Brassói Lapok, 1938. március (44. évfolyam, 49-74. szám)

1938-03-02 / 49. szám

4 oldal ­ . TALLÓZÁS Az abesszin háború őszinte mérlege Laderchi alezredes, londoni olasz katonai attasé a Telegraaf tudósítása szerint zárt körben előadást tartott az abesszin háború tanúságairól. Adatai szerint Olaszországnak kereken fél­milliós hadseregre volt szüksége az etiópiai hadjárathoz. A félmillió ember így oszlott meg: 18.200 tiszt, 368.300 olasz és 108.300 benszülött katona. A hadsereg felszereléséhez 14.600 gép­puska, 1800 ágyú, 450 tank, 102.600 ló és 19 ezer gépkocsi tartozott. Elhalad­nál­tak 345 millió fegyver- és géppus­katöltényt, 334 000 tonna benzint, 6000 távbeszélő készüléket és egészségügyi célokra 44 millió citromot.­ ­ Visszavonul a szpíker Fritzroy « angol alsókét elnöke, a Siinit legendás tekintélyű szpíker hír szerint a kö­zeljövőben vissza fog vonulni Helyének be­töltésére már a jelöltekről is beszélnek. A legesélyesebb állítólag sir Dennis Herbert, az alsóház közlekedési bizottságának elnöke. Másodsorban Herbert Bourne k­iáll szóba, aki nagy tekintélynek örvend a konzervatív pártban. Végül Crookshank kapitány aki nagyszerű humoráról ismeretes és akinek tré­fáin Baldwin volt miniszterelnök a legtöbbet nevetett. A képviselőknek egy csoportja azon­ban legszívesebben Lloyd George fiát látná az elnöki székben, aki magas, imponáló je­lenség, tapintatos és ötletes képviselő és egyi­ke a világháború legszebben kitüntetett liszt­jeinek, ő a jelöltek közül az egyetlen, aki még nem érte el ötvenedik életévét.­ ­ A leszavazott élő nagyságok Az amerikai Rutgers Egyetem diák­­jaPja, a The Targum megszavaztatta az egyetem diákjait: „Véleményük sze­rint ki az a tizenkét egyéniség, akik­nek a legnagyobb hatása volt a világ­ra?” Százhárom diák szavazott, ezek közül száz említette meg Krisztus ne­vét, úgyhogy ő á­l az első h­elyen. Azoknak a listája, akik a legtöbb sza­vazatot kapták a következő (a nevek mellett a szavazatok száma): Krisztus 100, Napoleon 58, Caesar 52, Mohamed 46, Konfucius 46, Aristoteles 45, Marx 42, Plató 41, Pasteur 38, Edison 34, Co­lumbus 32, Darwin 29. Mint látható, élő ember a győztesek listájára nem került. A híres élők közül Mussolini kapta a legtöbb szavazatot (12-t), utá­na Roosevelt következik 8. Hitler 3 és Sztálin 3 szavazattal. Jugoszlávia és a német dinamizmus Belgrádból jelentik, hogy a jugoszláv kori Hiánypárt szlovén csoportjának lapja, a Slo­­venec az osztrák eseményekkel foglalkozva, többek között a következőket írja: ,,Minél be­hatóbban vizsgáljuk az Ausztriából érkező jelentéseket, annál inkább összeszorul a szí­vünk. Külpolitikánk mindig síkraszállt azért az alapelvért, hogy Ausztria függetlensége feltétlen szükség. Ez a felfogás ma még in­kább kell, hogy áthassa politikánk alapjait, mint bármikor, tekintettel a nacionalszocia­­lista mozgalom dinamizmusára. Reméljük, hogy Jugoszlávia tisztában van a helyzettel. Ha az osztrák ellenállás összeomlana, északi határunkra a német nép hetvenötmilliós em­bertömege gyakorolna nyomást. Ez nem agy­rém. Jól tudjuk, hogy a pángermanizmus az Adria felé keres utat és ez az út szlovén te­rületen vezet keresztül. Ezzel a ténnyel kül­politikánknak számolnia kell.