Brassói Lapok, 1933. június (39. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-01 / 123. szám

1933. június 1 Az első Hitler-ellenes megmozdulás Schleicher volt birodalmi kancellár letartóztatásának hírét cáfolják, de Schceichernek nyoma veszett Hitler három hónapra betiltotta Hugenberg lapját . Az angol szakszervezetek a világ szociáldemokratáit a német-ellenes árubojkottra szólítják fel Berlin, május 11. Ma, kora reggel Berlinben elterjedt annak a híre, hogy Sch­leichert, a volt kancellárt letartóztatták és Ku­strinbe in­ternálták. A hir villámgyorsan terjedt el és egész Berlinben izgatottan tárgyalták a bekövetkezhető eseményeket. A hírt a ma délelőtti külföldi sajtó már pozitív formában hozza, m­íg ezzel szemben Berlinben a hivatalos sajtóiroda cáfolatot ad ki. A különböző hírforrások a délutáni órákban megállapítják, hogy a hivatalos és kategorikus cáfolat ellenére is Schlei­­cherrel valami baj van. A dolgok nem lehetnek rendben — mondják ezek a hír­források —, mert Schleicher maga nem cáfol, de különben is a cáfolat, amit hi­vatalos helyről adtak ki, általános jellegű és nem kategorikus. Ugyancsak külföldi források a késő­­délutáni órákban azt a hírt adják, hogy Sch­leichert nem tartóztatták le, hanem a volt tábornok gennyes mérgezésben meg­betegedett és ezért potsdami villájából egy berlini szanatóriumba szállították. Ezt a hirt sem erősitik azonban meg és az elterjedt rémhirrel szemben a köz­hangulat amúgy sem hisz a cáfolatoknak mindaddig, addig maga Schleicher nem­ jelentkezik. Ismét más jelentések megállapítják, hogy a berlini hivatalos csak annyit mond, hogy Schleichert nem tartóztatták le, ami azonban nem jelenti azt, hogy­­őrizetbe ne vették volna. Ez a tudósítói iroda úgy tudja, hogy Sch­leichert tényleg elhurcolták Ku­strin­be, de ott becsületszó ellenében szaba­­­­don bocsátották azzal a meghagyással, hogy a város területét nem hagyhat­ja el. Erre a szabadlábon való internálásra azért lett volna szükség, mert­­ Schleicher átokban a mai rendszer el­len fegyveres felkelést szervezett és azt ■ akarta a nemzetiszocialista kormány megakadályozni.­­ A B. L. budapesti tudósítója e hírek-­ib­el szemben közvetlenül Berlinben­­ér­deklődött, ahol illetékes helyen az alábbi felvilágosítást adták: — Schleicher volt kancellár jelenleg is potsdami villájában tartózkodik, nagy­szerűen reggelizett, sőt a délelőtt uzson­názott is ... E gúnyos cáfolat ellenére is továbbra él Berlinben a hit, hogy Sch­leichert el­hurcolták. Ezt a hitet csak úgy lehetne megdönteni, ha Schleicher Berlinben vagy személyesen mutatkoznék, vagy pedig valamelyik nagyobb és megbízhatóbb távirati iroda előtt személyesen jelent­keznek. A Hitler-kormány Schleicher ellentál­­lásával régóta számol. A kormány tisz­tában van azzal, hogy Schleicher mögött áll a hivatalos hadsereg, amelynek moz­dulatairól és tisztikarának ténykedéseiről a nemzetiszocialista nemzeti forradalom óta semmit sem hallani. Sch­leichernek kétségtelenül nagy a befolyása a hadse­reg körében, így, a hadseregen át buk­tatta meg Brüninget, hogy a helyébe Papent ültethesse, akinek kormányában azután mint hadügyminiszter kapott he­lyet és így buktatta meg magát Papéul is, hogy a kancellárság trónusára felver­­gődhessék és megteremthesse a német ka­tonai diktatúrát. Schleicher azonban nem az a politi­kus, aki könnyen félreállíttatja magát. Egész bizonyos, hogy a sötétben tovább dolgozott és nagyon valószínű, hogy mun­kájában olyan eredményre jutott, amely eredmény láttán a Hitler-kormánynak most már intézkedni kellett. Minden valószínűség tehát amellett szól, hogy a nemzetiszocialista rezsim Schleiehert tényleg ártalmatlanná tette és e pilla­natban még nem lehet megállapítani, hogy mi az oka annak, hogy Schleicher letartóztatását tagadja. Lehet, hogy még a mai nap folyamán ebben a kérdésben világosság derül. A „DAZ“-ET IS BETILTOTTA HITLER Minden valószínűség szerint közvetve a Schleicher-üggyel áll összefüggésben, hogy