Brassói Lapok, 1933. március (39. évfolyam, 49-74. szám)

1933-03-01 / 49. szám

2. oldal ital és maga Kánya Kálmán külügyminiszter válaszol majd. Mit mondanak­­Genfben Genf, február 28. Az olasz sajtó leleplezései Genfben is nagy izgalmat okoztak. Genf azt várja, hogy Ma­gyarország hogyan fogadja a hírt és milyen állást foglal el a kérdésben. Addig, amíg Ma­gyarország a kérdést a Népszövetség elé nem viszi, Genf a dolgokba nem avatkozhat bele Genfben nagyon csodálatosnak tartják, hogy ilyen szigorúan titkos jellegű katonai megál­lapodás hogyan szivároghatott ki és nem ér­tik, miképpen kerülhetett nyilvánosságra egy ilyen megállapodás. Beérkezett jelentések szerint Belgrádban is nagy az izgalom. A belgrádi politikai rendőr­ség nyomoz is az ügyben, mert valószínűnek tartják, hogy a belgrádi külügyminisztérium­ban történt az indiszkréció. Magyarország panaszt emel Budapest, február 28. Beavatott politikai körökben ma délután azt a hírt kolportálták, hogy a titkos katonai szerződés miatt Magyarország a kisántánt ál­lamai ellen a Népszövetségnél panaszt emel. Magyarország panasziratában a népszövetségi alapokmány 16. paragrafusa 4. pontjának megsértésével vádolja meg a kisántántot. Berlint a szerződés gazdasági része érdekli Berlin, február 28. A kipattant titkos katonai megállapodás el­lenére is Németország politikai vezérei oda nyilatkoznak, hogy Berlin a kisántánt új szer­ződését politikai szempontból nem tartja je­lentékenynek, ellenben annál veszedelmesebb­nek tartja a szerződést gazdasági okokból. A szerződés gazdasági részében nyilvánvaló az a szándék, hogy a kisántant tagállamai egy­mással kivételező kereskedelmi szerződéseket kössenek, még­pedig elsősorban a német ke­reskedelem és ipar kárára és annak teljes ki­kapcsolása mellett. Berlin rámutat arra, hogy a kisántant szer­ződése ebben a vonatkozásban, sérti Jugoszlá­via és Románia gazdasági érdekeit is, mert ezeknek a tagállamoknak a jövőben is el kell helyezniük gabonafeleslegeiket, már­pedig, ha területükről teljesen kizárják a nyugati ipart, a nyugati államok sem fognak tőlük termény­felesleget vásárolni Második olvasásban is megszavazták a francia pénzügyi javaslatot Paris, február 21. A francia kamara vasárnap hajnalban második olvasásban is megszavazta a pénzügyi javaslatot. Ez alkalommal a javaslat mellett 340, az ellen pedig 251 szavazatot adtak le. Magyarországon visszavonják a gyülekezési ti­lalomra vonatkozó rendeletet Budapest, február 28 A Nemzeti Figyelő című budapesti lap értesülése szerint a Gömbös-kormánynak azt a néhány nappal ezelőtt kiadott ren­deletét, amely a szélsőséges izgatás meg­­gátlására az összes politikai gyűléseket és felvonulásokat betiltotta, néhány na­pon belül visszavonják és visszaállítják a gyülekezés teljes szabadságát. A Kolozsvári Takarék­­pénztár és Hitelbank második kényszer­egyezségi ajánlata Kolozsvár, február hó 28 A kolozsvári törvényszék előtt ma reg­gel kezdődött meg a Kolozsvári Takarék­­pénztár és Hitelbank második kényszer­egyezségi ajánlatának tárgyalása. A bank először 100 százalékot ajánlt, a har­­madik év után teljesítendő 4 százalékos kamatfizetéssel. A második ajánlata már csupán 50 százalékra szól. A betétesek egy csoportja nevében dr. Sebestyén Márk maros­vásárhelyi, dr. Fersigan Romulus kolozsvári és dr. Sa­lamon tordai ügyvédek