Brassói Lapok, 1933. október (39. évfolyam, 224-249. szám)
1933-10-01 / 224. szám
Vigyázni a tűzzel Valahogyan az volt a benyomásunk a Népszövetség közgyűlésének első üléséről, hogy a nemzeteknek Genfben összeült aeropágja is „beszéljünk másról“ kényelmes megoldását választja A tárgysorozat szürke volt, az érdeklődés lanyha, sőt megtörtént tegnap az a szokatlan eset is, hogy a program szeriti ülés lmaradt, mert nem akadt felszólaló a napirendhez. Holott — mindnyájan jól tudjuk — bőven lett volna miről beszélni és mihez hozzászólni. Mára azután kitűnt, hogy a csend vihar előtti volt s az a villamos feszültség, amely betöltötte a folyosókat, sőt az ülésermet is, kipattantotta az első szikrát, ra- bules haiti delegátus belevetette a tárgyalások tespedt tavának tükrébe a kisebbségi kérdést. Határozati javaslatában a kisebbségvédelem kiterjesztését követeli valamennyi államra olyan értelemben, hogy „az állam minden polgára számára biztosítsa az abszolút élet- és vagyonbiztonságot s faji, nyelvi, vagy vallási hovatartozásra való tekintet "nélkül a törvény előtti egyenlőséget s politikai és polgárjogok teljességét". A kisebbségek védelmét és a polgárok egyenlő jogait Fragules a Népszövetség égisze alatt kötendő világkonvencióval kívánja biztosítani- A haiti delegátus a holland bizottággal egyetértésben fel akarja göngyölnei, a zsidókérdést különös tekintettel a németországi zsidóság helyzetére. Közel negyvenmillió ember sorskérdés. kerül tehát a legilletékesebb nemzetközi fórumbé- Negyvenmillió ember. A számot tekintve, ■Isőrcndü európai hatalom lehetne, mindenkitől respektált szuverenitással, nagyhatalmi súllyal, saját hadsereggel, így azonban a néptöredékek hadserege, tankja, messzehormő ágyúja csupán az erkölcsi igazság, a létéhez és ahhoz a talpalattnyi földhöz való jog, amely megszabja helyét a nap alatt És ebből következik, hogy minél salaktalanabb tisztaságban őrzi meg a népkisebbség a maga erkölcsi tőkéjét, annál nagyobb súllyal léphet fel érdekei védelmében. Ők Ez a negyvenmillió ember ma, sok-sok államban való szétszórattatásban, a hizalom és az erkölcs, az uralkodás két nagy arcvonala a kivitel és az elgondolás két nagy arcformla közül csakis az utóbbiakén helyezkedhetett ek S a kisebbségi sorsa megszabja számba azokat a külön és tán külön nehézségű, mert abszolutabb törvényeket is, amelyek egyedül biztosíthatják harcának sikerét, életkű ölelnie eredményességét s jogokért küzdésének reális reményeit is. Azt az egész erkölcsi tőkét, a melyre támaszkodik s azt az életszellemet is, amelyet a világgal szemben egyetlen lehetséges helyes attitűdként kell hogy képviseljen. Ez a szellem, a kisebbségi szellem, amely nem felülről, de aulról, nemcsak nagy vonásokban, de részletekben is látja a világot és eseményeit. Ahol a kisebbség ez ellen a szellem ellen vétkezik, ott a maga tőkéjét pazarolja, t. maga sikerlehetőségeit áldozza fel hiába és önként ott a kisebbség az öngyilkosság határán imbolyog s annak a veszélynek teszi ki magát, hogy nem a realitás, de vágyak szemszögéből nézve a részleteket, az általánosságokban homlokegyenest ellenkező végletek kihasználható szolgaeszköze lesz. Ez az a vonal, ahol a kisebbségi népnek sokszor borotvaélen kell előrehaladnia, de előre kell haladnia. Ha megáll, ha lemrad, ha elvéti a lépést, abba a fonák és keserves szituációba kerülhet, amelyben az ő hozsannájával is díszített dárda éle saját szívét is megsebezheti. És ilyen esetekben nem kétséges, hogy ballépéseit szívesen fogják ellenfelei a maguk igazolására felhasználni. Szegény ember házában nem jó a végrehajtót, kisebbségi házakban a kemény kezet emlegetni, mert nem jó az ördögöt a falra festeni, még