Brassói Lapok, 1933. június (39. évfolyam, 123-145. szám)
1933-06-01 / 123. szám
PBeáterlása és eBéááéteBőf A sinfalvai tragédia újabb megrázó részletei Nem történt semmi különös — mondja a csendőrkapitány Meg|eiwemra®i®Ic «ntfasra «irizeitoewétfeiff®! seratériseBeái feleratés Brassó, május 31 A sinfalvai tragédia, amelyről tegnapi számunkban részletesen beszámoltunk, egyre hatalmasabb, megdöbbentőbb és szívszorítóbb arányokban bontakozik ki. Ebben a katasztrófában, a gyűlölködésnek ebben a vandál dühöngésében , nemcsak az áldozatok keserű sora, nemcsak az exisztenciák összeomlása, nemcsak a vagyonok széthullása a megrázó, hanem felháborító és érthetetlen egyes hatósági személyek viselkedése is. Már tegnap, a tragédia első hírvétele után is feltettük a kérdést: hol volt a közigazgatási apparátus? Hol volt a csendőrség, a rendőrség és sziguranca? Az egyébként oly csodálatra méltóan buzgó államvédelmi szervezet, mely egyéb alkalmakkor leleplezi a dolgokat még akkor is, amikor nem történik is nem készülődik semmi? Hol volt most, amikor a véres támadást rendszeresen előkészítették, amikor mindenki szeme láttára és mindenki füle hallatára lovalták bele az értetlenebb tömegeket a legostobább, legfertelmesebb szenvedélyekbe? És hol van most a hatóság, amikor 43 óra után még egy őrizetbevétel sem történt. Vájjon nem látták-e a nyomozó közegek, akiknek nem az utólagos vizsgálat, hanem a bűntett megelőzése a feladatuk, hiszen azért tartják őket a keserves kisebbségi pénzekből is — hogy a tordai barbarizmussal még nem ért véget a soviniszta gyűlölet rohama? S várjon a kormányzat nem gondolta-e meg, hogy a tordai bottal-vérrel megcsinált román községtanácsi győzelem hivatalos jóváhagyása csak olaj lesz a szenvedélyek tüzére? Lehet, hogy nem látta, hogy félrevezették, hogy rosszul tájékoztatták. De jóhiszeműségét bebizonyíthatja most. Lássuk ad-e elégtételt a sinfalvai magyar családok, védtelen aggok, tehetetlen anyák, ártatlan gyermekek katasztrófájáért? Ad-e? S ha ad, akkor ennek az elégtételnek nemcsak a felizgatott, elvakított, félrevezetett, megmákonyozott rombolók megbüntetésében, nemcsak a lelkiismeretlen vezetők és uszítók méltó retorziójában kell jelentkeznie, hanem ama hatóságok felelősségre vonásában is, amelyek nem tiettek meg mindent az események megelőzésére és amelyek odáig engedték érni a dolgokat, hogy Sinfalván vérnek és vagyonnak kellett hullania. Sőt tovább megyünk!... Elégtételnek még ez sem elég! Rendszabályozza meg a kormányzat, ha jóhiszemű, ha maga is fel van háborodva a sinfalvai barbarizmuson, ha valóban ki akarja irtani a nemzetiségi uszítás kígyóját, ha neki is visszatetszenek a gyűlölet sötét lovagjai, nos, rendszabályozza meg a kormány azokat is, akik nemcsak elfelejtkeztek az előzetes védelemről, hanem utólag még gúnyt is űznek a magyarság fájdalmából és gyászából. Azokat a hatósági urakat, akik azt hangsúlyozzák már is, a vizsgálat első perceiben, hogy nem történt semmi különös. Egy kis rombolás, egy kis ablakzúzás. Ezt hangsúlyozzák, noha a halott még el sincs temetve. Az asszony, aki megőrült, látván, hogy férjét összetörik, még őrjöng az elmegyógyintézetben. A sebesültek egy része még haldoklik. Az összerombolt házak még élő bizonyítékul kínálkoznak. A fájdalmaknak, csapásoknak, kétségbeeséseknek még első hullámai sem enyhültek meg. S az egyik vizsgálóhatósági közeg máris azt mondja, semmi, nem történt semmi különös. Rendszabályozza meg a kormányzat, aki ennyi cinizmussal, ily vérlázító szemérmetlenséggel merészeli keztyűjét odavágni Románia minden jóhiszemű polgárának arcába. Rendszabályozza meg, mert az efféle fölényeskedés, az efféle közönyösség csak arra jó, hogy előkészítse az újabb rombolás és újabb barbarizmus útját. A kormányon van a sor. Újabb drámai részletek a sinfalvai vandalizmusról Sinfalvára kiküldött munkatársunk a következő újabb részleteket jelenti: Beszámoltunk már arról, hogy a tömeg többek között összerombolta Barla gazdálkodó házát is. A 70 esztendős gazda nagybetegen feküdt ágyában és nem tudott elmenekülni a garázdálkodók elől. Miután hozzátartozói nem akarták egyedül hagyni a beteget, ők is bevárták a tüntetőket és könyörögni kezdettek, hogy kíméljék meg a házat. Az öreg Barla fejűti ágyában és kérő hangon így szólt: — Az isten szerelmére, beteg vagyok, ne bántsanak, hanem távozzanak békével! A kérés