Brassói Lapok, 1934. április (40. évfolyam, 75-97. szám)

1934-04-01 / 75. szám

1934 április 1 Hol volt a gócpont? A földrengés igen széles körzetben volt érezhető. Legészakibb megnyilvánulási pontja az országban — legalább is eddigi jelentéseink szerint, Csernovic volt. Demetrescu tanár, a földrengésfigyelő intézet vezetője úgy véli, hogy a földrengés központja mintegy 140 kilométer távolságra esett a fővárostól, észak-déli irányban. A professzor azt hiszi, hogy a föld belsejében végbemenő nagyobb mérvű réteg-csuszarulások idézték elő az ijesztő földrengést. GALAC SZENVEDETT LEGINKÁBB A regáti városok közül Galacban, az erdélyiek közül Brassóban vollt leginkább érezhető a földrengés rettentő ereje. Galacban számos épület komolyan megrongálódott. Mintegy 13 kisebb külvárosi ház, amely rozoga állapotban volt, összeomlott. Beomlott az Azuga-sörcsarnok menyezete, a vasúti állomás forgalmi irodájának plafonja is. Ezeken kívül sok kisebb házsérülés is történt a városban. Emberek szintén jelentékeny számban sebesültek meg, életveszélyes sérülésről azonban nincs jelentés. Jasiban beomlott egy kétemeletes ház egyik része, az igazságügyi palotának pedig több fala megrepedezett a rázkódtatástól. A külvárosban itt is több kisebb munkás terhére. Mert — amint a fogyasztók országos szövetségének központja megállapítja — a vásárlóerő növelése sehogysem sikerül úgy, ahogyan az agytröszt elképzeli és papron kimondja. A kicsinybeni árak jobban emelkednek, mint a bérek, illetőleg az új munkások beállítása okozta termelési költségek. A pénzpuffasztás révén pedig fokozódtak az ipar jövedelmei, ebből azonban a munka még az őt megillető részt sem kapja meg. Nem is kaphatja meg. A vasipari trösztök elnökei és igazgatói a Roosevelt-év alatt sem húztak kisebb fizetést és jövedelmet, mint az „egyensúlyozott tervgazdálkodás“ előtt. A betlehem Steel Corporation elnöke 1033-ban is egymillió, dollárnál több fizetést vett fel, igazház összeomlott és sokan kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedtek. Ezekben a városokban persze nagyobb volt a riadalom, mint a fővárosban. A lakosság egy része az egész éjszakát a szabad ég alatt töltötte, félve visszamenni a lakásokba. Minden jelentés igazolja azt a feltevést, hogy csak halvány hevesség, árnyalatkülönbség mentette meg az országot a katasztrófától. Brassó, március 31 Csütörtök este 10 óra 12 perckor szabályszerű földrengés rázta meg Brassóban és környékén is a talajt. Kóstolónak éppen elég volt. A földrengés pillanatnyi megszakításokkal fél percig tartott és várossszerte nagy riadalmat idézett elő. A már elcsendesedett utcákat nyugtalan embercsoportok lepték el s összeverődve, döbbenten tárgyalták a szokatlan természeti tünetet. Az ablakok hosszú sorú kinyílt s ijedt arcú emberek hajoltak ki rajta A földrengés különösen az épületek emeleti helyiségeiben volt erősen érezhető. Voltak, akik attól tartottak, hogy rájuk omlik a ház s ijedten menekültek ki a szabadba. Az emeleti helyiségekben lakók ijedtsége valóban indokolt is volt, mert a falak valósággal inogni kezdtek az első lökéstől s ezt a második földrengési roham még erősítette. A megmozdult föld ijesztő moraja kísérte a haláltánc furcsa kis kóstolóját. A földrengés okozta ijedtség következtében a Lux-mozgóban például valóságos pánik tört ki a közönség között. A zenét szolgáltató gramofon hirtelen elhallgatott s a szórakozásba feledkezett közönség, ebben a pillanatban érezve, hogy megrendül alattuk a padló, s meginognak a falak — az utcára szaladt. A kávéházakban és mulatóhelyeken hirtelen elhallgatott a zene s