Brassói Lapok, 1940. március (46. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-18 / 64. szám

6. oldal HÍREK Nincs fa Nincs fa. Ez egy egyszerű tőmondat. Pénz sincs. Ez egy egyszerű őrjító­mondat. Amikor pedig Gondos Családapa, mint rendszereid és fegyelmezett ember eme két mondatot megelemezte, kitűnő érzék­kel megállapította, hogy a két mondat mélyén, nem is nagyon alattomban, sú­lyos közgazdasági problémák értetődnek. Szakértő a megmondhatója, hogy a gaz­dag ember hogy van vele, de Gondos Családapa, akit egyáltalában nem lehet az emlősöknek eme fajtái közé sorozni, a két „nincs” szótól egyszeriben közgaz­dasági tudóssá nőtte ki magát. És mint ilyen, megállapította, hogy a legjobb eset az, amikor fa is van, pénz is van. Ezután következik az az eshetőség, hogy fa nincs, de pénz van. Ezt még ki lehet bírni. Mert azt tudjuk, hogy a fa olyan áru, amely elhelyezkedést keres. És ezt az elhelyez­kedést rendszerint olyan fáskamrában ke­resi, amelynek a gazdája az ellenérték megtetézésével be tudja csalogatni az el­helyezkedést kereső árut a kamarájába. Az az ember azonban, akinek nincs pén­ze, bár az ilyen ember rendszerint bőke­zű gavallér, hasztalan próbálja a hitel ne­vű művelettel még felár segítségével is becsalni a tüzelő portékát, az ravasz, mint egy pisztráng és nem kapja be a horgot. Már pedig az a pár lej, amely Gondos Családapa zsebében lézengett, nem volt az értékmérés terén olyan té­nyezőnek tekinthető, amely egy méter mázsa fánál nagyobb mennyiséget képes legyen tulajdonos-vált itatásra bírni. Ez pedig keservesen kevés. Gondos Család­apa ilyenformán gondokba merülve ödöngött az utcán. Legszívesebben ki­ment volna valami erdőbe, hogy szemé­lyesen termeljen ki néhány szál fát, de mivel alapjában szerény ember volt, megelégedett volna azzal is, ha a járda szélén őrködő gesztenyefák­ból termelhetett volna ki néhá­­nyat. Annyival is inkább, mert ez a tüzelőanyag könnyebben megközelíthető, mint az erdőbeli kollégái. Imitt-amott a kapuk előtt gőgösen terpeszkedett egy­­egy méter fa. Gazdag embereké lehetett. Mennyi kalória, sóhajtott fel Gondos Csa­ládapa és mind a másé. Lopiban megál­lott egy ilyen lakás előtt, hátra tette a kezét, mint otthon a meleg kályha előtt szokta és határozottan úgy érezte, hogy ő most melegszik.* Miután ilyeténképpen alaposan meg­melegedett, a télikabátja már talán meg is perzselődött, tovább indult. Egy porta előtt a tüzelőanyagnak már csak a kihűlt helyét jelezte a vágás után maradt fü­­részpor. Ingerlően poétikus, sárgás-bar­nás folt a rideg hóban. A fürészporban árva, öreg, kopott varjú kotorász. Lehet, hogy fiatal korában azt is mondták neki, hogy drága, szép kanári­ madaram, de ez nagyon régen lehetett. Az árva varjún vé­konyka fejkendő volt. Inkább csak szim­bólum, miint komoly ruhadarab. Vállán derékig érő körgallérka. Csak arra jó, hogy a hideg azt hisyje, hogy komoly vé­delem az ő kegyetlen foga ellen. Vékony kis lábain — hogy a szél el nem fújja a testét! — öreg, fekete strimfli, amely lábfejen vedlett szandálban végződik. Így, ahogy mondom: szandál. Szerencse, hogy talpa alig volt, mert így a hólé, amely felülről beléje csurgott, alul azon­mód kimehetett. Egész bizonyos, hogy egy csepp sem maradt belőle a lábbeli­ben. Az öreg varjú úgy szemelgetett a fű­részporban, mint nálánál boldogabb tol­lastársai az országúton: apró kis forgács­darabokat szedegetett a sovány karján lötyögő szatyorba. A tüzifatulajdonosok a legbőségesebb időkben sem szoktak ha­sábfákat kint felejteni a fűrészporban, el lehet képzelni, hogy most, fainség idején mennyivel lehetett kiadósabb egy gyufa­­száln­ál az a forgács, amit nem hordtak le a pincébe.A Gondos Családapát az ismételten elő­forduló meglélhetési problémák gyakor­lott