Brassói Lapok, 1933. október (39. évfolyam, 224-249. szám)

1933-10-01 / 224. szám

­ Vigyázni a tűzzel Valahogyan az volt a benyomásunk a Nép­szövetség közgyűlésének első üléséről, hogy a­­ nemzeteknek Genfben összeült aeropágja is­­ „beszéljünk másról“ kényelmes megoldását választja A tárgysorozat szürke volt, az ér­­deklődés lanyha, sőt megtörtént tegnap az a szokatlan eset is, hogy a program szeriti ülés lmaradt, mert nem akadt felszólaló a na­pirendhez. Holott — mindnyájan jól tudjuk — bőven lett volna miről beszélni és mihez hozzászólni. Mára azután kitűnt, hogy a csend vihar­ előtti volt s az a villamos feszültség, amely betöltötte a folyosókat, sőt az ülés­­ermet is, kipattantotta az első szikrát,­­ ra- bules haiti delegátus belevetette a tárgyalások tespedt tavának tükrébe a kisebbségi kérdést. Határozati javaslatában a kisebbségvédelem kiterjesztését követeli valamennyi államra olyan értelemben, hogy „az állam minden pol­gára számára biztosítsa az abszolút élet- és vagyonbiztonságot s faji, nyelvi, vagy vallási hovatartozásra való tekintet "nélkül a törvény előt­ti egyenlőséget s politikai és polgárjogok teljességét". A kisebbségek védelmét és a pol­­g­árok egyenlő jogait Fragules a Népszövetség égisze alatt kötendő világkonvencióval kívánja biztosítani- A haiti delegátus a holland bizott­­ággal egyetértésben fel akarja göngyöln­ei,­ a zsidókérdést különös tekintettel a ném­etor­­szági zsidóság helyzetére. Közel negyvenmillió ember sorskérdés.­ ke­rül tehát a legilletékesebb nemzetközi fórum­bé- Negyvenmillió ember. A számot tekintve, ■Isőrcndü európai hatalom lehetne, mindenki­től respektált szuverenitással, nagyhatalmi súllyal, saját hadsereggel, így azonban a nép­­töredékek hadserege, tankja, messzehorm­ő ágyúja csupán az erkölcsi igazság, a létéhez és ahhoz a talpalattnyi földhöz való jog, a­mely megszabja helyét a nap alatt És ebből következik, hogy minél salaktalanabb tiszta­ságban őrzi meg a népkisebbség a maga er­kölcsi tőkéjét, annál nagyobb súllyal léphet fel érdekei védelmében. Ők Ez a negyvenmillió ember ma, sok-sok ál­lamban való szétszórattatásban, a h­izalom és az erkölcs, az uralkodás két nagy arcvonala a kivitel és az elgondolás két nagy arcformla közül csakis az utóbbiakén helyezkedhetett ek S a kisebbségi sorsa megszabja számb­a azo­kat a külön és tán külön nehézségű, mert ab­szolutabb törvényeket is, amelyek egyedül biztosíthatják harcának sikerét, életkű­ ölelnie eredményességét s jogokért küzdésének reális reményeit is. Azt az egész erkölcsi tőkét, a melyre támaszkodik s azt az életszellemet is, a­melyet a világgal szemben egyetlen lehetséges helyes attitűdként kell hogy képviseljen. Ez a szellem, a kisebbségi szellem, amely nem felülről, de aulról, nemcsak nagy vonások­ban, de részletekben is látja a világot és ese­ményeit. Ahol a kisebbség ez ellen a szellem ellen vétkezik, ott a maga tőkéjét pazarolja, t. maga sikerlehetőségeit áldozza fel hiába és ön­ként ott a kisebbség az öngyilkosság határán imbolyog s annak a veszélynek teszi ki ma­gát, hogy nem a realitás, de vágyak szemszö­géből nézve a részleteket, az általánosságok­ban homlokegyenest ellenkező végletek ki­használható szolgaeszköze lesz. Ez az a vo­nal, ahol a kisebbségi népnek sokszor borotva­élen kell előrehaladnia, de előre kell halad­nia. Ha megáll, ha lemrad, ha elvéti a lépést, abba a fonák és keserves szituációba kerül­het, amelyben az ő hozsannájával is díszített dárda éle saját szívét is megsebezheti. És ilyen esetekben nem kétséges, hogy ballépé­seit szívesen fogják ellenfelei a maguk igazo­lására felhasználni. Szegény ember házában nem jó a végrehaj­tót, kisebbségi házakban a kemény kezet em­legetni, mert nem jó az ördögöt a falra