ha a legszebb színekkel pingáljuk is oda. És a kisebbségi helyzetbe került nép fiatalsága is erősen túllő a célon, ha elfeledkezik a kisebbségi sors és a kisebbségi szellem létparancsairól s a nemzeti gondolat jegyében és nevében akar rostálást csinálni a nemzeti kül- fi. XXXIX. évfolyam Főszerkesztő, 224. szám Szele Béla dr. Vasárnap 1933. évi október 1 ZLGTUKlÉSI ARAK: Belföldre postai szétküldéssel havonként 60 lej, posteutalványon átutalva, vagy a kiadóhivatal pénztárához befizetve Aki pénzbeszedő megbízott útján fizet, tu beszédéi »i clTMeD ”**assobajo további 2 lejt* vidékenb lejt fizet havonta. — külföldre negyedévre 300 lej, félévre 600 lej, egész évre 1200 lej. — Magyarországra negyedévre 12 pengő, félévre 24 pengig *z évre 48 pengő. Magyarországon postatakrékpénztár számlánk száma 12.174. — HIRDKIllSbK dija: hirdetési oldalon 5 lej, páros (bal) szövegoldalon 6 lej, páratlan (jobb) szövegoldalon __________________________ 8 lej négyzetcentiméterenkként Hirdetési díjak előre fizetendők. Jeszics jugoszláv külügyminiszter a kisántánt-konferencia után. Olyan események következnek, amelyek sok dolgot fognak adni a sajtónak Bulgária felszólítást kapott, hogy lépjen be a kisántántba Bukarest, szeptember 31. Jelentések szerint Sándor jugoszláv király balcici tartózkodása után, ahol Mária özvegy királynét fogja meglátogatni. ] Konstantinápolyba utazik, ahol Kemal pasával találkozik. Bukaresti politikai körök úgy fogják fel a szerb király törökországi útját, mint jelentős lépést a balkáni Locarno kialakításához. E Locarno első állomása a török-görög barátsági magállapodás. A Sándor király és Kemal pasa által megindítandó tárgyalásokat Tituleten fogja továbbvinni. A román külügyminiszter utazását október 10-re tűzték ki. Titulesiu visszafelé jövet kiszáll Athénben is, tehát a programon a Görögországgal való egyezkedés is szerepel. Eddig még meg nem erősített híradás szerint Sándor király kiszáll Várnában is, ahol Boris bolgár királlyal tárgyal majd, tehát a balkáni Locarno képe így alakul. Románia—Jugoszlávia—Törökország — Bulgária— Görögország. BULGÁRIA A KISANTANTBAN? A szófiai lapok hatalmas cikkekben számolnak be arról, hogy Benes indítványára Bulgáriát felszólították, lépjen be a kisantantbi. A polgár kormánnyal állítólag már azt is közölték, hogy a belépés milyen feltételek mellett volna megvalósítható. A bolgár lapok a kérdésben egyelőre nem foglalnak állást. Úgy látszik azonban, hogy nyílt elutasításról nincsen szó Erre vall az is, hogy az Utro című nagy szófiai napilap, amelynek külpolitika értesülései közismerten jók, legutóbbi számában arról ad hírt, hogy a Husztinos Genfben Titulescuval, Benessel és a görög Cealdarisszal fog tárgyalni. JEFTICS szerb külügyminiszter szerdán visszaérkezett Belgrádba. Az újságíróknak kijelentette, hogy a színajai konferencia eredméényénél minden jószándékú ember meg lehet elégedve. Semmitmondó nyilatkozatát egyébként dodonai jóslattal fejezte be: — Nemsokára olyan események következnek, amelyek sok dolgot fognak adni a sajtónak. Az Izvesztia háborút jósol Az oroszokkal szemben a kelet-kínai vasutakon át, a kínaiakkal szemben Pekingen át keres háborús okot a japán imperializmus Japán nem fél ma sem Európától, sem Amerikától Moszkva, szeptember 30. jelentette a B. L., hogy a Távol Keleten ismét kiélesedett a helyzet A szovjet kormány lapjának, az Izveszíijának csütörtöki száma Robban már a dinamit a Távol-Keleten" című cikkében megjósolja, hogy a rettegve várt új. világháború rövidesen lángba borítja az emberiséget. Az Izveszitja leszögezi, hogy a Távol-Keleten lejátszódó események olyan súlyos konfliktust robbantanak ki, amelynek hatását nemcsak