közgazdásszá képezték ki. És mint ilyen, emlékezett Kerkápoly Károlynak, Magyarország egykori nagynevű pénz­ügyminiszterének azon híres és közkeletű megállapítására, amely szerint az a bel­ső, amelynek belseje van, éppen olyan külső, mint amilyen belső az a külső, amelynek külseje van. Gondos Családapa nézte egy darabig a szegény, öreg, kopott var­jút, akinek annál derült­ebbe vált a ráncos arca, minél több forgács gyűlt . Átmeneti tüzifahiány Tg-Muresen. A kiújult hideg kellemetlen helyzetet teremtett Marosvásárhelyen, ahol a hosszú tél alatt elfogyott a fakereskedtők tüzelőfakészlete és most a közönség tö­megesen rohanta meg a faraktárakat, an­nál is inkább, mert olyan hírek voltak, hogy a fa árát ismét emelik. Értesülése­ink szerint azonban a fahiány csak ide­iglenes és azonnal megszűnik, mint a ke­reskedők új készleteket vásárolnak A Nyugdíjasok Temetkezési és Segélyegye­­sülete egyébként tárgyal­ásokat kezdett arról, hogy az egyesület tagjainak jövő­­évi tű­zifaszükségletét idejében és ked­vező áron biztosítsa. A kereskedők azon­ban nem hajlandók előzetes kötéseket csinálni. (2) — Fosztogatták a vasúti anyagrak­­­­tárt. A biharpüspöki vasúti vonalon fo­lyó építkezési munkáitoknál észrevet­ték, hogy ismeretlen tettesek dézsmál­ják az anyagraktár vaskészletét. A pá­lyaudvari rendőrség nyomozást kezdett az ügyben és ennek során megtudta, hogy egy püspöki úti kovácsmesternek egy munkáskülsejű fiatalember vas­anyagot kínált megvételre. A kovács­mester a rendőrség utasítására úgy in­tézte a dolgot, mintha a vasat meg akar­ná venni, át is vette az anyagot, de a fiatalembert későbbre rendelte a pén­zért. Mikor ez gyanútlanul beállított a detektívek elfogták. Megállapították, Bornemissza Ferencnek hívják, huszon­egy éves lakatos. Töredelmesen beval­lotta, hogy Nemes János és Kürtös Jó­zsef nevű társaival, akikkel együtt dol­gozott a vasúti munkáknál, dézsmálták az anyagraktárt és most akarták a zsák­mányból az első tételt értékesíteni. A rendőrség mindhármukat átadta az ügyészségnek. — A húsvéti bevásárlások és a közön­ség. A brassói kereskedők szervezetei a közeledő ünnepekre való tekintettel az­zal a kéréssel fordulnak a közönséghez, hogy húsvéti bevásárlásait ne halassza el az utolsó napokra. Az ünnepek előtti napokon előreláthatilag minden üzlet­ben nagy lesz a tolongás, mert sok mun­kaerő helyezik és így, ha a vásárlók­­ egyszerre rohanják meg az üzleteket, a­­ kiszolgálás nehézkessé válik. Aki teheti,­­­­gyekezzék a húsvéti bevásárlásait ide­jekorán elvégezni, hogy figyelmes ki­szolgálásban lehessen része. — A miniszterelnök rádióbeszéde. Ta­tarescu miniszterelnök március­­ 17-én, vasárnap este 8 óra 45 perckor rádióbe­szédet mond. — Egymillió hatszázezer lejes költség­gel lebontják Timisoara egyik legrégibb épületét. Temesvár város ez évi költség­vetésébe 1 millió 634 ezer lejt illesztet­tek be az úgynevezett Csern­ojevics ház lebontási költsége címén. A városnak ez az egyik legrégibb épülete közvetlenül a városház­ tér közelében van és zavarja a város fejlődését a Mehala irányába. A város vezetősége a Csernojevics ház tu­lajdonosainak intraszigetis állásfoglalá­sa miatt kénytelen volt a kisajátítás tör­vény adta jogaihoz folyamodni. Az épü­let kisajátításáról és a tulajdonosok kár­­talanításáról szóló városi­ rendelet a múlt évben jelent meg Temesvár hivatalos lapjában. A város most elhatározta, hogy a régi épületet már az idén lebontja és a lebontási költségekre 1 millió 654 ezer lejt illesztett a költségvetésbe . Sikerrel mutatták be Budapesten Csanády György „M­RI” című darabját. Szombaton volt a főpróbája Csanády György, a neves magyar író és a buda­pesti rádió főrendezője „MIRI” című da­rabjának a budapesti Nemzeti Színház­ban. A bemutatót vasárnap