Brassói Lapok, 1940. augusztus (46. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-01 / 172. szám

­ A délkeleteurópai helyzet rende­zésére vonatkozó sorozatos megbe­szélések — most már megállapít­hatjuk — tisztáztak két igen fontos szempontot. Az egyik az, hogy a függő kér­déseket közvetlen tárgyalások útján kell ren­dezni A másik, hogy a rendezésnek békés úton kell megtörténnie. A két tengelyhata­lomnak kétségkívül ez a második szempont a fontosabb. Nagy érdekük, hogy háborús zűrzavar ne nehezítse meg a kibontakozást. A jövőre vonatkozó politikai elképzeléseiket is arra építik, hogy ezen a területen tartós nyugalom alakuljon ki. Ez a céljuk részben biztosíték, részben figyelmeztetés, hogy a közvetlen tárgyalások menetét és eredményét egész súlyukkal ellenőrzik s erélyesen elhá­rítanak minden zavaró mozzanatot. Ezzel a kívülről jövő irányító erővel számolni kell és pedig az okos alkalmazkodás formájában. Már most ki kell küszöbölni minden olyan izgal­mat, nyugtalanságot és szenvedélyességet, a­mi káros lehet a tárgyalás menetére és káros a jövőbeni egyetértésre.. Ez az egyik. A má­sik pedig az, hogy már most meg kell tenni mindazt, ami a közvetlen tárgyalásokra a­­ megfelelő hangulatot megteremtheti. Ezen a téren igen sok a tennivaló. ért ! Főszerkesztő: KACSÓ SÁNDOR Brasov — Csütörtök 1940 augusztus 1 XLV. évfolyam 172. szám Felelős szerkesztő: Kakassy Endre. — Laptulajdonos: „B. L." Kiadóvállalat Részvénytársaság. Felelős igazgató: Kacsó Sándor. — (Bejegyezve: G. 11. 920/1938. Trib. Brasov.) — Előfizetési árak: Belföldre havonként 80 lej, kézbesítéssel 84 lej. — Külföldre negyedévenként 450 lej. Magyarországra negyedévenként 15­0. — Hirdetések díja hirdetési oldalon 6.50 lej, páros (bal) szövegoldalon 7.50 lej, páratlan (jobb) szövegoldalon 8.50 lej négyzetcentiméterenként. Keretes gyászjelentés 8 leg négyzetcenti­méterenként. Hirdetési díjak elő­re fizetendők. — Szerkesztőség és kiadóhiva­tal: Brasov, Str. Regélé Carol 56—58. — Telefon: szerkesztőség 19­65, kiadóhivatal 15.10. A Duce a következő táviratot intézte III. Victor Emánuel olasz királyhoz és császárhoz: „Dicső­séges uralkodásának 40-ik évfor­­dulója alkalmával azt óhajtom, hogy az olasz nép legforróbb jókívánságait az enyé­­mekkel együtt tolmácsoljam Felségednek. A liktori jelképek alatt szilárdan egységes olasz nép Felséged és a királyi ház t­örül tömörül, amely századokon át a győze­lem tanúbizonysága volt és az is marad.” Az uralkodó a következő távirattal vá­laszolt a jókívánságra: ,,Benito Mussolini lovagnak, a fasizmus Ducé­jának és a kormány elnökének. A legmelegebben kö­szönöm jókívánságait, megemlékezését és szép szavait, amelyeket sokra értékelek. Ismételten hangoztatni kívánom, milyen sokra értékelem azt a művet, melyet­ 18 év óta az ország érdekében és az ir­odám és a királyi udvarral szembeni ragaszko­dó hűséggel megvalósít.” A régi post­atakar­ék­pénztári betétek kifizetésével kapcsolat­ban újra jött valami híradás Bartha Ignác dr magyar képvi­selőtől, aki ezt a kérdést már régóta mun­kálja. A híradás nem kedvező, mert le­­hervasztja a korábban keltett reménysé­geket. Nemrégiben ugyanis azzal biz­tattak még, hogy sor kerül a betétek ki­fizetésére. Most — amint Bartha Ignác úr jelenti — a kormány megváltoztatta ed­digi álláspontját s nem készpénzben, ha­nem értékpapírokban akarja kifizettetni a betéteket. A magyar képviselő illetékes helyeken is kifejti, hogy ez az új kor­­mányfelfogás miért nem helytálló. Fejte­getéséhez nincs semmi hozzátenni valónk. Kiegészítésül azonban rá kívánunk mu­tatni egy semmiképpen sem elhanyagol­ható szempontra: arra a 21 millió lejnyi összegre a kisemberek ezrei számítanak szorongva Olyan tömeg ez, amely erején felül veszi ki részét a helyzet jelen­legi­ terheiből Ez a tömeg nem tartalékolhat-■ ja a tőkéjét értékpapírokba s így ha ■ azokat kap követelése fejében, nem is te-­ het mást, minthogy azonnal és resz/cr’.