Brassói Lapok, 1932. július (38. évfolyam, 147-172. szám)

1932-07-02 / 147. szám

Citza professzor programmot ad Az ország minden bajának orka : a zsidók­ és a politikai pártok­ — Ji kuxisták szerint Románia külpolitikai f­elyzete kitűnő, mert ax anti­­sxemitismus európasxerte virágzik Bukarest, junius 30 „A zsidó­k készülnek a kivégzésünkre“. Ez a jelmondata a kuzisták hivatalos lap­jának a „Svastica“-nak, amely a mos­tani választások előtti időkre — gyanú­san hosszú kimaradás után — újra meg­jelent. Amint a hírrovatból kitűnik, a kampóskeresztes lapot szeretnék a vá­lasztások alatt gyakrabban megjelentetni, de mert az­­antiszemitizmus úgy látszik már nem a régi jó üzlet, a lap nem átallja bevallani, hogy nin­csen pénze és ezért minden jó keresz­tényhez fordul támogatásért és meg­ígéri, hogy az így begyűlt pénzből ki­nyomott lapokat ingyen fogják ter­jeszteni. Külön gyűjtést jelent be a „Svastica“ a szerkesztőségi és kiadóhivatali berende­zés alapja érdekében. Ilyen rosszul állanak a dolgok a Cuza táborában? Úgy látszik az inflációs kon­junktúra elmúlásával elmúlt a militáns antiszemitizmus konjunktúrája is, talán mert az is hozzátartozott az inflációhoz. Cuza világszerepet szánt az antiszemita ligának De még más érdekes dolgokat is meg lehet tudni a „Svastica“ legfrissebb szá­mából. Megtudtuk például, hogy a múlt napokban összeült Tasiban a LÁNC nagy tanácsa, amelyen igen érdekes beszédek hangzottak el és határozatokat hoztak. A politikai helyzet tekintetében Cuza pro­fesszor leszögezte, hogy belsőleg az ország csőd előtt áll ugyan, de külpolitikailag a helyzet annál kedvezőbb. Miért? Azért mert az európai államokban felvirágzott az antiszemita mozgalom. A júliusi né­met választások döntő kihatással lesznek az egész földkerekségre, mint ahogy a ro­mániai választások is sorsdöntőek lesz­nek az országra. A keresztény liga — mondotta az öreg szenilis — ma már nem az a jelentéktelen kis csoport, amelyet figyelmen kívül kell hagyni, hanem ko­moly államszervezet, amelynek még fon­tos világszerepe lesz(?) A fiatalabbik Cuza azzal magyarázta meg, hogy a LÁNC nem kötött választási kartellt, hogy valamennyi pártban ben­ne ülnek azok, akik ellen a liga hadat üzent, illetve a harc a politikai pártoknak is szól. Jorga professzorral mégis voltak vala­melyes tárgyalások, tekintettel a múltbeli közös harcokra, de a megegyezés nem jöhetett létre, mert Jorga nem fogadta el a LÁNC választási jelét.... Szóval csak ennyi volt minden különbség. A iaşii gyűlésen megszövegezték a párt választási kiáltványát, majd elhatá­rozták, hogy az „Apărarea Naţionala“ c. központi pártlapot hetenként újra megje­lentetik, aminek biztosítására lekötötték a majdan esetleg megválasztandó képvi­selők jövendőbeli fizetésének 20 százalé­kát. A zsidók és a politikai pártok A választási proklamációról külön ér­demes megemlékezni. Kiderült belőle, hogy minden bajnak okai a zsidók. An­nak, hogy az ország gazdasági válságban van, a zsidó gyárak az okai, amelyeket a pártok 1916 óta állandóan támogattak és hagyták, hogy kartellekbe és trösztökbe tömörülve kifosszák a falusi lakosságot. De a zsidók az okai annak is, hogy az országban morális krízis dühöng, hogy ellopják a közpénzeket és az egész ál­lamgépezet korrumpálódott. Azaz, mégsem egészen a zsidók, hanem a politikai pártok is, amelyek a zsidókkal egyetértésben becsempészték a román ársadalomba és az állami közigazgatásba a zsidó parazitaság korrupcióját, miután