tartják­ meg. A szerepeket a Nemzeti Színház legjobb erői játsszák. A darab a főpróbán nagy sikert aratott. — Meghalt Lagerlöf Zelma. Szombaton délelőtt rövid betegeskedés után 81 éves korában meghalt Lageröf Zelma, a világ­hírű svéd írónő. A svédek legnagyobb regényírója volt, aki egyidőben egész Európában rendkívüli sikert és hatást ért el s az irodalmi Nobel-díjjal a mo­dern regényirodalom élére emelkedett. Egyszerű tanítónő volt s a 90-es évek elején tűnt fel a Gösta Reid­ing Saga cí­mű könyvével, amelyben a Don Jimn t­­t. — A bányamunkások nem tarthatták meg békéltető tárgyalásukat. Nagybá­nyai tudósítónk jelenti. Ismeretes, hogy az északi bányavidék munkássága bér­mozgalmat indított. A bányászok 43 százalékos munkabér emelést követel­­tek. Az akkor még létező állami bánya­mű­vek igazgatósága a ,,Rimma”, a ké­rést elutasította és így a munkügyi fel­ügyelőségre került az ügy, ahol ki is tűz­ték az első békéltető tárgyalásokat. Közben azonban a Rimmát megszüntet­ték és annak Helyét a Minele de Aur részvénytársaság vette át, így a mun­kásság nem tudta megtartani az első bé­kéltető tárgyalást. Hogy milyen lépése­ket tesz a bányamunkásság az új rész­vénytársasággal, mint munkaadóval szemben, azt csak a legközelebbi kerü­leti m­unkásgyűlésen döntik el. AZ ORSZÁG HADFELSZERELÉSE ÉRDEKÉBEN A jelen pillanat legnagyobb köteles­ségét a hadsereg jelenti. Az országnak minél jobban felszerelt és­ kiképzett hadsereggel kell rendelkeznie. A had­sereg viszont nem csupán az állam, hanem az egyén gondja is. Egyetlen románnak sem szabad lenni, aki nem jegyzett hadfelszerelési bonokat. — Román kaszinó nyílik Satu-Marén. A szatmári megyeházán Coman ezredes­prefektus elnökletével ülést tartottak, a­melyen megszövegezték az első szatmá­ri román kaszinó alapszabályát. Az ira­tokat már benyújtották a törvényszékhez a kaszinó jogi személyiségének elnyeré­se céljából. Az új kaszinó a főtéren, a Papolczy-féle palotában nyilik meg. na Kilenc Ázsia-kutató közül csak hello tért vissza a Himalájáról Idős, világhírű német tudós érkezett Kolozsvárra. Paul Trollnak hívják, az egyik németországi Földrajzi Társa­ság elnöke, híres Ázsia-kutató. Paul Troll a Balkán államaiban előadáso­kat tart arról a Himalája expedíció­ról, amelyben ő is részt vett. Kilencen indultak el hat évvel ezelőtt a bonni Földrajzi társaság megbízásából, hogy megmásszák a világ legmagasabb csú­­csát. Kilenc emberből ketten tértek vissza: Paul Troll és Fusterwalter. Az expedíció hatezerszáz méter magassá­got elért, azután hóvihar zúdult a ku­tató táborra. Megmentésükre­ repülő­gépek indultak, de a mentőosztagok már csak két élőt találtak, t­rollt és egyik társát. Heten a hórengeteg alatt fekszenek. Az expedíció egyik tagjá­nak naplóját véletlenül megtalálták. Ez a napló ma nevezetes értéke a Földrajzi Társaságnak Paul Troll Kolozsvárt nagyszámú válogatott kö­zönség előtt nagy érdekességű előadást tartott az expedíció sorsáról és buká­sáról. Előadását zsúfolt hallgatóterem figyelte végig. össze a szatyrában, megcsörgette a saját zsebében az egy mázsa fára való pénzt és megelégedetten alkalmazta Kerkápoly halhatatlan bölcsességét: az a szegény, a­kinél még szegényebb van, éppen olyan gazdag, mint amilyen szegény az a gaz­dag, akinél még gazdagabb van. Bement a legközelebbi üzletbe, megvette a mázsa fát, még meg is simogatott a mérlegen minden darabot egyenként. Sokkal külön­bek, mint a forgács-darabkák, a fürész­porban. Gondos Családapa határozottan jómódúnak érezte magát. . . Hála néhai Kerkápoly Károlynak. DÉNES SÁNDOR 1940. március 18 Mi«* «* Fucre,« i*f c* «■ Bonyban En vaéiBoif ft - Atot iniós S­iebastian Oil A világsikerű film főszereplője: Willy Forst MZ 6161 f€H6H CLAUDETTE COLBERT és JAMES STEWART főszereplőkkel. f