Brassói Lapok, 1933. június (39. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-01 / 123. szám

PBeáterlása és eBéááéteBőf A sinfalvai t­ragédia újabb megrázó részletei Nem történt semmi különös — mondja a csendőrkapitány Meg|eiwemra®i®Ic «ntfasra «irizeitoewétfeiff®! serat­ériseBeái feleratés Brassó, május 31 A sinfalvai tragédia, amelyről tegnapi számunkban részletesen beszámoltunk, egyre hatalmasabb, megdöbbentőbb és szívszorítóbb arányokban bontakozik ki. Ebben a katasztrófában, a gyűlölködés­nek ebben a vandál dühöngésében , nem­csak az áldozatok keserű sora, nemcsak az exisztenciák összeomlása, nemcsak a va­gyonok széthullása a megrázó, hanem felháborító és érthetetlen egyes hatósági személyek viselkedése is. Már tegnap, a tragédia első hírvétele után is feltettük a kérdést: hol volt a közigazgatási appará­tus? Hol volt a csendőrség, a rendőrség és­­ sziguranca? Az egyébként oly csodálatra méltóan buzgó államvédelmi szervezet, mely egyéb alkalmakkor leleplezi a dol­gokat még akkor is, amikor nem történik is nem készülődik semmi? Hol volt most, amikor a véres támadást rendszeresen elő­készítették, amikor mindenki szeme lát­tára és mindenki füle hallatára lovalták bele az értetlenebb tömegeket a legosto­bább, legfertelmesebb szenvedélyekbe? És hol van most a hatóság, amikor 43 óra után még egy őrizetbevétel sem tör­tént. Vájjon nem látták-e a nyomozó köze­gek, akiknek nem az utólagos vizsgálat,­­ hanem a bűntett megelőzése a feladatuk,­­ hiszen azért tartják őket a keserves ki­sebbségi pénzekből is — hogy a tordai barbarizmussal még nem ért véget a so­viniszta gyűlölet rohama? S várjon a kormányzat nem gondolta-e meg, hogy a tordai bottal-vérrel megcsi­nált román községtanácsi győzelem hiva­talos jóváhagyása csak olaj lesz a szen­vedélyek tüzére? Lehet, hogy nem látta, hogy félrevezet­ték, hogy rosszul tájékoztatták. De jóhi­szeműségét bebizonyíthatja most. Lássuk ad-e elégtételt a sinfalvai magyar csalá­dok, védtelen aggok, tehetetlen anyák, ártatlan gyerm­ek­ek katasztrófájáért? Ad-e? S ha ad, akkor ennek az elégtétel­nek nemcsak a felizgatott, el­vakított, fél­revezetett, megm­ákonyozott rombol­ók megbüntetésében, nemcsak a lelkiismeret­len vezetők és uszítók méltó retorziójában kell jelentkeznie, hanem ama hatóságok felelősségre vonásában is, amelyek nem tiettek meg mindent az események meg­előzésére és amelyek odáig engedték érni a dolgokat, hogy Sinfalván vérnek és vagyonnak kellett hullania. Sőt tovább megyünk!... Elégtételnek még ez sem elég! Rendszabályozza meg a kormányzat, ha jóhiszemű, ha maga is fel van háborodva a sinfalvai barbarizmuson, ha valóban ki akarja irtani a nemzetiségi uszítás kígyó­ját, ha neki is visszatetszenek a gyűlölet sötét lovagjai, nos, rendszabályozza meg a kormány azokat is, akik nemcsak elfelejt­keztek az előzetes védelemről, hanem utólag még gúnyt is űznek a magyarság fájdalmából és gyászából. Azokat a hatósági urakat, akik azt hangsúlyozzák már is, a vizsgálat első perceiben, hogy nem történt semmi kü­lönös. Egy kis rombolás, egy kis ablakzúzás. Ezt hangsúlyozzák, noha a halott még el sincs temetve. Az asszony, aki meg­őrült, látván, hogy férjét összetörik, még őrjöng az elmegyógyintézetben. A sebe­sültek egy része még haldoklik. Az össze­rombolt házak még élő bizonyítékul kínálkoznak. A fájdalmaknak, csapások­nak, kétségbeeséseknek még első hullámai sem enyhültek meg. S az egyik vizsgálóhatósági közeg máris azt mondja, semmi, nem történt semmi különös. Rendszabályozza meg a kormányzat, a­ki ennyi cinizmussal, ily vérlázító sze­mérmetlenséggel merészeli keztyűjét oda­vágni Románia minden jóhiszemű polgá­rának arcába. Rendszabályozza meg, mert az efféle fölényeskedés, az efféle közönyösség csak arra jó, hogy előkészítse az újabb rombo­lás és újabb barbarizmus útját. A kormányon van a sor. Újabb drámai részletek a sinfalvai vandalizmusról Sinfalvára kiküldött munkatársunk a következő újabb részleteket jelenti: Beszámoltunk már arról, hogy a tömeg többek között összerombolta Barla gaz­dálkodó házát is. A 70 esztendős gazda nagybetegen feküdt ágyában és nem tu­dott elmenekülni a garázdálkodók elől. Miután hozzátartozói nem akarták egye­dül hagyni a beteget, ők is bevárták a tüntetőket és könyörögni kezdettek, hogy kíméljék meg a házat. Az öreg Barla fej­űti ágyában és kérő hangon így szólt: — Az isten szerelmére, beteg vagyok, ne bántsanak, hanem távozzanak békével! A