“ De ki pénzeli a japán egyeningeseket? Az elmúlt hetekben egyeninges japán milicisták szállták meg a Seiyakan és Minseito pártok helyiségeit. A kormány most vizsgálatot indított, hogy felderítse, milyen anyagi források álltak rendelkezé­sére a szervezkedéshez és miből fizették az egyenleges milíciákat. A Seiyukai párt egyik tagja kérdést intézett a törvény­­hozásban a kormányhoz, vájjon mit szán­dékozik tenni a rendbontó jelenségekkel szemben és azzal vádolja meg a belügy­minisztert, hogy tűri a kilengéseket és hogy az önkényuralmi törekvéseknek kedvez a kormány türelme. A pártnak egy másik tagja kijelentette, hogy vala­mennyien készek életüket áldozni azért, hogy elzárják a parancsuralom felé veze­tő utat és újra a maga tisztaságában élesszék fel a parlamentarizmust. A bel­ügyminiszter válaszában kid­entette, hogy a kormány nem tűri semmiféle va­­oncsuk­alomra törekvő párt megalakulá­sát »*. *938 ma*dús 2 A JÖVŐ NEMZEDÉK HIVATÁSÁT MAR SZAMOK KÖZÉPARANYA PONT!­EL 4 temesvári pszichotechnikai intézet a város legifjabb intézménye egy hónap alatt kilencven gyermeknek átlótt pályaválasztási tanácsot — — -------------■ 1 —----------------------------------------------­ GRAFIKONOK, RAJZOK, MŰSZEREK ÉS LELKES MUNKA VILÁGA VEZET AZ ÚJ EMBERISÉG FEELÉ Timisoara—Temesvár, febr. 28. „E fiúból pap lesz, akárki meglássa...” — mondja az apa a „Családi körben“ és ez a mondat jellegzetesen kifejezi a mó­dot, ahogyan még nem is olyan régen egy emberi élet sorsa felett döntöttek. A ki­szemelt pálya, vagy foglalkozás rendsze­rint nem a gyermeknek volt rokonszen­ves, hanem a szülők valamelyikének. Igen gyakran az apa elfojtott vágyát, tönkre­tett, mellékvágányra vezetett életét fejez­te ki a pályaválasztás ügyében hozott csa­ládi dikátum. Így lett sokszor a múlt tra­gédiájából a jövő új tragédiája. A másik végletet Madách Falm­­éter jelenetének ismeretes munkakör-kijelölé- i se jelenti. Az igazság nyilván valahol a középen lesz, a felelőtlen egyéni döntés és a túlságba vitt közösségi szempont kö­­­­zött. A jövő emberi nemzedék észszerű irányításának gondolata kicsirázott már. Az első csírát úgy hívják: pszichotechni­kai intézet, vagy ahogyan a temesvári Cioban-palota harm­ademeleti ajtaján levő hevenyészett tábla feltünteti: pályairányí­­tási tanácsadó intézet. A FIATALOK INTÉZETE A temesvári pályaválasztási intézet egy hónap óta működik csak és igen szép eredménnyel. A szó szoros értelmében a­­ fiatalok intézete ez az érdekes, új­szerű­­ hivatal, amelyre a hivatal szó illik a leg-­­­kevésbé igazgatója Anatole Kircev, basa-­­­rábiai származású fiatalember, aki a ko­lozsvári egyetemen tanult bölcsészetet és lélektant. Egészen fiatal­ember Bandu Mircea titkár is. Igazgató és titkár egy­aránt nagy lelkesedéssel és rajongással­­ beszélnek hivatásukról és az új intézmény lényegéről.