Tóth Endréné (szerk.): Budapest Enciklopédia. 3. bővített, átdolgozott kiadás (Budapest, 1981)
171 alagsora és földszintje fölött az első és második emeletet oszloprend foglalja össze. A középrizalitot hat oszlop díszíti, gazdag, szobrokkal kitöltött timpanonnal, az attika felett az Igazság hármasfogatú szobrával. A rizalit sarkait erőteljes tornyok hangsúlyozzák. A főkapun és előtéren át hatalmas csarnoktérbe jutunk, amelyből kétoldalt visznek lépcsők az emeletre. A csarnoktér mennyezetét Lotz Károly festette. A bejárattal szemben eredetileg Stróbl Alajos Iustitiája állt, de ezt 1945 után eltávolították két mellékalakjával együtt. A Kúria épülete a pesti késő eklektika építészetének tipikus példája, a századvég és a Millennium nemzeti polgári öntudatának kifejezője, az uralkodó jogrend monumentális jelképe. Hauszmann, aki Magyarországon a neoreneszánsz utolsó nagy mestere, még híven őrzi a nemesebb formákat, így kiválóan alkalmas volt e feladat megoldására. Az építész a tervezésnél Paul Wallot berlini Reichstagját vette mintául, de könnyedebbé, franciásabbá tette. A Kúria figurális díszeit neves mesterek készítették. Az ércrigát Senyei Károly alkotta, mellette jobbról és balról Fadrusz János alakjai, a Törvényadó és Törvénylátó. A timpanonban Zala György szoborcsoportja látható. Az északi sarokrizaliton a Felmentett és Elítélt, a déli oldalon a Védő és Közvádló alakjai állnak. Donáth Gyula, illetve Róna József munkái. A Kúria épületét 1945 után helyreállították, és 1957-ben kétharmad részét a nagy csarnokkal együtt a Magyar Nemzeti Galéria kapta meg, egyharmad részében a Párttörténeti Intézet foglalt helyet. A budai palotaegyüttes helyreállítása során mindkét intézmény ott kapta meg új elhelyezését, és a régi Kúria épületébe a Néprajzi Múzeum költözött. A többi térfalat bérházak szegélyezik, a parkosított felületen az Állami zászló áll. Mint a Parlament előtere, hatalmas munkásmozgalmi megmozdulásoknak és ünnepélyes demonstrációknak volt már eddig is színhelye. G. L. KOSSUTH LAJOS UTCA (V. ker.) A Belváros kelet-nyugati tengelye. Régi nevén Hatvani utca, s a hasonló nevű kapun keresztül a Hatvanba vezető országút folytatása volt. Nevét 1894-ben változtatták meg, annak emlékére, hogy Kossuth Lajos gyászmenete itt haladt át. A mai Alcantarai Szt. Péter-templom helyén a középkorban a ferencesek különböző tartományai által birtokolt Szt. Péter-templom állt, az utcának is ő lett a névadója. A templom mögött terült el Mátyás király kertje, benne egy palotával, melynek több vörös márvány reneszánsz töredékét ismerjük. A törökök a templomot mecsetnek használták. Az Országház tér (Kossuth Lajos tér) 1919. május elsején; légifelvétel