Brassói Lapok, 1931. április (37. évfolyam, 75-97. szám)
1931-04-01 / 75. szám
P' >• V' ■ ' D A gondolat kördése szabad, de ezentúl becsuknak érte Ma még szabad tinunk. Ma még megmondhatjuk, hogy az a merénylet, melyet a kormány az új sajtótörvény tervével a közszabadság és alkotmány ellen tervez, a legnagyobb bűn, amit bármely román kormány idáig a hazája érdekei ellen elkövetett. A Voicu Niţescu törvénytervezetéből egy sötét, alattomos, kulturátlan reakció véres karmai nyúlnak ki, hogy halálra sebezzék a gondolatot, az igazságot, a szabadságot. Ezek a karmok váratlanul, orgyilkos módon vágódnak bele a közéletbe, melyet ép ma, a feketeszesz éjszakájában, a korrupció és panamák büzhödt levegőjében a sajtó ébersége és elszántsága kezdett megszabadítani dögleletes szennyétől Szinte úgy tűnik fel, mintha a gáncsnélküli Bayardok megriadtak volna a rengeteg piszoktól, amit a sajtó a hivatalok és vállalatok szemétdombjain felkavart, s most el akarná némítani a bűnlajstrom kikiáltóit, nehogy még további áldozatai kerüljenek a leálcázott panamistáknak. A gyulafehérvári kormány, mely a szabadság jelszavával került a hatalomra, erőszakos módon akarja elnémítani a kritika országszabadító hangját, s mielőtt távozik a hatalomról, azon a közéleti tényezőn tölti ki felgyülemlett ■ dühét, mely a múlton és jelenért a jövőben is a legszigorúbban vonná felelősségre. Ilyen megcsúfolása egy történelmi kinyilatkoztatásnak, a románság egyetemes manifesztációjának, egy esküvel erősített nemzeti hitvallásnak, Alba Iulia minden erkölcsi és históriai jelentőségének! Elnémítani azt a hangot, melynek varázserejét az ő küzdelmüknek, hivatásuknak, politikai és szociális programjuknak kellett volna biztosítania, hogy életrehozza a közrend, jog, összhang, egyenlőség, egyszóval a demokrácia új világát. Mint a Jakobinus, ha miniszter lesz belőle, nem jakobinus többé, a gyulafehérvári nemzeti párt, ha kormányon van, nem Gyulafehérvár többé. Sajtószabadság? Az alkotmánytól körülbástyázott jog és szentség? Nézzetek bele a Voicu Niţescu törvénytervezetébe és egy Gorgon-fő minden csúfsága és irtózata mered rátok. Soha nem űztek ennyire gúnyt a közszabadságból, soha egy magas, világértéknek a becsét ennyire le nem alacsonyították, soha egy nemzet valóságos érdekeit ennyire ki nem forgatták a valójukból, mint ahogy ezt most az új sajtótervezet készül elkövetni, midőn Inkvizítori fenyegetéseket és rendelkezéseket halmoz fel minden esetleg megnyilatkozó véleménybírálat, leleplezés számára. Nem lesz szabad semmiről nyilatkozni, a bűn ott tobzódhatik a felháborodott közvélemény előtt, a vagyont, becsületet, igazságot ott foszthatják ki a gonosztevők ahol akarják, s akkor, amikor akarják, az újságírónak nem szabad tudnia róla, újságnak nem szabad hírt adnia róla: börtön és birság a szabad Szó jutalma. Hazugság és képmutatás penésze fogja ellepni a közéletet, csak jót, kellemeset, étvágyat, emésztést előmozdítót szabad megírni, mint ahogy a cári orosz tankönyvekben Napóleont úgy kellett szerepeltetni, mint XVII. Lajos tábornokát, s a francia forradalomról egyáltalán nem volt szabad írni. Feketeszesz? De hisz a vak is látja, hogy fehér! Nyugdíjintézet! sikkasztás? De leisz renuperáció a kitűnő tisztviselőnek! összevert polgár? De hisz neki szaladt a csendőrkardnak! Felgyújtott község? De hisz ünnepi kivilágítás! A sajtónak legnagyobb bűne a mai kormány szemében, hogy szabad és él ezzel a szabadsággal Márpedig a hatalmasok nem szeretik azokat, akik tubáikra és tévedéseikre figyelmeztetik őket. Milyen kellemetlen lehet, hogy ma még szemükbe vághatja a sajtó, hogy e törvényjavaslat ráoktrojálása az országra a legnagyobb visszaélés a hatalommal, mert egyenesen az alkotmány tilalmába ütközik. Bucsufeliratnak