Brassói Lapok, 1937. december (43. évfolyam, 256-281. szám)
1937-12-19 / 272. szám
14 oldal puncs-pogácsából, azt mondja „köszönöm" és tovább olvas. Ágnes huszonkét éves, szeptember óta él ebben a házban, esténként a rádión a pesti kávéház muzsikáját hallgatja, néha dúdolja a nótákat, néha sír, minden hónapban húsz pengőt küld az édesanyjának, Dér Józsi egyszer be akart mászni az ablakán, karácsony előtt névtelen levelet kapott, hogy azonnal utazzon el a faluból, mert különben felfedik a múltját, lehetetlenné teszik, kiközösítik ... A levelet a járásbíróné írta, az is lehet, hogy Csopaki, a forgalmista, aki egyszer, Pécsről jövet, amikor a vonat az alagútba ért, nekirontott. Óh, sokan nekirontottak. Eleinte egy kicsit szabad prédának tekintették. Tizenegy után belép a járásbíró, a házigazdával együtt. A vadászvacsoráról jönnek. Úgy látszik, Gyuri az utolsó pillanatban mégis meggondolta magát. Lehet, hogy a szőke Reginának vőlegénye van otthon és éles a körme. „Hála Isten", fohászkodik Bözsi és fut a kabátjáért, hogy karolhasson az urába és vihesse hazafelé. — Egyen meg a fene, ha elengedlek Gyuri mérgelődik a házigazda és már hozza is a szilvóriumos üveget Amikor elmegy Ágnes mellett, csendes szóval köszön. — Kezét csókolom . . . Ágnes bólint a fejével. Nem néz föl a könyvből, de látja a pálinkás üveget tartó férfi kezét, középső ujján a meggyszínű kővel. „Forduljon föl a világ, nem ér semmit ez a nyomorúságos élet. Akkor érne, ha én elmehetnék innen magával, messzire mehetnék mindentől, mindenkitől . . ." Káromkodni szokott, sok pálinkát iszik, eljár a parasztokhoz disznótorba, az erek pirosan rajzolódnak ki az orra tövén és ő mégis szereti. „Ha én elmehetnék innen magával...“ Ezt mondta egyszer és azóta hallgat. Néha kettesben maradnak a szobában, pillanatra egymásra néznek és semmi egyéb nem történik. Júniusban Ágnes levizsgáztatja a két kisfiút és visszamegy Pestre . . . Összekoccannak a pálinkás poharak, a járásbíró Ágnes felé bólint, a felesége nyafog ,,siessünk, Gyurka“, Andalikné horgolótűje szedegeti a levegőpálcikákat, a fukar Bencze Ilona pedig az utolsó puncspogácsát eszi le a tálról. Odakünn, a januári égen csillagok ragyognak, az éjjeliőr lépdel el az ablak alatt és a Mek’tor , a bernáthegyi kutya, mérgesen megugatja. tv — A két dolog nem összeférhetetlen. Leesett az állam. Azt hittem, nem jól hallottam, mit mondott. — Micsoda? Miklós vállat vont — Nézd, te ezt nem érted, öreg és romlott vagy ahoz, hogy megérthesd. — Én vagyok a romlott, aki nem tartom összeegyeztethetőnek. . . Miklós közbevágott — Igen. Romlott vagy, mert nem tudsz különbséget tenni szerelem és ösztön között. Nem feleltem. No lám, megvénültem,megbedlettem, ütődött, öreg ordas vagyok, aki ismerem minden földi dolognak az értékét és hol állok ettől a sihedertől, aki ime már a készre született. Az anyatejjel szivta magába mindazt, amit én egy hosszú élet sötét keservei árán tudtam csak megszerezni magamnak. Elváltunk. Három hónapig nem láttam Miklóst. Szomorú hírek keringtek felőle. Egyik ostobaságot a másik után követi el halálos szerelmében. Akkor a véletlen ismét utamba sodorta Ránéztem. — Mitől vagy ilyen girhes? Miklósból csöpögött a bi és a gyász. — Beteg vagyok. — Mi bajod? — Belepusztulok ebbe a szerelembe. Egyszerre düh rohant meg. De türtőztettem magamat. — Mondd. De ne titkolodz tovább és ne hazudj, mert megfojtalak. — mond, ki az a bestia, aki miatt idáig jutottál? Miklós alig hallhatóan rebegte: — Senki. Azt hittem, megőrült. — Senki? Miklós remegett. — Nézd, kérlek, végre vallani akarok. Halálos szerelem Novela Irta: Bibó Lajos Abban az időben együtt nyűttem magamat Miklóssal. Miklós