«?-* gél piacra dobja. Ez pedig se erre a Le- 3 ara -*0 -- »N­»'"»« bininxtn- ­ Had­a­ Jeremi: Salzburgban és Máltában csak általános irányelvek megvitatásra A román sajtó bízik a délkeleteurópai államok békés és közvetlen megegyezésében Mélyreható változás készül Németország és Szlovákia viszonyában? A Reuter ügynökség szerint még nem tisztázódott a Szovjetszövetség álláspontja A román, bolgár és szlovák állam­férfiak németországi és olaszországi tárgyalásairól lassan-lassan egyre több részlet kezd kiszivárogni. A kialakuló kép azt mutatja, hogy túl a nem ke­vésbé fontos részletkérdéseken, a meg­beszélések általános kerete egy nagy­vonalú délkeleteurópai összefogás szükségességére és lehetőségeire ter­jedtek ki. Ez az összefogás nemcsak politikai kell legyen, amelyet a ten­gelyhatalmak háborús eredményei kö­telezően írnak elő a dunavölgyi és balkáni népek számára, hanem első­sorban és főképpen gazdasági téren­­ kell kifejezésre jusson az összes érde- s keltek közös boldogulása és fejlődése­­ érdekében. Természetes, hogy őszinte­­ együttműködés és zavartalan érdek-­­ összekapcsolás csak úgy lehetséges, ha , előbb az egymásrautalt népek eltávo­lítják a köztük fennálló összes ellen­téteket és egyenetlenségeket. A jelek szerint a tengelyhatalmak azt akarják, h­ogy ezt a megbékélést, az ő szem­pontjaiknak megfelelően, az érdekelt népek maguk végezzék el egymás kö­zött, mert így őszintébb és tartósabb lesz, mintha hatalmi szóra kellene megegyezniük. Valószínűnek látszik, hogy ez a kiengesztelődési kísérlet már a legközelebbi napokban megin­dul és remélni kell, hogy megteremti Délkeleteurópában azt a tisztult és kedvező hangulatot, amely lehetővé teszi a kijelölt után való együttes to­vábbhaladást. A küszöbönálló események alakulá­sának várható irányáról az alábbi je­lentések számolnak be: Végleges (Bucuresti, Rador) Ion Gigurtu mi­­niszterelnök és Mihail Manuilescu kül­ügyminiszter hétfőn, július 29-én 10.15 órakor visszatért obersalzbergi útjáról, ahová a birodalmi kormány meghívásá­ra utazott és római útjáról, ahová az olasz kormány hívta meg őket. Ez a lá­togatás az első személyes érintkezés a román kormány és a Vezér, illetve a Duce, valamint a két nagyhatalom kül­ügyminiszterei között azóta, hogy Románia elhatározta a tengely­­poltikához való csatlakozását. A meg­beszélések Romániát és Délkeleten­ró­pát érintő politikai és gazdasági kérdé­seket öleltek fel és az őszinte barátság légkörében folytak le. Általánosságban az bizonyosodott be, milyen igazi meg­értéssel és érdeklődéssel viseltetik úgy Németország, mint Olaszország Románia iránt s mennyire szívügyük a béke fenntartása földrészünknek e szögleté­ben. Ami a Románia jövőjére vonatko­zó megfontolásokat illeti, úgy Ober­­salzbergben, mint Rómában csak álta­lános elvek kerültek szőnyegre, ame­lyek alapján az érdekelt államok kor­mányain szabadon dolgozhatnak a Du­­namedencében végleges összhangot te­remtő feltételek megállapításán. (Róma, Rador) A román államférfiak római tárgyalásaival kapcsolatban, ró­mai politikai körökben hangsúlyozzák, hogy az érdekelt dunai hatalmaknak most már tisztázniuk kell függő viszá­lyaikat a dunai tér végleges megbékü­­lése érdekében. Miután végleg kikü­szöbölték Délkeleteu­rópából az angol­francia befolyást, a két tengelyhata­lom, egymással való teljes összhangban megteremtette azokat a valóságos és szükséges feltételeket, amelyek az ér­­'! 