Brassói Lapok, 1933. november (39. évfolyam, 250-275. szám)

1933-11-01 / 250. szám

b­bség mindez csak következtetés és talál­gatás, az események azonban nagyon is úgy alakulnak, mintha a világháború vesz­tes államai közös felvonulásra készül­nének a győztes államokkal szemben azért, hogy a Népszövetség közvetítésé­vel békésen és diplomáciailag vívják ki egyenjogúsításukat. Hogy aztán mi lesz ennek a békésen és diplomáciai célkitűzésekkel induló nagy harcnak az eredménye, azt majd a jövő mutatja meg. 2. oldal Meghalt PAINLEVE volt francia miniszterelnök Páris, október 31 Vasárnap reggel párisi palotájában, 70 éves korában, szívgyengeség következté­ben meghalt Painleve volt miniszterel­nök és többszörös miniszter, akivel Fran­ciaország régebbi életének legjellegzete­sebb alakja távozott el az élők sorából. A neves politikus temetése november negyedikén, szombaton lesz, tehát a ha­lál után közel egy héttel. A kormány és a párisi társadalmi egyesületek ugyanis pompás végtisztességge akarnak búcsút ,venni az egykor olyan neves államférfi­től. Az új Törökország nagy ünnepe Ankara, október 31 Kemál pasa ,,Uj Törökországa" vasár­nap ünnepelte fennállásának tizedik év­fordulóját. A szovjet­ küldöttségen kívül, amelynek érkezéséről már közöltünk je­lentéseket, megérkeztek vasárnapra Bul­gária, Görögország és Magyarország kül­döttségei is. Az ünnepséget katonai díszszemle zárta le s ennek keretében Kemáil pasa nagy beszédet mondott eddig elért eredményei­ről és Törökország jövendő célkitűzései­ről. 4 leányt elcsábította, fivérét leszúrta Galac, október 51 Jacovici Anton 23 éves fiatalembernek valamelyik ismerőse tudomására hozta, hogy húgát, egy Stoicof Nicolae nevű tul­­ceai legény elcsábította. Jacovici elhatá­rozta, hogy fölkeresi Stoicofot és elégté­telt kér tőle olyanformán, hogy húgát fe­leségül kell vennie. Tulceába utazott, a­hol a Rankof-korcsmában ráakadt Stoi­­kofra, akinek rögtön elmondta, hogy mit akar. Stoikof, aki már előzőleg a sárga földig leitta magát, szitkozódással válaszolt az ajánlatra, majd hirtelen dü­hében előrántotta kését és Jacovics nya­kát teljesen elmetszette. A szerencsétlen fiatalember nyomban meghalt. A gyilkos legényt letartóztatták. Livinov megérkezett Parisba, de sehol sem mutatkozott Páris, október 3­. A Washington felé útrakelt Litvinovot vasárnap délutánra várták Párisban, azonban hiába, mert az orosz külügyi népbiztos vagy elkerülte a francia fővá­rost, vagy rangra rejtve szállott meg vala­melyik szállodában. A lapok szerint a francia diplomáciá­nak föltétlenül van tudomása Litvinov hollétéről, hiszen a hajó, amely az orosz külügyi népbiztost szállítja, két nap múl­va indul s így Litvinovnak okvetlenül francia területen kell tartózkodnia. A külpolitikai riporterek egyébként kisü­tötték, hogy vasárnap Paul Boncour kül­ügyminiszter sem tartózkodott a Párisban s így máris készen van a következtetés, hogy Litvinov és Paul Boncour valahol vidé­ken találkoztak és tárgyaltak egymás­sal. Ez azonban csak lapkombináció, amit semmiféle elfogadható jelentés nem erő­sít meg. – 1933. november 1 Nem enyhült a Palesztina- helyzet Újabb összetűzés a felkelő arabok és angol katonák között Véres bosszúra készülnek a zavargó arabok Jeruzsálem, október 51. Az arab zavargások egyre tartanak Pa­lesztinában. Jeruzsálemben vasárnap újabb össze­tűzésre került sor a felkelő arabok és­­ az angol katonaság között.­­ Az arabok ismeretlen forrásokból bomák­­.Az arabok ismeretlen forrásokból bom­bákkal szerelték fel magukat és ezekkel támadtak a katonaságra. Ez az új harc Jeruzsálem Óváros nevű negyedében zajlott le. Az arab felkelők 15 bombát dobtak a katonaságra, mire az felvette a harcot és állandósított fegyvertüzzel űzte visz­­sza a támadókat. A katonaság fegyvertüzének 3 halott és 17 sebesült újabb áldozata volt. A jelen­tés nem szól arról, hogy a felkelők bom­bái milyen kárt tettek az angol katona­ság között. A lázadás lecsendesítésére alig van re­mény s így a katonaságnak egyre fokozottabb erő­vel kell fellépnie. Az angol kormányzó szombaton magához kérette az arabok vezérét, hogy a b béke helyreállítása