Brassói Lapok, 1938. január (43. évfolyam, 1-24. szám)

1938-01-01 / 1. szám

XL­V. évfoyam /. Szam­ Főszerhez 6: KACSÓ SÁNDOR Brasov — Szombat 1918. január­­ ELSi FIZETÉSI Á­R­A­K : Belföldre havonként 66.— lej, kézbesítéssel 74.— lej, ugyanez Brasovban 70.— lej. — Külföldre negyedévenként 360.— lej. — Magyarországra negyedévenként 12.— pengő. — HIRDETÉSEK dija Hirdetési oldalon 5 50 lej, páros (bal) szövegoldalon 6.— lej, páratlan (jobb) szöveg­­oldalon 7 lej négyzetcentiméterenként. — Hirdetési dijak előre fizetendők. — Szerkesztőség és kiadóhivatal B­r­a­v­o­v. Strada Regele Carol 56—58 Telefonjain 82 Újévre Bár az élet és zajlása a maga egyenet­len szünt­elenségével nem igazodik ahoz a beosztáshoz, amellyel a gyarló ember az idő végtelen múlását méri, ősi szokás az ó év lejártával visszatekinteni és ennek a történelmi távlatból nézve csak rövidke életszakasznak esemény-alakulásából kö­vetkeztetni az újra, a közvetlenül beül a jövőre. Mint a legtöbb emberi szokás, ez is önkényes és fölöttébb viszonylagos, hi­szen az élet tengere gyakorta éppen a naptári esztendő váltakozásának időpontjá­ban adja legkevesebb jelét annak, hogy mi várható a holnapokra. Értelme azon­ban mégis van az ilyen mérlegkeszítés­nek, mert nagy általánosságban az elmúlt év eseménytartalma az előzőkével való összehasonlítás révén lemérhető és ért­e­­kelhető legalábbis annak az emberisége, most főként foglalkoztató kérdésnek a szempontjából, vájjon további feszültsé­­geket és viharokat ó­rhatunk-e, avagy a béke megszilárdulását? . Ha szemügyre vesszük a most lezárult esztendő történetét, ál­tahiban az a&ges'.a­j jelenségek sora ellenére is reménykedhe­tünk, bízhatunk abban, h­ogy az újév meg­erősít­i a nemzetközi békét és megeredt­­ményben fok­ózni fogja az európai légkör már megindult enyhülését. A spanyol polgárháború, amely egy évvel ezelőtt ko­molyan feny­egette az egész kontinens bé­kéjét, kiújult erővel most is folyik ugyan, de az már kétségtelen, hogy sikerült elszi­getelni azokkal az erőfeszítésekkel, ame­lyeket a nagyhatalmak ennek érdekében tettek. Igaz, az Európa délnyugati sarká­ban dúló háborúhoz az év folyamán má­sik is társult, a távolkeleti fegyveres vi­szály, de — amint éppen az utóbbi hetek eseményei mutatták — a leginkább érde­kelt nagyhatalmak ezt sem hajlandók kite­rebélyesíteni, tud növel­ni eredeti keretein. Inkább vállalják a meghátrálást, az ön­uralom nem mindig népszerű politikáját, csakhogy mentsék a békéből, ami menthe­tő, csakhogy elkerüljék az általános ikel­­remenést, ami csak kárára lehet a civilizá­ciónak és kultúrának.­­ Ez a higgadtság s önmérséklet — bízunk­­ benne — nem egyértelmű az erőtlenséggel­­ és határozatlansággal. Nem beleelegyed­­ni a tusákba, csak szívósan elhárítani a háborúskodást, ez to­szfollas, gandhis ma­gatartásra emlékeztet ugyan, de talán a felülemelkedett­ség hatalmas ereje is ben­ne rejlik. Pláne, miután mindinkább tár­sul a megértéssel, belátással és a békebon­tásokat előidéző elégedetlenségek, elkese­redettségek kiküszöbölésének jóakaratú törekvésével. A béke általános érdekén belül a ki­sebbségi magyarságot közvetlenebbül az európai s kiváltképpen a Dunamedence­­beli orszáigok és a­WV közötti megbékélés­­ "-­e érinti. Az óesztendő ebben a tekin­tetben is adott német­es biztatást a jövő­re. A két nagy nyugateurópai nagyiroda­lom foréf­iául tűzte ki a kontinens élet­viszonyainak újrarendezését s a többé­­kev­ésbé lógósaknak elismert német köve­telések mérlegelésével kapcsolatban most­­ komoly­n foglalkozik a kisebbségi problé­mával is, amely végre elsőrangú európai ügy lett. Immár húsa év eltelte után nincs és ama kontinensünknek, amelynek fele­lős államférfiai ne volnának tisztában az­zal, hogy a negy­venmilionnyi kisebbség helyzetének megnyugtató rendezése egyik döntő előfeltétele az annyira kívánatos megbékélésnek és összhangzatos együtt­működésnek, amelyre