Brassói Lapok, 1932. július (38. évfolyam, 147-172. szám)
1932-07-02 / 147. szám
Citza professzor programmot ad Az ország minden bajának orka : a zsidók és a politikai pártok — Ji kuxisták szerint Románia külpolitikai felyzete kitűnő, mert ax antisxemitismus európasxerte virágzik Bukarest, junius 30 „A zsidók készülnek a kivégzésünkre“. Ez a jelmondata a kuzisták hivatalos lapjának a „Svastica“-nak, amely a mostani választások előtti időkre — gyanúsan hosszú kimaradás után — újra megjelent. Amint a hírrovatból kitűnik, a kampóskeresztes lapot szeretnék a választások alatt gyakrabban megjelentetni, de mert azantiszemitizmus úgy látszik már nem a régi jó üzlet, a lap nem átallja bevallani, hogy nincsen pénze és ezért minden jó keresztényhez fordul támogatásért és megígéri, hogy az így begyűlt pénzből kinyomott lapokat ingyen fogják terjeszteni. Külön gyűjtést jelent be a „Svastica“ a szerkesztőségi és kiadóhivatali berendezés alapja érdekében. Ilyen rosszul állanak a dolgok a Cuza táborában? Úgy látszik az inflációs konjunktúra elmúlásával elmúlt a militáns antiszemitizmus konjunktúrája is, talán mert az is hozzátartozott az inflációhoz. Cuza világszerepet szánt az antiszemita ligának De még más érdekes dolgokat is meg lehet tudni a „Svastica“ legfrissebb számából. Megtudtuk például, hogy a múlt napokban összeült Tasiban a LÁNC nagy tanácsa, amelyen igen érdekes beszédek hangzottak el és határozatokat hoztak. A politikai helyzet tekintetében Cuza professzor leszögezte, hogy belsőleg az ország csőd előtt áll ugyan, de külpolitikailag a helyzet annál kedvezőbb. Miért? Azért mert az európai államokban felvirágzott az antiszemita mozgalom. A júliusi német választások döntő kihatással lesznek az egész földkerekségre, mint ahogy a romániai választások is sorsdöntőek lesznek az országra. A keresztény liga — mondotta az öreg szenilis — ma már nem az a jelentéktelen kis csoport, amelyet figyelmen kívül kell hagyni, hanem komoly államszervezet, amelynek még fontos világszerepe lesz(?) A fiatalabbik Cuza azzal magyarázta meg, hogy a LÁNC nem kötött választási kartellt, hogy valamennyi pártban benne ülnek azok, akik ellen a liga hadat üzent, illetve a harc a politikai pártoknak is szól. Jorga professzorral mégis voltak valamelyes tárgyalások, tekintettel a múltbeli közös harcokra, de a megegyezés nem jöhetett létre, mert Jorga nem fogadta el a LÁNC választási jelét.... Szóval csak ennyi volt minden különbség. A iaşii gyűlésen megszövegezték a párt választási kiáltványát, majd elhatározták, hogy az „Apărarea Naţionala“ c. központi pártlapot hetenként újra megjelentetik, aminek biztosítására lekötötték a majdan esetleg megválasztandó képviselők jövendőbeli fizetésének 20 százalékát. A zsidók és a politikai pártok A választási proklamációról külön érdemes megemlékezni. Kiderült belőle, hogy minden bajnak okai a zsidók. Annak, hogy az ország gazdasági válságban van, a zsidó gyárak az okai, amelyeket a pártok 1916 óta állandóan támogattak és hagyták, hogy kartellekbe és trösztökbe tömörülve kifosszák a falusi lakosságot. De a zsidók az okai annak is, hogy az országban morális krízis dühöng, hogy ellopják a közpénzeket és az egész államgépezet korrumpálódott. Azaz, mégsem egészen a zsidók, hanem a politikai pártok is, amelyek a zsidókkal egyetértésben becsempészték a román ársadalomba és az állami közigazgatásba a zsidó parazitaság korrupcióját, miután