azonban nem talált meghallgatásra, sőt a rombolók nekirohantak a betegnek és véresre verték. Barla haldoklik. Utána a házban maradt asszonyokra és gyermekekre került a sor. Az ő állapotuk is súlyos, folytatott a községbe kiszállott csendőrkülönítmény vezetőjével, egy kapitánynyal, aki kijelenette, hogy: — Az eset egyáltalában nem tragikus... A dolog egy összekoccanásból keletkezett. Csütörtökön ugyanis mulatság volt a faluban és ezen a román meg a magyar legények hajbakaptak. Ez robbantotta ki azután a tüntetést. De semmi különös nem történt, néhány ablak zúzódott csak be és néhány bútor összetört ... Sinfalvára érkezett Gheţianu megyei prefektus is. Nyilván azért, hogy megnézze, milyen különös látványt nyújt egy falu, amikor nem történik benne semmi különös. Ami mindenesetre különös. Az ERDÉLYI MINISZTER LEUTAZOTT A HELYSZÍNRE A bukaresti lapok még nem foglalkoznak a sinfalvai eseményekkel. Egyedül az Adeverul közöl kis cikket. A Curentul viszont arról ad hírt, hogy Hațieganu Emil kolozsvári egyetemi tanár, erdélyi miniszter is elutazott már a helyszínre, hogy kivizsgálja, mi okozta az ellentéteket. Ez a miniszteri kiszállás is hozzátartozik ahhoz, hogy Sinfalván nem történt semmi különös. M&a gonzeBra szraflil szetnvBie Ezután Barla József 50 éves gazdálkodó házára került a sor. Barla József fiával együtt kiállott a kapuba és doronggal felfegyverkezve vette fel a kétségbeesett, reménytelen harcot a vandál tüntetőkkel. A harc természetesen csak néhány percig tarthatott. Barláék két-három támadót leütöttek, azután a túlerő elnyomta őket. Mind a két Barla rendkívül súlyos sérüléseket szenvedett. Az idősebbik 12 fejsebet kapott. Úgy az apa, mint a fiú állapota életveszélyes. Miután az ellentállókkal végeztek, a tüntetők szétrombolták a házat. Súlyosan sérültek még meg: Gálffy József, Szolga Balázs, Fülöp Balázs, Szilágyi József, Kolozsi Lőrinc és Gombos Mózes. EGY ASSZONY MEGŐRÜLT, MIKÖZBEN FÉRJÉT VERTÉK Megemlítettük már tegnap is, hogy a tüntetők, miután kétórás munka után 4f£»B*€dllgÍÜ€Sl ra jüratfeác&lsl«©! Sinfalván elvégezték munkájukat ,eszáradtani Borév községben is. Itt először az állomásfőnököt támadták meg és verték össze, mert az nem akarta őket a faluba bebocsátani. Ezután Botár Ferenc vendéglősre került a sor. A szerencsétlen embert súlyosan összeverték, állapota aggasztó. Felesége, amikor látta, hogy a dühöngők összetörik a férjét, rettentő izgalmában idegrohamot kapott. Beszállították a tordai közkórház ideggyógyászati osztályára, ahol megállapították, hogy a kiálloti izgalmak következében megőrült. A rombolók természetesen összezúzták Botár lakását is, sőt korcsmájában is izzóporrá romboltak mindent. „SEMMI KÜLÖNÖS!" - MONDJA A CSENDŐRKAPITÁNY . Kiküldött munkatársunk beszélgetést Peking üres: Moszkva, május 31. A tegnapi orosz-japán hajóincidens után váratlanul hat az a hír, amelyet Moszkva közöl és amely szerint Oroszország és Japán között a keletkínai vasútvonal eladásának tárgyában már megkezdődtek a tárgyalások. Egyelőre — mondja a jelentés — a tárgyalásoknak csak informatív jellegük van. A londoni külügyminisztérium egyébként ma írásos követi jelentést kapott, amely szerint minden cáfolat ellenére a japán-kínai fegyverszüneti megegyezés valóban létrejött. A megegyezés feltételei szerint a kínai csapatok már ki is ürítették Pekinget. A városban csak néhány osztag kínai katona maradt vissza. A kiürítés ellenére is a japánok Pekingbe még nem vonultak be, hanem közvetlenül a város alatt állanak és parancsra órák alatt bevonulhatnak. a kínaiak kivonultak, de a japánok még nem foglalták el a várost Egyes szám ára XXXIX. évfolyam Főszerkesztő. Csütörtök 123. szám Szele Béla dr. 1933. évi junius 1 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Belföldre postai szétküldéssel havonként 60 lej, postautalványon átutalva, vagy a kiadóhivatal pénztárához befizetve. Aki pénzbeszedő megbízott útján fizet, az beszedés díj címén Brassóban további 2 lejt, vidéken 6 lejt fizet havonta — külföldre negyedévre 10 lej, félévre 600 lej, egész évre 1200 lej — Magyarországra negyedévre 12 pengő, félévre 24 pengő egész évre 48 pengő. Magyarországon postatakrékpénztári számlánk száma 12.174 - HIRDETÉSEK díja: hirdetési oldalon 5 lej, páros (bal) szövegoldalon 6 lej, páratlan (jobb) szövegoldalon 8 lej négyzetcentiméterenként Hirdetési díjak előre fizetendők