Tóth Endréné (szerk.): Budapest Enciklopédia (Budapest, 1970)
sz ba öltöztették; ilyen burok lehet magában véve szépen és szellemesen tervezett, gyönyörűen részletezett, de nem lesz igaz és magasabb esztétikai követelmények kielégítésére nem való...” Végre is el kell érkeznie annak az időnek - írja amikor a vasat - mely napról napra általánosabb alkalmazást nyer építményeinkben - a maga valódiságában mutatjuk be. Arról ír, mennyire helytelen gyakorlat volt eddig a vas elfedése, eltitkolása. Ehelyett be kell fogadnunk formanyelvünkbe. E törekvés vezette a pilonok fölötti vaskapuzatok kialakításában. A híd szerkezete a Magyar Állami Gépgyárban készült, Diósgyőrben és Zólyombrezón gyártott „bázikus Martin-vasból”, 1894-96 között. 1945. január 17-én a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A híd 1946 augusztusára újjáépült, és ekkor kapta új nevét. G. L. SZABADSÁG TÉR (V. ker.). A tér helyén az Újépület állott. A hatalmas épületet II. József kezdte el építtetni, Isidore Canevale bécsi építész tervei szerint. 100x100 öles lesarkított négyzetű udvarát folyosóra fűzött traktusok és átlósan elhelyezett középudvaros sarokpavilonok vették körül. A pavilonok közé magas, tömör kerítést húztak. Az épület erődszerű megjelenése a lakosság körében különböző találgatásokat váltott ki. 1789-ben a III. számú pavilont már használták. 1793-96 között a francia háborúban fogságba esett tiszteket tartották itt, akik közül hárman le is rajzolták az épületet. Később tüzérlaktanya lett. 1849-ben a szabadságharc számos résztvevőjét börtönözték be és végezték ki falai közt, Batthyány Lajos miniszterelnökkel együtt. Az Újépülettől délre 1845-ben sétányt létesített a Széchenyi kezdeményezéséből e célra alakult társaság, ahol a sétálókat térzene szórakoztatta, s kioszkjában hűsítőket árusítottak. A sétányt 1870-ben a főváros vette át. Valamikor Séta térnek, majd Széchenyi térnek hívták, ma a Szabadság tér része. A rossz emlékű Újépületet 1897-ben lebontották, s helyén Palóczy Antal tervei szerint a Szabadság teret építették ki. A teret Alpár Ignác Tőzsdéje (ma TV- székház), Nemzeti Bankja, Nyíri István és Lauber László Pénzintézeti Központja (ma Nehézipari Minisztérium) és több bérház övezi. A tér tengelyében a Budapest ostromában elesett szovjet katonák hősi emlékműve áll. A nagyvonalú tér hatását domború felülete s a kései eklektika szélsőséges individualizmusában fogant épületek kedvezőtlenül befolyásolják. G. L. Az Újépület az Országház felől; fénykép, 1896 '