a Deutsche Allgemeine Zeit angol. Hil­genberg lapját ma a kormány betil­totta. A DAZ Németországban kivételes hely­zetnek örvendett. Tekintettel arra, hogy Hugenberg helyet foglal a Hitler-kor­­mányban, lapjának sokkal több volt sza­bad, mint a cenzúra alá fogott többi megmaradt német lapoknak. A DAZ élt is ezzel a jogával és az új rezsim nem egy intézkedését ha óvatosan is, de bí­rálat tárgyává tette. Tegnapi számában a DAZ a német-osztrák viszonyról irt cikket és ebben az írásában kihangsú­ lyozta, hogy a Dunamedencében német­­ellenes blokk van kialakulóban. A lap arra figyelmezteti a kormányt, hogy ez a németellenes blokk könnyen egy új Königgru­tzhez vezethet. A DAZ végül oda konkludál, hogy a német népnek egy új vezért kell kiteljesítenie, aki végre és valóban az egész német népet egysége­sítse. Ez a mai viszonyok között nagyon me­­részhangú kritika arra indította a kor­mányt, hogy a lapot három hónapra betiltsa. A betiltás azonban nemcsak a DAZ- n­ek szól, hanem figyelmeztetés­t Hugen­­bergnek is. Hugenberg sok tekintetben nincs egy­­véleményen a kormánnyal és nem egy kérdésben renitenskedett már. A kormány ezzel a lapbetiltással érté­­sére adja a „befogadott és tűrt" elem­nek, hogy nemcsak lapjával, hanem vele szemben is el tud járni, ha a fegy­­verbarátságot nem úgy értelmezi, hogy a koalícióban is abszolút él a Fü­hrer­­szellem. Ha az a hír igaz, hogy Schleiehert le­tartóztatták, ezzel is meggyengült Hugen­berg pozíciója és általában meggyengült az acélsisakos front, amely a nagy egy­ségesülés ellenére is lélekben egyre job­ban távolodik a nemzetiszocialista ura­lomtól. Az újjászervezett kisantant első prágai találkozója Lengyelország változatlanul ellenzi a négyhatalmit és ez zavarja a kis­­antant politikai megállapodását is A négyhatalmi egyezményt legkésőbben június kilenced­ikén aláírják Prága, május hó 31 Az újjászervezett kisantant ma reggel kezdette meg első konferenciáját. A megnyitó ülés egyszerű formaságok között ment végbe. Elmaradtak az ün­nepélyes megnyitó beszédek, a sajtófo­­gadtatások és a mikrofon-közvetítések. A kisántánt államok külügyminiszterei a mai konferencia megnyitásánál ünnepé­lyesen kihangsúlyozták, hogy a dekoratív lelkesedés eszközeivel ez alkalommal élni nem akarnak. Az államok gazdasági helyzete súlyos és politikai atmoszférára nyomott és ez az idő nem alkalmas a dísz­­ebédekre és különböző ünnepségekre. A prágai Lidovo Novini jelentése sze­rint a kisántánt mostani értekezletének legfontosabb pontjai gazdasági kérdése­ket ölelnek fel. A kisántánt — mondja a lap — úgy látja, hogy a gazdasági kér­déseket rendezni kell, mert azok meg­oldása nélkül az új államszövetség élet­képes nem lehet. Megállapítják, hogy a dunai probléma ennek a gazdasági át­rendezésnek magja és ezzel kapcsolatban azt is leszögzik, hogy a dunai probléma csak Ausztria, Ma­gyarország és Bulgária bevonásával oldható meg. Ezeknek az országoknak — ez a csehek­ véleménye — most gazdaságilag egymás­ra kell találniok és azért, hogy ez az ösz­­szem­űködés megvalósulhasson, minden államnak áldozatot kell hozni. A HÉTHATALMI TERVE Ami a konferencia politikai részét illeti, annak tengelyében kétségtelenül a négy­hatalmi egyezménytervezet kérdése áll. A kisántánt a négyhatalmi direktórium­mal szemben beadta a derekát, de vele szemben Lengyelország még mindig op­ponál. Ez a lengyel ellentállás zavarja a kisanl­antkon­ferencia dolgát. Annak bizonyítékaként, hogy mennyi­re ez a kérdés a dolgok alfája és ómegája, a konferencia a négyhatalmi kérdés tárgyalásával kezdte meg üléseit. A lengyel indítványt tárgyalták ma, a­mely a négyhatalmival szemben a kétha­talmi kialakítását tartja az egyedüli meg­oldásnak. A varsói Istra idevonatkozólag, nyilván felsőbb utasításra azt írja, hogy ha Prágá­ban a kisantantkonferencia a négyhatal­mi egyezménnyel szemben álláspontot változtat, Lengyelország akkor is megma­rad a maga álláspontján és ezzel a diktá­tummal szemben