Tóth Endréné (szerk.): Budapest Enciklopédia. 3. bővített, átdolgozott kiadás (Budapest, 1981)
faragott könyvtárterme (1775 körül) a Hittudományi Akadémia Eötvös Loránd utcai épületében. Máig is az egyik legjelentősebb gyűjtemény, az Egyetemi Könyvtár 1777-ben költözött Nagyszombatról Budára, majd Pestre. Ez idő óta beszélhetünk arról, hogy a Budapesten dolgozó tudósoknak módjuk nyílt nyilvános tudományos könyvgyűjtemény használatára. (Ma: Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtára.) 1802-ben Széchényi Ferenc ajándékaként került Nagycenkről, a családi kastélyból Pestre a Széchényi Könyvtár, magyar nemzeti könyvtárunk alapja (Országos Széchényi Könyvtár). Az Akadémiai Könyvtár, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára a Teleki-gyűjteményből, a Református Teológiai Akadémiáé a Ráday-gyűjteményből fejlődött ki. A XIX. század, de annak is különösen a második fele teremtette meg a különböző szakkönyvtárak alapjait, többek között az Országgyűlési Könyvtári, a Központi Statisztikai Hivatal, a Technológiai Intézet, a Kereskedelmi és Iparkamara könyvtárait. Megalakultak a felső- és középfokú oktatásügyi intézmények értékes könyvtárai is. Legnehezebben a közművelődési könyvtárügy fejlődése indult meg. A magán-kölcsönkönyvtárak, olvasóegyesülések, szakegyleti könyvtárak a maguk szegényes gyűjteményeivel csak nagyon szűk réteget tudnak ellátni. 1904 jelentős dátum a könyvtárügy történetében: a főváros ekkor létesítette a Városi Könyvtárat, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár elődjét. A két világháború között, a feudális és polgári időkben kialakult alapokon, egymástól függetlenül léteztek és szegényesen fejlődtek a könyvtárak. A szocialista Magyarország a könyvtárügyi törvénnyel (1954) kialakította a könyvtári hálózatot, felosztotta a könyvtárak gyűjtőterületét, és a könyvtárak anyagi ellátását művelődéspolitikai feladattá tette. Ekkor szervezték újjá az Országos Műszaki KÖNYVTÁRt és Dokumentációs KözponTot is. 1956- ban létesült az Állami Gorkij Könyvtár. P. F. 1967: Petőfi Sándor: Tigris és hiéna; 1971: Ramajana; 1972: Csusingura; 1974: Ezeregyéjszaka; 1976: Petruska; 1977: Rabelais: Gargantua és Pantagruel. A színészek zömében a Thália Színház együtteséből kerülnek ki, a rendező mindig Kazimir Károly. B. K. KŐZETEK Budapest kőzetei, a vulkáni tufákat leszámítva, szinte kizárólag üledékes kőzetek. A főváros területén található vízi eredetű, összeálló üledékek között a legjelentősebb a dolomit, a mészkő és a homokkő. A dolomit a középső és felső triász kori tenger üledéke. Megjelenése változatos, színe többnyire szürke, friss törésének felületén vasoxidtól színezett vagy éppen hófehér lehet. A Hármashatár-hegy, a Sas-hegy, a Gellérthegy anyaga, de még sok helyütt másutt is előfordul. A mészkő szintén tengeri üledék vagy forrásvízi kiválás. Tengeri és forrásvízi mészkő egyaránt található a budai hegyek területén. A sokféle mészkőváltozat között vegyi szempontból alig van különbség, de külsejükben, megjelenési formájukban, s főleg fizikai-műszaki tulajdonságaikban annál több. A homokkövek szintén tengeri képződmények. Két jellegzetes formája az alsó oligocén, ún. „hárshegyi” homokkő és a felsőpliocén kori „pannon” homokkő. A Budai HEGYEKben breccsa (szegletes darabokból összeállt kőzettörmelék) és konglomerát (kavicsok összecementálódva) is maradt vissza változatos formákban, a különböző geológiai korszakokból. Vannak átmeneti változatok, és gyakran a dolomit is breccsásodott alakban jelenik meg. A budai hegyek üledékes kőzetei között vulkáni tufa is található, amely ún. tanúkőzetként arról tájékoztat, hogy mikor milyen körülmények között játszódtak le a Dunazughegység vulkáni tevékenységei a régi geológiai korokban. Cs. T. KÖZIGAZGATÁS Pest város jogszokásait és kiváltságait IV. Béla király a tatárjárás után, 1244. november 26-án kiadott oklevelében foglalta először írásba. Ezt a kiváltságlevelet kifejezetten Pest városa számára adta ki, a gyakorlatban azonban 1541-ig Buda város élt vele. A kiváltságlevél ugyanis mindkét várost megillette, hiszen a Duna-jobbparti Pest csak később vette fel a Buda nevet. Az ebben az oklevélben felsorolt kiváltságok részben a két város mezőgazdaságának, részben kereskedelmének a felvirágoztatását célozták. Ezt szolgálta a vásártartási jog biztosítása, valamint a vámmentesség engedélyezése. Az 1244. évi kiváltságlevélnek igen fontos rendelkezése volt a szabad bíró- és papválasztási jog biztosítása. Ez volt az alapja a városi önkormányzatnak, s ez tette lehetővé azt, hogy Budán és Pesten a lakosság életviszonyainak megfelelő jogszokások alakuljanak ki. Ezeket a jogszokásokat Zsigmond király uralkodása idején foglalták írásba a Budai jogkönyvben, amely összefoglalása a középkor városi jogszokások- KÖRSZÍNHÁZ (Városliget, Lengyel kiállítási pavilon.) A színház megszületését annak a kutató-kísérletező szándéknak köszönheti, amely Kazimir Károlyt, a Thália Színház igazgatóját arra ösztönözte, hogy a merev, hagyományos színházi formát feloldó, kötetlen és monumentális játékteret teremtsen közművelődési célzatú programja megvalósításához. Kísérleteiben különböző színháztípusokat és játékstílusokat mutat be, s a műsort is több évszázadot (évezredet) felölelő forrásból meríti, a kínai színháztól a középkori misztériumon át az újkori klasszikusokig. Ennek illusztrálására álljon itt a megnyitó évtől, 1958-tól néhány nyári műsorának címe: 1958: Szophoklész: Antigoné, Oidipusz király; 1962: Shakespeare: //. Richárd; 1965: Thomas Mann: Mario és a varázsló, Fiorenza; 173