érdekében tárgyaljon vele. A tárgyalás bosszú volt, de nem járt ki­elégítő eredménnyel. Vasárnap a jeruzsál­l­emi arab lap hatalmas betűkkel hozta az arabok álláspontját: nincs béke addig, amíg az áldozatokat, a katonaság sortű­­zeivel lelem­tett halottakat az arabság vé­resen meg nem bosszulja. Egyes hírek szerint az angol kormány­zó erősítést kért kormányától s egyidejűleg megtiltotta a kivándorló hajóknak, hogy bármelyik palesztinai kikötőben kikössenek. Cyprus szigetén már több kiránduló és kivándorló hajó vesztegel és várja a fejleményeket. Hamis tanúvallomás miatt letartóz­tatták a Lubbe-per egyik tanúját Berlin, október 11. A Van der Lubbe-ügy hétfői tárgyalá­sán Taneff bolgár vádlott ügyét igyekez­tek tanúkihallgatásokkal tisztázni A bi­zonyítási eljárás legfontosabb tanúja Ta­neff szállásadója, Lönke volt, akinél Ta­neff valódi nevén nyolc napig lakott. A tanú mindenekelőtt tiltakozik az el­len, hogy ő kommunista lenne, vagy bár­mikor az lett volna. Taneffel Bukarestben ismerkedett meg. Ő hadifogoly volt, Ta­neff pedig munkát keresett ott. A biro­dalmi gyűlés palotájának felgyújtása előtt néhány nappal Berlinben találkozott Taneffel. Közben nem hallott és nem tu­dott bukaresti barátjáról semmit s igy nagyon megörvendett, amikor Berlinben viszontlátta. Taneffnél nem volt sem tás­ka, sem egyéb cók­mók ,­­gy könyörület­­ből hivta meg, hogy lakjék nála, ameddig valamilyen elhelyezkedést talál. Az elnök különféle kérdéseket tesz fel a tanúnak, aki megzavarodik. Aztán újabb tanúkihallgatások következnek, a­melyekből az elnök megállapítja, hogy Lenke eskü alatt hamisan vallott s ezért elrendeli a letartóztatását. Különös ünnep Nagylakon A lakosság teljesen megünnepelte a cseh­szlovák köztársaság 15 éves fennállását Arad, október 31 A közeli Nagylak községben egészen furcsa és szokatlan ünnepség volt. A köz­ség tót lakossága a csehszlovák köztársa­ság 15 éves fennállását ünnepelte meg fényes külsőségek között. Az ünnepségek rendezősége a nagylaki Socol-egyesület volt, amelynek tagjai egyenruhában vo­nultak fel az ünnepélyen és egyenruhá­ban vonultak el Serbán Mihály volt ki­sebbségi miniszter előtt is, aki egyenesen ezért az ünnepélyért rándult át Nagyvá­radról Aradra, illetve Nagylakra. Serban az ünnepség díszszónoka volt. Hatalmas beszédben méltatta a Romániá­val szövetséges Csehszlovák köztársasá­­gt és az osztrák-magyar monarchia szét­­omlasztásában olyan nagy szerepet ját­szó híres cseh légionisták szerepét és te­vékenységét. Az ünnepség lezajlása után a volt ki­sebbségi miniszter fogadta a B. L. mun­katársát, aki a kisebbségi minisztérium kérdésével kapcsolatban kért tőle felvi­lágosításokat. Serban kijelentette, hogy a kisebbségi minisztériumnak semmi önál­ló hatásköre nem volt és nincs ma sem, ez csak egyik miniszterelnökségi osztály, véleményezési és javaslattevési joggal. Dolga azonban nagyon sok van a ki­sebbségi minisztériumnak, mert a mi­niszterelnökséghez beérkező mindenféle panaszok és más ügyek legalább egyne­gyedrészben a kisebbségektől erednek. A kisebbségi miniszternek tehát minden minisztériumi reszorthoz értenie kell, hi­szen a panaszok a legkülönfélébb ter­mészetűek. Kisebbségi miniszternek lenni tehát nagyon nehéz dolog. Munkatársunk megkérdezte Serbán Mi­hályt, hogy miért nem ment el Szegedre, ahová mint a volt szegedi táblai elnök fiát olyan szívélyesen meghívták az úgyne­vezett szegedi hét alkalmából. Serban ki­jelentette, hogy nagyon vágyott Szeged­re, de éppen beteg volt s ezért nem utaz­hatott a romiói Don Hr­stos, Averescu és Gogu vonultak fel vasárnap a kormány ellen Csendőrtisztek­et bántalmaztak, a cuzisták Bukarest, október 31. A belpolitika vasárnapi eseményei az ellen­zék kormánybuktató akciójának a jegyében állott. Különösen az óliberálisok campolungi gyű­lése folyt le izzó Hangulatban, amint ez egyébként a párt vezérkarának szombati határozatai után várható is volt. Az óliberálisok, — úgy látszik, — valóban ki akarják fejleszteni a kormánnyal szemben a polgári ellenállást­, ugyanakkor, amikor a par­lamenten belül makacsul obstruálni akarnak. A jelek szerint nem egészen indokolatlan