­­ Az intézet célja eldönteni, hogy al­kalmas-e a tanonc arra a pályára, ame­lyet a maga számára ki­választot. Ennek tisztázására kizárólag tudományos eszkö­zöket használunk — mondotta Kircev igazgató. Mielőtt tehát a munkakamara jóváhagyná az új tan­oncszerződést, a ta­­noncot előbb vizsgálatnak vetjük alá, hogy testieg-lelkileg megfelel-e szóban­­forgó mesterség számára. Ezzel igen hasz­nos munkát végzünk és nyilván j­ó ké­sőbbi keserűséget és esetleges kellemetlen­séget hárítunk el az ifjú nemzedék életé­ből. Hogy a legegyszerűbb példán kezd­jem, nyilván nem való a szabómesterség­­re az, aki nem tud rajzolni és nem való sofőrnek a kapkodó, határozatlan ember sem. „Haragszol-e, ha rálépnek a tyúkszemedre?“ Mindennél érdekesebb a tanoncok vizs­gálatának a módszere. A vizsgálat lehet szóbeli, írásbeli és történhet műszerekkel is. Minden tanonc külön dossziét kap és az aktacsomóban az intézet ötféle lapot őriz: az első lapon a tanonc személyi, is­kolai, szociális, családi és gazdasági ada­tai állanak. Az adatok között szerepel például a szülő foglalkozása, a család jö­­vedelm­e, a testvérek száma is. A második, a lélektani adatok lapja, amelyet gondos vizsgálat alapján töltenek ki. Igen jelen­tős a tanonc jövője szempontjából lelki alkata, Uznp''rr.m­entuma, hajlamainak és képességeinek tisztázása. Az egyes tulaj­donságokat tíztől százig ter­jedő számjegy­­gyel osztályozzák. Minden tanaimnál a választott pályával összefüggésben álló kérdéseket töltik ki. Ha ötvennél kisebb számjegyet kapott, úgy nem felel meg, ha többet, ez kedvező jelentésű. Amennyi­ben a számok középaránya legalább öt­­venet ad, úgy a tanonc megfelel a válasz­tott pálya céljaira. Ha nem, akkor elta­nácsolják A tanoncok vérmérsékletét furfangos, nyomtatott kérdésekre adott válaszokból hámozzák ki. Az egyik kérdés például így hangzik: „Haragszik-e, ha rálépnek a tyúksze­m •)»o merer Ha valaki azt válaszolja, hogy „nagyon”, arról nyilvánvaló, hogy jó pincér soha­sem lesz belőle. AZ EGYENES VONAL ÉS A HÁ­ROMFAJTA JEL ötletes ábrák szolgálnak a megfigyelő­képesség vizsgálatára. Az egyik lapon például háromfajta, egymástól igen ke­véssé eltérő jel van. A kronométer működ­ni kezd és a tanoncoknak kijelölt időegy­ség alatt ki kell választanok soronként a jelek egyikét és a számlálás eredményét a sorok végére írni Az eredmény meglepően különbözik egymástól. I. Péter például csak három sorból tudta megszámlálni a jelet, viszont az eredmény megközelíti a tényleges hely­zetet. I. Péter tehát kissé lassan gondol­kodó, de alapos fiú, alkalmas olyan pá­lyára, ahol precíz munkára van szükség. Látszólag szekás nagyobb eredménnyel járt H. János számlálása, miután nyelő sor mellé írta oda a végeredményt. Az el­lenőrzésnél azonban kiderül, hogy az ada­tok igen kevéssé pontosak. A tanonc te­hát gyors, de felü­letes ember. Másik minta annak a vizsgálatára szol­gál, hogy a kéz mennyire reszket. Hosszú, hegyeszögben végződő két vonal közö­tt a tanoncink, ugyancsak zárt idő után, egye­nes vonalat kell húznia, de olyanformán, hogy a két külső vonal egyikét se érintse. Nyilvánvaló, horgy ha az általa húzott vo­nal túlságosan sűrűn érinti a két nyomta­tott vonalat, egy keze reszketett és ez a tény pál­ve választására is kihat. „NEM KORLÁTOZZUK AZ EGYÉNI SZABADSÁGOT” Az aktacsomóban levő másik lapra az orvosi vizsgálat eredményét jegyzik fel. Ezt a vizsgálatot dr. Adam, a pszi­chotech­­nikai orvosa végzi és rengeteg adatban tömöríti az eredményt: alkalmas-e a ta­non­c fizikai szempontból a bejelentett foglalkozásra is. Az intézet humánus ren­deltetése itt domborodik ki legjobban. Vézna, gyenge testalkatú gyermeket nem lehet a jövőben nehéz, fizikai munkára­­ kényszeríteni.