Tóth Endréné (szerk.): Budapest Enciklopédia (Budapest, 1970)
Kronológia
429 1888 júl. 19. v. 20. A budapest-cinkotai gőzüzemű vasútvonal megnyitása. — Aug. 17. A budapest-szentendrei gőzüzemi vasútvonal megnyitása. — A Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) megalakulása. — Megalakul a Magyar Turista Egyesület. — A toloncház megnyitása. — A Múzeum körút 6-8. sz. alatti Egyetemen nyilvános órát állítanak fel. — A Jézus Szíve-templom építése (mai VIII., Lőrinc pap téren). 1889 jan. 27. Az egyetemi ifjúság tüntetése a Vigadóban a véderővitában képviselt osztrák álláspont ellen. — Jún. 16. A Városligeti Színkör megnyitása. — Dec. 20. Leég a Gyapjú (mai V. ker. Báthory) utcai Német Színház. — Dec. 28. A Budapesti Helyiérdekű Vasutak Rt. (HÉV) megalakulása. 1890 ápr. 10. A Pasteur Intézet megkezdi működését a IX. ker. Rákos (mai Hőgyes Endre) utcában. Május elseje első megünneplése a fővárosban és vidéken. — — Máj. 1. Megkezdik a királyi palota krisztinavárosi szárnyának építését. — Okt. 27.-nov. 16. Nyomdászsztrájk. 1891 ápr. 19. Ibsen Henrik Budapesten. —■ A New York-palota építése. — Magyar-belga fémipari Rt. létesül. 1892 jún. 8. Budapest a „fő- és székváros” címet kapja. — Szept. Kolerajárvány. — A Népliget parkosítása. — A Belvárosi Takarékpénztár létesítése. — A Felten és Guilleaume-féle kábelgyár alapítása. 1893 febr. 15. A Telefonhírmondó megkezdi adásait. — Márc. 22. Jókai Mór Budapest díszpolgára. — Máj. 14. Leleplezik Arany János szobrát a Múzeum-kertben. — Máj. 21. A Honvéd-szobor leleplezése az I. ker. Dísz téren. — Máj. 20. Virágkorzó a Stefánia (mai XIV., Népstadion) úton. — Első Magyar Varrógépgyár. — Az újpesti vasúti híd építése. — A káposztásmegyeri vízmű építése. — A Kúria építése (V., Kossuth Lajos tér). 1894 jan. 1. Életbe lép a főváros építési szabályzata, négy övezetre osztva Budapest területét. — Márc. 12. A Nemzeti Szalon megalakulása. — Márc. 30. Kossuth Lajos temetése. — Máj. 10. Az Aquincumi Múzeum megnyitása. —■ Júl. 2. Az Ezredévi Kiállítás építkezéseit megkezdik. — Okt. 23. a New York kávéház megnyitása. — Okt. 26. A Nemzeti Szalon megnyílik a VIII., József körút 45. sz. alatt. — Nov. 8. A Szt. László-kórház megnyitása. — A Budavári Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templom átépítését befejezik. — A Műcsarnok építése 1895 jan. 4-5. és 7. Munkanélküliek tüntetése. — Ápr. 1-től épül a Vígszínház. — Ápr. A Ferenc József- (Szabadság-) híd építése. — A Gellért rakpart építése. — A városligeti tó fölötti híd építése. — Az Új Szt. János-kórház építése. 1896 ápr. 11. A Ferenc József Földalatti Vasút megnyitása. — Máj. 2. Az Ezredévi Kiállítás megnyitása. — Máj. 10. Első filmvetítés a Royal szállóban. — Jún. 6. A királyi palota átépítésének alapkőletétele. — Jún. 8. Az új Országház megnyitása. — Júl. 12. A Budapesti Újságírók Egyesületének megalakulása. — Szept. 8. Ybl Miklós szobrát leleplezik az I. ker. Ybl Miklós téren. — Okt. 4. 11 órakor megnyílik a Ferenc József- (mai Szabadság-) híd. — A Belvárosi kávéház alapítása. — Világító szökőkutat állítanak fel az Iparcsarnok előtt. Danubius-Schoenichen-Hartmann egyesített hajó- és gépgyárának megalakulása. —Megnyílik a Közlekedési Múzeum (1944/45*), majd átépítik. 1897 febr. 15. A Nagyvásárcsarnok (IX., Dimitrov tér) átadása. — Febr. 20. Óbudán megnyílik a Kisfaludy Színház (III., Lajos u. 11.). — Szept. 20-22. II. Vilmos német császár Budapesten. — Okt. 17. A Magyar Színház megnyitása (mai Hevesi Sándor téren). — Nov. Megkezdik az Újépület bontását. — Levélgyűjtő motorosok első alkalmazása Budapesten. — Ruggiero Leoncavallo Budapesten. — A Margit-híd és Dráva u. közötti (Újpesti) rakparton lépcsőket építenek. — A Park Club létesítése a Stefánia (mai XIV., Népstadion) úton. — A Margit-kórház (III., Bécsi út 132.) megnyitása. — Az Erzsébet-híd építését megkezdik.