Brassói Lapok, 1931. április (37. évfolyam, 75-97. szám)

1931-04-01 / 75. szám

P' >­­• V' ■ ' D A gondolat kördése szabad,­­ de ezentúl becsuknak érte Ma még szabad­ ti­nunk. Ma még megmond­hatjuk, hogy az a merénylet, melyet a kor­mány az új sajtótörvény tervével a közszabad­ság és alkotmány ellen tervez, a legnagyobb bűn, amit bármely román kormány idáig a ha­zája érdekei ellen elkövetett. A Voicu Niţescu törvénytervezetéből egy sö­tét, alattomos, kulturátlan reakció véres karmai nyúlnak ki, hogy halálra sebezzék a gondola­tot, az igazságot, a szabadságot. Ezek a karm­­ok váratlanul, orgyilkos módon vágódnak bele a közéletbe, melyet ép ma, a feketeszesz éjszakájában, a korrupció és pana­mák büzhödt levegőjében a sajtó ébersége és elszántsága kezdett megszabadítani dögleletes szennyétől Szinte úgy tűnik fel, mintha a gáncsnélküli Bayardok megriadtak volna a rengeteg piszoktól, amit a sajtó a hivatalok és vállalatok szemétdombjain felkavart, s most el akarná némítani a bűnlajstrom kikiáltóit, ne­hogy még további áldozatai kerüljenek a leál­cázott panamistáknak. A gy­ulafehérvári kormány, mely a szabadság jelszavával került a hatalomra, erőszakos mó­don akarja elnémítani a kritika országszaba­­dító hangját, s mielőtt távozik a hatalomról, azon a közéleti tényezőn tölti ki felgyülemlett ■­ dühét, mely a múlton és jelenért a jövőben is a legszigorúbban vonná felelősségre. Ilyen megcsúfolása egy történelmi kinyilat­koztatásnak, a románság egyetemes manifesz­­tációjának, egy esküvel erősített nemzeti hit­vallásnak, Alba Iulia minden erkölcsi és histó­riai jelentőségének! Elnémítani azt a hangot, melynek varázserejét az ő küzdelmüknek, hiva­tásuknak, politikai és szociális program­juk­nak kellett volna biztosítania, hogy életrehozza a közrend, jog, összhang, egyenlőség, egyszó­val a demokrácia új világát. Mint a Jakobinus, ha miniszter lesz belőle, nem jakobinus többé, a gyulafehérvári nemzeti párt, ha kormányon van, nem Gyulafehérvár többé. Sajtószabadság? Az alkotmánytól körül­bástyázott jog és szentség? Nézzetek bele a Voicu Niţescu törvénytervezetébe és egy Gor­­gon-fő minden csúfsága és irtózata mered rá­tok. Soha nem űztek ennyire gúnyt a közszabad­ságból, soha egy magas, világértéknek a becsét ennyire le nem alacsonyították, soha egy nem­zet valóságos érdekeit ennyire ki nem forgat­ták a valójukból, mint ahogy ezt most az új sajtótervezet készül elkövetni, midőn Inkvizí­­tori fenyegetéseket és rendelkezéseket halmoz fel minden esetleg megnyilatkozó vélemény­bí­rálat, leleplezés számára. Nem lesz szabad sem­miről nyilatkozni, a bűn ott tobzódhatik a fel­háborodott közvélemény előtt, a vagyont, be­csületet, igazságot ott foszthatják ki a gonosz­tevők ahol akarják, s akkor, amikor akarják, az újságírónak nem szabad tudnia róla, újság­nak nem szabad hírt adnia róla: börtön és bir­ság a szabad Szó jutalma. Hazugság és képmutatás penésze fogja ellep­ni a közéletet, csak jót, kellemeset, étvágyat, emésztést előmozdítót szabad megírni, mint a­hogy a cári orosz tankönyvekben Napóleont úgy kellett szerepeltetni, mint XVII. Lajos tá­bornokát, s a francia forradalomról egyáltalán nem volt szabad írni. Feketeszesz? De hisz a vak is látja, hogy fehér! Nyugdíjintézet! sik­kasztás? De leisz renuperáció a kitűnő tisztvi­selőnek! összevert polgár? De hisz neki sza­ladt a csendőrkardnak! Felgyújtott község? De hisz ünnepi kivilágítás! A sajtónak legnagyobb bűne a mai kormány szemében, hogy szabad és él ezzel a szabadság­gal Már­pedig a hatalmasok nem szeretik azo­kat, akik tubáikra és tévedéseikre figyelmezte­tik őket. Milyen kellemetlen lehet, hogy ma még szemükbe vághatja a sajtó, hogy e tör­vényjavaslat ráoktrojálása az országra a legna­gyobb visszaélés a hatalommal, mert egyenesen az alkotmány tilalmába