­­ — Nem korlátozzuk az egyéni szabad-­­ ságot — mondotta Kircev igazgató. — Mi­­ csupán a bejelentett pályával kapcsolato­san vesszük a tanoncot vizsgálat alá és ha nem felel meg, u­gy választhat tetszés sze­­­­rint más foglalkozást magának. Mtt a­­ vizsgálat közben valamilyen más adottsá­gát fedezzük is fel a tanoncnak, akkor sem igyekszünk befolyásolni elhatározá-­­­sában. Mi legfeljebb csak jóakaratú tanár­i esot adhatunk. A vizsgálat egybevett ered­­­mén­yei mellett természetesen tekintetbe vesszük a gyermek anyagi helyzetét és esetleges sajátos érdekeit is. Hiszen sok­szor egész jövőjére kiható érdeke kíván­ja, hogy bizonyos pályára menjen. Ezt mindenkor respektáljuk. Az intézet alig egy hónap óta működik és közel kilncven tanoncot vizsgáltak fe­lül. A végső eredményt az intézet teljes számú értekezlete dönti el minden egyes esetben, a kapott középarányú számje­gyek és esetleges különleges szempontok latbavetésével. Azt természetesen csak a jövő mondja meg, hogy beválik-e a pá­lyaválasztási tanácsadó és boldogabb lesz-e az a nemzedék, amelynek életsorsát és hivatását számok középaránya dönti el. • a Korda István Az átszervezett német kormány. Az első sorban (jobbról-balra) Hess Rudolf, Ribbentrop, Frick, Göbbels, Neurath. A második sorban ugyancsak jobbról-balra: Funk, Gürtner, Rust. Egészen a balszélen: Selcte miniszter. Marlene Dietr­ich elhagyta Amerikát, mert nem bírta az adót A művésznőre több, mint százezer dollár adót vetettek ki. London, február 26 Részletes tudósítások jelentek meg a lapokban arról, hogy Marlene Dietrich, aki Greta Garbo után a legnagy­obb fi­zetést élvezi a Hollywoodban, megunta a filmfővárost és visszatért Európába. Minden területen keresték az okát ennek a hirtelen jött kiábrándulásnak, de nem találták meg. Tudni vélték azt is, hogy­ Marlene Dietrich érzelmi okok­ból hagyja el Hollywoodot, ahol nem találta meg az igazi érvényesülést. Aki ismeri a filmvilág belső életét, jól tudja, hogy ez nem f­­elhet meg a va­lóságnak, hiszen Marlene az utóbbi években már vagyonokat kapott egy­­egy filmjéért. Egyáltalán nem csök­kentette értékét az sem, hogy Londonban készült filmje nem váltotta be a hozzá fűzött reménységeket. A legújabb hollywoodi jelentések szerint a filmsztár elkedvetlenedésének igen prózai okai vannak. Az ottani adó­hivatal, amely különösen szigorú a száz­ezres csillagokkal szemben , olyan sú­lyos adót szabott Marlene Dietrichre, hogy a filmsztár felháborodásának adott nyílt kifejezést. Több mint száz­ezer dollárban állapították meg az adó­ját. Egy szakértő megállapította, hogy igazságtalanság történt a filmszínésznő­­vel és eddig is 32.000 d­ollárral több adót fizetett be, mint amennyi járt volna. Európába való visszatérésének oka ki­zárólag a magas és szerinte igazságra- Sír adókivetés volt

Next