Brassói Lapok, 1931. november (37. évfolyam, 251-276. szám)
1931-11-08 / 257. szám
A Semmiőszéki» öli «festfl® ggliski an nannisnasinjgiu iüsrw®m«i®^i9s©^esiit®s BKiefllen Bukarest, november 6 A legfelső Seramiflezék bírái és tanácsosai Volanski elnök vezetése mellett két hosszú ülésen keresztül foglalkoztak Hamangiu igazságügyminiszternek a törvénykezés egységesítéséről szóló törvénytervezetével. Hamangiu miniszter ugyanis szükségesnek látta a Semmitőszék véleményének a kikérését is, bár a törvénygyártásnál meglehetősen szokatlan dolog az, hogy éppen azt a fórumot kérdezzék meg amelynek majd később a törvény megtámadása esetén jogerősen döntenie kellene. Az erdélyi és általában a csatolt területek ügyvédi kamarái azonban akkora erővel és elkeseredéssel vonultak fel a tervezet formája ellen, hogy a miniszter szükségesnek látta, hogy a regáti színezetű hivatalos testületektől kérjen helyeslő védelmet. A csatolt területek jogászai ugyanis csak abban az esetben látták indokoltnak az egységesítést, ha ennek során egyúttal sor kerül a regáti törvénykezés reformjára is, mert az elvitathatatlan tény, hogy a csatolt területek törvénykezése a legtöbb szempontból magasan fölötte áll a regáti törvénykezési viszonyoknak. Hamangiu igazságügyminiszter erre a felfogásra hazafias nekikeseredéssel válaszolt s kijelentette, hogy a román állam méltósága s a román szellem győzelme kívánja meg azt, hogy vége legyen a csatolt területeken is az idegen rendszerű törvénykezésnek. Ez a hangnem, — úgy látszik talált, — mert a javaslattal kapcsolatban megkérdezett táblabíróságok igazságot adtak a miniszternek. Igaz, hogy a táblabírák 90 százaléka, Vajda Sándor kimutatása szerint is, regátiakból kerül ki. Nem kedvezőbb a helyzet a Semmitőszéknél sem s igy érthető, ha a miniszter javaslatát a semmitőszéki bírák is helyeselték a szótöbbséggel. Ellene csak az erdélyiek voltak. VAJDA TÁMADÁSA UTÁN Argetoiana erdélyi politikusokat keres Össszeműködés a nemzeti parasstpárt és a liberálisok köszön Új nemzetipárti orgánum Bukarestben Bukarest, november 6. Vajda Sándor gyulafehérvári támadásának úgy látszik, meg lesz az eredménye. A Curentul értesülése szerint ugyanis a kormány elhatározta, hogy az esedékessé váló átszerveződése során az eddiginél sokkal nagyobb lehetőséget enelged az erdélyi politikusoknak is. elenleg ugyanis az a helyzet, hogy a ormányban és a magasabb állami hivatalokban szereplő erdélyiek nem véve közülük Pop Valér dr. erdélyi minisztert Har, nem rendelkeznek politikai súllyal az erdélyi román nép előtt. Ezzel kapcsolatban az Adeverul arról tud, hogy Argetoianu már megbízást is adott volna Gogának, hogy puhatolja ki: kik volnának hajlandók a jelentősebb erdélyi politikusok közül szerepet vállalni a kormányzásban. Goga állítólag visszautasította az ajánlatot azzal, hogy a jelen körülmények között nem tartja időszerűnek ezt a kérdést, s az a véleménye, hogy Jorga kormányában egyetlen számottevő erdélyi politikus sem szívesen vállalna szerepet. A jeleik szerint összefüggésben van ezzel a politikai akcióval az a tény is, amiről ugyancsak a Curentul számol be. E lap értesülése szerint Duca még külföldi utazása előtt találkozott Kolozsvár Liközdi a FÁRADTSÁGOT KIMERÜLTSÉGET FEJFÁJÁST ÉS MIGRÉNT I. ron Vajdával , kettőjük között elvi megállapodás jött létre abban az irányban, hogy a két párt együttműködően támadja a kormányt a parlametben. Ilyenirányú tárgyalást egyébiránt Duca Mironescuval is folytatott s ennek tudható be az, hogy _a busteai pótválasztáson fellépő ,Carigearuval szemben a liberálisok nem állítani jelöltet, ugyanakkor pedig a Krassó megyében megüresedett szenátori mandátum liberális jelöltje marad nemzeti-paraszt párti ellenjelölt nélkül. A bukaresti lapok szerint általában az egész vonalon érezhető az, hogy a két párt közötti