Brassói Lapok, 1934. január (40. évfolyam, 1-23. szám)

1934-01-01 / 1. szám

“IL. évfolyam 1. szám­­ V« Elfifizik Érusitásba .P’cím Főszerkesztő ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Belföldre, postai szétküldéssel hahóként 60 lej, postautalványon átutalva, vág beszedési díj címén Brassóban további 2 lejt.Vi­dékekr6 lejt fizet havonta. — Kézbesítési dij havonként 8 öt negyedévre 12 pengő, zetcentiméterenként.­­ő, félévre 24 pengik egész évre* 48 pengő — HIRDIi lí'SKK d­íja hirdetési dk­ . Hirdetési díjak előre fizetendők. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Brassó. K --------------:-----1. -----■.— ------------------------------------- — Szele Béla . LASSÚK KC A Vasgárda terroristái a szinaiai vasútállomá­s politikai gaztett az egész ország döbbenést KihiErdetfiBc «is « ■ 1 11 —— Egyelőre Anghelescu lPlNIB!&Í€!!®B®CÍ€b CBZ lomra jutásakor, amikor felvető­dött a Vasgárda feloszlatásának a gondolata, nyíltan kijelentette, hogy amennyiben tényleg sor kerül szerve­zete betiltására, tízezernyi kar nem lesz gyenge ahhoz, hogy revolvert rántson... Nyíltan megfenyegette a kormányt, bejelentette a terrort. S a­mint látjuk, a vasgárdista fenyegetés valóra vált az anarchia újból felütöt­te fejét s kioltotta a miniszterelnök életét. Beigazolódott ezzel a megdöbbentő szinajai merénylettel, hogy a Vasgár­da valóban veszély, sokkal nagyobb veszély, mint aminőnek látta és beál­lította, amikor rászánta magát betiltá­sára, megsemm­­ítésére. Az a goethei gonosz szellem, amelyet — miután felidézték és melengették — nem le­het egykönnyen visszaszorítani, elhes­segetni. A román­­ kormányzat a bű­vészinas sorsára jutott, — ezt szim­bolizálja most Duca miniszterelnök tragikus végzete. Az ő személyében bosszulta meg magát megrázó módon az a mesterkedés, amelyet az előző kormányok, a­ román kormányzat a közelmúltban a szélsőjobboldali szer­vezetek, s köztük a Vasgárda becéz­Bukarest, december 31 Igaza, keserűen igaza lett a vălem­i tu­dósnak, Iorga professzornak és volt miniszterelnöknek. Romániában el­uralkodott a revolver politikája, ame­lyet pedig eddigi modern államélete folyamán balkáni helyzete ellenére sem ismert az ország. Annyira el­uralkodott, hogy az első kísérlet,­­ a­mellyel most az új liberális kormány igyekezett elfojtani, már elkésettnek bizonyult, s a kormány feje, Duca mi­niszterelnök, életével lakóit ezért __ _ a késedelemért, a veszély felismeréséért és leküzdési szándékáért. Egy vasgárdista diák pénteken este a színajai pályaudvaron négy revol­vergolyóval és ráadásul egy kézigrá­náttal meggyilkolta Duca miniszterel­nököt Még két­­ társa segédkezett neki. A gyűlölködésnek az a mozgalma tehát, amelynek egy rendőrfőnök, a sasi rendőrprefektus lelövése volt az első fegyverténye s amely ebből a m­egtorlatlanul maradt, sőt feldicsőí­­tett merényletből nőtte ki magát, el­jutott a kormányfő cinikus, hidegvér­rel való lepuffantásáig. Olyan vakme­rővé vált, hogy már éttől sem riadt vissza. Úgy fejére nőtt a kormányzat­nak, hogy Jasitól — ime — eljutott Szinajáig, mintegy jelképezni akarván azt, hogy állam lett az államban s hogy nem hajlandó magát megrendszabá­­lyoztatni, az államélet törvényeinek alávetni. Ellenkezőleg: jogosultnak érzi magát felülbírálni és­­ megtorol­ni a kormányzati ténykedéseket, sőt azok indító okait is, h­a azok nem szol­gálnak előnyére, nem ismerik el be­képzelt prepotenciáját, mindenhatósá­gát. Saját, külön államfelfogása lett, saját, külön politikája, amely maka­csul szembehelyezkedett a hivatalos politikával s nyiltan revolvert szer­­zett neki, amikor az beteltnek találta a poharat, elértnek a türelem határát s elhatározta a leszámolást. Zelen- Codreanu Cornél, a „kapitány“, nyom­ban a jelenlegi kormány ura­m­, a» vés Fel floss széls, részét dal s I ti kist le kell lett ke: munkák gyáraolni szervezet gen le vite Aztán a lontul fel hozni, pn vészinas szedni, már ké' nek lát több, e fogásál bodjeg sás szí ugy ,na kat‘‘, A eu~ iz. gostahal­ak elgondolásaik az antiszemita, nességet, ezekbe tani a baloldalt, a­landóan falrafestett, tiv veszélyét. Ez a újabban már nem ment .­ és nagyra nevelt jobboldali s réte­gükben anarchikus erők legszámotí­vőbb része, a Vasgárda, nem akart töb­­bé pórázon járni. Eltépte azt s vadúrja a saját, még zavarosabb feje után akart indulni. Ezúttal komolyabban kellett neki­látni a megfékezésének, megszelidíté­­sének. Jött a liberális kormány s egy­részt programja, másrészt vállalt kö­telezettsége értelmében most már har­madszor, betiltotta ezt a veszedelmes­sé, túlságosan önállóvá, önfejűvé és lám­bokrácia, összeférhet „ örödögi játék s mindenkorra ez ország nem akar-, vá válni. A liberálispárt el­hozott a demokrácia lyó sorsdöntő harc­ai YUCA

Next