továbbra is negatív ér­zelmeket táplál. Tagadhatatlan: A kisantant-hatalmak­­nak e pillanatban nem kellemes a helyze­tük. Franciaországgal megegyezett ugyan s így vállalnia kell a négyhatalmi direktó­rium támogatását, de viszont nem érdek­telen sem Csehországra, sem Romániára nézve, hogy milyen lesz a jövőben a len­gyel álláspont. Lengyelország Csehország részére hatalmas piacot jelent, Romániára nézve meg az orosz veszedelemmel szem­ben erős katonai támogatást. Ezekkel az erőkkel, illetve ezeknek el­maradásával számolni kell. 3. oldal Az angol szakszervezetek kimondották a német áruk bojkottját Londoni jelentések szerint a Németor­szág elleni árubojkott mozgalma nem akar elcsendesülni. Az angol szakszervezetek tanácsának tegnap esti ülésén határozatba ment, hogy a szakszervezetek is kimondják a német áruk bojkottját. Azzal, hogy Angliában a munkásszak­­szervezetek is csatlakoztak a német boj­kotthoz, Angliában már hatmillió ember él a bojkott fegyverével. Az angol szakszervezeteknek azonban a helyi határozatnál fontosabb jellegű el­határozásuk is van. Kimondották ugyan­ekkor, hogy a június 20-án Brüsszelben összeülő szociáldemokrata kongresszus­nak azt az ajánlatot teszik, hogy a­ világ valamennyi szervezete mondja ki a német áruk bojkottját. Amennyiben az angol indítvány Brüsz­­szelben keresztülmegy, olyan csapást mér a német ipari termelésre, amelyet a Spit­­ler-uralom nem igen bír majd ki. HERCEG WINDISCHGRATZ IS ELKÖLTÖZIK BERLINBŐL A budapesti Mai Nap közli azt a szen­zációs hírt, hogy W­indisch­gr­ät­z Lajos herceg is elköltözik Berlinből és Kínában telepszik le. A hír két okból is szenzá­ciós. Először is már maga az szinte hi­hetetlen, hogy a herceg elhagyja Berlint, de ezenfelül is szinte elképzelhetetlen, hogy a herceg Kínába költözzék. A her­ceget ugyanis — mint ismeretes — az orosz-japán háború során Japánban le­tartóztatták és csak annak ellenében bo­csátották szabadon, hogy soha többé nem tér vissza a Távol-Keletre. Most a becsü­letszavát szegné meg Windischgratz, ha visszatérne Kínába. A SEGÉDRENDŐRÖK A LÉT­SZÁMBAN A genfi tanácskozások során ismételten felmerül a kérdés, hogy a segédrendőrö­­ket és a rohamosztagokat be kell-e számí­tani abba a létszámba, amelyet Német­ország a MacDonald-féle leszerelési ter­vezet elfogadása esetén tarthat. Ezt a kérdést most a leszerelési konferenciá­nak a hadseregek létszámát vizsgáló bi­zottsága tárgyalta és úgy határozott, hogy a tartható katonai létszámba 10 ezer segédrendőrt beszámít. A németek ez ellen a határozat ellen éle­sen tiltakoztak, de az tiltakozásuk elle­nére is ebben a formában kerül a lesze­relési konferencia főbizottsága elé. A négyhatalmi ténye Londonból ma ismét megerősítik annak hírét, hogy a négyhatalmi egyezmény ügyében teljes a megegyezés. Ehhez a megeg­y'­zéshez — így írja a londoni jelen­tés — maga Németország is hozzáárul Beavatott angol politikai körök véleménye szerint az egyezményben való megegye­zés annyira készen áll, hogy ha a franciák további akadályokat nem gördítenek, úgy az egyezményt már kedden aláírhatják. Az aláírás helyeként Róma van kiszemel­ve. Párisi jelentések nagyjában megegyez­nek a londoni jelentésekkell, mégis annyi a külön­bség a két tudósítás között, hogy Páris szerint az egyezmény aláírására csak szerdán kerülhet sor. Egy napon mos­t már aztán igazán nem múlik. A francia tudósítói irodák úgy tudják, hogy a négyhatalmi egyezmény aláírása után pontosan egy órára a négy hatalom fővárosaiban publikálják az aláírott szö­veget. Ezekkel a jelentésekkel szemben áll Daladier nyilatkozata, aki a francia ka­mara folyosóján ma olyan kijelentést tett, hogy az egyezményt csak június kilencedi­kén írják alá. Ebben a nyilatkozatban az a fontos, hogy Daladier nem beszélt arról, hogy F­ranciaország és a többi hatalmak között az egyezmény szövegét illetőleg még vé­leményeltérések volnának, csak arra mu­tatott rá, hogy az aláírás napjában nincs teljes megegyezés.

Next