Brassói Lapok, 1939. július (45. évfolyam, 147-171. szám)
1939-07-01 / 147. szám
i .j "i . n. 7 i'ét OP Tu 1 ;j "i ; - ogyetora Könyvtára 910613 Lui!Proj; 7 ■' |3 | in C'. 1 f¡ X I, Q -■ r f Főszerkesztő: KACSÓ SÁNDOR .' Bra§ov — Szombat _ 1939 titlius 1 Endre. — LaptulajdorítSr"„B. L." Kiadóvállalat Részvénytársaság. Pelessis Igazgató: Kabána Bernát. — (Bejegyezve: Q. n. 920/1938. Trib. Bra?ov.) — .A havonként 80 lej, kézbesítéssel 84 lej, ugyanez Brasovban 80 lej. — Külföldre negyedévenként 450 lej. Magyarországra negyedévenként 150. — Hirdetés: 550 lej, párOs (bal) szövegoldalon 6 lej, páratlan (jobb) szöveg oldalon 7 lej négyzetcentiméterenként. Hirdetési díjak előre fizetendők. — Szerkesztőség és kiadóhivatal, Brasov, str. Regele Carol 56 —68. — Tel. 82. * J*V?,zsu-mongol határvi- I 1 | e ‘”6 léj»i ütközeteknek j B t«J ,st i igazán állandó rova- i f A ‘bele nyitni. A szó szoros Értelmében naponta végbemegy legalább egy repülőcsata, amelyben mindkét rész fői többnett, sőt néha néhány száz ombaverő- és vadászrepülőgép vesz részt. S hozzá még nem is csak cicáznak, nemcsak kergetőznek, hanem a legkomoyabban bombázzák az ellenfél területét , lövik egymást a levegőben és a földről. Szabályszerű légi háborúzás már ez, de egyelőre hadüzenet és a diplomáciai viszony megszakítása nélkül, legalábbis ami Japánt és a Szovjetuniót illeti. Mert hivatalosan Mandzsukuo és a Mongol Népköztársaság, az előretolt figurák légi hadereje viaskodik. Miután pedig ebben a háborúban még csak a légi fegyvernem vesz részt, hát nem is tekintik igazi háborúnak, hanem csupán „határviszálykodásnak”. Végtére az egy hét múlva már két éve minden síkon és téren dúló japán-kínai háború is még mindig csak „viszály” hivatalosan. Fő a hivatalos minősítés s az, hogy a nagyok nevében a kicsik, az előretolt figurák „viszálykodjanak”, lehetőleg be nem avatkozási politika mellett, így talán észre se vesszük majd, ha mindenki benne lesz az általános háborúban... I I Peng a kasza... Péter-Pál napja. I 3 I jötténél az ország egyes vidéje kein már megkezdődtek az aratá-I I sok. A falvak népe készülődik a termés betakarítására. Az uj élet __ nagy üzenete jön az aranyló mezők felől, míg a világpolitika nyílt, vagy rejtett laboratóriumaiból hideg, halálos szelek törnek elő és dermesztik meg a szíveket. Az Élet és a Halál csap most össze és vívja a maga láthatatlan, Utáni küzdelmét. A magáét pergető kalász a pusztulás magvait hintő fegyverekkel áll szemben. Melyik győz, melyik kerekedik felül? Nincs, akit hatalmába ne ejtett volna a mérkőzés izgalma, hiszen mindenki részvevője a világ további sorsa felett döntő párviadalnak. A mai napok kísértetiesen emlékeztetnek 1914 júniusára, amely elindítója volt a világháborúnak. Ám, ki tudna belátni a jövőbe, ki tudná megmondani, hogy a rettegés júniusa után, a fegyverek júliusa következik-e, vagy diadalmaskodik az új kenyér és a benne rejlő evangéliumi üzenet. A kenyér, a szeretet és béke fejedelmének teste, amely mi érettünk megtöretett... " A nemzetközi gabonapiacokon megint kiélesedett a verseny. A vásárló államok részben, vagy egészben felfüggesztették a vételeket, mert az árak eséséreszámítanak. Aratás idején ebben a politikában nem lenne semmi nyugtalanító, mert így sokott lenni minden esztendőben. Vannak azonban olyan jelentések is, amelyeknél meg kell állani egy pillanatra. Ezek szerint főként Oroszország az, amely úgy a tavalyi, mint az új búzájából igen nagy tételeket kínál eladásra olyan feltételek mellett, amelyek mellett a többi exportállamnak