feszültség lényegesen megenyhült BUKARESTBE KÖLTÖZIK A GAZETA TRANSILVANIEI A nemzeti parasztpárt belső berkeiben is érdekes forrongás észlelhető. A bukaresti sajtó igen élénken és hosszasan kommentálja azt a hírt, hogy az erdélyi nemzeti párt legrégibb és a magyar éra alatt legharcosabb orgánuma, a Gazeta Trasilvaniei Brasóból átköltözik Bukarestbe. A bukaresti lapok úgy vélik, hogy ennek különösebb jelentősége van s ez abban keresendő, hogy a párt eddigi hivatalos lapja, a Dreptatea, most már kifejezetten csak a parsztpárti frakció érdekeit szolgálja. Ez teszi szükségessé azt, hogy a párt erdélyi célkitűzései is fórumot nyerjenek a Bukarestbe költözött lap útján. Az Universul ezzel kapcsolatban az írja, hogy az egész nemzeti parasztpárt hatalmas újjászervezés előtt áll amenyiben régi keretei összetörnek és regionális csoportok keletkeznek, amelyek majd szövetségi alapon tömörülnek a megújított párt keretei közé. aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa. kommunista röpiratok Lapusna megyében Kisenev, november 6. Lapusna megyében a kommunista agitátorok élénk munkába kezdtek. A calarasi országos vásáron számos egyelőre ismeretlen egyén röpiratokkal árasztotta el a vásárosokat. A röpiratok arra szólítják fel a lakosságot, hogy utcai tüntetésekkel demonstráljon november 7-én a 14 év óta fennálló szovjetrendszer mellett. A megyei hatóságok minden óvintézkedést megtettek, hogy november 7-én biztosítsák a rendet és a csendet. Egyben intézkedések történtek a megyeszerte izgató ügynökök letartóztatására is. Viharos jelenetek a magyar parlamentben György szociáldemokrata gyilkosnak és betörőnek nevezte Katona egységespárti képviselőt Budapest, november 6. : A magyar képviselőházban, a fokozottabb takarékoskodások jegyében, állandóan heves jelenetek játszódnak le. Csütörtökön a Ház nagy többséggel elfogadta a képviselői fizetések 15 százalékos csökkentését. A javaslattal kapcsolatban Habak szociáldemokrata kifogásolta, hogy a miniszterek és államtitkárok a rendes fizetésükön kívül fölveszik a képviselői fizetésüket is. Erre vonatkozóan aktákat olvasott föl, amelyekben Eckhardt Tibor szerepelt. Eckhardt Tibor nyomban válaszolt a vádra. Kijelentette, hogy a minisztérium kötelékéből már'23- ban kilépett s azóta onnan, a minisztériumból, nem vette fel soha illetményeit ilyen körülmények között a képviselői fizetést nyugodtan fölveheti Kabók tudomásul vette a választ és bocsánatot kért tévedéséért. Ekkor Katona János egységespárti közbekiáltott: — Győrkyt! Miért nem példázza Győrkyt, hiszen ő ■ is több helyről kap fizetést? Győrky kijelenti, hogy ő a képviselői fizetésén túl a kerületi munkásbiztosító alaptól kap nyugdíjat, ehhez azonban az államnak semmi köze, mert egyetlen fillérrel sem járult hozzá, igaz, az OTI-nál is volt állása, de innen kiüldözték azért, hogy helyet csináljanak katonának, és egyéb gyilkosoknak és betörőknek. György szavaira iszonyú zaj tör ki, amely csak akkor csendesül el némikép, amikor az elnök a szociáldemokrata képviselőt erélyesen rendreutasítja. Aztán Szakács Andor interpellál. A békéscsabai vasúti merényletet gyermekcsinynek tartja, amiért nem lenne szabad annyira felizgatni az országot, sőt a külföldi közvéleményt is. Javasolja, hogy a jövőben a hasonló eseteket ne is hozzák nyilvánosságra, ne fújják fel és ne csináljanak nagy ügyet belőlük, mert ez semmit sem használ, ellenben sokat árt. A gyűlés végén az elnök bejelentette, hogy a legközelebbi ülés november 10-én lesz, amikor a Népszövetség pénzügyi bizottságának a jelentését tárgyalják. Hetvenezervagon bor piacot keres: IJIJH II — f feliós széfterein viszik a gazdák Rekord volt a szőlőtermés, de a bort £1 W^^EFFJJ nem lehet elani. Kincsen pénze a keres- * niwmiiu kedelemnek az olcsó bor vásárlására, de piac sincs, ahol értékesíteni