tiltakoztak a bank ajánlatának elfogadása ellen. A betétesek szavazását mégis elrendelte a törvényszék, mire a három ügyvéd feleb­­bezéssel élt. Valószínű, hogy a kényszer­­egyezségi ajánlatot elfogadják, miután a betéteknek mintegy 80 százaléka már a pénzintézet zsebében van s így e döntő többséget képviselő ügyvéd a bank ál­láspont­jának_mefifelelőlei£_for___voksolni. m­­e. Folyik a harc a jeholi fronton Mamenn­ai a Csendes-óceánon A had­­itvakoltatra ítészül Sangijai elött japán tranírjajók jelentek meg Sanghaj, február 28. Sanghaji jelentés szerint ma reggel két japán csatahajó jelent meg Sanghaj kikötője előtt. A japán csatahajók megjelenése Sanghajban nagy izgalmat keltett és Kína azonnal táviratilag tiltakozott az ellen, hogy Japán ismét megsértette a nemzet­közi tengerészeti jogot és Sanghaj kikötője elé merészkedett. Manillai jelentések szerint — valószínű­leg ennek a sanghaji tüntetésnek vá­laszaként — a Csendes óceáni vizeken az Amerikai Egyesült Államok hadihajó raja nagy fegyver gyakorlatot tart és ezzel is dokumentálni akarja, hogy Japán előretörését és tengeri felvonulását tétlenül el nem nézi. A harctereken közben fellángol a harc. Japán bomba- és lángvetőrepülő­gépek ma néhány fontos kínai vasúti gócpontot bombáztak és súlyos károkat okoztak. Kínai jelentések viszont arról számolnak be, hogy a seholi fronton a harc változó szerencsével folyik. A kínai hadügyminisztérium őszintén feltárja, hogy Peitaunál a csapatoknak 380, Csao Yangnál pedig 800 halottja volt. Csao Yang párosát egyébként — ez is a kínai hivatalos jelentésből való — a repülők bomba­­támadása erősen megrongálta és sok épületet elpusztított. Antiszemita uszítás a közvád pódiumáról Colfescu kolozsvári ügyész példátlan vád­­beszéde a feketeszesz-ügy tárgyalásán Kolozsvár, február 28 A feketeszeszesek mai tárgyalásán Col­fescu ügyész folytatta még szombaton megkezdett vádbeszédét. Az ügyész szombaton — ismeretesen — erős antisze­mita kirohanással igyekezett hangulatot kelteni, kijelentvén, hogy a zsidók ata­­visztikus bűnözők, akik négyezer eszten­dős elnyomatásuk minden nyomorúságát a mai társadalom elleni bűnözésben, kom­primálják. A hétfői tárgyaláson ez az antiszemita hangulatkeltés tovább tartott. Már a tár­gyalás külsőségei is jellemzőek voltak: a hallgatók között megjelent Catuneanu egyetemi tanár, a cuzisták kolozsvári ve­zére, valamint Banica, a vasgárda főnöke is. Természetesen mindkettőt megfelelő kíséret követte. Colfescu ügyész azzal kezdette, illetve folytatta, hogy Karthágót a rómaiak egy­kor azért rombolták földig, mert rend­bontó elemek lakták. A bíróságnak dön­teni kell, hogy most melyik Karthago ma­radjon fent? Az-e, amelyik a rendbontók tanyáját jelenti, vagy az-e, amelyik a román állam fennállását jelenti? A zsidó­kat kiűzte az ősi Róma, elkergette Spa­nyolország és számkivetette a német lo­vagok rendje. A román állam a maga to­leranciájában befogadja őket, de leg­alább dolgozzanak együtt a többi lakos­sággal ennek az országnak az előrelendi­­­lésén.