a mit sem sejtők az első pillanat meglepetésétől félig magukra eszmélve, legtöbb helyen menekülésre gondoltak. A házakról nagy csörömpöléssel cserepek zuhantak le az aszfaltra. Különösebb bajt azonban sehol sem okozott a földrengés Brassóban. BULGÁRIÁBAN IS... Szófiai jelentés arról ad hírt, hogy a csütörtök esti földrengés Bulgária földjét is megrendítette. Ruscsukban olyan erősen érezték a földrengést, hogy a lakosság rémületében az egész éjszakát az utcákon töltötte. Szófiában a földrengés enyhébb volt s alig észlelték. aki v. Kőrősi Sándor: WM w&gzeitf ■feOOS«*hell Az amerikai kapitalizmus megfiatalitási kísérletének összefoglaló mérlege i előbbrevaló? Az összérdek, az embersége, avagy az egyéni haszon, a vakon szenvedélyes tőke- és vagyonhalmozás a többség nyomora árán? Most már több mint egy esztendeje, ezt a voltaképpen nem is kérdést vitatják meg-megújuló hevességgel az amerikai kapitalizmus vezetői, hangadó képviselői. S úgy vitatják, ahogyan ezt a „problémát“ szokják: mi volt előbb, h a tojás-e, vagy a csirke,lletőleg tyúk? A felvilágosodott és körültekintő, orránál valamivel előrelátóbb kapitalista réteget képviselő Roosevelt elnök fejébe vette, hogy korlába szedi s főleg erkölcsösebbé teszi a fékét vesztett jenki tőkésuralmat Elvakult haszonhajszájában a konokul maradt amerikai nagytőke tavaly márciusban a tébolynak már abba az állapotába került, hogy maga alatt vágta a fát, — még képletesebben: az ugorkafát. A miúlt év elején az Unió a teljes gazdasági és pénzügyi szétzüllöttség szédítő képét mutatta.A jenki-kapitalizmus legjobban kiterebélyesedett és túlérett fájának gyökerét mind fenyegetőbben tépte-rázta a „túltermelés“ bősége atjára elvadult nyomor s közben a lombkorona tetején terpeszkedő pénzarisztokrácia színre kéjelegve vágta tovább maga alatt a firsset, rögeszmésen változásellenes politikájával, bár-már úgy látszott, hogy az amerikai tőkés■endszer fája egy nagyot reccsen s kidől. Hivatalos kimutatás szerint is 13—14 millió mintanélküli és körülbelül ugyanennyi kisgazdaázta kétségbeesetten, mert a lombozat az ő keresettelenségük révén az egész állam összlakosságának jó kétharmadától szívta el az életnedvet. Ebben a válságos időpontban ült az elnöki székbe Franklin D. Roosevelt, a demokraták vezére s kiáltotta el a „megállj“-t. „Agytrösztjével“ elméletet és rendszert dolgozott ki az amerikai kapitalista rendszer újjászervezésére, vagy — ahogyan maga és hívei mondják — az illám gazdasági és társadalmi kiegyensúlyozására. Az agytröszt tudatosan végzett befolyásolással megteremti és fenntartja az egyensúlyt termelőerők és osztályok között, véget vetve vak haszonhajsza által előidézett zűrzavarjuk. Tehát irányított gazdálkodás — felülről ’ csinált forradalom útján, így mondták és igy hangoztatja az Elnök tábora most is. Stemlbejozzák, megfegyelmezik, újjáalakítják a lesezólásában veszedelmesen lezüllött amerikai nagyőkeuralmat. Ez volt az elgondolás nagy általánosságban, fi. részletcélkitűzések pedig: „normális“ kapcsolatok a tőke és munka között, továbbá az „olló“ összezárása, vagyis a mezőgazdasági és pari termelés közötti egyensúly helyreállítása, biztosítása annak, hogy a gazdák a lehető legméltányosabban tudják kicserélni termékeiket parcikkekre. Evégből 40—50 százalékos pénzeértékelés az aranyfedezeti alap cserbenhagyása útján, általános áremelés, egyidejűleg a mezőgazdasági terhek enyhítése, a termelés korlátozásának ellenében, az iparban pedig a munkaszabályzatok, amelyek által iparágak szerint meghatározták a legmagasabb munkáhét és a legalacsonyabb munkabért s kötelezek a