kevés kilátása lehet a saját fölöslegeinek értékesítésére. Lehet, hogy csak egyszerű véletlenről van szó, de az 1924. évi orosz dömpingnek, amelyet Európa ma sem hevert ki teljesen, friss változata is lehet az új orosz gabonaverseny. Egyelőre csak annyit lehet megállapítani, hogy az orosz ajánlatok hatása alatt azok az országok, amelyek június elején jó árak mellett nagy tételeket kötöttek le román gabonában, most egyre jobban nyomják le az árakat és nagyon vontatottan kötnek új üzletet. Ilyenkor újra kísérteni kezd az a már sokszor felvetődött gondolat, hogy nem lenne-e helyesebb, ha a mezőgazdaság fokozatosan olyan termékekre térne át, amelyek kevésbé függenek váratlan és tőlünk független tényezők szeszélyétől? 7 , r . 7 Háborúból tart az annai sajtó Danzigban állítólag német puccs készül Négyezer német birodalmi katona érkezett a szabadvárosba Varsó, június 29 A Havas francia sajtóiroda varsói jelentése úgy tudja, hogy Himmler német birodalmi rendőrfőnök szerdán megérkezett Danzigba, ahol ellenőrzi a danzigi nemzeti szocialista alakulatokat. Ugyanakkor lengyel lapok azt írják, hogy a rohamosztagok 109 tagja megszállt a danzigi rádió épületében és átvette a rádióállomás őrizetét A szabadváros vágóhídjai parancsot kaptak, hogy tartalékoljanak nagymennyiségű fagyasztott húst a Danzigban létesítendő 10 ezer főnyi önkéntes hadosztály élelmezésének biztosítására. Ezen és más hasonló hírek folytán, mint Londonból jelentik, a csütörtök reggeli angol sajtó a legnagyobb fokú aggodalmat árulja el a danzigi helyzettel kapcsolatban. Az angol lapokhoz érkezett tudósítások szerint a német hadsereg 4000 tisztje és közlegénye megérkezett Danzigba. A danzigi rendőrök és a Keletporoszországból Danzigba érkezett németek gázálarcot kaptak. A News Chronicle a súlyos danzigi helyzetnek szentelt vezércikke értelmében keserűen csalódnak majd a nemzeti szocialisták, ha azt hiszik, hogy az önkéntes hadosztály révén kezükbe kaparithatják Danzigot, Lengyelország és Anglia pedig elmulasztják a katonai beavatkozást. A Daily Telegraph így ír: A háború még nem elkerülhetetlen, de kitörése már kiszámíthatatlan véletlenektől függ, sőt egyetlen ember szeszélyétől, akiről senki sem tudja, mit gondol. Ezért mindenkinek fel kell készülnie a legsúlyosabb eshetőségre. A Daily Herald vezércikke biztosra veszi, hogy Hitler új akciót tervez Danzigban. Ha katonai puccsról van szó, akkor a legsúlyosabb nemzetközi válság tör ki. Hitler voltakép nem a danzigi kérdés rendezését óhajtja, hanem új győzelmet akar aratni. Egy danzigi puccs azonban egész Európa kihívását jelentené s ezt már nem lehet elintézni ismét a müncheni módszerrel. A Versailles békeszerződés aláírásának 20-ik évfordulóján London válaszolt Berlinnek Meg szeretném győzni Hitler kancellárt arról, hogy Anglia eljutott türelme végső halálához, — mondta Churchill „Nemsokára igen súlyos dolgok történnek majd“ London, június 29. Az angol kormány csak most, kerek két hónap elmúltával válaszolt a német birodalmi kormánynak arra a Hitler kancellár emlékezetes beszédében is jelzett emlékiratára, amellyel bejelentette az angol—német haditengerészeti egyezmény felbontását. Ezt az egyezményt Hitler ajánlatára 1935-ben kötötték meg s 1935-ben kétszer is kiegészítették. A német kormány azért határozta el az egyezmény felbontását, mert London részéről ellenséges lépésnek fogta fel az elvben már akkor megkötött angol—lengyel szövetséget. London eddig nem sietett a német emlékirat megválaszolásával, most azonban egyszerre megfelelőnek látta az időpontot