minden állam egy­aránt vágyik. Ebben az összefüggésben a romániai kisebbségi magyarság sorsának javulása is egyik olyan ígérete a múlt év­nek a jövőre, amel­yen a bel­politikai vál­tozás sem m­ódosíthat, hiszen ennek is csak az egyensúly és a békés munka biz­tosítása lehet a legfőbb célkitűzése. Több uj alminisztert neveztek ki il szerda esti minisztertanács három fóvárosi lap betiltását határozta el Meg nem erttsi ezt hitek szerint nemze­t alapon­­ szervezik a sajtót Ben­es küfu­di iam­­­ein­n­ek az uj ka'aíne.rai - 603a m n sz­ere.nik nagyion essagu kijelentést tett egy külföldi sajtóir­odának Bucuresti, december 10. Megnyugvással fogadtuk az új mi­­niszterelnök sajtónyilatkozatának azt a részét, amely a béke és a munka jelszavát röpíti az ország kisebbségi népei felé. Bizalmat ébreszt bennünk az a mondat is, amely ígéri, hogy a nemzeti kereszténypárt kormányzása alkotmányos keretek között fog lefoly­­ni. Ezek a szavak, amelyek a legille­­tékesebb helyről jönnek, alkalmasak arra, hogy elejét vegyék bizonyos hí­reszteléseknek és csökkentsék az ag­godalmat a kormány kisebbségi poli­tikája tekintetében. Nem célunk most külön fejtegetéssel alátámasztani azo­kat az észszerű, bölcs érveket, amik a miniszterelnök által hangoztatott, sőt hangsúlyozott alkotmányos kormány­zás mellett szólnak. Goga Octavian amellett, hogy politikus, népének egyik szellemi kiválósága, aki nincs híjjával azoknak a képességeknek, amelyeknek az államférfiúl tettek mérlegelésénél szerepet kell játsza­­niok. A kisebbségi sorsról is fölösleges előadást tartanunk, mert hiszen a kor­mányfő életének javát ebben a sors­ban töltötte és később, amikor vezető szerephez jutott Nagyromániában, kö­zelről figyelhette a romániai magyar kisebbség gazdasági, kulturális és nemzeti megnyilvánulásait s nem egy­szer járult hozzá maga i®, mint politi­kus és mint író, a két nép lelki köze­ledésének elősegítéséhez. Ennek a folyamatnak bet­el­­t cserlése is istápoló kezeket, megértő szíve­ket és szenvedélytől ment agyakat igé­nyel. Ezért örülünk a­­­’V ’derelnök szavainak. Mert nincs kétel­kedni abban, hogy a hitelt követik, olyan tettek, nyájunk közös boldog szolgálni. A liberálisok­ a ra­ncia al­ várakozás álláspontjára helyezkednek a Goga-kormánnyal számba! A liberális párt francia nyelvű lapja, a­­’Indepeden­ce Roumaine szerint Goga gyüttműködési kormányt alakított, melyben a nemzeti parasztpárt egyik tárnya négy taggal van képviselve. A np azt a reményét fejezi ki, hogy az a nacionalizmus, amely a kabinet prog­­amját áthatja, építő és megfontolt na­­cionalizmus lesz. Külpolitikai tekintet­űn az eddig követett irányelvek a kö­vetkezők: teljes bizalom Románia szö­vetségi és baráti kapcsolatai iránt, szp­­os együttműködés a Népszövetsége­ és­­ jóviszony kimélyítése valamennyi ál­ommal. Meg vagyunk győződve arról — íja a francianyelvü­k félhivatalos —, hogy a kormány követni fogja ezt a pol­itikáit, amelytől határaink biztonsága és s­élkeleteurópa egyensúlya függ. Az or­­zágnak — folytatja — nincs más vá­­gya, minthogy békében, rendben, nyug­­­omban dolgozhassák és fejlődhessék. A jóga-kormány, amely lendülettel állott a nemzet érdekeinek szolgálatába, kül­­politikai téren olyan utat talál, amelyet elődei vontak meg. Ezt az utat kell kö­vetnie határozottan és lojálisan. Ugyanilyen jóindulatot árul el a kor­­mány iránt a Viitorul cikke is, amely hangoztatja, hogy komoly feladatok van­nak az új kabinetre. A kormányt a na­­cio­nalizmus eszméi hatják át, azok a eszmék, amiket a liberális párt is mindig zem előtt tartott. A továbbiakban han­­goztatja a Viitorul, hogy fenn kell tar­­ani külpolitikánk eddigi irányát, mert ezt az ország életérdekei kívánják. A li­berális párt politikailag csak akkor fog­lalhat állást a Goga-kormánnyal szem­ben, ha ismertté válik annak munka­programja. A Curentul értesülése szerint Bratia­­nu Dinu lakásán