lehetne Csak az export segít fjet Bukarest, november 6. Szomorú idők járnak a mezőgazdasági termelőkre. Rekordtermés volt szöllőben, sok a bor, most ez a baj. Amint legutóbb megírtuk, az egész országban kitűnő eredménnyel végződött a szüret. A baj azonban az, hogy nemcsak nálunk, hanem a legtöbb szöllőtermelő államban rekordtermés volt s így az árak 50—60 százalékkal estek tavaly óta, amihez kétségtelenül hozzájárult az is, hogy a borfogyasztás is jelentős mértékben lecsökkent. Hozzávetőleges becslés szerint Romániának ebben az évben 70—75 ezer vagon bora lesz, amelynek nagy részét külföldön kellene elhelyezni. A bortermelők szindikátusának bukaresti központjához naponként érkeznek jelentések a szöllőtermelő vidékekről, amelyekben a gazdák arról panaszkodnak, hogy nyakukon marad az egész bortermés, nem tudják értékesíteni. Munkatársunk beszélgetést folytatott Ardeleanu elnökkel, a bortermelők szindikátusának vezetőjével, aki maga is nagy szöllőbirtokos és aki a helyzetet, különösen a borkivitel szempontjából, az alábbiakban vázolta: " Egyenesen megsemmisítő hatású a bortermelésre a bekövetkezett nagyarányú áresés. Ez azonban csak egyik része a katasztrófának, mert a másik része az, hogy a kereskedők sem exportra, sem pedig belföldi fogyasztásra nem vásárolnak, vagyis a termelők egyszerűen nem képesek készleteiket értékesíteni. Az elsőnek a fogyasztási válság és a nagy túltermelés, a másiknak a pénzhiány és a gazdasági bizonytalanság az oka. A bortermelők lehetetlen helyzetükön úgy próbálnak segíteni, hogy .... . felrakódnak és maguk viszik az újbort szekéren, vagy más alkalmatosságon azokra a helyekre, ahol nem termelnek széllől és kicsinyben, úgy ahogy éppen tudják , alkalmuk van, értékesíteni próbálnak valamit készleteikből, hogy pénzhez jussanak. A helyzet mentségére, vagyis a borfelesleg értékesítésére egyetlen lehetőség mutatkozik: az export. Ezen a téren sok mindent kell és sok mindent lehet tenni. Amint ismeretes, a küküllőmenti, segesvári, medgyesi, valamint a többi erdélyi bortermelő vidékek főleg Ausztriában és Németországban, míg a besszarábiai bortermelők elsősorban Lengyelországban találtak piacra régebben, ezeket a piacokat azonban, talán Lengyelországot kivéve, nagyrészben elvesztettük, mert a magyar, olasz, francia és spanyolborok versenye kiszorították onnan a román borokat, amelyek főleg minőségben nem állották meg a helyüket. Lengyelország azonban nem nagy borfogyasztó állam, a fogyasztás ott inkább a gabonapálinkákat és a sört kultiválja s igy az egész lengyel borbevitel nem haladja meg az évi 600 vagont, a melyet nem is mi egyedül, hanem 405 állam szállítja. Éppen ezért már régen meg kellett volna alaposan szervezni a román borkivitelt, s minthogy ezt elmulasztották, annál inkább kell azt sürgősen pótolni. Azok a versenyállamok, amelyek a román bort kiszorították az egyes külföldi piacokról, ezt nem csak a jobb minőséggel érték el, hanem azáltal is, hogy mindenféle szállítási, meg prémium-kedvezményekkel segítették kivitelüket, amit a román kormánynak is be kell vezetnie, ha azt akarja, hogy ez a nemzeti érték, valóban értékké is váljon és itt ne ragadjon a nyakunkon. A nyilatkozatból kétségtelenül megállapítható, hogy ha a kormány nem segíti hozzá a bortermelőket ahhoz, hogy készleteiket külföldre szállíthassák, a rekordtermésnek semmi hasznát nem fogják látni. Mindenek előtt a szállítási költségeket kell csökkenteni, ezenkívül ha van rá mód és lehetőség, akár prémiumok bevezetésével is fel kell lendíteni a kivitelt, mert azt a 70—75 ezer vagon bort, amely a gazdák pincéiben vár értékesítésre, a belföldi piac nem tudja felvenni, tehát pénzzé nem tehető. Márpedig a gazdáknak pénz kell! 99999999909999999999999999999« HASZNÁLJA CSAK A HÍRES német lUBERFINZBRANTWErN, dvAve r v \" r"v\" i. LIJ .4 '