­­ A védők gyakorta megzavarták ezt a csodálatos vádbeszédet, Colfescu azon­ban nem befolyásoltatta magát s igy szólt: — Ezeknek az embereknek a számára gyenge a mai büntetőtörvénykönyv. Ha ma alkotnák meg a paragrafusokat, az előírt minimális büntetés sokkal nagyobb lenne... Klein Miksa védő: Talán a halál? Colfescu: Igen, a halál... Lapunk zártakor a tárgyalás még tart. ­ Orvul agyonlőne feleségét egy gyöngyösi városi tisztviselő Különös hitvesgyilkosság, amelynek indokát nem akarja elárulni a gyilkos férj Budapest, február 28 A magyarországi nyomozó hatóságokat újra úgynevezett „nagy bűnügy“ foglal­koztatja. Szombaton este a gyöngyösi rendőrség előtt jelentkezett Szikora Gyula városi tisztviselő és képéből kikelten jelentette, hogy feleségét ismeretlen tettes lelőtte. Késégtelenül rablógyilkosság történt, mert az ő megállapítása szerint a kasz­­szából, amelynek közvetlen közelében a gyilkosság történt, 2500—3000 pengő hi­ányzik. A rendőrség azonnal kiszállott. Sziko­ra Gyula felesége péküzletet tartott fenn. A gyilkosság az üzletben történt, a férj vallomása szerint üzletzárás után, ami­kor a redőnyt már lehúzták, felesége pe­dig a napi kasszát vette számba. A 49 éves asszony holttestét a kiszállott bizott­ság a kasszára borulva találta meg. Már halott volt. A tettes egyetlen golyóval végzett vele, amely az asszony nyikszirt­­jén hatolt a testbe, súlyosan megsértette a nyúlt agyat s igy azonnali halált oko­zott. „ Természetesen elsősorban a férjet hallgatták ki, aki a gyilkosság idejében otthon tartózkodott. Influenzás beteg volt s azért az üzletből nyíló szobában fe­küdt. Vallomása szerint a lövést, amely felesége életét kioltotta, nem hallotta, va­lószínűleg azért, mert rádiózott. A gyil­kosságot később fedezte fel, amikor fel­tűnt neki, hogy a felesége nem jön be, noha az üzletet már régebb bezárta. Ki­tekintett az összekötő ajtón s látta, hogy mi történt. Nyomban a rendőrségre sie­tett, anélkül, hogy nejét, aki már halott­­volt, bántotta volna. A rendőrségnek öbb pontban gyanús volt a férj vallomása. A rendőrorvos, valamint a fegyver­szakértő már a nyomozás kezdetén meg­állapították, hogy az áldozatot a golyó nem az üzlet bejárata felől, hanem an­nak a szobának az irányából érte, ahol a férj saját vallomása szerint is tartóz­kodott. Az is feltűnő volt, hogy a merénylő nem vitte magával a pisztolyt, amivel a gyil­kosságot elkövette, hanem otthagyta a kifosztott kassza mellett. A felmerült gyanús momentumok elle­nére sem vette a rendőrség őrizetbe a fér­jet, hanem az áldozat fiát igyekezett olyan vallomásra bírni, amely valami­lyen irányban kétségtelen bizonyítékot, vagy legalább is alapos gyam­okot nyújt. Hétfőn reggel aztán a fiú meg is tört. Megkínzott­an jelentkezett a rendőrsé­gen s jelentette, hogy az a Frommer­­pisztoly, amit a tett színhelyén talál­tak, s amellyel a gyilkosság bebizonyí­­tottan történt, az édesapjáé. Ennek a vallomásnak az alapján aztán már letartóztatták a városi tisztviselőt, a­ki rövidesen vallott is. Beismerte, hogy ő lőtte le a feleségét. A kasszából hiányzó pénzt elégette, hogy a rablógyilkosság látszatát keltse s nehogy a pénzt megta­lálják nála és rolója lehessen. Később még jobban megtört és most már zokogva mondotta el a hitvesgyilkos­ság minden mozzanatát. Egy kérdésre azonban nem válaszolt. Arra a kérdésre, hogy miért vetemedett borzalmas tettére, mi oka volt legyilkolni az asszonyt. iimntni'i­111 " i 937. március 1. JORGA a párisi katedrán Páris, február 28. Jorga megint a könyveket bújja, ír, kulturkapcsolatokat teremt és előadáso­kat tart. Mostanában Parisban. Mint a Sorbonne egyik professzora, rendszeres