s válasz jegyzékében hangoztatja, hogy nincsenek ellenséges szándékai Németországgal szemben, sőt bizonyos feltételekkel, mint a fegyverkezés korlátozása, kész vele újabb megegyezésre. Hogy az angol kormány éppen most és ilyen értelemben adta meg válaszát, nyilván azokkal a nehézségekkel van összefüggésben, amelyekkel az angol—orosz tárgyalások sikeres lezárása találkozik. Mielőtt kényszeredetten behódolna a moszkvai követeléseknek, Anglia — úgy látszik — még egy „utolsó esélyt” akar nyújtani Németországnak. Ebben áll a jelentősége annak a válaszemlékiratnak, amelyet Henderson berlini angol nagykövet már szerdán átadott a Wilhelmstrassén s amelynek részletes tartalma még nem ismeretes. A külügyi hivatal szerdán este közzétette annak az emlékiratnak a szövegét, amelyet a berlini angol nagykövet a német birodalmi kormány április 27-iki, az 1935-beli angol-német tengerészeti egyezményt felmondó jegyzékére válaszul átnyújtott Az angol válaszjegyzék visszautasítja a német kormánynak azokat a vádjait, amelyek szerint Anglia ellenséges magatartást tanúsít Németországgal szemben, ezután pedig biztosítja a berlini kor mányt, hogy az angol politika a legkevésbé sem célozza Németország bekerítését A német sajtó az angol válasz-emlékirattal foglalkozva azt szemfényvesztési kísérletnek minősíti. A Völkischer Beobachter rámutat, hogy a Chamberlainkormány éppen a versaillesi békeszerződés aláírásának 20. évfordulója napját választotta válasza átadására. Ez annyival is furcsább, mert az angol válasz egybeesik azokkal a rendkívül riasztó hírekkel, amelyek Londonban az állítólag küszöbön levő danzigi nemzeti szocialista államcsínyre és az angol-orosz tárgyalások elakadására vonatkozólag keringenek. A lap felteszi a kérdést, vájjon nincs-e újból időnyerésről szó, mint Münchenben volt, s várjon az angol-német megegyezés lehetőségének hangoztatása nem csupán Moszkva igényeinek a leszállítását célozza-e? De bárhogyan van is, az kétségtelen, hogy az angol válaszjegyzék nem járul hozzá a béke megszilárdításához, — írja a nemzeti szocialista párt hivatalosa Taxa postala platita in numerar cont aprobarii No. 24.154/939. Chamberlain csak sajnálja az angolellenes német kironamásokcat Chamberlain miniszterelnök az alsóház szerda esti ülésén Henderson munkáspárti képviselő kérdésére azt a választ adta, hogy az angol kormány nem szándékszik Berlinben lépést tenni azok miatt az Anglia ellen intézett támadások miatt, amelyekre Göbbels dr. propagandaminiszter magát legutóbbi beszédeiben ragadtatta. Ami a német sajtó angolellenes kirohanásait illeti, Chamberlain kijelentette, hogy a maga részéről sajnálja a két ország viszonyának ezeket a megmérgezési kísérleteit, de ezt sem szándékszik Berlinben szóvá tenni. CHURCHILL IS NEHÉZ HÓNAPOKAT VÁR Winston Churchill volt miniszter, a konzervatív párt vezetőegyénisége, szerdán este a londoni Carlton Club-ben beszédet tartott s a többi között ezeket mondta: — Azt hiszem, valamennyien azt tarthatjuk, hogy az európai feszültség július, augusztus és szeptember hónapokban súlyossá fog válni. Olyan eseményekkel kerülünk majd szembe, amelyek fenyegetőbbek lesznek azoknál is, amiket a legzavarosabb korszakban éltünk át. Churchill ezután kijelentette, hogy a háborút nem tartja biztosnak, annak ellenére sem, hogy ha tekintetbe vesszük Németország készülődéseit, arra a következtetésre juthatunk, miszerint nemsokára igen súlyos dolgok fognak történni . Noha véleményem egészen más megfontolásokból ered, a helyzetet pontosan ugyanúgy látom, mint Daladie.