Brassói Lapok, 1933. március (39. évfolyam, 49-74. szám)
1933-03-01 / 49. szám
2. oldal ital és maga Kánya Kálmán külügyminiszter válaszol majd. Mit mondanakGenfben Genf, február 28. Az olasz sajtó leleplezései Genfben is nagy izgalmat okoztak. Genf azt várja, hogy Magyarország hogyan fogadja a hírt és milyen állást foglal el a kérdésben. Addig, amíg Magyarország a kérdést a Népszövetség elé nem viszi, Genf a dolgokba nem avatkozhat bele Genfben nagyon csodálatosnak tartják, hogy ilyen szigorúan titkos jellegű katonai megállapodás hogyan szivároghatott ki és nem értik, miképpen kerülhetett nyilvánosságra egy ilyen megállapodás. Beérkezett jelentések szerint Belgrádban is nagy az izgalom. A belgrádi politikai rendőrség nyomoz is az ügyben, mert valószínűnek tartják, hogy a belgrádi külügyminisztériumban történt az indiszkréció. Magyarország panaszt emel Budapest, február 28. Beavatott politikai körökben ma délután azt a hírt kolportálták, hogy a titkos katonai szerződés miatt Magyarország a kisántánt államai ellen a Népszövetségnél panaszt emel. Magyarország panasziratában a népszövetségi alapokmány 16. paragrafusa 4. pontjának megsértésével vádolja meg a kisántántot. Berlint a szerződés gazdasági része érdekli Berlin, február 28. A kipattant titkos katonai megállapodás ellenére is Németország politikai vezérei oda nyilatkoznak, hogy Berlin a kisántánt új szerződését politikai szempontból nem tartja jelentékenynek, ellenben annál veszedelmesebbnek tartja a szerződést gazdasági okokból. A szerződés gazdasági részében nyilvánvaló az a szándék, hogy a kisántant tagállamai egymással kivételező kereskedelmi szerződéseket kössenek, mégpedig elsősorban a német kereskedelem és ipar kárára és annak teljes kikapcsolása mellett. Berlin rámutat arra, hogy a kisántant szerződése ebben a vonatkozásban, sérti Jugoszlávia és Románia gazdasági érdekeit is, mert ezeknek a tagállamoknak a jövőben is el kell helyezniük gabonafeleslegeiket, márpedig, ha területükről teljesen kizárják a nyugati ipart, a nyugati államok sem fognak tőlük terményfelesleget vásárolni Második olvasásban is megszavazták a francia pénzügyi javaslatot Paris, február 21. A francia kamara vasárnap hajnalban második olvasásban is megszavazta a pénzügyi javaslatot. Ez alkalommal a javaslat mellett 340, az ellen pedig 251 szavazatot adtak le. Magyarországon visszavonják a gyülekezési tilalomra vonatkozó rendeletet Budapest, február 28 A Nemzeti Figyelő című budapesti lap értesülése szerint a Gömbös-kormánynak azt a néhány nappal ezelőtt kiadott rendeletét, amely a szélsőséges izgatás meggátlására az összes politikai gyűléseket és felvonulásokat betiltotta, néhány napon belül visszavonják és visszaállítják a gyülekezés teljes szabadságát. A Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank második kényszeregyezségi ajánlata Kolozsvár, február hó 28 A kolozsvári törvényszék előtt ma reggel kezdődött meg a Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank második kényszeregyezségi ajánlatának tárgyalása. A bank először 100 százalékot ajánlt, a harmadik év után teljesítendő 4 százalékos kamatfizetéssel. A második ajánlata már csupán 50 százalékra szól. A betétesek egy csoportja nevében dr. Sebestyén Márk marosvásárhelyi, dr. Fersigan Romulus kolozsvári