a halott sajtószabadság koporsójára oda is lehet majd iktatni a konstitució jelmondatát: A gondolat közlése szabad. Szabad, csak éppen becsuknak érte. CJJ Aram Szerda 1931 * április 1 “»Arrv^í/ «1 »as» I 00.25 : ’;â »Jt #_i * í'‚AW^í’i,:'iKaí ÍRASSSÍf LA Pa! Főszerkesztő Széfé Béla dr. 75. szám XXXVII evtotvam Ara tét V* or i’^íiiE Î1Î0HE ''j-rf----------------------- Titulescu is Manin párisi találkozása Maniu is visszautasította a koncentráció javaslatát Bukarest, március V1. Politikai körökben feszült érdeklődéssel várták Titulescu és Maniu párisi találkozásának a kimenetelét, am°lytöl végeredményben a koncentrációs kormány régóta vajúdó tervének a sorsa függött. A két államférfi szomaton hosszasan tárgyalt Páriában s beavatottak értesülései szerint Maniu is visszautasította a koncentráció gondolatát, úgy hogy Titulescu ilyen irányú próbálkozása most már véglegesen meghiúsultnak tekinthető A király ugyan még mindig nem vinta meg a londoni követnek erre vonatkozóan adott megbízását, de ennek ellenére most már senki sem bízik a nemzeti kormány lehetőségében. Titulescuval való tanácskozásai előtt Mariut Lugosianu volt miniszterelnökségi államtitkár részletesen tájékoztatta a belpolitikai helyzetről. Ennek a beszámolónak az alapján Maniu határozottan elhárította Titulescunak azt a javaslatát is, hogy járuljon hozzá egy, a jelenlegi parlamenti többségre támaszkodó nemzeti koncentráció létrehozásához. Maniu arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jelenlegi körülmények között a legalkalmasabb volna, ha pártja inkább ellenzékbe vonulna, mégpedig két okból, amelyek egyike személyi, a másik pedig taktikai természetű. Maniu véleménye szerint pártja csak olyan kormányt támogathat, amelynek a feje ő, másrészt pedig a jelen helyzeten a pártnak nem szabad tekintélyével és felelősségével egy másik kormány mögé állania. IW®®®®®®»®®®«®®« Ezenkívül Maniu úgy látja,hogy pártjában már most is éppen elég fele van a bomladozásnak , ebből aszempontból is jobb, ha a nemzeti paraszt várt ellenzékbe megy és újból megszilárdítja kereteit. , Ezek után az a helyzet, hogy vagy a Mironescu-kormány marad továbbra is uralmon, vagy pedig a személyiség-kormány következik. Utóbbi esetben természetesen sor kerül a parlament feloszlatására és új választások kiírására. Mamiu meg van győződve róla, hogy az esetleges új választások ismét a nemzeti parasztpártnak adnának többséget s így újólag ő jönne uralomra. A pártvezér állítólag ebben az értelemben levelet írt a párt vezérlő-bizottságának s utasította, hogy máris kezdje meg az előkészületeket új választásokra. Ismét nagyszabású diáktüntetés volt Bukarestben tesfedúr és didass megsebesült Bukarest, március hó 30 Vasárnap este a fővárosban ismét nagyszabású diáktüntetések zajlottak le, amelyek több összeütközésre adtak alkalmat a tüntetők és a karhatalom között. A Cultul Patriei hazafias egyesület tegnap délután nagygyűlést tartott Marin Stefanescu egyetemi tanár elnöklete alatt az Ateneul épületében. A gyűlés végeztével, este fél 8 óra tájban a résztvevők, akiknek zömét diákok alaktták, menetbe sorakoztak, hogy felvonuljanak a királyi palota elé. A Calea Victoriein azonban Prokopie Dumitrescu főügyészhelyettes és a többi ír hatóságok képviselőinek jelenlétében UUiiiAiláAiAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAaAAAAAAAAAAAA erős csendőrkordon fogadta a tüntetőket, akik erre a királyhimnusz éneklésével áttörték a kordont. Alig haladtak néhány lépést, újabb rendőrkordon zárta le útjukat, amikor pedig hazafias dalok éneklése közben itt is át akartak hatolni, a rendőrök gummibotjukat kezdték használni. Nagy dulakodás és verekedés keletkezett, amely jó félóráig tartott és amelynek során számos diák és