tanácskozások folytak le, amiken a liberális párt álláspontját vitatták meg a Goga-kormánnyal szem­ben. Az az álláspont alakult ki, hog­y pártnak a jóindulatú várakozás­láspontjára kell helyezkednie. Ne okoz nehézségeket az új kabinetnek ellenkezőleg, támogatni fogja azt nem­zeti törekvéseiben, azzal a föltétellel, hogy­ az újítások ne lépjék túl az al­­kotmány és a törvén­yp.l. Abból a jelentős körülményből azon­­­­ban, hogy a beköszöntő újév elhatározóan f­oayudtatja a kisebbségi kérdést, tehát a mi sorsunkat is, nemcsak reményeket, hanem fokozott kötelességek tudatát is kell men­tenünk. Az ilyen időszakokban van legna­gyobb szükség az összetartásra és a belső munka kimélyítésére. Sorsunkról esetleg nélkülünk történik döntés, de nem mind­egy, hogy ez a döntés, bármilyen értelmű lesz is, milyen állapotban talál benünket. Fel kell tehát készülnünk minden eshető­ségre, ez pedig csak a lehető leghar­m­oni­­kusabb együttműködésben állhat kisebb­ségi nemzettestünk minden rétege között. Ennek programját, elveit és módozatait tökéletesen kidolgozta a romániai magyar fiatal szellemiség Vásárhelyi Találkozója, amelynek határozatai mintául szolgálhat­nak minden kisebbség magatartásának megállapítására. A vásárhelyi hitvallás látszik eddig a legbiztosabb alapnak, ame­lyen kisebbségi életünk a legüdvösebben fejlődhetik a bel- és külpolitikai helyzet bármilyen alakulása közepette, mert a ha­misítatlanul értelmezett krisztusi, keresz­tény erkölcs és igazi nemzeti demokrácia jegyében emelkedett síkon meghatározta a kisebbségi magyarság viszonyát úgy ál­lamunk többségi nemzetével, mint a töb­bi néppel szemben, amellyel itt, a Duna medencéjében együttélnün­k adatott. Az európai politikának 1917-beli for­dulatai biztató kilátásokat vetítettek szá­munkra az új esztendő még ködös hori­zontjára. Hogy ezek beválnak-e, azt sen­ki sem tudhatja. Meg kell azonban ten­nünk a magunk részéről is mindent, hogy váljanak. Ez viszont csakis az lehet, hogy fegyelmezett öntudattal munkálko­dunk a magunk bármily szűk körében mindazoknak a törekvéseknek a sikerén,­­ amelyek az egyes emberek és nemzetek­­ közötti békés együttműködés s közös bol­­­­dogulás ügyét mozdítják elő. társa rokonszenves flaignensen kompe­ntálja a válság megoldását Jorga a NeamusI Romanesc­ben fejti ki álláspontját Goga kormányalakításáról. Az uralkodónál-­ - írja - tekintettel a vá­lasztások következtében előállott helyzet­re, tekintettel továbbá a második párt magatartására, valamint egy misztikus és nyíltan diktatórikus párt program­n­élkül­iségére,­­ nem állott rendelkezésére más megoldási lehetőség. Ezután Iorga di­csérő szavakkal ír Goga és idősk­ánza kiváló képességeiről, majd hangoztatja, hogy a külügyminisztérium élére, elosz­latva azt a gyanakvást, hogy szövetsége­­seinkkel szemben más politikáról is szó lehet, bármilyen jó kapcsolatok épül­jen­ek is ki Olaszországgal,­­ Románia első ügyvéde került. Az új kormány alak­ulja iránti rokonszenvét az a körülmény a mániál­ja, hogy a kabinetben helyet fog­­lalnak olyan emberek is, akik bár nem hagyták ott pártjukat, úgy érezték, hogy helytelenítésüket nyíltan kifejezésre kel juttatniuk azzal a politikával szemben,­­ mely a felségsértésig is elmerészked­ik. Hogyan ir a küs­földi sajtó? A külföldi sajtó bő részletességgel foglal­kozik a Goga kormány megalakulásával. A NÉMET LAPOK első oldalon közlik a Goga-kormány megala­kulásáról szóló híreket. Közlik az új minisz­terelnök életrajzát, kihangsúlyozva naciona­lista törekvéseit és az új kormány kü­l- és belpolitikai munkatervének irányelveit. A lapok nagy elégtétellel állapítják meg Goga miniszterelnöknek Németországgal szembeni megértő politikáját és azt az óhajukat feje­zik ki hogy minél szorosabb kapcsolatokat valósítsanak meg a német birodalommal. AZ OLASZ SAJTÓ rendkívül kedvező hangon ír a kormány na­cionalista jellegéről és az államtekintély­el.

Next