feste­ni, még ha a legszebb színekkel pingáljuk is oda. És a kisebbségi helyzetbe került nép fiatalsá­ga is erősen túllő a célon, ha elfeledkezik a kisebbségi sors és a kisebbségi szellem létpa­rancsairól s a nemzeti gondolat jegyébe­n és nevében akar rostálást csinálni a nemzeti kül- fi. XX­XIX. évfolyam Főszerkesztő, 224. szám Szele Béla dr. Vasárnap 1933. évi október 1 ZLGTUKlÉSI ARAK: Belföldre postai szétküldéssel havonként 60 lej, posteutalványon átutalva, vagy a kiadóhivatal pénztárához befizetve Aki pénzbeszedő megbízott útján fizet, tu beszédéi »i clTMeD ”**assobajo további 2 lejt* vidéken­b lejt fizet havonta. — külföldre negyedévre 300 lej, félévre 600 lej, egész évre 1200 lej. — Magyarországra negyedévre 12 pengő, félévre 24 pengi­­g *z évre 48 pengő. Magyarországon postatak­rékpénztár számlánk száma 12.174. — HIRDKIllSbK dija: hirdetési oldalon 5 lej, páros (bal) szövegoldalon 6 lej, páratlan (jobb) szövegoldalon __________________________ 8 lej négyzetcentiméterenkként Hirdetési díjak előre fizetendők. Jeszics­ jugoszláv külügyminiszter a kisántánt-konferencia után. Olyan események következnek, amelyek sok dolgot fognak adni a sajtónak Bulgária felszólítást kapott, hogy lépjen be a kisántántba Bukarest, szeptember 31. Jelentések szerint Sándor jugoszláv ki­­­­rály balcic­i tartózkodása után, ahol Má­­­­ria özvegy királynét fogja meglátogatni. ] Konstantinápolyba utazik, ahol Kemal pasával találkozik. Bukaresti politikai körök úgy fogják fel a szerb király törökországi útját, mint jelentős lépést a balkáni Locarno kialakításához. E Locarno első állomása a török-görög barátsági magállapodás. A Sándor király és Kem­al pasa által megindítandó tárg­yalásokat Tituleten fog­­ja továbbvinni. A román külügyminiszter utazását október 10-re tűzték ki. Titulesiu visszafelé jövet kiszáll Athénben is, tehát a programon a Görögországgal való egyezkedés is szerepel. Eddig még meg nem erősített híradás szerint Sándor király kiszáll Várnában is, ahol Boris bolgár királlyal tárgyal majd, t­ehát a balkáni Locarno képe így alakul. Románia—J­ugoszlávia—T­örökország — Bulgá­ria— Görögország. BULGÁRIA A KISANTANTBAN? A szófiai lapok hatalmas cikkekben számolnak be arról, hogy Benes indítványára Bulgáriát felszólí­tották, lépjen be a kisantantb­i. A polgár kormánnyal állítólag már azt is közölték, hogy a belépés milyen­ felt­ételek mellett volna megvalósítható. A bolgár lapok a kér­désben egyelőre nem foglalnak állást. Úgy látszik azon­ban, hogy nyílt elutasításról nincsen szó Erre vall az is, hogy az Utro című nagy szófiai napilap, amelynek külpolitika értesülései közismerten jók, legutóbbi szá­mában arról ad hírt, hogy a Husztinos Genfben Titulescuval, Benessel és a görög Cealdarisszal fog tárgyalni. JEFTICS szerb külügyminiszter szerdán visszaérke­zett Belgrádba. Az újságíróknak ki­jelen­tette, hogy a színajai konferencia eredm­é­ényénél minden jószándékú ember meg le­­het elégedve. Semmitmondó nyilatkozatát egyébként dodonai jóslattal fejezte be: — Nemsokára olyan események követ­keznek, amelyek sok dolgot fognak adni a sajtónak. Az Izvesztia háborút jósol Az oroszokkal szemben a kelet-kínai vasuta­kon át, a kínaiakkal szemben Pekingen át keres háborús okot a japán imperializmus Japán nem fél ma sem Európától, sem Amerikától Moszkva, szeptember 30. jelentette a B. L., hogy a Távol Keleten ismét kiélesedett a helyzet­ A szovjet kormány lapjának, az Izvesz­­íijá­nak csütörtöki száma Robban már a dinamit a Távol-Keleten" cím­ű cikké­ben megjósolja, hogy a rettegve várt új. világháború rövidesen lángba borítja az emberiséget. Az Izveszit­ja leszögezi, hogy a Távol-Keleten lejátszódó esemé­nyek olyan súlyos konfliktust rob­bantanak ki, amelynek hatását