a zsidók tudvalévően arra törekednek, hogy szétrobbantsák a keresztény társa­dalmat. Nemzeti krízist is konstatált a Cuza manifesztuma és leszögezi, hogy a pártok csendes hozzájárulásával a zsidók titkos szervezeteik segítségével kiszorít­ják az elszigetelt románokat a kereskede­lemből, kézműiparból, gyáriparból és szállításokból, miáltal a városok elvesz­tették román nemzeti jellegüket. A román nemzetet ilyenformán az a veszély fenye­geti, hogy vezető és középosztály hiányá­ban meghamisítódik és elidegenedik a nemzeti kultúrája és politikai vezetése is. Ezután a kiáltvány hosszasan foglal­kozik a pártoknak a legutóbbi kormány­­válság idején tanúsított magatartásával, majd a Vajda-kormányról szedi le a ke­resztvizet „Az előző kormány visszautasította, hogy az országot alávesse a nemzetközi zsidó finánctőke idegen ellenőrzésének. Vájjon a Vajda-kormány nem-e ennek a finánctőkének a támogatásával került hatalomra, hogy teljesítse a parancsait és alávesse mgát az ő ellenőrzésének?... Ez az utolsó szégyen volna, amelyhez a pártok kormányzása vezetett bennünket“, így intézi el Cuza a népszövetségi köl­csönt. A LÁNC majd rendbe hoz mindent... És most következik a Programm, a biz­tos gyógyír minden bajunkra és bána­tunkra. A pénzügyi krízist a külföldi adósság törlesztésének felfüggesztésével, a bankjegyforgalomnak a szükséglethez való igazításával, az aranyvaluta feladá­sával és az adók leszállításával ígéri Cuza, majd a takarékossági pontnk sürgősen eltörlendőnek ítéli „az úgyne­vezett népszövetségnél“ működő egész diplomáciai képviseletet és az abszurd leszerelési konferenciákra történő ki­küldetéseket. A gazdasági válság leghatásosabb gyógy­szeréül a parazita ipar elnyomását és a kartellek megszüntetését javasolja, azon­kívül a cukor, papír, szesz, gabona, bizto­sítás és export monopolizálását. 1932 június 29-től kezdve a BRASSÓ Telefon 145. 1932 június 29-től kezdve »frost« SZTRÁJKOL« (DER KÖNIG DER KINDER) gyönyörű gyermek-vígjáték, a főszerepben Mitsi Green. A divatkiállítás miatt az előadások június 29, 30. július 1 és 2-án csak és 8 és ‘/18 órakor kezdődnek. Jön egy hangosfilmoperett Bon JOSO MOVCKO világhírű spanyol énekessel B. L. 4. OLDAL s"A nemzeti válságra is van gyógyírja Cuza professzornak. Rövid és velős. Elő­ször is a zsidókérdés megoldása a zsidók eltávolítása útján. A román bankok előnyben részesüljenek a Banca Naţiona­la hitelnyújtásánál a zsidó bankokkal szemben. Numerus klauzus minden foglal­kozási ágban a zsidók lélekszámának arányában és addig is, amíg teljesen ki­űzhetők lesznek, el kell venni tőlük az ál­lampolgári jogaikat. A városokat nacionalizálni kell, kisa­játítások útján, mivel a városok a román nemzet kultu­rális és politikai centrumai és így nem­­ állhatnak zsidó vezetés alatt, akik mégha h­­­misítják a kultúrát. Ki kell dobni a zsi­dókat a hadseregből, mert csak veszélyez­tetik azt. Fel kell oszlatni a titkos társa­ságokat, különösen a szabadkőműveseket, amely halálos ellensége az országnak. Olyan ismerősek ezek a programmpon­­tok... Mintha Cuza már elmondotta volna egyszer az egészet. De lehet, hogy nem is ő mondotta, hanem őmaga is csak hallot­ta valahol, hanem őmaga is csak hallotta valahol. Nem hat újszerűen a morális krízis le­küzdésére hirdetett remédium sem, hogy szigorúan üldözni fogja a zsidó elősdi­­ség mesterkedéseit, amelyeknek az a célja­, hogy megbomb­ássza a keresztény társadalmat, filmekkel, pornográfiák­kal, irodalommal, kábítószerekkel