­gozatot. Csakhamar kitűnt, hogy miért. Az iskola igazgatója, aki még szeptember 15-én is minden nehéz­ség nélkül fogadta el a felekezeti iskolába való beha­tásokat, ezentúl nem akarta elfogadni ama szülők írá­sait, akik szeptember 10-én akarták oda beadni s hi­vatalból az állami iskolába irta be őket. Nemsokára pedig a brassói tanfelügyelőség szigorú parancsot küldött az evangélikus iskola igazgatójá­nak, hogy nyolc növendéket, akik négy-öt évvel ezelőtt állami iskolába jártak, de onnan kilépve, a saját felekezetük iskoláját látogatták, azonnal emel­jék ki az evangélikus iskolából és tegyék át az ál­lamiba. Az igazgató teljesítette a parancsot, bár ilyen in­tézkedésre a revizornak joga nincs, miután azok a gyermekek már rég felekezeti iskolába jártak s tanév szerint pedagógiai okokból, de miniszteri rendelet szerint sem jogosult a növendékek áthelyezése egyik iskolából a másikba. Egyébként and a teggélyosaf­b: míg a felekezeti iskolából még tanév közbe­­k kité­­petnek gyermekeket és átparaneeolják ist Altandra megfordítva ez lehetetlen: az állami «koMIMi­ feleé*­­zeti iskolába átlépni sem évközijén, sem év elején nem szabad, mintha a törvény nem is vonatkoznék egyformán valamennyi iskolára. Dehát a revizor ur és a pürkerec­ állami iskola igazgatója érdemet szereztek s ez a fő, a tanszabadság, a lelkek harmóniája, az igazság és a törvényesség ér­­vényesülése mellékes. Egy román lap rá is mutat az erőszakolt lélekfogdosás érdemére: agybafőbe dicséri a pürkercei állami iskolai igazgatót, aki oly nagysze­rűen csinálja a dolgát, hogy a magyar gyerekek tö­megesen hagyják ott a saját felekezeti iskolájukat s szüleik deputációt akarnak meneszteni Bukarestbe zárják be az ő céltalan, mitsem érő felekezeti iskolá­­jukat... így akarják elhitetni, hogy nálunk dühöng a sza­badság, s a kisebbségek több jogot élveznek, mint az erdélyi románok annak idején. Valamelyik magyar képviselő megkérdezhetné — sok egyébbel együtt — mit szól a pürkercei tanszabadsághoz? fbruár 1

Next