Brassói Lapok, 1940. május (46. évfolyam, 99-122. szám)
1940-05-02 / 99. szám
1940. május 2 Ellennyilatkozatok sorozatát váltotta ki a Ribbentrop beszéd Nyolc pontból álló térhvatalos választ továbbit az angol sajtóiroda „Norvégiát kiragadok a németek kezéből“ — jelentette ki az angol légügyi miniszter Svédországban megnyugtató kövekezteést olvasnak ki Ribbenrop beszédéből (Stockholm Radar) A Havas ügynökség közli: Valamennyi svéd lap megelégedéssel vette tudomásul Ribbentrop külügyminiszter nyilatkozatát, amelyben elismerte, hogy „Svédország komolyan veszi a semlegességet.” A „Social Demokaten” című lapban Ivan Paul svéd külpolitikai szakértő hangsúlyozza, hogy Ribbentrop nyilatkozata megnyugtató következtetést tartalmaz, nevezetesen azt, hogy Svédországnak nincs aggodalomra oka. Bár Svédország hinni szeretne ebben a kijelentésben, mégsem hagyhatja figyelmen kívül Dánia esetét, amelyet a németek nem is vádoltak meg azzal, hogy részt vett a szövetségesek terveiben s mégis megsértették függetlenségét, elfoglalták területét és polgári közigazgatását a birodalmi kormány ellenőrzése alá helyezték. KOHT NORVÉG KÜLÜGYMINISZTER NYILATKOZATA (London, Rador) Koht norvég külügyminiszter kijelentette, hogy hamis Ribbentropnak ama állítása, mintha Norvégiának előzetesen tudomása lett volna az angolok aknalehelyezési szándékáról a norvég felségvizeken és beleegyezését adta volna a tervhez. Ez az állítás Koht szerint azt a célt szolgálta, hogy ürügyet találjanak Norvégia megtámadására A norvég tengerészeti egységeknek azonban jóval azelőtt el kellett indulniuk Németországból, mielőtt az angol aknákat lehelyezhették volna. Az aknalehelyezésről a norvég kormány meglepetésszerűen szerzett tudomást, azonnal tiltakozott ellene és az aknák rövid időn belül való felszedését követelte. Ellenkező esetben a norvég flotta parancsot kapott volna az aknák eltávolítására. Ribbentropnak a norvég kormány március 2-iki határozatával kapcsolatos nyilatkozatai szintén nem felelnek meg a tényeknek. A norvég kormány akkoriban elhatározta: nem engedi meg a francia és az angol csapatoknak, hogy Norvégián keresztül Finnországba menjenek. Ez az elhatározás teljesen megfelelt Norvégia senlegességi politikájának. „A TÉNYEK MÁST MONDANAK — HANGOZTATJA A REUTER (London, Radar) A Reuter ügynökség a következő félhivatalos megjegyzéseket fűzi Ribbentrop beszédéhez: A világközvéleményt aligha fogják megtéveszteni Ribbentrop külügyminiszter nyilatkozatai, melyet elejétől végig egyetlen dolog jellemez: az igazságtól való szántszándékos eltérés. A német külügyminiszter azt állítja, hogy a háborúra nem volt semmi ok. Vajjon mi egyéb Lengyelország megtámadása, mely országot szerződéses kötelezettségek fűzték Angliához és Franciaországhoz? Az igazságnak még csak az árnyéka sincs Ribbentropnak abban a vádjában, hogy a Szövetségesek a német nemzet feldarabolását terveznék. Hamis az az állítás, mintha a szövetségesek Norvégia megszállását forralták volna s merényüket csupán a villámgyors német kezdeményezés akadályozta volna meg. A tények egészen mást mondanak: 1. Igaz ugyan, hogy az angol és francia kormány elhatározta a norvég felségvizek használatával kapcsolatos német visszaélések megakadályozását, de ezt nyíltan ki is jelentette. Ezért helyezett el aknákat ezeken a vizeken. 2. A szövetséges kormányok engedélyt kértek, hogy Norvégián és Svédországon át segítséget küldhessenek Finnországnak. Amikor ezt a kérést elutasították, a két kormány elállott terve megvalósításától . 3. A norvég kormány távolról sem határozta el a szövetségesek oldalán történő beavatkozást a háborúba — ahogyan ezt Ribbentrop áhította — sőt még a Finnországba irányuló csapatszállítások engedélyezését is következetesen megtagadta. 