Ázsiában, hanem az egész világon megérzik és a háború sem lesz elszigetelt ázsiai esemény, mint amint a japán—kínai háborít vtét. Az új világháború csírája azokban az intézkedésekben rejlik, amelyekkel a mandzsuriai kormány kitelepítette a kelet kínai vasút igazgatóságából az orosz tisztviselőket s megparancsolta a mandzsu tisztviselői karnak,hogy az orosz igazgatóktól többé ne fogadjanak el semmiféle utasítást. Ennek az eljárásnak a hátterében Oroszország kétséget kizárólag felismeri a japán kormány kezét s éppen ezért nem tűri el, hogy jogait és érdekeit csorbítsák, hanem védekezni fog. A cikk végső következtetése az, hogy ebből a konfliktusból robban kii az új világháború szikrája, amely más világrészeket is ismét a háború őrületébe kerget. Mindenesetre vitathatatlan, hogy a japán imperializmusnak Kínában további céljai vannak. Csak összegezni és szembeállítani kell az eseményeket, hogy tiszta képet kapjunk arról a politikai célkitűzésről, amely most Japánt fűti. A kelet-kínai vasutaknál teljesen megbénítja az orosz befolyást Japán részben úgy, hogy az orosz tulajdonjogát szabotálja, részben pedig olyképpen, hogy az orosz felelős tényezőket különböző jogcímen letartóztatja. Az észak-kínai szakaszon pedig állandóan beavatkozik, hogy a végén látszólagos jogcímet nyerjen Észak-Kína elszakítására. Japánnak gyarmatok kellenek. Mivel az ilyen módon szerzett első két gyarmat, Mandzsúria és Jehol nagyszerű és rentábilis üzletnek látszik, nagyon természetes, hogy Japán ezen az úton tovább halad. Nemcsak Észak-Kínát fogja éppen ezért „önállósítani", hanem előbbutóbb„önálló állami létre emeli ” német mandátum alapján megkapott szigeteket is, sőt beleavatkozik Észak- Ausztrália politikai életébe is. Ezeket az operációkat annál könnyebben végrehajtja most, mert az amerikai és európai belső válság mellett ez a két világrész egyáltalában képtelen kardot rántani. Japán nagyon is tisztában van azzal hogy diplomáciai tiltakozások és deutársok fenyegethetik e percben csakis munkájában és ezért nem zavartatja magát. Ha ellentállásról és intervencióról lehet szó, ez csakis orosz részről történhetik, mert Oroszország, felismervén a japán terjeszkedési vágy határtalanságát, sietve békét és semlegességi megállapodást kötött nyugati ellenfeleivel, hogy így legalább keleti határait megvédhesse. -V tura egységeinek hívei között. Vigyázni a tűzzel. A kisebbségi nép kebelén belül minden társadalmi, felekezeti, pártpolitikai vagy más osztályozás és selejtezés igenlése — egyúttal helyeslése minden osztályozásnak, selejtezésnek és lefokozásnak, mely esetleg a kisebbség ellen is irányulhat a hatalom részéről És honnan vegyük elő az erkölcsi igazságot. Kettős mértékek ellen tiltakozván, ha a mi sorainkon belül mi magunk is kettős collstoskit méricskélünk? Kockázatos játék volna az ilyesmi, akár fiatalok, akár vezetők csinálnák. Mert semmit sem kell úgy védelmeznie a kisebbségi magyarságnak, mint kisebbségi küzdelmének kristálytiszta erkölcsi bázisát: az egységet, szolidaritást, együttérzést minden kisebbséggel, minden gyengébbel, minden szegénnyel és elesettel. Kívánjuk, hogy a genfi aeropag mielőbb hozza tető alá a kisebbségi védelemről szóló világkonvenciót. De a genfi tempó idáig nem nagyon kényeztetett el: nem tudhatjuk, lesz és mikorra belőle valami. Ez nem rajtunk múlik. De igenis rajtunk múlik, hogy a kisebbségi szellem lelki világkonvencióját addig is mielőbb is megteremtsük és érvényesítsük a saját sorainkon belül. Ezzel kiépítjük erkölcsi tőkénk méreteit is és kifelé — a világ és népszövetség előtt — odaállhatunk azoknak a barátainknak oldalára, akik az általános kisebbségvédelmi érvényesülésért küzdenek.