a kormánylapnak, a „Dreptatea”-nak az a vád­ja, hogy utánozni akarják azt az ellenzéki küzdelmet, amellyel a nemzeti­ parasztpárt 1928-ban megbuktatta Bratianu Vintia kabi­netjét s alig fél esztendővel a nagy gyulafe­hérvári gyűlés után kezébe ragadta a hatal­mat. Az óliberálisok campolángi népgyűlésének Bratianu Dinu, a párt első alvezére volt a fő­szónoka. Éles hangon vádolta a kormányt és a nemzeti­ parasztpárt uralmát, amely, szerin­te, a teljes tönk szélére juttatta az országot. A gazdasági leromlás mellett eluralkodik az országon az anarchia. Majd kijelentette, hogy amennyiben a nem­­zeti­ parasztpárt nem adja át önként három évre a kormányzást a liberális­ pártnak, úgy a párt maga fogja átvenni a hatalmat, annak a nagyszabású tömegtüntetésnek a nyomán, a­melyet november 15-ikén, a parlament megnyi­tásának a napján rendeznek a fővárosban. AVERESCU SAROAINGESEI valóban felvonultak vasárnap Turnu Severin­­ben, a marsall szűkebb pátriájában. A népgyű­lésen Aeverescu nagy beszédet mondott. Megvallotta, hogy már régebben tervbe vette fegyelmezett pártgárdának a megszervezését, azzal a rendeltetéssel, hogy a választások idején védőcsapatokként, más- kor pedig a párttagok nevelésének, fegyelme­zésének és a propagandának az eszközeként használja fel. A sárga szín a rend színe, — szögezte le ezután a marsall, majd feltette magának azt a kérdést, amit gyakran vetnek fel, szerinte, politikai körökben: — Mit csinál a marsall? — Engedjék meg, — válaszolta, — hogy a marsall is megkérdezze, mit csinálnak a töb­biek? — Most megadtam a jelt, — folytatta a to­vábbiakban Averescu, — de még nincsenek elegen, akik megértették. Ezért folytatni kell az államhil elemek toborzását. A harc célja: minden eszközzel véget vetni a tisztességtelenség és gyalázat jelenlegi ál­lapotainak s mielőbb helyreállítani az or­szág tekintélyét és hitelét úgy a belföldön, mint a határokon kivül. GOGA CRAIOVÁBAN tartott gyűlést. Lényegében ugyanazokat a fajtiszta szó eszméket hangoztatta, mint előzi népgyű­lésein. Ő a nemzeti öntudat és önérzet felébresztését tűzte ki céljául, — mondotta, — hogy megmentse az országot. CUZISTA KONGRESSZUS ZAVARGÁSOKKAL A romá m­ megyei cuzista szervezet vasárnap délelőtt zajos kongresszust tartott, amelyen főleg főiskolai hallgatók vettek részt. A kon­gresszus megnyitó gyűlésének a lezajlása után a résztvevők tüntető menetben a város köz­pontjába akartak vonulni, de csendőrkordon állta el útjukat. A cuzista tüntetők és a csendőrök között tusakodás keletkezett, amelynek hevében a diákok Teutu és Satcoianu csendőrhadna­gyokat bántalmazták, előbbinek pedig tel­jesen összetörték a gépkocsiját. Az összeütközésnek a karhatalom csak nehe­zen vetett véget-Alig egy félóra elmúltával ismét nagyobb cuzista csoport verődött össze s a város köz­ponti utcáin több üzletnek betörte a kiraka­tát. Ismét karhatalom lépett fel ellenük s ez alkalommal megint verekedésre került sor. A tusában több diák is megsebesült. MANIU NEM KIVÁN TALÁLKOZNI VAJDÁVAL Ismeretes, hogy Popovics Mihály igazság- ügyminiszter erdélyi szemlekörutján hosszasan tárgyalt Maniuval Badacsonyban. Kormánykörök szerint az igazságü­gyminisz­­ter csak azért kereste fel Maniut, hogy vele a Patria nyomdájának a kérdését rendez­i,el­len(!UCl arra’ 1,08y a "y°mda rész­vénytöbbsége a Maniu nevén szerepel, bár a nemzeti­ parasztpárt tulajdonát képezi. . Amint megírtuk, Popovicinak állítólag arra ho^ef,bi.mnUSza Vajda miniszterelnöktől, k«fLtap k°n't kéSzítsen el« közte és Maniu tokán*’ 10P CSICSÓ kamarai elnök konopi bir­îînî1 Man?mnAb61 kiSlivárS°¡› hírek sze­­k torben fejel‘ az ajánlatra 8 ar-L­a'vfn°L0t,· k0F mos‘ n­ag­ von el van fogl­ava, nincs ideje, viszont azt sem tudja megmondani, mikor fog ráérni az, hogy Konopra utazhassak. rrtI MeQUalt colmene professzor Calmette Albe,,, fS&Ail’L Az elhunyt tudós nevéhez a tuberkuló­z„e| eiVt SZeri­m ^találása fűződik fel 1 !he Ve neV-CVel egy,.6bbaz emlékeze­­tes lubecki szerumbolrény kapcsán fog­tináT'uk­ * v!la^sajtó. Egy lübecki orvos­idtoll , I T- nS Calmette-f«le védoltással hiltot­t több csecsem­őt, akik ebbe bele

Next