kollégiumokon közli búvárkodásai ered­ményét a hallgatóival, jórészt a párisi román ifjúsággal, nemrég Velence törté­netéből mutatott be nagyérdekű részlete­ket nagyobb közönségnek, tegnap délután pedig a Sorbonne Michelet-amfiteátru­­mában a francia forradalom hatását az egykorú román fejedelemségekre, a Bal­kánra, főkép ennek szerb területeire méltatta. Szépszámú közönség, több mint száz ember­, gyűlt össze — a többség nyilván a párisi román kolónia köréből, de sokan­ voltak a francia tudományos élet képvis­­előiből és a tudós más nemzetiségű tisz­­­telőiből is (néhány japán főiskolai ifjú is többek közt). Élénk taps üdvözölte Jorgát, aki bizonyos önelégültséggel és a tárgyában való otthonosság tudatával, jóformán bevezetés nélkül fogott bele másfél órán át tartó, közvetlen, nem fran­ciás, de mindazáltal zökkenés nélküli francia szabadelőadásába. A közönség mindvégig a legnagyobb figyelemmel és érdekkel kísérte a címe után és az előadó egyénisége és Romá­nia közéletében elfoglalt pozíciója után nagyérdekűnek ígérkező előadást. Mi, őszintén szólva, többet vártunk, mélyebb és élesebb megvilágítását a francia for­radalom hatásának, az elvek és ideálok ható és átalakító erejének a feltárását, ami helyett inkább részletekbe vesző, a lényeget megkerülő, inkább a tudós gaz­­­dag tárgyismeretét, mint a kor lelkét, hangulatát tanúsító ismertetést kaptunk. Arról beszélt Jorga, hogy már a francia forradalmat megelőzően voltak szabad­­ságmozgalmak Erdélyben (a Hora, Cloș­­ca-felkelés), Moldovában és Valachiában, a Cara Gheorghék szerb birtokán és a Balkán más részeiben) a fanarióták pedig — elég érdekes — az elnyomott népet vették védelmükbe a bojárokkal és a tö­­rök pasákkal szemben. Nagy szolgálatot, tettek az emberi haladás ügyének a nagy­számú görög kalmárok is, akiknek üzleti összeköttetései messze túlágaztak a Bal­kánon s Bécsben valóságos központot te­remtettek. Az előadás ott emelkedik történelmi magasságra, amikor Iorga a romániai szabadságmozgalmat a tizennyolcadik század végén méltatja az osztrák (nem­ magyar) elnyomás ellen, amikor az osz­trák-török békealkudozások idején a nép meghúzza Bukarestben a harangokat, (a vészharangot), tiltakoznak és jogokat követelnek s esküt tesznek, hogy küzde­ni fognak a felszabadulásért. Ez más­­nemzeti küzdelem volt, mint az az 1791- iki akció is, amit a román püspökök Ró­mával és a bécsi császári udvarral szem­ben folytattak, melynek — mondja Ior­ga — az volt a programmja, hogy meg­ossza, egymás ellen uszítsa és így gyen­­gítse meg ellenállásában a különböző fajokat. A kiváló román tudós egyébként, több­ször is érintvén az erdélyi és magyaror­szági nemzetiségi problémákat, végig tár­gyilagos, elfogulatlan maradt, mint ahogy előadásában minden propagandaszerű­­­ségtől tartózkodott. Konferenciája ép ez­zel vált, több hiányossága ellenére, tar­talmassá és értékessé. Sagnac egyetemi tanár a hallgatóság osztatla­n tetszését és méltánylását fejezte ki, midőn az elő­adás végén Iorgának­­,a nagy román ha­zafinak­, aki „világosságot hozott a ke­véssé ismert dolgokba", köszönetet mon­dott előadásáért. Halász Gyula H­ogyan él­jen a gyomor és bélbajos ember ? Irta: Dr. Lukács Pál főorvos. Gyakorlati tanácsok gyomor- és bélbetegsé­gekben szenvedők részére. Ára 78.­­lef. Kapható a Brassói lapok Könyvosztályában

Next