és dr. Salamon tordai ügyvédek tiltakoztak a bank ajánlatának elfogadása ellen. A betétesek szavazását mégis elrendelte a törvényszék, mire a három ügyvéd felebbezéssel élt. Valószínű, hogy a kényszeregyezségi ajánlatot elfogadják, miután a betéteknek mintegy 80 százaléka már a pénzintézet zsebében van s így e döntő többséget képviselő ügyvéd a bank álláspontjának_mefifelelőlei£_for___voksolni. me. Folyik a harc a jeholi fronton Mamennai a Csendes-óceánon A haditvakoltatra ítészül Sangijai elött japán tranírjajók jelentek meg Sanghaj, február 28. Sanghaji jelentés szerint ma reggel két japán csatahajó jelent meg Sanghaj kikötője előtt. A japán csatahajók megjelenése Sanghajban nagy izgalmat keltett és Kína azonnal táviratilag tiltakozott az ellen, hogy Japán ismét megsértette a nemzetközi tengerészeti jogot és Sanghaj kikötője elé merészkedett. Manillai jelentések szerint — valószínűleg ennek a sanghaji tüntetésnek válaszaként — a Csendes óceáni vizeken az Amerikai Egyesült Államok hadihajó raja nagy fegyver gyakorlatot tart és ezzel is dokumentálni akarja, hogy Japán előretörését és tengeri felvonulását tétlenül el nem nézi. A harctereken közben fellángol a harc. Japán bomba- és lángvetőrepülőgépek ma néhány fontos kínai vasúti gócpontot bombáztak és súlyos károkat okoztak. Kínai jelentések viszont arról számolnak be, hogy a seholi fronton a harc változó szerencsével folyik. A kínai hadügyminisztérium őszintén feltárja, hogy Peitaunál a csapatoknak 380, Csao Yangnál pedig 800 halottja volt. Csao Yang párosát egyébként — ez is a kínai hivatalos jelentésből való — a repülők bombatámadása erősen megrongálta és sok épületet elpusztított. Antiszemita uszítás a közvád pódiumáról Colfescu kolozsvári ügyész példátlan vádbeszéde a feketeszesz-ügy tárgyalásán Kolozsvár, február 28 A feketeszeszesek mai tárgyalásán Colfescu ügyész folytatta még szombaton megkezdett vádbeszédét. Az ügyész szombaton — ismeretesen — erős antiszemita kirohanással igyekezett hangulatot kelteni, kijelentvén, hogy a zsidók atavisztikus bűnözők, akik négyezer esztendős elnyomatásuk minden nyomorúságát a mai társadalom elleni bűnözésben, komprimálják. A hétfői tárgyaláson ez az antiszemita hangulatkeltés tovább tartott. Már a tárgyalás külsőségei is jellemzőek voltak: a hallgatók között megjelent Catuneanu egyetemi tanár, a cuzisták kolozsvári vezére, valamint Banica, a vasgárda főnöke is. Természetesen mindkettőt megfelelő kíséret követte. Colfescu ügyész azzal kezdette, illetve folytatta, hogy Karthágót a rómaiak egykor azért rombolták földig, mert rendbontó elemek lakták. A bíróságnak dönteni kell, hogy most melyik Karthago maradjon fent? Az-e, amelyik a rendbontók tanyáját jelenti, vagy az-e, amelyik a román állam fennállását jelenti? A zsidókat kiűzte az ősi Róma, elkergette Spanyolország és számkivetette a német lovagok rendje. A román állam a maga toleranciájában befogadja őket, de legalább dolgozzanak együtt a többi lakossággal ennek az országnak az előrelendilésén. A védők gyakorta megzavarták ezt a csodálatos vádbeszédet, Colfescu azonban nem befolyásoltatta magát s igy szólt: — Ezeknek az embereknek a számára gyenge a mai büntetőtörvénykönyv. Ha ma alkotnák meg a paragrafusokat, az előírt minimális büntetés sokkal nagyobb