4. Ha a szövetséges csapatok készen állottak volna arra, hogy partra szánjanak Norvégiában — ahogy ezt Ribbentrop állította — késedelem nélkül Norvégia segítségére siettek volna. Ehhez azonban össze kellett gyűjteni a szükséges haderőket. 5. Ha az aknazár elhelyezése a partraszállás előkészítését szolgálta volna — ahogyan azt Ribbentrop állította —, a szövetségesek nem jelentették volna be, mint ahogy azt tették. 6. A német expedíciós hadsereg, amint azt utólag a német rádió beismerte, az aknazár előtt néhány nappal elindult a kikötőkből. 7. Köztudomású, hogy a németek norvégiai partraszállását a német titkos ügynökség tevékenysége tette lehetővé. 8. Az angol kormány azt óhajtja, hogy a semlegesek készüljenek fel a német támadás elhárítására, de nem akarja a háború kiterjesztését. A németek ürügyet keresnek norvégiai lépésük igazolására, de egyetlen szóval sem emlékeznek meg a Dánia elleni támadásról AZ ANGO LÉGÜGYI MINISZTER VÁDJAI RIBBENTROP ELLEN (London, Radar) Sir Samuel Hoare légügyi miniszter rádióbeszédet mondott, amelyben heves támadást intézett Ribbentrop ellen. Azzal vádolta a német külügyminisztert, hogy ő készítette elő és hajtotta végre Csehszlovákia és Lengyelország megszüntetését. A norvégiai helyzettel kapcsolatban Hoare a következőket mondotta: — A norvégiai háború döntő szakaszba jutott. Az ellenség ezentúl kíméletlenül folytatja ezt a háborút. Mi azonban nem utánozzuk módszereit. Nem akarjuk a tengerészeket segítség nélkül elveszni hagyni. Nem akarjuk a németeket nyílt városok bombázásával, asszonyok és gyermekek megfélemlítésével legyőzni. Norvégiát azonban kiragadjuk a németek kezéből, kiűzzük a németeket a kikötőkből és a légi támaszpontokról, amelyeket visszaszolgáltatunk a norvégeknek. Ezt a feladatot nem egyetlen nap alatt és nem áldozatok nélkül hajtjuk végre. A világ legnagyobb tengeri flottája az angol flotta, a világ legjobb hadserege a francia hadsereg és a legtökéletesebb légi flotta, a mi légi haderőnk elég biztosítéka Norvégia felszabadulásának. A VÖLKISCHER BEOBACHTER VÁLASZA (Berlin, Rador) A „Völkischer Beobachter” megjegyzéseket fűz Hoare beszédének ahhoz a mondatához, amelyben kijelentette, hogy az angolok nem hagyják a tengerészeket segítség nélkül elveszni. A lap felszólítja az angol minisztert, mondjon egyetlen példát, amikor a német katonák ilyen esetben nem tették meg kötelességüket. Hoare fogadkozik ugyan, hogy az angolok nem bombázzák a nyílt városokat, de repültek ennek ellenkezőjét bizonyították be, amikor 3 kisnémet helységet bombáztak. Hoare kijelentette, hogy nem akarják megfélemlíteni az asszonyokat és a gyermekeket. Mi egyéb volna a zárlat? — kérdi a lap. A zárlat kísérlet arra, hogy a fegyverek erejével megtörhetetlen Németországot ezzel az alantas eszközzel győzzék le”. semlegességi törvény felülvizsgálását kérte. A szenátor a semlegességi törvénynek különösen olyan értelmű módosítását kérte, amely lehetővé tenné, hogy az amerikai pénzügyi körök a hadviselő államok kormányainak hiteleket nyújthassanak. Pittman szenátor, az amerikai külügyi bizottság elnöke, ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy „általános vélemény szerint szövetségesek elegendő tartalékkal renelkeznek ahhoz, hogy külföldi hitelek igénybevétele nélkül k két évig is fedezhessék hadikiadásaikat”. Ehhez a kijelentéséhez Pittman hozzáfűzte még, hogy nem hiszi, miszerint a háború ilyen hosszú ideig tartson. Egyébként Amerikában egyre behatóbban foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy az Egyesült Államok a szövetségesek oldalán beavatkozzéke a háborúba. Ide tartozik