ütközik. Bucsufelirat­­nak a halott sajtószabadság koporsójára oda is lehet majd iktatni a konstitució jelmonda­tát: A gondolat közlése szabad. Szabad, csak éppen becsuknak érte. C­J­J Ara­­m Szerda 1931 * április 1 “»Arrv^í/ «1 »as» I 00.25 : ’;â »Jt #_i * í'‚AW­^í’i,:'iKaí ÍRASSSÍf LA Pa! Főszerkesztő Széfé Béla dr. 75. szám XXXVII evtotvam Ara tét V* or i’^íiiE Î1Î0HE ''j-rf-----------------------­ Titulescu is Manin párisi találkozása Maniu is visszautasította a koncentráció javaslatát Bukarest, március V1. Politikai körökben feszült érdeklődés­sel várták Titulescu és Maniu­ párisi ta­lálkozásának a kimenetelét, am°lytöl vég­­eredményben a koncentrációs kormány régóta vajúdó tervének a sorsa függött. A két államférfi szomaton hosszasan tár­gyalt Páriában s beavatottak értesülései szerint Maniu is visszautasította a koncentrá­ció gondolatát, úgy hogy Titulescu ilyen irányú próbálkozása most már véglegesen meghiúsultnak tekinthető A király ugyan még mindig nem vinta meg a londoni követnek erre vonatkozóan adott megbízását, de ennek ellenére most már senki sem bízik a nemzeti kormány lehetőségében. Titulescuval való tanácskozásai előtt Mariut Lugosianu volt miniszterelnökségi államtitkár részletesen tájékoztatta a bel­politikai helyzetről. Ennek a beszámolónak az alapján Ma­niu határozottan elhárította Titulescu­­nak azt a javaslatát is, hogy járuljon hozzá egy, a jelenlegi parlamenti több­­ségre támaszkodó nemzeti koncentráció létrehozásához. Maniu arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jelenlegi körülmények között a legalkalmasabb volna, ha pártja inkább ellenzékbe vonulna, még­pedig két okból, amelyek egyike személyi, a másik pedig taktikai természetű. Maniu véleménye szerint pártja csak olyan kormányt tá­mogathat, amelynek a feje ő, másrészt pedig a jelen helyzeten a pártnak nem szabad tekintélyével és felelősségével egy másik kormány mögé állania. IW®®®®®®»®®®«®®« Ezenkívül Maniu úgy látja,hogy párt­jában már most is éppen elég fele van a bomladozásnak , ebből a­­szempont­ból is jobb, ha a nemzeti paraszt várt ellenzékbe megy és újból megszilárdít­ja kereteit. , Ezek után az a helyzet, hogy vagy a Mironescu-kormány marad továbbra is uralmon, vagy pedig a személyiség-kor­­mány következik. Utóbbi esetben termé­szetesen sor kerül a parlament feloszla­tására és új választások kiírására. Mamiu meg van győződve róla, hogy az esetleges új választások ismét a nemzeti paraszt­pártnak adnának többséget s így újólag ő jönne uralomra. A pártvezér állítólag ebben az értelemben levelet írt a párt vezérlő-bizottságának s utasította, hogy máris kezdje meg az előkészületeket új választásokra. Ismét nagyszabású diák­tüntetés volt Bukarestben tesfedúr és didass megsebesült Bukarest, március hó 30 Vasárnap este a fővárosban ismét nagy­szabású diáktüntetések zajlottak le, ame­lyek több összeütközésre adtak alkal­mat a tüntetők és a karhatalom között. A Cultul Patriei hazafias egyesület teg­nap délután nagygyűlést tartott Marin Stefanescu egyetemi tanár elnöklete alatt az Ateneul épületében. A gyűlés végeztével, este fél 8 óra táj­ban a résztvevők, akiknek zömét diá­kok alaktták, menetbe sorakoztak, hogy felvonuljanak a királyi palota elé. A Calea Victoriein azonban Prokopie Dumitrescu főügyészhelyettes és a többi ír hatóságok képviselőinek jelenlétében UUiiiAiláAiA­AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA­aAAAAAAA­AAAAA erős csendőrkordon fogadta a tüntetőket, akik erre a királyhimnusz éneklésével át­törték a kordont. Alig haladtak néhány lépést, újabb rendőrkordon zárta le út­jukat, amikor pedig hazafias dalok ének­lése közben itt is át­ akartak hatolni, a rendőrök gummibotjukat kezdték hasz­nálni. Nagy dulakodás és verekedés ke­letkezett, amely jó félóráig tartott és a­melynek során számos