Vigsággal, optimizmussal teli film monda svéd változatát dolgozta fel. A Nobel-díjat 1909-ben kapta meg, de a világhírnévre már megelőzőleg szert tett. . . Halálozás. Kis Ferenc székelyud­­varhelyi református segédlelkész hosszas betegség után 26 éves korában meghalt Holttestét a református kulturházban ravatalozták fel. Temetésén megjelent Udvarhelym­egye református papsága, Nagy Lajos székelykereszturi esperessel az élén és képviseltették magukat a ro­mán, szász és a többi magyar egyház­­községek is. A koporsót Kis fzerenc szü­lőfalujának, Hod­gyának fiatalsága vette, a gyászlobogókat és a koszorúkat pedig hodgyai leányok. Kis Ferenc halála nagy részvétet keltett az egész megyében . Bors István gyergyócsomafalvi plébános 46 éves korában a Csíkszeredai Szent Vince szanatóriumban meghalt. A teme­tésen Csom­afalva egész lakossága meg­jelent, de nagy számban eljöttek a kör­nyező falvakból is. A temetési szertar­tást 15 pap segédletével László Ignác ■gyergyószentmiklósi főesperes végezte. Gál Tamás csiksomlyói esperes a felcsi­­ki, Kovács Balázs csikszentimrei plébá­nos az alcsiki papság és Rácz Vince gyergyóújfalui plébános a hívei nevében mondott beszédet a sírnál. — Felmentés a kényszerlakh­ely köte­lezettsége alól. (Rador) A belügyminisz­ter március 15-től kelt 5592 számú ren­deletével újabb 114 személyt mentett fel a kényszerlakhely kötelezettsége alól. — Románia román mintafalut épít a földrengés által elpusztult török vidé­ken. (Isztanbul, Rador) A Tan című tö­rök lapban „Románia királyának szép gesztusa” címen cikk jelent meg, amely közli, hogy Románia a török nép iránt érzett barátságának bizonyítékául a földrengés sújtotta vidéken új mintafa­­lut épít, amelynek neve Romenopa lesz. A lap bucuresti tudósítója megírta, hogy az Erzindizsan környéki földrengé­sek oly nagy mértékben érintették a ro­mán népek hogy gyűjtés indult meg a nagyobb arányú segítség nyújtására. Őfelsége II. Carol király, aki dicsősége­sen irányítja népének sorsát, elhatároz­ta, hogy román mintafalut építtet Tö­rökországban, mely záloga lesz a két nemzet közötti barátságnak. Ez a falu román stílusban épült és a legmodernb­b berendezésű lesz. Románia szállítja az egész építőanyagot és különleges építé­szek fogják ezt a munkát végrehajtani. Carol király törvényrendeletet ad majd ki ebben az ügyben és azt a parlament­ben jövő héten terjesztik elő. A lap cikke­ mély benyomást keltett a török közvéleményben.­­ Hogyan halt meg a gyári munkás la­kásán az utcai nő. Tudósítónk jelenti: Walter Zoltán budapesti 27 éves gyá­ri munkás az elmúlt este egy kissé itta­san tért haza Pesterzsébeten levő laká­sára. Útközben találkozott egy fiatal nő­vel, akit felvitt a lakására. A fiatalem­ber együtt töltötte az éjszakát a szintén ittasnak látszó nővel. Reggel arra éb­redt a fiatal munkás, hogy a nő a föl­dön fekszik. Fel akarta költeni, de a nő nem mozdult. Ekkor vizet hozott és lo­csolni kezdte, a nő azonban ekkor sem mozdult. Walter feldühödött s a nő fejét többször az ágy lábához verte, majd mi­kor látta, hogy így sem kel fel, otthagy­ta a nőt a szobában és elment munka­helyére. A nőt a szomszédok holtan ta­lálták meg a szobában, teljesen mezte­lenre vetkőztetve. A fején véres sebhe­lyek voltak. Beszállították a bonctani intézetbe, a halál okának megállapításá­ra. Haltért a rendőrség letartóztatta. * Nyitott szemmel? A sikeres érvényesülé® Útmutatója. Az angol könyvpiac világsikere. A mű­ alapvető tétele, cselekedj úgy, mintha a kudarc lehetetlen volna. Felbecsülhetetlen a könyv értéke azok számára, akik pályaválasz­tás, vagy életük más döntő elhatározása előtt állatiak. Ára 135 lej. plusz porta kapható Orishfeld Samu könyvkereskedésében. (Brassói Lapok udvarán). Str Res Carol 5fress

Next