Berza László (szerk.): Budapest Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1993)

L

találhatók letelepedésre utaló nyomok, annál is in­kább, mert ekkor még ~ K-i fele a széles Duna­­meder része volt. Bp. egyesítése után kezd hozzá az FKT a terület rendezéséhez. Annak ellenére, hogy ~ ekkor még mocsaras, vizenyős terület volt, kedve­ző adottságai miatt (Duna-part, belterületi fekvés) igen sokféle fejlesztési terv készült. Az egyik ilyen változat szerint a millenniumi kiállítás egy részét telepítenék ide. Bár a terv nem valósult meg, nagy­ban hozzájárult Ó-Buda közlekedésének és terület­­fejlesztésének felgyorsításához. A 19. sz. végére épült fel a­­­ Szabadság híd, a Bartók Béla út és a­­­ Móricz Zsigmond körtér egy része. Megindult a Duna mederszabályozásával a feltöltés első szakasza (a Szt. Gellért tértől D-re), ahová 1902-09 között a József Műegyetemet telepítették át Pestről. Ettől D-re nemzetközi vásárt, kikötőt, később Botanikus kertet terveztek (a korábbi­­­ Nádor-kert helyén). A Bartók Béla út és környéke az I. vh.-ig sűrűn beépült bérhá­zakkal. Nemcsak az egyetem szorult ki Pestről, ip. üzemeket (dohánygyár, kábelgyár, gépgyár) is tele­pítettek át ~ra az 1910-es években. A 30-as években a­­­ Petőfi híd és az Irinyi József u. kiépítésével újra előtérbe került a — D-i területének rendezése. A már kiépült egyetem bővítésének terve mellett sportstadion építése is felmerült; a 40-es években újra vásárvárost akartak ide telepíteni. Az ip. üze­mek nagy része kiszorult ~ról, távolabbi területek­re. A II. vh. után rendezték az Irinyi J. u.-tól D-re levő, még mindig beépítetlen területet parkokkal, sportkomplexummal, és később új egyetemi ép.­ék­kel. A városrész lakóövezete az 1960-as években új lakóteleppel bővült (­a lágymányosi lakónegyed). A körzeti rendelőint., a Skála Áruház építése, a piac rekonstrukciója után, ~ központja az Október 23. u. és a Fehérvári út kereszteződésénél alakult ki. ~ É-i része az egyetem kibővítése után, a 60-70-es évek­ben felépült kollégiumokkal igazi diáknegyeddé ala­kult. A száz évvel korábbi tervek az 1996. évi világki­állításra megvalósulni látszanak. Most is, mint száz éve, jelentős közlekedési fejlesztések előzik meg ezt: a Lágymányosi híd, a Hungária krt. folytatása és a D­budai metró megépítése. A tervek szerint­­ része lesz a kiállítási területnek, utóhasznosításként egye­temi városnegyed és szórakozó- ill. sportcentrum létesülne. Lágymányosi Dohánygyár:­­­dohányipar Lágymányosi Faipari Vállalat (XI. Thán Ká­roly u. 20.): 1984-ben önállósult az­­­ Épületaszta­losipari és Faipari Vállalatból. Élelmiszertároló szekrényeket, konyhabútorokat, váz- és lapszerkeze­tű gardróbszekrényeket, előszobafalakat, betörés­gátló bejárati ajtókat gyárt. lágymányosi lakónegyed (XI. ker.): 1955-60 között épült az Október huszonharmadika u.-Szeré­­mi sor-Hamzsabégi út-Fehérvári út által határolt területeken öt-hatemeletes, áll. kezelésben levő ép.­­ekkel és nyolc-, kilencemeletes szövetkezeti házak­kal. Beépítési tervezője Kiss Albert, Preisich Gábor. A lakóép.-ek tervezői: Azbej Sándor, Körner József, Miskolczy László, Selényi István, Holló Éva. Az áll. kezelésben épült bérlemények száma: 2680. Távfű­téssel üzemelnek. A házak túlnyomórészt négy foga­túak, részben téglafödém panelekkel és vasbeton vázzal épültek. A szövetkezeti házak csúszózsaluzott salakbeton szerkezetűek. KÖZÉRT-üzlet, óvoda, bölcsőde, vendéglő stb. épült a lakótelep kiszolgálá­sára. lágymányosi uszodák: a volt dunai téli kikötő vizére épült úszópályák. Először az 1896. aug. 16-án rendezett első orsz. úszóbajnokságokra készítettek egy kijelölt úszópályát az akkori Konstantinápoly Budapesten mulató színpada mellett, majd úszóver­senyzőink itt, az öbölben készültek nyáron hideg vizű, áramlásmentes uszodákban rendezett külföldi versenyeikre. 1921-ben a Magyar Úszó Egy. létesí­tett itt 50 m-es úszópályát, ahol éveken át rendeztek versenyeket és bajnoki vízilabda-mérkőzéseket. Ké­sőbb a Nemzeti Sport Club, majd más szervezetek építettek úszópályákat. 1928-ban itt nyílt meg az ingyenstrand is. Az öböl feltöltése, a víz szennye­zettsége miatt a ~ a II. vh. után megszűntek. Lajos u. (II—III. ker., Zsigmond tér-Serfőző u.): valószínűleg az ókori Aquincum É-D-i irányú főútjá­­nak, a via principálisnak vonalát követi (via magna, via principalis, Alt Ofner­gassen, Alt Ofner Strassen, auf der Donau seib­en, an der Donau mitteren gassen, Landstrasse, Hauptstrasse, Donau-Zail, Zsidó u.). A terület nagy része, melyen a ~ átvezet, a 18. sz.-ban a Zichy család birtoka volt. A 18. sz. húszas éveiben a Zichyek által betelepített zsidóság legfőképpen itt helyezkedett el, ezért Zsidó u.-nak is hívták. A 19. sz. elején neve Mittlergasse, később Fő utcának hív­ták. 1879-ben kapta mai nevét, I. (Nagy) Lajos kir.­­nak, Óbuda kir.-női városrésze megalapítójának em­lékezetére. Az Árpád híd létesítése idején a hídfő körzetébe eső házsorát lebontották. A ~ azelőtt be­vezetett Óbuda Fő terére.­­ A ~ban több barokk, copf, klasszicista és romantikus stílusú, részben mű­emléki jellegű, másrészt műemléki védelem alatt álló A lágymányosi lakónegyed részlete Lajos u. 11

Next