kérés azonban nem talált meghallga­tásra, sőt a rombolók nekirohantak a be­tegnek és véresre verték. Barla haldoklik. Utána a házban maradt asszonyokra és gyermekekre került a sor. Az ő állapotuk is súlyos, folytatott a községbe kiszállott csendőr­­különítmény vezetőjével, egy kapitány­­nyal, aki kijelenette, hogy: — Az eset egyáltalában nem tragikus... A dolog egy összekoccanásból keletkezett. Csütörtökön ugyanis mulatság volt a fa­luban és ezen a román meg a magyar legények hajbakaptak. Ez robbantotta ki azután a tüntetést. De semmi különös nem történt, néhány ablak zúzódott csak be és néhány bútor összetört ... Sinfalvára érkezett Gheţianu megyei prefektus is. Nyilván azért, hogy meg­nézze, milyen különös látványt nyújt egy falu, amikor nem történik benne semmi különös. Ami mindenesetre különös. Az ERDÉLYI MINISZTER LE­UTAZOTT A HELYSZÍNRE A bukaresti lapok még nem foglalkoz­nak a sinfalvai eseményekkel. Egyedül az Adeverul közöl kis cikket. A Curentul viszont arról ad hírt, hogy Hațieganu Emil kolozsvári egyetemi ta­nár, erdélyi miniszter is elutazott már a helyszínre, hogy kivizsgálja, mi okoz­ta az ellentéteket. Ez a miniszteri kiszállás is hozzátar­tozik ahhoz, hogy Sinfalván nem történt semmi különös. M&a gonzeBra szraflil sze­tnvBie Ezután Barla József 50 éves gazdálkodó házára került a sor. Barla József fiával együtt kiállott a kapuba és doronggal felfegyverkezve vette fel a kétségbeesett, reménytelen harcot a vandál tüntetők­kel. A harc természetesen csak néhá­ny percig tarthatott. Barláék két-három tá­madót leütöttek, azután a túlerő elnyom­­ta őket. Mind a két Barla rendkívül súlyos sé­rüléseket szenvedett. Az idősebbik 12 fejsebet kapott. Úgy az apa, mint a fiú állapota életveszélyes. Miután az ellentállókkal végeztek, a tüntetők szétrombolták a házat. Súlyosan­ sérültek még meg: Gálffy Jó­zsef, Szolga Balázs, F­­ülöp Balázs, Szilá­gyi József, Kolozsi Lőrinc és Gombos Mózes. EGY ASSZONY MEGŐRÜLT, MI­KÖZBEN FÉRJÉT VERTÉK Megemlítettük már tegnap is, hogy a tüntetők, miután kétórás munka után 4f£»B*€dllgÍÜ€Sl ra jüratfeác&lsl«©! Sinfalván elvégezték munkájukat ,eszár­a­dtani Borév községben is. Itt először az állomásfőnököt támadták meg és verték össze, mert az nem akarta őket a faluba bebocsátani. Ezután Botár Ferenc vendéglősre ke­rült a sor. A szerencsétlen embert súlyo­san összeverték, állapota aggasztó. Felesége, amikor látta, hogy a dühön­gők összetörik a férjét, rettentő izgal­mában idegrohamot kapott. Beszállí­tották a tordai közkórház ideggyógyá­szati osztályára, ahol megállapították, hogy a kiálloti izgalmak következében megőrült. A rombolók természetesen összezúzták Botár lakását is, sőt korcsmájában is izzó­­porrá romboltak mindent. „SEMMI KÜLÖNÖS!" - MOND­JA A CSENDŐRKAPITÁNY . Kiküldött munkatársunk beszélgetést ­ Peking üres: Moszkva, május 31. A tegnapi orosz-japán hajóincidens után váratlanul hat az a hír, amelyet Moszkva közöl és amely szerint Oroszország és Japán között a kelet­­kínai vasútvonal eladásának tárgyában már megkezdődtek a tárgyalások. Egyelőre — mondja a jelentés — a tárgyalásoknak csak informatív jellegük van. A londoni külügyminisztérium egyéb­ként ma írásos követi jelentést kapott, a­mely szerint minden cáfolat ellenére a japán-kínai fegyverszüneti megegye­zés valóban létrejött. A megegyezés feltételei szerint a kínai csapatok már ki is ürítették Pekinget. A városban csak néhány osztag kínai katona maradt vissza. A kiürítés ellenére is a japánok Pekingbe még nem vonul­tak be, hanem közvetlenül a város alatt állanak és parancsra órák alatt bevonul­hatnak. a kínaiak kivonultak, de a japánok még nem foglalták el a várost Egyes szám ára XXXIX. évfolyam Főszerkesztő. Csütörtök 123. szám Szele Béla dr. 1933. évi junius 1 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Belföldre postai szétküldéssel havonként 60 lej, postautalványon átutalva, vagy a kiadóhivatal pénztárához befizetve. Aki pénzbeszedő megbízott útján fizet, az beszedés díj címén Brassóban további 2 lejt, vidéken 6 lejt fizet havonta — külföldre negyedévre 10­­ lej, félévre 600 lej, egész évre 1200 lej — Magyarországra negyedévre 12 pengő, félévre 24 pengő egész évre 48 pengő. Magyarországon postatak­rékpénztári számlánk száma 12.174 - HIRDETÉSEK díja: hirdetési oldalon 5 lej, páros (bal) szövegoldalon 6 lej, páratlan (jobb) szövegoldalon 8 lej négyzetcentiméterenként Hirdetési díjak előre fizetendők

Next