életemnek azon a szakán szegődött hozzám, amikor éppen megkezdtem a búcsúzkodást ifjúságomtól. A fiatalok kezdősebességével gurult lefelé a lejtőn. Ő azt hitte, az élet csodái után fut és fölfelé halad. Én tudtam, hogy zuhan. Mindez nem lett volna baj, de Miklós érzéketlen volt minden bölcsesség iránt. Vakon hitt önmagában, a szépségben, jóságban és igazságban Éhez mérten állandóan szavalt, lelkesedett és titkon arra készült, hogy megváltja a világot. A kísérlet, amellyel ezt a megváltást próbálgatta, egyelőre értelmetlen elbeszélésekben, zavaros drámákban nyilatkozott meg, de Miklós egyedülállónak és rendkívülinek tartott minden sort, amit papírra vetett, mert állítólag halálosan szerelmes volt. Ez a halálos szerelem egy finom dámához fűzte, aki nyilván műveltebb, tapasztaltabb és idősebb volt Miklósnál, de lénye nemes gyengédségéhez híven csupán a szellemi fölényét éreztette Miklóssal, a korkülönbséget sohasem. Azon a napon, amikor Miklóst az ötvenedik fiatal lánnyal kaptam rajta egy csendes kávéház páholyában, — uzsonnázás közben. — este szelíden rátámadtam. — Azt állítod, halálosan szerelmes vagy valakibe. Minden áldott nap más lánnyal látlak,valahol összebújva. Beszélj, micsodda szerelem az, amelyik elbírja ezt a kiterjedt és makacs hűtlenséget? Vagy nem egyetlen személyhez, hanem az egész női nemhez fűz halálos szerelem? Miklós bánatosan legyintett. Mint mindig, most is homályos magyarázatba kezdett, hogy kitérjen az egyenes válasz elől. Megállítottam. — Ne hebegj. A kérdésemre felelj. Mikós megszeppent. — Tessék. — Áruld el végre, ki az a hölgy, akit szeretsz. — Nem lehet. — Helyes, ilyen természetű ügyekben -» hallgatás illik leginkább a férfihez. Viszont felelj ,akkor arra, miképpen lehetséges, hogy legalább is képletesem és eszményi alapon mindennap megcsalod szerelmedet? Miklós angyali ártatlansággal felelt: | I Caurom-áru—minőségára | B KÉRJEN MINDENÜTT: »Caurom«1 hó* és sérci|»éf fI Csökevényében valamennyi férfi gyermek. Valamennyien olyan nő után vagyunk, aki teli van anyai ösztönnel. Első elbeszélésemben megrajzoltam a tökéletes feleséget. Amikor az elbeszélést nyomtatásban is elolvastam, éreztem, — halálosan szerelmes vagyok történetem hősnőjébe. Vesztemre még aznap találkoztam az eleven másával. Egy idősebb úrasszonnyal, akinek két felnőtt gyereke és férje van. — Hány éves a dáma? Miklós halkan mondta: — Harmincnyolc. — Szóval negyvenöt. Te most leszel harminc. Mit akarsz őnagyságával? — El akartam venni, de. . . — De? — Ezelőtt két hónappal kiadták az utamat. — Kicsoda? — A fia. Ügyvédjelölt. Figyelmeztetett, hogy tébolydáim viteti, ha nem hagyok békét az anyjának. — És te? — Azóta nem láttam őket. Megkönnyebbülten mosolyogtam magamban. — Barátom, itt akkor nincs más megoldás. Ha egy halálos szerelem reménytelen, akkor az embernek kutya kötelessége főbe lőnie magát. Vagy pedig . » * Miklós lázzal tekintett fel rám. — Vagy pedig? — Vagy pedig itt egy másik novellát Mondjuk huszonöt évvel fiatalabb hősnővel, akiben még alszanak azok a bizonyos anyai ösztönök. Miklós kissé hülyén bámult maga elé. — Óriási, — suttogta. — Erre soha nem gondoltam. Arca megenyhült. Mélyet lélegzett és belepillantott a levegőbe. — Pincér! — kopogott az asztalon. — Konyakot kérek. Ez a múlt héten volt. Ma megjelent Miklós új életet jelentő elbeszélése. A hőse egy tizenhét éves, édes, szőke, borzas csitri. Estére találkozni fogok a második számú halálos szerelemmel. Ifj. BL 1937. december 19 Megint el kell látogatnia hozzánk, mert itt a karácsony! CSALÁDJÁBAN MINDENKI RÉSZÉRE TALÁL NÁLUNK MEGFELELŐ AJÁNDÉKOT. MÁRIS VÁLOGATHAT Szépirodalmi könyvek Ifjúsági- és meséskönyvek