munkaadókat, hogy a viszályokat az ilető iparág szakszervezeti szövetségével egyetértőleg, egyöntetűen intézzék el. Mit sikerült ebből a nagyszabású tervből tooseveltnek és agytrösztjének megvalósítana, mit végzett az elmúlt év alatt a NRA, a National Recovery Administration, a nemzeti újjászervezési igazgatóság? Mérlegek, hosszú anulmányok jelentek meg az eredményről s vagy ujjongtak fölötte, vagy egészen lebecsülök, lesajnálták. Leggyakorlatibb, legszemléltetőbb módon az többi néhány hét gazdasági és társadalmi eseményei mutatták meg ezt az eredményt. A roosevelt-kísérlet első évi jubileumát új, hnalmas sztrájkhullám kísérte a zúgolódás zenéével, az „átszervezett“ Egyesült Államokban. A munkásság nem kér Johnson tábornoknak, a nemzeti újjászervezés v-zérigazgatójának további munkaidőleszállításából, mert ez annak a rendelkezésnek az ellenére, hogy a béreknek változatlanokbak kell maradniok, mégis folytra a dolgozók életszínvonalának számlájára négy végeredményben, így volt ez tavaly is. A munkaadók nem akarják előlegezni a haszonkülönbözetet abban a reményben sem, hogy a munkanélküliek újabb százezreinek, esetleg milliójának a munkába való visszaállása előbb-utóbb növeli a tömegek vásárlóképességét. Mert milyen kártalanítást várhat ettől az a nehézipar, amely nem tömegfogyasztásra dolgozik. . Az elmúlt esztendő alatt Roosevelték átlag 1 órával csökkentették a heti munkaidőt s ezen a réven mintegy 3 milliónyi munkanélkülit térítettek vissza a termelésbe a 14-ből. A kék sas vezére, Johnson tábornok, most további 10 százalékkal igyekszik leszállítani a munkaidőt, hogy még 1 millió munkanélkülituttasson keresethez. Részben a többi dolgozó gatója pedig negyedmilliót. A versenytárs, az United States Steel Corporation igazgatója, túltett rajta: 300.000 dollárt kapott az Amerikában példátlan munkanélküliség és nyomor esztendejében. Amit a Roosevelt-politika mégis elért a „kiegyensúlyozás“, a gazdasági és társadalmi ellentétek elsimítása terén, az főként a pénzpuffasztás csalóka látszatának és annak az eredetileg 8 és félmilliárd dollárnak tulajdonítható, amit közmunkákra jórészt már serpenyőbe vetett. Erkölcsi elveivel, azzal az új kapitalista katekizmussal, amely a közérdeket, az emberiességet előbbre helyezi, a könyörtően haszonhajszánál, nem sokra ment, hiába festi közben falra meggyőzésképpen a tőkeuralom külömbeni összeomlásának és pusztulásának ördögét. A rideg nagytőke ijedős ugyan, de nem szokott messzebb előrenézni. Anglia — ha úgy vesszük — többre ment a válság leküzdése terén Amerikánál, a Roosevelt-féle erkölcsnemesítési kísérlet nélkül is. S vannak, akik vitatják, hogy — eltekintve a dolog bizalomgerjesztő hatásától — szükség volt-e és van erre a nagy elmélet-hűhóra és papiros-forradalomra? Egy olyan, saját belső törvényei szerint fejlődő rendszert, mint aminő a kapitalizmus is, nem lehet más erkölcsökre nevelni, pláne ennyire élemedett korában. S a Woronoff- és Steinach-féle fiatalítási kísérletek is csak látszateredményekkel jártak eddig. '' ^ ' - 3 oldal ■■■ 1 Heves földrengés rázta meg Románia egész területét Csütörtökön este 10 óra 10 perc körül rémítő erővel megindult a föld s riadalmat keltett a városokban Ixalae Ioasza és Jasiban házak is összeomlottak, másutt megszakadtak a színházi és mozielőadások "Brassóban" is az utcára csala át a lakosság Bukarest, március 31 Az országos katasztrófák minden rémségére komolyan emlékeztető földrengés rázta meg csütörtökön este 10 óra tájban egész Románia területét. Olyan heves földlökések ingatták meg országszerte az altalajt, hogy tudományos megállapítás szerint már csak kevés hiányzott a legborzalmasabb szerencsétlenséghez.