lenne... Klein Miksa védő: Talán a halál? Colfescu: Igen, a halál... Lapunk zártakor a tárgyalás még tart. Orvul agyonlőne feleségét egy gyöngyösi városi tisztviselő Különös hitvesgyilkosság, amelynek indokát nem akarja elárulni a gyilkos férj Budapest, február 28 A magyarországi nyomozó hatóságokat újra úgynevezett „nagy bűnügy“ foglalkoztatja. Szombaton este a gyöngyösi rendőrség előtt jelentkezett Szikora Gyula városi tisztviselő és képéből kikelten jelentette, hogy feleségét ismeretlen tettes lelőtte. Késégtelenül rablógyilkosság történt, mert az ő megállapítása szerint a kaszszából, amelynek közvetlen közelében a gyilkosság történt, 2500—3000 pengő hiányzik. A rendőrség azonnal kiszállott. Szikora Gyula felesége péküzletet tartott fenn. A gyilkosság az üzletben történt, a férj vallomása szerint üzletzárás után, amikor a redőnyt már lehúzták, felesége pedig a napi kasszát vette számba. A 49 éves asszony holttestét a kiszállott bizottság a kasszára borulva találta meg. Már halott volt. A tettes egyetlen golyóval végzett vele, amely az asszony nyikszirtjén hatolt a testbe, súlyosan megsértette a nyúlt agyat s igy azonnali halált okozott. „ Természetesen elsősorban a férjet hallgatták ki, aki a gyilkosság idejében otthon tartózkodott. Influenzás beteg volt s azért az üzletből nyíló szobában feküdt. Vallomása szerint a lövést, amely felesége életét kioltotta, nem hallotta, valószínűleg azért, mert rádiózott. A gyilkosságot később fedezte fel, amikor feltűnt neki, hogy a felesége nem jön be, noha az üzletet már régebb bezárta. Kitekintett az összekötő ajtón s látta, hogy mi történt. Nyomban a rendőrségre sietett, anélkül, hogy nejét, aki már halottvolt, bántotta volna. A rendőrségnek öbb pontban gyanús volt a férj vallomása. A rendőrorvos, valamint a fegyverszakértő már a nyomozás kezdetén megállapították, hogy az áldozatot a golyó nem az üzlet bejárata felől, hanem annak a szobának az irányából érte, ahol a férj saját vallomása szerint is tartózkodott. Az is feltűnő volt, hogy a merénylő nem vitte magával a pisztolyt, amivel a gyilkosságot elkövette, hanem otthagyta a kifosztott kassza mellett. A felmerült gyanús momentumok ellenére sem vette a rendőrség őrizetbe a férjet, hanem az áldozat fiát igyekezett olyan vallomásra bírni, amely valamilyen irányban kétségtelen bizonyítékot, vagy legalább is alapos gyamokot nyújt. Hétfőn reggel aztán a fiú meg is tört. Megkínzottan jelentkezett a rendőrségen s jelentette, hogy az a Frommerpisztoly, amit a tett színhelyén találtak, s amellyel a gyilkosság bebizonyítottan történt, az édesapjáé. Ennek a vallomásnak az alapján aztán már letartóztatták a városi tisztviselőt, aki rövidesen vallott is. Beismerte, hogy ő lőtte le a feleségét. A kasszából hiányzó pénzt elégette, hogy a rablógyilkosság látszatát keltse s nehogy a pénzt megtalálják nála és rolója lehessen. Később még jobban megtört és most már zokogva mondotta el a hitvesgyilkosság minden mozzanatát. Egy kérdésre azonban nem válaszolt. Arra a kérdésre, hogy miért vetemedett borzalmas tettére, mi oka volt legyilkolni az asszonyt. iimntni'i111 " i 937. március 1. JORGA a párisi katedrán Páris, február 28. Jorga megint a könyveket bújja, ír, kulturkapcsolatokat teremt és előadásokat tart. Mostanában Parisban. Mint a Sorbonne