diák és rendőr könnyebben megsebesült. Az összecsapás ideje alatt a karhatalom megerősítést kapott és sikerült vissza­szorítani a hatalmas tömeget, amely erre a Bulevardul Bratianu felé vette útját, hogy a Vitéz­ Mihály szoborhoz vonuljon IAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA A körúton szintén kordonnal találták szembe magukat s itt újból megütköztek. Ezúttal is számos könnyebb sebesült­je volt az összecsapásnak. A karhatalom ekkor erélyesen lépett fel s miután több diákot letartóztattak, szétszórta a tüntető tömeget, amelynek egy része később mégis összeűződött és a Gara de Nordhoz vonult ki, hogy ott lel­kesen tüntessen a Kolozsvárra visszauta­zó Catuneanu egyetemi tanár mellett. A tüntetésekre való tekintettel Buka­rest utcáin egész éjjel csendőr járőrök cirkáltak, mert a hatóságok attól tartot­tak, hogy Cuza professzor éjfélre várt bukaresti érkezése alkalmával a diákok megismétlik a tüntetést. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA A kamara és szenátus rése A vasárnapi munkaszü­net napján is vígan folyt a törvénygyártás a parlamentben Mi lesz április elseje után? Sürgősen tárgyalni kell az állampolg­rsági törvényt. Túlfizették a dicső­­szentmártoni nitrogéngyárat. Lupu éles támadása a közlekedési miniszter e­len Bukarest, március V) Törvény írja elő a vasárnapi munka­szünetet, de a román parlament olyan gyáros, aki a törvény parancsát nem akarja követni és törvényt gyárt még vasárnap is. És nemcsak kicsiben, hanem en-gross, úgy, hogy az ünnepnapon a kamara nem keve­sebb mint 22 törvényt szavazott meg. Elképzelhető, milyenek ezek a javaslatok melyeket ilyen sürgősen, felületesen, a kritika teljes kiküszöbölésével gyárta­nak. Kedden különben minisztertanács lesz, melyen számbaveszik az eddigi par­lamenti munkát — lajstromozzák a szé­dítő mennyiségű gyártmányokat , majd arról döntenek, van-e szükség rá, hogy az ülésszakot április elsején túl is meghosszabbítsák (újabb száz törvény­javaslat megszavazása végett?). Arról még mindig szó van, hogy a király enge­délyével május 9-én rendkívüli ülésszak­ra hív­ják össze a parlamentet és azután még két hétig folytatná a parlament ál­dásos tevékenységét. Ugyancsak a kamara vasárnapi ülésén dr. Fischer Tivadar képviselő 25 képvi­selő aláírásával indítványt­erjesztett elő, melyben azt kérik, hogy a kamara vegye sürgős tárgyalás elé Rosenberg bukovinai képviselőnek még a múlt év február 26-án beterjesztett javaslatát az állampolgárságról szóló 1924 iki törvény módosításáról, mely az állampolgárok jegyzékéből kimaradt rengeteg számú polgárnak biztosítaná az álampolgársá­got. A kamara és a szenátus ma délelőtt is, délután is ülést tartott és ez alkalommal is több kisebb jelentőségű törvényjavas­latot szavaztak meg. Ezek közt volt a di­­csőszentmártoni lövedékgyár létesítésé­ről szóló törvényjavaslat, mely szerint az állam átveszi a dicsőszentmártoni nitrogéngyárakat. A szenátióban a liberális Tancred Constantinescu felszólalása után, aki Foch marsall ama tanácsát idézte, hogy Románia iparkodjék maga ellátni magát munícióval és ne forduljon a külföldhöz, dr. Gyárfás Elemér szólt a javaslathoz. Elfogadta azt, de kifogásolta, hogy az ál­lam nyolc és fél millió svájci frank ér­tékben veszi át a nitrogéngyárat és, hogy a Seta villamostársaságnak valóságos monopóliumot ad a gyárnak villamosság­gal való ellátására. A kamarában Lupu interpellált a tele­fon díjának felemelése miatt és hevesen megtámadta Raducanu közle­kedésügyi minisztert, aki szerinte meg­tévesztette a minisztertanácsot és csa­lárd módon eszközölte ki a kormány hozzájárulását a telefontarifa emelé­séhez. Bizalmatlansági indítványt is terjsztett be és­ hangsúlyozta, hogy a következő kormány felelősségre vonja mindazokat a­kik a példátlan árdrágítás részesei vol­tak.

Next