Tóth Endréné (szerk.): Budapest Enciklopédia. 3. bővített, átdolgozott kiadás (Budapest, 1981)
Természeti tulajdonságai és élete elválaszthatatlan a főváros életétől, fejlődésétől. A Dunának Budapest területére a torkolatától számított 1529,4-1660,2 kilométer közé eső szakasza jut. A budapesti Lánchíd pontosan a sulinai (Feketetenger) torkolattól mért 1647 kilométer szelvényében épült. A Duna Budapestig Dél-Németország, Kelet- Svájc, Ausztria, Csehszlovákiában Morvaország és Nyugat-Szlovákia, Magyarországon az Észak-Dunántúl vizeit gyűjti össze mintegy 185 000 km2 területről. A folyam évi átlagos vízhozama Budapestnél évi 73,8 km3 (a torkolatnál 202 km3). Budapest határát a Szentendrei-sziget két oldalán éri el a Duna. A két ág már a főváros területén egyesül, majd a Palotai-szigetet öleli körül. Utána a már félszigetté vált Újpesti- vagy Szúnyog-sziget következik, amely mellett a folyó kiszélesedik. A budai oldalon a mintegy 108 ha területű Óbudai-sziget, majd lejjebb az egykori Nyulak-szigete, a történelmi és műemléki nevezetességű Margitsziget emelkedik ki a folyamból, mintegy 96,5 ha területével. A folyam eddigi délnyugati folyásiránya délkeletire fordul, és keletre ívelő kanyarral kerüli meg budapesti szakaszának legnagyobb akadályát: a GELLÉRTHEGYet, a meredeken szakadó hatalmas sziklatömböt. Ennek déli oldalán ismét visszatér eredeti irányába. Ismét kiszélesedik, majd bal partján a keskeny soroksári Duna-ág nyílik, amely keletről határolja a Duna legnagyobb magyarországi szigetét, a Csepel-szigetet. A nagy Duna-ág ugyanakkor erősen nyugatra forduló kanyarral lép ki a főváros területéről. A folyam szélessége és mélysége Budapestnél nagyon változatos. A Szentendrei-sziget végénél közepes vízállásnál az egyesült ág 640 m széles, a Margitszigetnél a budai ág 250, a pesti 220 m, a LÁNCHÍDnál 330 m, mintegy 5 m mélységgel. Legkeskenyebb a Gellérthegy aljának magasságában, az Erzsébet- és Szabadság-híd között. Itt 285 m széles mintegy 6 m-es átlagmélységgel, de a Szabadság-hídnál 8-9 m mélységet is elér. Lejjebb, a déli vasúti hídnál 350 m Hajómalmok az újlaki Duna-partnál 1856-ban; L. Rohbock rajzáról J. Umbach acélmetszete Dunai átkelés az 1840-es években; P. Steinruker olajfestménye