Berza László (szerk.): Budapest Lexikon (Budapest, 1973)
E
éghajlat 267 éghajlat Ferdinánd, 1863-ban unokaöccse, Hoffmann Alfréd örökölte a céget, aki 1865- től K- Molnár Jánossal társult. A 19. sz. első felében a Barátok terén (a mai Károlyi M. u. északi része) álló üzlet a pesti tudósok, írók találkozóhelye volt s a legjelentősebb pesti könyvkereskedés lett. A cég 1948-ig állt fenn. 1898-ban kiadványait az* Athenaeumnak adta el, amelynek Hoffmann is igazgatósági tagja lett. 1905-től Hoffmann Béla, Alfréd unokaöccse vezette az üzletet 1911-ig Vastagh Gyulával, 1916-ig önállóan. 1916-tól Rényi Károly, 1924-től özvegye volt a vállalkozás vezetője. éghajlat: A mérsékelt övben fekvő Bp. az európai főv.-ok között viszonylag kedvező éghajlati adottságokkal rendelkezik. Az átlagosan elég sok napsütés, bizonyos fokú szélvédelem, az aránylag magas évi középhőmérséklet, a nem túl kemény tél, az általában elég meleg nyár és a közepes mennyiségű évi csapadék alátámasztja az előbbieket. Természetes viszont, hogy a domborzatilag eléggé tagolt budai és a jórészt sík pesti városrész között mind az egyes éghajlati elemeket, mind összességüket tekintve bizonyos különbségek adódnak. Ugyancsak más helyi klímaviszonyokat tükröznek a zártan vagy villaszerűen beépített, sőt beépítetlen területek. A napsütés évi összege — 50 év (1907—1960) átlagai alapján— meghaladja a 2000 órát. Ebből a nyári félévre több mint 1500, a téli félévre pedig mintegy 500 napsütéses óra jut. A nyári félévben átlagosan az égbolt több mint 50%-ban derült. A napsütés tartamát tekintve tavasszal és nyáron a hegységi rész borultabb, a síkság derültebb, az őszi és főleg a téli hónapokban viszont a felhőzet általában alacsonyabb helyzete miatt éppen fordított a helyzet, a magasabb hegységi tetők több napsütésben részesülnek. Mivel a főv. a Kárpátok, az Alpok és főleg a Dunántúli-középhegység szélvédelmét élvezi, az ország egyéb területeihez viszonyítva a szél sebessége itt mérsékeltebb. Különösen vonatkozik ez az uralkodó ÉNy-i szélre, amely az összes szelek közül — a szélcsendet nem számítva — sokévi átlagban 32%-kal részesedik. Nyáron ez az érték 34%-ra emelkedik. Az É-i és a Ny-i szél 13—13%, az ÉK-i és DK-i 10—10%, a D-i, DNy-i 8—8%, míg a K-i mindössze 6%-kal szerepel. Az évi átlagos szélsebesség viszonylag alacsony, 2—3 m/s. A főv. K-i részei már kevésbé élvezik a Budai-hegység szélvédelmét, ezért a szél itt gyakoribb és erősebb. Főleg Újpest és Csepel ebben kiugró értékkel jelentkeznek. Ugyancsak erősebb általában a szél a Duna partján, ahol néha a ,,szélcsatorna” -hatás érvényesül. Főleg a Budai-hegységben a domborzat és az erdő természetes védő hatásával, a pesti oldal zártan beépített területein pedig elsősorban az épületek külön szélvédelmével is számolni kell, bár az utóbbi esetben az utcák szélirányoktól függő elhelyezkedése nagy változatosságot teremt, és néha éppen ellenkező hatásokat vált ki. Az évi középhőmérséklet sok évi átlaga 11 ° C. A legmelegebb hónap a júl. (22 °), a leghidegebb a jan. (—1,1 °). A Meteorológiai Intézetben eddig mért legnagyobb meleg 1935. jún. 28-án 39,5 °, a leghidegebb 1929. febr. 11-én —23,4 ° volt. Talajközeli légrétegekben, külterületeken az említett időpontokban ennél nagyobb szélső értékeket is mértek. A Budai-hegység magasabb részein a hőmérséklet a főv. többi részéhez viszonyítva általában alacsonyabb. A Szabadsághegyen pl. az évi középhőmérséklet sokévi átlaga 9 °, a júliusé 19,5—20 °, a januáré —2—2,5 ° körül alakul. Sem a szélsőségesen meleg, sem a túlzottan hideg napok száma viszonylag nem sok. A 30 °-os hőmérsékletet elérő hőségnapok sokévi átlaga (Meteorológiai Intézet) 24 (Szabadsághegy: 7—8), a —10 ° alatti hőmérsékletű zord napoké 6,5 (Szabadság-hegy: 12,3). Ugyanakkor a 0 ° alatti hőmérsékletű téli napok száma 23,4 (Szabadság-hegy: 41), a 25 °-os hőmérsékletet elérő nyári napoké 84 (Szabadság-hegy: 38). Kedvező általában a párolgásra, hőérzetre nagy hatást gyakorló légnedvesség alakulása is. A legnagyobb viszonylagos légnedvességgel rendelkező dec. sokévi átlaga sem igen több 80%-nál. A nyári fél év adatai ennél alacsonyabbak, jll. viszonylagos légnedvessége 60% körüli. Szélső értékek, fülledt, párás vagy igen száraz napok előfordulása általában igen ritka. Az évi csapadék mennyisége az országos átlaggal egyezően ugyancsak eléggé kedvező: 611 mm. Legtöbb a csapadék máj.-ban és jún.-ban (60—70 mm). A második bő csapadékú időszak az okt.—nov. (50—60 mm). Legkevesebb a csapadék jan.-ban és febr.-ban (35—38 mm), valamint az ősz elején szept.-ben (40—45 mm). A csapadék évi átlagértékei a főv. területén elsősorban a domborzati viszonyok változatossága miatt eltérőek. A budai oldalon általában több csapadék hull, mint a pesti oldalon. Legtöbb a csapadék a Budai-hegységben, elsősorban a Szabadság-hegy és a Hármashatár-hegy csoportjának az uralkodó szél felé fordult lejtőin és magas tetőin (650—700 mm), míg az alacsonyabb hegyek, szélárnyékban fekvő medencék, lapályok szárazabbak (550—650 mm). A pesti oldal átlagosan 550—600 mm csapadékot kap, csak két folt marad 550 mm alatt. A csapadékos napok száma: 139. Az összes csapadé