Képeskönyvek, leporellók Kották, karácsonyi albumok Lapelőfizetések Bélyegalbumok Kifestő- és kivágófüzetek Fényképalbumok Emlékkönyvek & naplók Imakönyvek és olvasók Kegytárgyak Szentképek (faliképek) Brassói emléktárgyak Naptárak, agendák Zsebtárca-bőrnaptárak Mechanikus öröknaptárak Társas játékok Szórakoztató játékok Nyomda, linoleummetszés, Plasztelin-dobozok Töltőtollak Töltőtoll-garnitúrák Mechanikus ceruzák Többszínű trónok Irómappák íróasztal-készletek Iróasztali-könyvtartók Körzők, mérnöki rajzszerek Festékek, dobozok Írószerek, tolltartók Aktatáskák Iskola- és óvódatáskák Dobozos levélpapírok Levelezőalbumok Névjegy Karácsonyi papírszalvéta Cukorkacsomagoló Staniol-papírok Karácsonyi képeslapok Színes taffet és selyempapír stb., stb., stb. MINDEN SZÉP ÉS OLCSÓ! Elekes hirlapiroda Brassó, str. Voevodul Mihai 25. (volt Kolostor-n.) Telefon: 88. — Incredere a részletvásárlás. MIT HOZ KI az Eugen Prager pozsonyi könyvkiadó 1938-ban? Mint színes, szép csokor, úgy hat az a könyvjegyzék, melyben egy szlovenszkói magyar könyvkiadó, a pozsonyi Eugen Prager kiadó jelenti be jövő évi programját. Huszonöt színes kép — huszonöt jövendő könyvcímlap Szálas-sovány kínai diák rohan előre. Trotyakov „Den Si-Huá"-ja, egy kínai forradalmár diák életrajza, az újjászülető Kína színes, mélyenszántó története egy szovjet író szemével nézve. Fehér bárányfelhőkön pufók néger angyalkák ülnek s távcsövezik a Vöröstenger partján álldogáló „izraelita urakat*4 — ía az amerikai Roark Bradford könnyeztetően humoros ,,néger bibliájá“-nak, a világsikert aratott „A fekete Úristen s az izraelita urak"-nak címlapja. A budapesti Halászbástya sziluettje, gémeskút, ökrösszekér van a másik címlapon — de a regényt mégsem magyan, hanem cseh író írta. Vladislav Vancura: „Szökés Budára‘‘ című regényét jelenti be ez a kép, egy cseh írónak Szlovenszkóról s Budapestről írt finom lélektani regényét. Régi biokátok, ódonveretü, hatalmas pecsét — Hermann Kesten káprázatos történelmi regényének, a „Ferdinand és Izabella"-nak címlapja. Két Ivan Olbracht könyv, az ,,Azok~ ■ völgye" s a híres „Hegyek és évszázadok a hollywoodi filmkábel szenzációs leleplezése, Upton Sinclair „William Fox"-ja; Egon Erwin Kisch „Hét gettó", ja; Kari Tschupik lehellet- finom bécsi regénye, a „Jó családból való fiú". Mindezek a könyvek 1938-ban magyarul is megjelennek — hirdeti a prospektus. Két szlovenszkói író, Barta Lajos és Bodnár István is szerepelnek a sorozatban, az előbbi egy szatirikus korrajzzal, az „Okatott császárá"-val, az utóbbi egy szociográfia regénnyel, „Az én falum árnyékában"-malidén filmesítették meg Josef Kopta „4?-es pályaőv"-ét — s ez a regény, mely a lélek legtitkosabb rejtekeibe hatol le, szintén ott szerepel az Új Európa Könyvesházának jövő évi programján. Egy színes, izgalmas néger regény, Joe Conway „Néger, fizetni!" című könyve, Ilja Ehrenburg spanyolországi riportjai s a szovjetifjúság szerelmét, problémáit tárgyaló regénye, az ,,Éjjel-nappal", a szlovák Milo Urban világhírű „Élő ostor"-a Capek humoros kis „Séta a kertben"-je, Mosoni „Csodálatos utazásai — egy kínai útirajz —, Silonénak, a nagy olasz írónak kacagtatóan megrikatóan szép cafona történetei teszik színessé, változatossá a sorozatot. Valóban e legmagasabb színvonalú európai irodalom, melynél különbet egyetlen nagyvárosi kiadó sem produkál ! Akiknek érdeklődése elsősorban a politikai kérdések felé fordul, azok is megtalálják amit keresnek. John Gunther óriási sikert ért „Inside Europe"-ra, Konrad Heiden újabb Hitler-könyve, az „Egy ember Európa ellen’ ” Lion Feuchtwanger izgalmasan érdekes beszámolója a moszkvai perekről szerepelnek a kiadóvállalat programján.