egyik professzora, rendszeres kollégiumokon közli búvárkodásai eredményét a hallgatóival, jórészt a párisi román ifjúsággal, nemrég Velence történetéből mutatott be nagyérdekű részleteket nagyobb közönségnek, tegnap délután pedig a Sorbonne Michelet-amfiteátrumában a francia forradalom hatását az egykorú román fejedelemségekre, a Balkánra, főkép ennek szerb területeire méltatta. Szépszámú közönség, több mint száz ember, gyűlt össze — a többség nyilván a párisi román kolónia köréből, de sokan voltak a francia tudományos élet képviselőiből és a tudós más nemzetiségű tisztelőiből is (néhány japán főiskolai ifjú is többek közt). Élénk taps üdvözölte Jorgát, aki bizonyos önelégültséggel és a tárgyában való otthonosság tudatával, jóformán bevezetés nélkül fogott bele másfél órán át tartó, közvetlen, nem franciás, de mindazáltal zökkenés nélküli francia szabadelőadásába. A közönség mindvégig a legnagyobb figyelemmel és érdekkel kísérte a címe után és az előadó egyénisége és Románia közéletében elfoglalt pozíciója után nagyérdekűnek ígérkező előadást. Mi, őszintén szólva, többet vártunk, mélyebb és élesebb megvilágítását a francia forradalom hatásának, az elvek és ideálok ható és átalakító erejének a feltárását, ami helyett inkább részletekbe vesző, a lényeget megkerülő, inkább a tudós gazdag tárgyismeretét, mint a kor lelkét, hangulatát tanúsító ismertetést kaptunk. Arról beszélt Jorga, hogy már a francia forradalmat megelőzően voltak szabadságmozgalmak Erdélyben (a Hora, Cloșca-felkelés), Moldovában és Valachiában, a Cara Gheorghék szerb birtokán és a Balkán más részeiben) a fanarióták pedig — elég érdekes — az elnyomott népet vették védelmükbe a bojárokkal és a török pasákkal szemben. Nagy szolgálatot, tettek az emberi haladás ügyének a nagyszámú görög kalmárok is, akiknek üzleti összeköttetései messze túlágaztak a Balkánon s Bécsben valóságos központot teremtettek. Az előadás ott emelkedik történelmi magasságra, amikor Iorga a romániai szabadságmozgalmat a tizennyolcadik század végén méltatja az osztrák (nem magyar) elnyomás ellen, amikor az osztrák-török békealkudozások idején a nép meghúzza Bukarestben a harangokat, (a vészharangot), tiltakoznak és jogokat követelnek s esküt tesznek, hogy küzdeni fognak a felszabadulásért. Ez másnemzeti küzdelem volt, mint az az 1791- iki akció is, amit a román püspökök Rómával és a bécsi császári udvarral szemben folytattak, melynek — mondja Iorga — az volt a programmja, hogy megossza, egymás ellen uszítsa és így gyengítse meg ellenállásában a különböző fajokat. A kiváló román tudós egyébként, többször is érintvén az erdélyi és magyarországi nemzetiségi problémákat, végig tárgyilagos, elfogulatlan maradt, mint ahogy előadásában minden propagandaszerűségtől tartózkodott. Konferenciája ép ezzel vált, több hiányossága ellenére, tartalmassá és értékessé. Sagnac egyetemi tanár a hallgatóság osztatlan tetszését és méltánylását fejezte ki, midőn az előadás végén Iorgának,a nagy román hazafinak, aki „világosságot hozott a kevéssé ismert dolgokba", köszönetet mondott előadásáért. Halász Gyula Hogyan éljen a gyomor és bélbajos ember ? Irta: Dr. Lukács Pál főorvos. Gyakorlati tanácsok gyomor- és bélbetegségekben szenvedők részére. Ára 78.lef. Kapható a Brassói lapok Könyvosztályában