és az állami közigazgatás korrumpálásával. Üldözni és büntetni fogja először azt, aki veszteget és utána azt is, aki elfogadja a megvesztegetést. Érdekes, de túl hosszas munka lenne ki­mutatni, hogy programmjának melyik pontját honnan vette kölcsön Cuza pro­fesszor. Nem is érdemes. Mindössze­­ egyetlen kérdés vetődik fel az elágulat­­lan olvasóban ennek a furcsa és komoly­talan programoinak a láttán. A kormány azt fogadta meg, hogy nem fogja tűrni a szélsőséges propagandát. A baloldallal szemben már alaposan érvényesítette is ezt a fogadkozását, még mielőtt a propa­gandát az megkezdhette volna. Nos és Cuza? Mi lesz a Cuza propagandájával? Vagy neki szabad, mert csak zsidókról van szó? Óriási viharok az egész világon Az egyik palesztinai pályaudvarról az orkán elindított egy szerelvényt Budapest, június 30. Európa csaknem minden részéből óriá­si viharokról érkezik jelentés. Stuttgart­ban olyan hatalmas felhőszakadás volt, hogy számos utcát víz alá borított. E­gy hetvenötéves asszonyt az orkán belesodort egy patakba és a szerencsétlen teremtés odafulladt. Az egész környéken óriási a kár. Ugyancsak rendkívül heves viharokat jelentenek Portugáliából, ahol a villám becsapott egy tánclokálba, va­lamint egy lőporraktárba. Két katona, aki a lőporraktárt őrizte, meghalt. Az országban több folyó kiáradt. Hasonló viharokról érkezik hír Egyip­tomból és Palesztinából is. A jeruzsálemi Cesareában az irtózatos orkán egész ut­cák háztetőit elsodorta és a pályaudvarról útnak indított egy üres szerelvényt, amely azután kisik­lott és elpusztult. Kairóban és Alexandriában is nagy vi­harok dúltak, a Földközi-tenger soha nem tapasztalt erővel háborog. Tovább dühöng a tordai gázdiktatúra A gázfogyasztók remélik, hogy most megrendszabályozták Mid­asokat Torda, június 30. A tordai földgázháború frontján újból események zajlanak. A tordai közkórház gázvezetékeinek lezárása után most az aranyosgyéresi Sodronyipar részvénytár­saság jutott hasonló helyzetbe. A Sonametan igazgatósága elvette a gázt ettől a hatalmas üzemtől, amely gázszámláit nem tudta rendesen fizetni, miután az államnak teljesített nagy szállítások ellenértékét idáig nem kap­ta meg. A Sonametan türelmetlensége és erősza­kossága miatt a Sodronyipar üzemei, iro­dái és munkáslakásai teljesen sűtő- és vi­lágító anyag nélkül maradtak. A gyár igazgatósága a gázvezeték lezárásáról azonnal jelentést tett a vármegyei pre­­fektúrán, továbbá a kereskedelmi és bel­ügyminisztériumnál is. Torda város új interimárbizottsága egyébként megtette a kezdeményező lé­pést aziránt, hogy a Sonametan árdiktatúráját letörje. Ratiu Ágoston dr., az interimárbizottság elnöke és Barbu Sabin bizottsági tag Bu­karestbe utaztak, hogy Torda polgársá­gának nevében átnyújtsák a kormány il­letékes fórumainál a gázárak leszállítá­sát követelő memorandumot. Tekintettel arra, hogy a nemzeti-parasztpárti kor­mány már ígéretet is tett nyilatkozatok formájában a földgázkérdés megoldásá­ra, Torda reménykedőé várja, hogy mi­lyen eredménnyel végződik a Motas arék diktatúrája ellen indított akció. Lemondott a jugoszláv kormány Belgrád, június 30 Politikai körökben úgy tudják, hogy Marinkovics ma benyújtotta az összkor­­mány nevében lemondását, amit a ki­rály elfogadott. Valószínűleg Krámer ed­digi kereskedelmi miniszter kap megbí­zást a kormányalakításra. Az új kabinet külügyminisztere, hír szerint, Jeszics je­lenlegi udvari miniszter lesz. JULUS 2.

Next