rendőr könnyebben megsebesült. Az összecsapás ideje alatt a karhatalom megerősítést kapott és sikerült visszaszorítani a hatalmas tömeget, amely erre a Bulevardul Bratianu felé vette útját, hogy a Vitéz Mihály szoborhoz vonuljon IAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA A körúton szintén kordonnal találták szembe magukat s itt újból megütköztek. Ezúttal is számos könnyebb sebesültje volt az összecsapásnak. A karhatalom ekkor erélyesen lépett fel s miután több diákot letartóztattak, szétszórta a tüntető tömeget, amelynek egy része később mégis összeűződött és a Gara de Nordhoz vonult ki, hogy ott lelkesen tüntessen a Kolozsvárra visszautazó Catuneanu egyetemi tanár mellett. A tüntetésekre való tekintettel Bukarest utcáin egész éjjel csendőr járőrök cirkáltak, mert a hatóságok attól tartottak, hogy Cuza professzor éjfélre várt bukaresti érkezése alkalmával a diákok megismétlik a tüntetést. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA A kamara és szenátus rése A vasárnapi munkaszünet napján is vígan folyt a törvénygyártás a parlamentben Mi lesz április elseje után? Sürgősen tárgyalni kell az állampolgrsági törvényt. Túlfizették a dicsőszentmártoni nitrogéngyárat. Lupu éles támadása a közlekedési miniszter elen Bukarest, március V) Törvény írja elő a vasárnapi munkaszünetet, de a román parlament olyan gyáros, aki a törvény parancsát nem akarja követni és törvényt gyárt még vasárnap is. És nemcsak kicsiben, hanem en-gross, úgy, hogy az ünnepnapon a kamara nem kevesebb mint 22 törvényt szavazott meg. Elképzelhető, milyenek ezek a javaslatok melyeket ilyen sürgősen, felületesen, a kritika teljes kiküszöbölésével gyártanak. Kedden különben minisztertanács lesz, melyen számbaveszik az eddigi parlamenti munkát — lajstromozzák a szédítő mennyiségű gyártmányokat , majd arról döntenek, van-e szükség rá, hogy az ülésszakot április elsején túl is meghosszabbítsák (újabb száz törvényjavaslat megszavazása végett?). Arról még mindig szó van, hogy a király engedélyével május 9-én rendkívüli ülésszakra hívják össze a parlamentet és azután még két hétig folytatná a parlament áldásos tevékenységét. Ugyancsak a kamara vasárnapi ülésén dr. Fischer Tivadar képviselő 25 képviselő aláírásával indítványterjesztett elő, melyben azt kérik, hogy a kamara vegye sürgős tárgyalás elé Rosenberg bukovinai képviselőnek még a múlt év február 26-án beterjesztett javaslatát az állampolgárságról szóló 1924 iki törvény módosításáról, mely az állampolgárok jegyzékéből kimaradt rengeteg számú polgárnak biztosítaná az álampolgárságot. A kamara és a szenátus ma délelőtt is, délután is ülést tartott és ez alkalommal is több kisebb jelentőségű törvényjavaslatot szavaztak meg. Ezek közt volt a dicsőszentmártoni lövedékgyár létesítéséről szóló törvényjavaslat, mely szerint az állam átveszi a dicsőszentmártoni nitrogéngyárakat. A szenátióban a liberális Tancred Constantinescu felszólalása után, aki Foch marsall ama tanácsát idézte, hogy Románia iparkodjék maga ellátni magát munícióval és ne forduljon a külföldhöz, dr. Gyárfás Elemér szólt a javaslathoz. Elfogadta azt, de kifogásolta, hogy az állam nyolc és fél millió svájci frank értékben veszi át a nitrogéngyárat és, hogy a Seta villamostársaságnak valóságos monopóliumot ad a gyárnak villamossággal való ellátására. A kamarában Lupu interpellált a telefon díjának felemelése miatt és hevesen megtámadta Raducanu közlekedésügyi minisztert, aki szerinte megtévesztette a minisztertanácsot és csalárd módon eszközölte ki a kormány hozzájárulását a telefontarifa emeléséhez. Bizalmatlansági indítványt is terjsztett be és hangsúlyozta, hogy a következő kormány felelősségre vonja mindazokat akik a példátlan árdrágítás részesei voltak.