nem­csak Ázsiában, hanem az egész vilá­gon megérzik és a háború sem lesz elszigetelt­ ázsiai ese­mény, mint amint a japán—kínai háborít vtét. Az új világháború csírája azokban az intézkedésekben rejlik, amelyekkel a mandzsuriai kormány kitelepítette a ke­let kínai vasút igazgatóságából az orosz tisztviselőket s megparancsolta a mand­zsu tisztviselői karnak,­­hogy az orosz igazgatóktól többé ne fogadjanak el sem­miféle utasítást. Ennek az eljárásnak a hátterében Oroszország kétséget kizáró­lag felismeri a japán kormány kezét s éppen ezért nem tűri el, hogy jogait és érdekeit csorbítsák, hanem védekezni fog. A cikk végső következtetése az, hogy ebből a konfliktusból robban kii az új vi­lágháború szikrája, amely más világré­szeket is ismét a háború őrületébe kerget. Mindenesetre vitathatatlan, hogy a ja­pán imperializmusnak Kínában további céljai vannak. Csak összegezni és szem­beállítani kell az eseményeket, hogy tisz­ta képet kapjunk arról a politikai célki­tűzésről, amely most Japánt fűti. A kelet-kínai vasutaknál teljesen megbénítja az orosz befolyást Japán részben úgy, hogy az orosz tulajdon­jogát szabotálja, részben pedig oly­képpen, hogy az orosz felelős ténye­zőket különböző jogcímen letartóz­tatja. Az észak-kínai szakaszon pe­dig állandóan beavatkozik, hogy a végén látszólagos jogcímet nyerjen Észak-Kína elszakítására. Japánnak gyarmatok kellenek. Mivel az ilyen módon szerzett első két gyar­mat, Mandzsúria és Jehol nagyszerű és rentábilis üzletnek látszik, nagyon ter­mészetes, hogy Japán ezen az úton to­vább halad. Nemcsak Észak-Kínát fogja éppen ezért „önállósítani", hanem előbb­­utóbb„önálló állami létre emeli ” német mandátum alapján megkapott szigeteket is, sőt beleavatkozik Észak- Ausztrália politikai életébe is. Ezeket az operációkat annál könnyeb­ben végrehajtja most, mert az amerikai és európai belső válság mellett ez a két világrész egyáltalában képtelen kardot rántani. Japán nagyon is tisztában van azzal hogy diplomáciai tiltakozások és deutár­­sok fenyegethetik e percben csakis mun­kájában és ezért nem zavartatja magát. Ha ellentállásról és intervencióról lehet szó, ez csakis orosz részről történhetik, mert Oroszország, felismervén a japán terjeszkedési vágy határtalanságát, siet­ve békét és semlegességi megállapodást kötött nyugati ellenfeleivel, hogy így legalább keleti határait megvédhesse. -V tura egységeinek hívei között. Vigyázni a tűz­zel. A kisebbségi nép kebelén belül minden társadalmi, felekezeti, pártpolitikai vagy más osztályozás és selejtezés igenlése — egyúttal helyeslése minden osztályozásnak, selejtezés­nek és lefokozásnak, mely esetleg a kisebbség ellen is irányulhat a hatalom részéről És hon­nan vegyük elő az erkölcsi igazságot. Ket­tős mértékek ellen tiltakozván, ha a mi sorain­kon belül mi magunk is kettős collstoskit mé­ricskélünk? Kockázatos játék volna az ilyes­mi, akár fiatalok, akár vezetők csinálnák. Mert semmit sem kell úgy védelmeznie a kisebbségi magyarságnak, mint kisebbségi küzdelmének kristálytiszta erkölcsi bázisát: az egységet, szolidaritást, együttérzést minden kisebbséggel, minden gyengébbel, minden sze­génnyel és elesettel. Kívánjuk, hogy a genfi aeropag mielőbb hozza tető alá a kisebbségi védelemről szóló világkonvenciót. De a genfi tempó idáig nem nagyon kényeztetett el: nem tudhatjuk, lesz­­ és mikorra belőle valami. Ez nem rajtunk múlik. De igenis rajtunk múlik, hogy a kisebbségi szellem lelki világkonvencióját addig is mi­előbb is megteremtsük és érvényesítsük a sa­ját sorainkon belül. Ezzel kiépítjük erkölcsi tőkénk méreteit is és kifelé — a világ és nép­­szövetség előtt — odaállhatunk azoknak a ba­rátainknak oldalára, akik az általános ki­sebbségvédelmi érvényesülésért küzdenek.

Next