a zsidók tudvalévően arra törekednek, hogy szétrobbantsák a keresztény társadalmat. Nemzeti krízist is konstatált a Cuza manifesztuma és leszögezi, hogy a pártok csendes hozzájárulásával a zsidók titkos szervezeteik segítségével kiszorítják az elszigetelt románokat a kereskedelemből, kézműiparból, gyáriparból és szállításokból, miáltal a városok elvesztették román nemzeti jellegüket. A román nemzetet ilyenformán az a veszély fenyegeti, hogy vezető és középosztály hiányában meghamisítódik és elidegenedik a nemzeti kultúrája és politikai vezetése is. Ezután a kiáltvány hosszasan foglalkozik a pártoknak a legutóbbi kormányválság idején tanúsított magatartásával, majd a Vajda-kormányról szedi le a keresztvizet „Az előző kormány visszautasította, hogy az országot alávesse a nemzetközi zsidó finánctőke idegen ellenőrzésének. Vájjon a Vajda-kormány nem-e ennek a finánctőkének a támogatásával került hatalomra, hogy teljesítse a parancsait és alávesse mgát az ő ellenőrzésének?... Ez az utolsó szégyen volna, amelyhez a pártok kormányzása vezetett bennünket“, így intézi el Cuza a népszövetségi kölcsönt. A LÁNC majd rendbe hoz mindent... És most következik a Programm, a biztos gyógyír minden bajunkra és bánatunkra. A pénzügyi krízist a külföldi adósság törlesztésének felfüggesztésével, a bankjegyforgalomnak a szükséglethez való igazításával, az aranyvaluta feladásával és az adók leszállításával ígéri Cuza, majd a takarékossági pontnk sürgősen eltörlendőnek ítéli „az úgynevezett népszövetségnél“ működő egész diplomáciai képviseletet és az abszurd leszerelési konferenciákra történő kiküldetéseket. A gazdasági válság leghatásosabb gyógyszeréül a parazita ipar elnyomását és a kartellek megszüntetését javasolja, azonkívül a cukor, papír, szesz, gabona, biztosítás és export monopolizálását. 1932 június 29-től kezdve a BRASSÓ Telefon 145. 1932 június 29-től kezdve »frost« SZTRÁJKOL« (DER KÖNIG DER KINDER) gyönyörű gyermek-vígjáték, a főszerepben Mitsi Green. A divatkiállítás miatt az előadások június 29, 30. július 1 és 2-án csak és 8 és ‘/18 órakor kezdődnek. Jön egy hangosfilmoperett Bon JOSO MOVCKO világhírű spanyol énekessel B. L. 4. OLDAL s"A nemzeti válságra is van gyógyírja Cuza professzornak. Rövid és velős. Először is a zsidókérdés megoldása a zsidók eltávolítása útján. A román bankok előnyben részesüljenek a Banca Naţionala hitelnyújtásánál a zsidó bankokkal szemben. Numerus klauzus minden foglalkozási ágban a zsidók lélekszámának arányában és addig is, amíg teljesen kiűzhetők lesznek, el kell venni tőlük az állampolgári jogaikat. A városokat nacionalizálni kell, kisajátítások útján, mivel a városok a román nemzet kulturális és politikai centrumai és így nem állhatnak zsidó vezetés alatt, akik mégha hmisítják a kultúrát. Ki kell dobni a zsidókat a hadseregből, mert csak veszélyeztetik azt. Fel kell oszlatni a titkos társaságokat, különösen a szabadkőműveseket, amely halálos ellensége az országnak. Olyan ismerősek ezek a programmpontok... Mintha Cuza már elmondotta volna egyszer az egészet. De lehet, hogy nem is ő mondotta, hanem őmaga is csak hallotta valahol, hanem őmaga is csak hallotta valahol. Nem hat újszerűen a morális krízis leküzdésére hirdetett remédium sem, hogy szigorúan üldözni fogja a zsidó elősdiség mesterkedéseit, amelyeknek az a célja, hogy megbombássza a keresztény társadalmat, filmekkel, pornográfiákkal, irodalommal, kábítószerekkel