— Mondhatni, hajszálon múlt, hogy a föld méhében dúló titokzatos erők romba nem döntötték husvétra hajlékainkat s tömegpusztulást nem idéztek elő. Csaknem megismétlődött — de elképzelhetetlenül megnagyolt méretekben és más okból — a megrendítő costestii tragédia, amely még sokáig emlékezetessé teszi 1930 nagypéntekét. Tíz-tizenkét perccel este 10 óra után, — aszerint, hogy a helység közelebb, vagy távolabb esett a földrengés gócpontjától a lakosságban, nyilvános helyiségekben, egyszóval épületekben tartózkodó emberek hirtelen arra riadtak, hogy lábuk alatt megindult a föld, hogy az ,,ingatlan" a mai viszonylagosság közepette bizony távolról sem valóban ingatlan. Megdöbbenés, rettenet, rémület és fejvesztettség fogta el mindenütt a lakosságot különösen azonban az ország északi kétharmadában. Akik már ágyban voltak, rémülten ugrottak fel s az utcák pillanatok alatt megnépesedtek megriadt emberekkel. Mindenkinek a képzeletében egyszerre valóságosakká váltak az utóbbi idők távolabbi földrengéseinek borzalmai és irtózata. Mindenki el volt már készülve a legrosszabbra, olyan meglepetésszerűleg és erősen mozdult meg lábai alatt a biztosnak hitt talaj Szerencsére nem történt nagyobbszabású katasztrófa, de a csütörtök esti néhány perc mégis rémítően és nyomatékos figyelmeztetéssel emlékeztetett arra, hogy hiába pöffeszkedünk, marakodunk egymás között, hiába képzeljük mindenhatóknak magunkat, a természetnek még mindig vannak olyan rejtélyes erői, amelyeket nem tudunk uralni, amelyek pillanatok alatt elbánhatnak velünk , elsöpörhetik minden hiúságunkat, vagyonunkat, egész életünket, minden közműveltségükkel és polgáriasodottságunkkal együtt.. A bukaresti földrengésfigyelő intézet jelentése, valamint az ország csaknem valamennyi városából beérkező tudósítások szerint a csütörtök esti földrengés olyan hatalmas erejű volt, aminőhöz hasonlót Románia területén emberemlékezet óta nem tapasztaltak. Tíz óra 10 perc körül a jelzőkészülék mutatója a hetes számú fokra ugrott. Egy fokkal hevesebb erősség már a katasztrofális földrengést jelenti, hiszen Japánban 8—9 fokos földrengés okozta az ismeretes tömegszerencsétlenségeket, egész országrészek szusztulását A földvonaglás kezdetének pillanatában a rádió éppen előadást közvetített a Román Operaházból, s a hallgatók, amennyiben maguk riadtan rá nem eszméltek, megdöbbenéssel vehették észre, hogy az előadás megszakadt s az Operaház közönsége kiabálni s rémülten zajongani kezd. Nagy riadalom támadt. Mindenki felugrátt helyéről s már megkezdődőhöt a fejvesztett tolongás a kijáratok felé, amikor néhányan visszanyerték lélekjelenlétüket s nyugalomra bírták a megijedt közönséget. Az előadást csak hoszszu percek után tudták folytatni. Ugyanez történt a Mária királyné-színházban is. A Select-mozgóban a földrengés következtében elakadt a hangosfilm s a közönség egymást taposva indult a kijáratok felé, amig a földrengés megszűntével ismét le nem csillapult s viszsza nem tért helyére. Általában minden szórakozóhelyen hasonló izgalommal észlelték a bajjal fenyegető földrengést. A főváros felhőkarcolója, a telefontársaság palotája állítólag megfigyelhető módon ingott s valamelyest el is mozdult eredeti helyéről. A gyengébb külvárosi házak közül számosnak megrepedeztek a falai s lakóik rémülten menekültek az utcára. A mentők nyomban megkettőzött készültségbe állottak, ugyanígy a tűzoltók is de sehol sem volt rájuk szükség. A hajnali órákig a város területéről nem jelentettek sem sebesülést, sem beomlást.