még az a moszkvai Rador jelentés is, amely szerint Steinhardt, az USA moszkvai követe, a Szovjetunió területéről külföldre utazott. A jelentés nem közli, hogy miért hagyta el az USA követe Moszkvát és egyelőre azt sem jelöli meg, hogy melyik az a külföldi állam, ahova Steinhardt utazott az ODOL fogpép hatása, anélkül, hogy az érzékeny fogzománcot megtámadná. Tehát használjon fogai ápolásához ODOL fogpépet. Moszkva hajlandó Londonnal kereskedelmi szerződést kötni, de fenntartja a jogot ahhol, hogy bármelyik hadviselő félnek szállíthasson London. április 30 (Rador) Az angol-orosz tárgyalások legutolsó lépése az volt, hogy Anglia kormánya közölte a Szovjetunió kormányával, hogy kész a kereskedelmi kapcsolatok felvételét illetőleg tárgyalásokba bocsátkozni. Erre az angol lépésre a Szovjetunió kormánya most jegyzékben válaszolt. A jegyzéket Majszkij szovjet nagykövet nyújtotta át Halifax lord angol külügyminiszternek. Az új jegyzék is hangsúlyozza, hogy az orosz kormány kész a kereskedelmi kapcsolatok kimélyítését illető tárgyalásokat kezdeni, de az az álláspontja, hogy a Szovjetunió semleges jellegét a kötendő szerződésnek is ki kell domborítania. A Szovjetuniónak, mint semleges államnak joga legyen tehát az angol-orosz kereskedelmi szerződés megkötése után is bármelyik hadviselő félnek szállítani. Kihangsúlyozza a jegyzék még, hogy Moszkva abban az esetben is készségesen tárgyalásokat kezd, ha a szövetségesek nem adják ki az általuk lefoglalt Schellanga és Majakovszky nevű szovjet hajókat. A Messagero jelentése úgy tudja, hogy Moszkva nem enged beavatkozást a szovjet-német kereskedelmi viszonyba. Hajlandó viszont fontolóra venni azt az angol kívánságot, hogy a behozott angliai árukat ne szállítsa tovább Németországba. A Románia című bucuresti lap a Rador távirati iroda nyomán a Havas alábbi értesülését közli: 4. , 31tv. Az „Aftonbladet” című svéd lap táviratot közöl, amely szerint a Svédország semlegességében érdekelt szovjet kormány ebben az értelemben lépést tett Berlinben. Nem lehetetlen — jegyzi meg a lap —, hogy hasonló lépésre kerül sor a szövetségeseknél is. Roosevelt váratlanul megszakította pihenését és Washingtonba utazott Az amerikai szovjetkövel is elutazott Moszkvából és a küföldre ment Washington, április 30. (Rador) Roosevelt elnök pihenő szabadságát megszakította és különvonattal Washingtonba utazott. E hírrel egyidejűleg a Rador távirata iroda washingtoni jelentése közli még, hogy a szenátus törvényjavaslatot szavazott meg, amely kimondja, hogy az elnöknek, különösen háború idején, jogában áll betiltani bármilyen kereskedelmi, vagy devizaügyleteket. Ennek a törvénynek megszavazását Washington állam kérte, hogy megnyugtassa Amerika bankári köreit, amelyek kétségbe vonták, hogy joga volt-e Roosevelt elnöknek a németek dániai megszállása és a norvégiai megrohanása első napjaiban az Amerikában letétben volt dán és norvég értékeket zárolni. Ide tartozik az a Reuter jelentés is amely szerint Adams szenátor az amerikai 3 oldal Halálos repülőszerencsétlenség érte a négy legismertebb szovjetrepülőt (Moszkva, Radar) A DNR jelenti: Szovjetoroszország legismertebb négy repülője halálát lelte egy repülőszerencsétlenség alkalmával. A repülőszerencsétlenség áldozatai között van Pavel Golovin sarkrepülő, valamint a szovjet repülés dékánja, Iulian Piontkovszki is. Befejeződöt! a milánói nemzetközi vásár (Milano, Rador) Francois Poncet, Franciaország római nagykövete vasárnap délelőtt meglátogatta a milánói nemzetközi vásár román pavillonját, ahol Ion Sonero kormánybiztos fogadta. A milánói vásár egyébként vasárnap délben befejeződött és ez alkalommal avárosházán ünnepélyes fogadás volt.