és az állami közigazgatás korrumpálásával. Üldözni és büntetni fogja először azt, aki veszteget és utána azt is, aki elfogadja a megvesztegetést. Érdekes, de túl hosszas munka lenne kimutatni, hogy programmjának melyik pontját honnan vette kölcsön Cuza professzor. Nem is érdemes. Mindössze egyetlen kérdés vetődik fel az elágulatlan olvasóban ennek a furcsa és komolytalan programoinak a láttán. A kormány azt fogadta meg, hogy nem fogja tűrni a szélsőséges propagandát. A baloldallal szemben már alaposan érvényesítette is ezt a fogadkozását, még mielőtt a propagandát az megkezdhette volna. Nos és Cuza? Mi lesz a Cuza propagandájával? Vagy neki szabad, mert csak zsidókról van szó? Óriási viharok az egész világon Az egyik palesztinai pályaudvarról az orkán elindított egy szerelvényt Budapest, június 30. Európa csaknem minden részéből óriási viharokról érkezik jelentés. Stuttgartban olyan hatalmas felhőszakadás volt, hogy számos utcát víz alá borított. Egy hetvenötéves asszonyt az orkán belesodort egy patakba és a szerencsétlen teremtés odafulladt. Az egész környéken óriási a kár. Ugyancsak rendkívül heves viharokat jelentenek Portugáliából, ahol a villám becsapott egy tánclokálba, valamint egy lőporraktárba. Két katona, aki a lőporraktárt őrizte, meghalt. Az országban több folyó kiáradt. Hasonló viharokról érkezik hír Egyiptomból és Palesztinából is. A jeruzsálemi Cesareában az irtózatos orkán egész utcák háztetőit elsodorta és a pályaudvarról útnak indított egy üres szerelvényt, amely azután kisiklott és elpusztult. Kairóban és Alexandriában is nagy viharok dúltak, a Földközi-tenger soha nem tapasztalt erővel háborog. Tovább dühöng a tordai gázdiktatúra A gázfogyasztók remélik, hogy most megrendszabályozták Midasokat Torda, június 30. A tordai földgázháború frontján újból események zajlanak. A tordai közkórház gázvezetékeinek lezárása után most az aranyosgyéresi Sodronyipar részvénytársaság jutott hasonló helyzetbe. A Sonametan igazgatósága elvette a gázt ettől a hatalmas üzemtől, amely gázszámláit nem tudta rendesen fizetni, miután az államnak teljesített nagy szállítások ellenértékét idáig nem kapta meg. A Sonametan türelmetlensége és erőszakossága miatt a Sodronyipar üzemei, irodái és munkáslakásai teljesen sűtő- és világító anyag nélkül maradtak. A gyár igazgatósága a gázvezeték lezárásáról azonnal jelentést tett a vármegyei prefektúrán, továbbá a kereskedelmi és belügyminisztériumnál is. Torda város új interimárbizottsága egyébként megtette a kezdeményező lépést aziránt, hogy a Sonametan árdiktatúráját letörje. Ratiu Ágoston dr., az interimárbizottság elnöke és Barbu Sabin bizottsági tag Bukarestbe utaztak, hogy Torda polgárságának nevében átnyújtsák a kormány illetékes fórumainál a gázárak leszállítását követelő memorandumot. Tekintettel arra, hogy a nemzeti-parasztpárti kormány már ígéretet is tett nyilatkozatok formájában a földgázkérdés megoldására, Torda reménykedőé várja, hogy milyen eredménnyel végződik a Motas arék diktatúrája ellen indított akció. Lemondott a jugoszláv kormány Belgrád, június 30 Politikai körökben úgy tudják, hogy Marinkovics ma benyújtotta az összkormány nevében lemondását, amit a király elfogadott. Valószínűleg Krámer eddigi kereskedelmi miniszter kap megbízást a kormányalakításra. Az új kabinet külügyminisztere, hír szerint, Jeszics jelenlegi udvari miniszter lesz. JULUS 2.