'kc!i felek számára lehetővé teszik a rKor•?:­•!; Lik'­.zM 5- .ét. E felt­ét­elek között szerepel a balkáni tér nnlitik­ai át­ terji­szti—kámpáseijiek- klóza és összehangoló vellen rendezése is. Római politikai kö­rökben kijelentik, hogy az érdekeltek­­ elégedettek lehetnek s méltán remélhe- | tik, hogy a salzburgi és római tárgyalá­sok alapján a békés és együttes építő­­munka új korszaka nyílik meg. (Róma, Rador) A Popolo di Roma kedd reggeli számában cikket közöl, amely azt fejtegeti, hogy Európa mai elrende­ződése mélyreható új gazdasági rend előjátéka. Ahhoz, hogy ez a mű Európa felvirágzásához vezessen, tökéletes rendre és nyugalomra van szükség. A lap ezután a német sajtóra utalva fel­említi, hogy az új gazdasági rendhez szükséges előfeltételek megalapozása Amerikának is érdeke, miután Európa jó vásárlója Amerikának. leltételek „IS felek gózan belátása alapján kell megadanni az összes területi, néprajzi, nem­zeti és más kérdéseié “ - írja a Ciszentul A Curentul berlini telefon jelentése sze­rint, noha még mindig nem közöltek rész­leteket a Németország és a délkeleteuró­pai államok között Salzburgban lefolyt megbeszélésekről, az érdekelt körökből és egyes sajtóhangokból szerzett értesülések alapján már világosabb képet lehet al­kotni a történtekről. Fontos például az a megállapítás, hogy a müncheni megbeszé­lések elegyengették a dél­kelet európai bé­ke talaját és megnyitották az érdekeltek közötti közvetlen tárgyalások útját■ A délkeleteurópai államférfiak derűlátástól eltelve tértek vissza fővárosaikba, orszá­gaik jövőjét és a német szándékok jóhi­szeműségét illetőleg, miután értésükre ju­tott, hogy a német birodalom tartós és biztos alapokon nyugvó megoldást akar. Német, vagy olasz parancsról nem lehet szó és minden az érdekelt országok egy­­más között létrehozott megegyezésétől függ. E tekintetben Gigurtu román mi­niszterelnök nyilatkozata, amely szerint Magyarországgal nemcsak a béke, hanem barátság is lehetséges, rendkívül jó be­nyomást­ keltett. A tenge'rhatalnak a dél­­keteteus.QD.ai psszea érdekeltek közötti megegyezést kívánják, amely kizárja a jövőbeli viszályok lehetőségét és biztosít­ja a gazdasági együttműködést. A tudósító utal a „Bernin-Róma-Tokió” hivatalos közlöny cikkére, amely sze­rint az összes területi, néprajzi,, nemzeti és más természetű kérdéseket a felek jó­zan belátása alapján kell megoldani. Ezt a célt azonban nem lehet politikai sakk­­húzásokkal, vagy kétségbeesett hűség­nyilatkozatokkal elérni. Éppen ezért, né­met felfogás szerint, a bekövetkezendő területi, vagy minden más természetű változásnak nem szabad egyik oldalon sem visszás érzelmeket támasztania, így a történelmi igényeket csak oly mérték­ben lehet kielégíteni, amilyen mérték­ben a ma fennálló tényekent és való­ságokon alapszanak. Berlinben­­most már megerősítik, hogy csak az igazságos, ész­szerű és elfogadható igényeket elégítik ki. Ilyen körülmények között minden jel ar­ra vall, hogy Románia álláspontja, a­mennyiben néprajzi valóságokra támasz­kodik, teljes megértésre talál Németork XTÁszban. , -

Next

/
Thumbnails
Contents